Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-11 / 35. szám

1993. február 11csütörtök 11 ELADÓK DOVER FEHÉR SZIKLÁÉ A nyolcvanas években a vasfüggöny egy darabja, vagy törmelék a berlini falból volt a különlegességeket gyűjtök legnagyobb értéke. Most, hogy épül a La Manche csatorna, az élelmes kereskedők 3,50 fontért árul­nak egy darabocskát Dover fehér szikláiból. Az emléktárgy vá­sárlói főleg az amerikai és japán turisták. Képünkön Brian Wi­seman „szikladarabot” árul. FEB Fotó Kutassztrájk az olaszoknál Zárva lesznek az olasz ben­zinkutak február 17-ikénés 18- ikán, mert a szakszervezetek bérkövetelésekkel sztrájkot szerveztek erre a két napra - je­lentette kedden az olasz hírügy­nökség. Az érdekképviseletek közléséből kiderül, hogy a ku­tak magyar idő szerint jövő kedden 19 órától pénteken reg­gel 7 óráig nem üzemelnek. Pegazus Egy Pegazus rakéta, amelyet az Atlanti-óceán felett 13 kilo­méter magasságban haladó B- 52-es bombázógépről indítot­tak, kedden pályára állított egy környezetvédelmi célokra használandó brazil műholdat. A Pegazus, amelyet a NASA módosított B-52-esének szár­nyáról oldottak le, öt másod­­percnyi szabadesés után begyúj­tott rakétahajtóművei segítsé­gével indult el, s ezt követően röpítette 752 kilométer magas­ságban lévő Föld körüli pályá­jára a műholdat. A 20 millió dolláros költség­gel épített műhold a brazil űrku­tatási hivatal megrendelésére készült; feladata az Amazonas folyam és a környékén lévő tró­pusi esőerdők megfigyelése, környezeti adatok gyűjtése lesz. Németország és a menekültek A menekültbefogadás né­metországi gyakorlatának újra­szabályozásáról tárgyaló kor­mánykoalíció és az ellenzéki szociáldemokraták küldöttsé­gének vezetői megállapodtak abban, hogy Bulgária és Romá­nia mellett a Cseh és a Szlovák Köztársaságot, valamint Ma­gyarországot törvényileg is a „biztonságos származási or­szág” kategóriába sorolják, ahol az embereket nem éri üldözés politikai, vallási vagy faji okokból. így a nevezett országok ál­lampolgárainak esetleges me­nedékkérelmével a német ható­ságok eleve nem fognak foglal­kozni. A CDU és a CSU delegáció­jának vezetői kedden Bonnban közölték: amennyiben a kérel­mező eltitkolta, hogy útja Né­metországba biztonságos, az emberi jogi normákat betartó harmadik országon át vezetett, de ez kiderül, beadványát „megalapozatlannak” fogják tekinteni. „Biztonságos harmadik or­szágnak” nyilvánítják, illetve kívánják nyilvánítani az EK-or­­szágokon, Ausztrián, Svájcon kívül Lengyelországot és Cseh­országot, valamint a skandináv államokat, Szlovákiát és Ma­gyarországot is. Értelmezések szerint ez azt jelentené, hogy ha az illető például Magyarország­ról utazott be repülőgépen Né­metországba, nem kérhetne menedékjogot, kitoloncolás várna rá. (MTI-tud.) Autósok pártja alakult F ranciaországban „Autósok pártja” alakult Franciaországban. Célja nem az, hogy képviselőjelölteket ál­lítson a választásokon, hanem az, hogy a képviselőknél elérje az autósok érdekvédelmét. Ro­bert Pliskine, a párt alapítója a Le Figaro hétfői számában meg­jelent írásában azt hangoztatja ugyanis, hogy a gépkocsiveze­tők lassan másodrendű állam­polgároknak számítanak, akikre a hatóságok szempontjából nem vonatkoznak az érvényes törvé­nyek. „Az alapvető állampolgári jogok nem érvényesülnek egy fontos területen, azon, hogy az állampolgár szabadon használ­hassa kocsiját. A közlekedés­­biztonsági előírások helyett vak és igazságtalan megtorlás érvé­nyesül” - írja a pártalapító a lap „Vélemények,, oldalán megje­lent cikkében. Szerinte az autó­sokat a hatóságok „eleve bű­nösnek” tekintik, megvonják tő­lük a védekezés lehetőségét, s ha megpróbálkoznak ezzel, csak súlyosbítják büntetéseiket. Pliskine úgy látja, van arra lehetőség, hogy egyszerre javít­sák meg jelentősen a közleke­dés biztonságát és ugyanakkor tegyék lehetővé az autósok számára gépkocsijuk használa­tát. Ezért az általa szervezett párt felszólítást intéz a nemzet­­gyűlés tagjaihoz, három pontos programjuk támogatására. Az első pont szerint a vezetői jogo­sítvány megvonása csak bírói ítélettel legyen lehetséges, nem pedig adminisztratív úton. A program második pontja azt javasolja, hogy bármilyen közlekedési kihágás, vagy bűn­­cselekmény esetén a hatóságok legyenek kötelesek bizonyíté­kokat bemutatni a büntetéshez, ne legyen a jövőben egymagá­ban is elég az eljáró rendőr kije­lentése. A harmadik pont szerint javí­tani kell a gépkocsivezetők képzését, az utakat, a közleke­dési jelzéseket ahelyett, hogy egyszerűen csak a vétkes autó­sok megbüntetésének gyakorla­tát folytatnák. Az autósok párt­jához bármely gépkocsitulajdo­nos és vezető csatlakozhat. Kis Csaba Prostitúció - amerikaiak nélkül Több mint egy év telt el az­óta, hogy az amerikaiak kiürí­tették a fülöp-szigeteki Clark repülőtámaszpontot, de a prosti­túció virágzik a Manilától északra fekvő Angeles városá­ban - hála az európaiaknak és ' az ausztráloknak. Az amerikai repülőtámasz­pont kiürítése után a manilai kormány azt tervezte, hogy a Clark támaszponton nemzet­közi repülőtér létesül, a 300.000 lakosú Angelest pedig kereske­delmi központtá fejlesztik. A tervek azonban a szó szoros ér­telmében „füstbe mentek” , amikor 1991 júniusában a vul­kánkitörés - az évszázad egyik legsúlyosabb kitörése — óriási pusztítást végzett a környéken. Ilyen körülmények között a megindult fejlődés középpont­jába a szórakoztató- és a szex­ipar került. Napjainkban Angeles egyet­len utcájában 120 bár és éjsza­kai mulatóhely működik. A Fülöp-szigeteken a prosti­túciót ugyan törvény tiltja, de mégis széles körben űzik. A bártulajdonosok olymódon játsszák ki a rendelkezést, hogy a lányokat vendégkísérőnek je­lentik be, s azután a külföldi vendég megfelelő díj ellenében választ magának „kísérőt”. Ami pedig a vendég és a lány között történik, azt magánügynek te­kintik. Az „üzlet” virágzását mi sem bizonyítja jobban, minthogy a „Fantastic Club” — az éjszakai mulatók egyike - 60 százalék­kal emelte a sör árát és 20 dol­lárral többet kér azoktól, akik „kísérőt” választanak maguk­nak. Míg egy évvel ezelőtt min­tegy 300 lányt alkalmaztak „szórakoztató lányként” Ange­lesben, addig ma a számuk eléri a 970-et. Az amerikai repülő­sök helyébe német, svájci, ausztrál és angol férfi turisták léptek. (MTI Panoráma) Jelcin eltekint a népszavazástól Az orosz államfő kész elállni az áprilisra tervezett népszava­zástól, amennyiben az idei esz­tendőben minden politikai erő moratóriumot vállal a nagyobb politikai akciókra. Ezt Borisz Jelcin jelezte az általa irányított alkotmányelőkészítő bizottság keddi ülésén. Az orosz tévé értesülése sze­rint Jelcin felajánlotta: elfo­gadja az idő előtti parlamenti és elnökválasztás kiírását, de csak abban az esetben, ha előbbire 1994— ben, utóbbira pedig 1995— ben kerül sor. Az orosz elnök szerint ugyanis így a tör­vényhozás és az államfő mandá­tuma egyaránt egy-egy évvel rövidülne meg csupán. A Rusz­­lan Haszbulatov által eredetileg kezdeményezett jövő évi vá­lasztás két évvel csökkentette volna Jelcin elnöki idejét. Az orosz elnök azután szánta rá magát a kompromisszumos lépésre, hogy kedd délelőtt az autonómiák vezetőinek tanács­kozásán Valerij Zorkin, az Al­kotmánybíróság elnöke hivata­losan is felvetette az április 11- re kitűzött népszavazás megha­tározatlan időre való elnapolá­sát. Zorkin egyúttal szorgal­mazta egy olyan formula felku­tatását, amely az elnök és a tör­vényhozás számára is kielégítő megoldást jelent a népszavazás felfüggesztésére. Jelcin feltételei között szintén szerepelt, hogy a kongresszuson életrehívott, Zorkin vezette egyeztető bizottság, dolgozzon ki hathatós módozatot a hatalmi válság leküzdésére. Egyúttal késznek mutatkozott arra, hogy ennek érdekében együttműköd­jön a törvényhozó hatalommal. A párbeszéd jegyében Jelcin in­dítványozta: az államfő, a par­lamenti elnök és az Alkotmány­­bíróság elnöke mielőbb üljön tárgyalóasztalhoz. Az Oroszországot alkotó köz­társaságok és autonómiák veze­tőinek tanácskozásán egyébként nem sikerült közös nevezőre jutni a népszavazás ügyében, s a kiszivárgott hírek szerint a többség kifejezetten a referen­dum ellen foglalt állást. Az el­nök álláspontjának módosulását vetítette előre, hogy a népsza­vazás kezdeményezőjeként nem foglalt állást e kérdésben. O.S. Földrengésre várva... Kínának fel kell készülnie egy erős földrengésre, amely hasonló lehet a tangsanihoz. 1976-ban a tangsani katasztrófa 240 ezer ember életét követelte. Ezt a véleményt Geng King— ku, a Kínai Földrengés-előre­jelző Központ munkatársa tette közzé Kína központi ifjúsági lapjában. - A legutóbbi időkben bekövetkezett mérsékelt erejű földmozgásokból arra kell kö­vetkeztetni, hogy rossz idők jönnek - mondta Geng. Szakértők szerint 1993-ban Kína nyugati részén a Richter­­skála hetes fokozatát megha­ladó földrengésre lehet számí­tani, míg a keleti partokon egy hatos fokozatú valószínű. Kína keleti és déli határvidékeit a kö­zelmúltban három földmozgás rázta meg. A múlt héten Hszi­­nanban 5,4, Jünan tartomány­ban pedig 5,3, majd 6,3 foko­zatú földrengést észleltek. Az utóbbinál hatvanhatan sebesül­tek meg és több mint hatezer ház dőlt romba. Geng azt mon­dotta, mindinkább aggódik amiatt, hogy a következő évek­ben a fővárosnak is földrengést kell átélnie. Pekingben 263 év óta nem volt nagyobb földmoz­gás. 1991—et és 1992-t az jel­lemezte, hogy egyáltalán nem volt jelentős földrengés. Hosszú idők tapasztalatai alapján a harmadik év veszélyes szokott lenni — mondta. Kína nyugati részén és Tibet­­ben általában a mélyebb földré­tegek szoktak megmozdulni, míg az épületeket romba döntő felszíni földrengések a keleti, sűrűbben lakott térséget fenye­getik. Geng azt mondta: bár a kínai előrejelző szolgálat a világ leg­jobbjai közé tartozik, Peking­­nek gyorsan kell cselekednie, hogy felkészüljön egy lehetsé­ges katasztrófára. - Problémát jelent — fűzte hozzá -, hogy a hatóságok haboznak tájékoz­tatni a lakosságot, mert attól félnek, hogy feleslegesen meg­riasztják az embereket. „Ret­tegve a lakosság reagálásától, a központ szinte sohasem mondja meg, hol és mikor várható a legközelebbi földrengés — írta az ifjúsági lap. - Tangsanban az embereket ágyukban, alvás közben érte a katasztrófa”. A pekingi városi szabályzat előírja ugyan, hogy a nagyobb épületeket úgy kell megépíteni, hogy ellenálljanak egy akár nyolcas erősségű földrengésnek is, a gyakorlatban azonban ezt sokszor nem hajtják végre. Ha ma Pekinget olyan földrengés sújtaná, mint 1976-ban Tang­­sant, a városban valószínűleg csak a Mao Ce-tung emlékmű és a földalatti maradna sértet­len. lap. (MTI-Panoráma) A dán „család” Úgy tűnik, nem csupán ke­let-európai sajátosság, hogy egy kormány minden lehetséges helyre a kormánytagok rokonait vagy barátait ülteti be. Poul Nyrup Rasmussen, új dán mi­niszterelnök rekord számú ro­konnal és baráttal vette körül magát. A miniszterelnök elje­gyezte és feleségül vette Lone Dybkjaert, aki a kormány egyik legradikálisabb baloldali politi­kusa. Rasmussen „balkeze” és az utóbbi években tanácsadója Ralf Pittelkow, akinek a fel­esége Karen Jespersen, a szoci­ális ügyek minisztere, aki a te­levíziótól jött két évvel ezelőtt a Szocialista Néppárthoz. Dánia történetében első alkalommal ül a kormányban egy házaspár, Rasmussen barátja és vetély­­társa, a pénzügyminiszter, Mo­­gens Lykketofte, akinek a fel­esége, Jytte Hilden a kulturális ügyek minisztere. Mogens egyébként korábban Rasmussen első feleségével, Helle Molle­­ruppal élt házasságban. A kis középpárt, a 20 évvel ezelőtt alakult Közép Demokraták je­lenlegi vezetője, Mimi Jacobsen a pártalapító Erhard Jacobsen leánya. Mimi Jacobsen egyéb­ként miniszterelnök-helyettes és a gazdasági élet koordinálá­sáért felelős. Az új dán kor­mány külügyminisztere, Niels Helveg Peterson fia egy korábbi néppárti politikusnak és minisz­terelnöknek. Az új védelmi mi­niszter, Hans Haekkerup apja pedig a 60-as években volt kül­ügyminiszter. Nyrup Rasmus­sen kormánya több szempont­ból is egyedülálló. Dánia eddigi történelmének legnépesebb kormánya, összesen 24 tagból áll. A kormányban nyolc női miniszter van, ami szintén re­kordnak számít. Palotai Mária Emigrálási kísérlet Egy Kubában üdülő külföldi házaspárt túszul ejtve próbált az Egyesült Államokba jutni két kubai férfi a híres tengerparti üdülőhelyről, Varaderóból. A varaderói Super Club Ho­tel dolgozóinak példamutató magatartása akadályozta meg, hogy céljukat elérjék - állapítot­ták meg. Ám homályban maradt az, hogy miként „léptek be” az ügybe az idegenforgalmi alkal­mazottak. A kubai parti őrség végül el­fogta és letartóztatta a tettese­ket, ám eközben - ugyancsak tisztázatlan körülmények között - két alkalmazott a tengerbe esett. Egyikük meghalt, a másiknak pedig a motorcsónak propellere levágta az egyik lábát. (MTI) Csoda a Shetland szigeteken A Shetland szigeteken csodá­ról beszélnek. Egy hónappal azután, hogy a Braer nevű tank­hajó zátonyra futott és olajszál­lítmánya a tengerbe ömlött, a homokos part ismét tiszta és a szigeteken az élet visszatért rendes medrébe. A Braer 85 ezer tonna olajat zúdított a partmenti vizekbe, kétszer, annyit, mint az Exxon Valdez, amely 1989-ben Alaszkánál süllyedt el. A Shet­­landokon mégis mindössze 1549 madár vesztette életét, bár a szigeteken található Nagy— Britannia egyik legnagyobb ál­latvilág-paradicsoma. •Alaszkában 36 ezer madár pusztult el. Halászat és haltenyésztés to­vábbra is tilos széles sugárban a hajóroncs körül, de az aggo­dalmat a Shetlandok legfonto­sabb hagyományos iparának várható hosszú szünetelése mi­att, derűlátás váltotta föl. Úgy látszik, a Shetland-i halak vi­lágszerte híres minősége túléli a katasztrófát. A lakosság a „csoda” szót ismételgeti - közölte a Reuter brit hírügynökség tudósítójával Graeme Storey helyi fotográfus. - Meglepő a part gyors megtisz­tulása. Mindenki megkönnyeb­bült. A környezetvédők még nem teljesen nyugodtak, szerintük egy nagyobb olajszennyeződés 15—20 évre is kihat a tenger éle­tére. Á természetvédő lobbyt azonban azzal vádolják, hogy feleslegesen okoz riadalmat. „A Braer zátonyrafutásának következményeit eltúlozták - írta vezércikkében az Indepen­dent című angol lap. - A hajó­katasztrófát hisztérikus környe­zetvédők fújták fel.” Viliié Tait, a helyi tanács tagja kijelentette, hogy már csak nyomokban lát­ható szennyeződés egyes elszi­getelt sziklás öblökben és azo­kon a partrészeken, ahol nem­rég még bevonta az ember cipő­jét az olaj. Január 5-én éjszaka, a ka­tasztrófa első napja után a szi­getlakok féltek, hogy a Braer zátonyra futása hosszú időre véget vet hagyományos élet­formájuknak, amelynek alapja a halászat és a turizmus. Hogy nem így lesz, arra jellemző, amit Tait mondott: összesen négy vidra pusztult el. Közülük kettő súlyos gyomorbajban szenvedett, egy nagyon öreg volt, egyet pedig egy norvég te­levíziós stáb gázolt el. Polgár Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom