Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)
1993-02-13 / 36. szám
1993. február 13., szombat Szolnoki Extra 5 Az élet egy habos torta Én meg az öreg llIIIII-as egy cukrászdába járunk. Úgy jön be, mint egy várandós teve, mármint nagy hassal és görbülő háttal. Félig lehunyja a szemét, így sohasem tudni, hová néz. Ebben hasonlít Göringre. Leül a szokott helyére. Minden alkalommal két ischlert, egy Ica kockát és egy oroszkrémtortát rendel. A pincér mindig újrakérdezi, mit parancsol, hátha változik valami, de az öreg IlI/III-as szeret a régi, bevált ízeknél maradni. Miért is kellene változtatnia álláspontján, elvégre demokrácia van. Mellette az újságospult, látszólag nem áhítozik a honi sajtó jeles termékeién. Egyikért se. Háta mögött tükör, így láthatom gyürődő és gyér szőrű tarkóját is. Bámulom. Bámulom a külsejét. Attól félek, bensőjében psqk a süteményemésztésre nitfr össpppntosítani. Aztán konyak, iá^é: . , ' Az asszony otthon merev arccal bámul kifelé az ablakon, a fiuk egyetemista, rég másként gondolkodik, f * Megpróbálom :>f Aképfelhi. $ milyen lehetett az öreg Ilii III-as fiatalon, mondjuk csehszlovák melegítőben. Nehéz. Amikor befejezi az evést, azonnal feláll, nem ad borravalót. A cukrászda csinosan öltöztetett személyzete nem neheztel ezért rá, talán úgy vannak vele, ha más nem is, legalább had egyen.-bóki-Szexburleszk A hét elején lapunkban megjelent egy hirdetés, amely filmszereplőket toborzott. A filmművészet iránti vonzalom vezérelte az újságírót, hogy a dolog hátteréről többet is megtudjon. A Csete Miklós vezette stúdió már büszkélkedhet egy videotékákban is forgalmazott alkotással, megszületését a megyei Hemopta Videoklub-egyesület támogatta. Abádszalókon forgattak égy nyári gegsorozatot Hajócsavargók címmel, amelynek szereplői között ott találjuk Kelet-Magyarország szépét, Agócs Andreát és Varga Sándort, a szolnoki rádió riporterét. A nyári hőség adja a helyzetet, egyes lányok boldogan hozzájárultak ahhoz, hogy fedetlen kebleik látványa adta gyönyörűséget a nagyközönség is élvezhesse. Vetkőzésben a monokini volt a határ, a poénok viszont határtalanok. A rendőr, mint vicc tárgya, errefelé igen népszerű és közszályon forgó, ezért nem maradhatott ki a filmből: kölcsönajándékozott a stábnak autót, egyenruhát, arra azonban már nem vállalkozott, hogy kinyomozza, hogyan került cápa a Tiszá-tóba, s így nyilván arra sem, hogy útlevél híján visszairányítsa szülővizébe. A nézőnek mozizás közben lehet olyan érzése, hogy lám, a rendező „lement kutyába”. Szándéka valóban az volt, hogy populáris legyen a film, s talán éppen ezért számíthat közönségsikerre az újabb is, amelynek forgatása most kezdődött el, ehhez keresik a szereplőket. A Piroska és a farka’s címet viseli. Úgy tűnik, többen akarnak farkasok lenni, hiszen több a férfijelentkező, mint a női. A telefonálók között olyan is akadt, aki megkérdezte: nem pornó? Tényleg nem? Akkor nem is érdekel . . . KIES VÁROSUNK. Kies városunk szeme fénye ez az autó, amely több hónapja vár arra, hogy gazdája beleüljön és elrobogjon vele. Hogy nem is jutna vele messzire? No, ez az. Mert míg kicsorbult kerékkel vesztegelt, alaposan kiberhelték. Pedig takaros autó, még rendszám is van rajta. Hogy mégsem zavarja a közterület-felügyelőket vagy a rendőröket? Ámbár az is lehet - mivel az 1-es posta előtt áll postarablásra jöttek vele valakik, csak míg kellő alkalom adódik erre, a rablók beugrottak valahova egy fröccsre. Több elhagyott tragacs „ékesíti” városunkat, egybeolvadva az utca koszával, mocskosán díszítik köztereinket. Lehet, naponta elmennek mellettük az eltakarításukra „felkent” illetékesek, akiket az, hogy lassan derékig járunk a koszban, egyáltalán nem zavar. Verniszázs Bizonyos híresztelésekkel ellentétben Sárkány Sutyi semmiféle pályázaton nem nyert el semmiféle kétszázhatvanezer fomitot, sokkal tartalmasabb meglepetéseket tartogat a szolnoki közönség számára. A közeljövőben a karácsonyi Másnap születtem című képzőművészeti játék meséjét könyvformában kiadja az Alt Product Bt. A kötet fedele üvegből készül, a szerző érzelmi „blokkokra” tagolja majd az oldalakra képecskék és rajzocskák mellé a történetet. Földes László, aki a világ előtt szinte csak elhíresült kelet-közép-európai csavargóként ismeretes, rokonszenvesnek találta azt a mentalitást, amit Sárkány Sutyi és köre képvisel, s mert úgy látja, a vidéki fiatalok is kezdenek úgy összeállni, mint a jól működő fogaskerekek. Ezért is vállakozott arra, hogy Sutyinak segítsen a nyári Kapolcsi Művészeti Napokon való szereplésben, ahová tavaly megközelítőleg tizennégyezren látogattak el. (Jól ment a helyi italméréseknek. - A szerző megfigyelése.) Az előadás az elképzelések szerint komolyabb technikát igényel majd, a napokban meg is kezdődtek a próbák Perfalvi Tündével, aki a képzőművészeti játék főszereplője lesz. Tavaly augusztusban a múzeum vezetése letiltotta Sárkány Sándort művésztelepi kiállítástól, amelyet rendszerint a Galériában szoktak megrendezni. Sutyi a hagyományostól eltérő, konzervatívnak nem nevezhető művészeti ágat képvisel, a ’30-as és ’40-es évek törekvéseit követi: avantgarde. A korszak képzőművészei arra törekedtek, hogy lehetőleg messze túllépjék a művészet addigi határait, és ennek az eredménye az lett, hogy a műértők is befogadhatatlannak minősítettek az irányzat „produktumát”. Ilyen értelemben Sárkány Sándorról elmondhatjuk, hogy célt ért. Most készül egy kiállításra, a verniszázs helye még kétséges, ideje várhatóan a könyv megjelenésével esik egybe. Pályázat útján nyertek részvételi jogot Szabics Ágnessel és Koronczi Endrével a Tavaszi Fesztiválra. A Gallery by Night (Éjszakai kiállítás) keretében adnak majd elő egy performance-t. Perfalvi Tündével közösen terveznek egy nagyszínházi előadást. A táncos nem a padlón fog táncolni, hanem egy egészen másfajta közegben. Ismerve Tünde könnyű testalkatát, légies mozdulatait, nem elképzelhetetlen, hogy mindez a levegőben történik. Sárkány Sándor hétfő óta tanít az Alternatív Gimnáziumban filmkészítést. Úgy nyilatkozott, megtiszteltetés számára, hogy olyan tanárokkal dolgozhat együtt, mint Szávai István. Talán az olvasónak soknak tűnik, amibe Sárkány Sutyi belevágott, de ő azt mondta: fáradhatatlanul tanulni akar. A hideg szín tánca
