Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-10 / 34. szám

1993. február 10., szerda 9 Jászsági körkép Hideg napok Jászladányban fehér takarót kaptak a főtér fái Kéménymesék A feketeruhás mindenkit ismer A fekete ember garabonciás­ként nyergeli meg kerékpárját. Elhajt mellettünk, az ellenkező irányba tart. Jeges az út, mégis biztosan egyensúlyoz a váz föl­ött. Aztán egy pillanat alatt szem elől veszítjük. Eltűnik az egyik házban. Köd előtte, füst utána. Szabó István kéményseprő­vel az alattyáni utcán találkoz­tunk. A fiatalember a jászberé­nyi Fűtéstechnikai Vállalat al­kalmazottja. Idevalósi. Négy közsében dolgozik. Kerékpár­ral, máskor gyalogszerrel keresi fel az embereket. Autója nincs, de mondja, nem is hiányzik. Amióta a falvakat járja, szinte mindenkit megismert. — Miért választotta ezt a szakmát? — Nem is tudom, mit mond­jak - mosolyodik el, és mintha csak azt mondaná, hogy nincs ebben semmi különös. — Talán a fizetés, vagy a borravaló... — A fizetés lehetne több is. Az összegyűjtött pénz után kap­juk a százalékot. Már hetedik éve járom a padlásokat. Jó, hogy kötetlen a munka, nem piszkál senki. — Évente hányszor megy ki egy házhoz? — Évente kétszer. Az első és a második félévben. A megrendelő nem sokallja a díjat - igen, ez még elfogad­ható. Szabó István Alattyánban, Jánoshidán, Jászboldogházán és Szabó István alattyáni kéményt tisztít. Ezt a szerszámot is szívvel kell tekerni. Jászalsószentgyörgyön dolgo­zik. Maga se tudja, hány ké­ményt kell karbantartania. - Nem szoktam számolni - jegyzi meg. - A szakmai fogásokkal tőmondatokban ismertet meg, pedig nem akar, titkolni sem­mit. „Lefelé, felfelé, és kész.” Ez a kéményseprés alapja. A gáz bevezetésétől nem tart, hisz akkor is kell tisztítani a kéményeket. Könyvében szabá­lyos sorrendben jegyezték fel az utcák nevét, a házszámokat. Egymás után keresi fel őket. Nyert ügye van, ha nyitva a kapu. Csengővel egyébként is elvétve találkozni. Hangos jó­napot a kéményseprő belépője. — A kéményseprő ide‘hói-e szerencsét? — Rendszerint igen — mondja a házigazda. - Arra a hétre, amikor érkezik, máskor egy egész hónapra is. Az ugyanis már önmagában sze­rencsétlen dolog, ha nem jön. Természetesen itt is megfog­ják az emberek a gombjukat, ha feltűnik az utcán. Hátha szeren­cséjük lesz... — Főleg a fiatal lányoknál lá­tom ezt - jegyzi meg.-—Saját magának milyen sze­rencsét kíván? — Jól jönne egy öttalálatos. Diáksport a Jászságban Százak szórakozóhelye lesz Átalakítás a művelődési házban Végső munkálatok a nagyteremben. Február 26-án nyit a diszkó Népszerű a napközi Jánoshidán kevesebb az óvo­dáskorú gyermek, mint koráb­ban. A romló életszínvonal el­lenére is ugyanannyian veszik igénybe a napköziotthonos óvodát, mint régebben. Ennek az az oka - állapítja meg egy közelmúltban készült jelentés -, hogy az önkormányzat a gyere­kek ebédköltségeinek felét át­vállalja. Az idén komoly gondot jelent az óvónői továbbképzések fi­nanszírozása, ugyanis egyre magasabb a tanfolyamok, az előadások díja. • Egy sajátos arculatú, a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó nevelési programot dolgoztak ki, amely alkalmas a tanulási képességek alapozására, a fej­lődési hiányosságok pótlására. A legutóbbi szakmai tapaszta­latcserén a résztvevők elisme­réssel nyilatkoztak a módszer hatásosságáról. Az idén elkezdődött az ide­gennyelvi képzés. Az angol előkészítő csoportot szakkép­zett pedagógus vezeti. Igazán nincs panaszra okuk a jászsági, s ezen belül a jászbe­rényi diákoknak, ha sportolási lehetőségek között akarnak vá­logatni. A Jászsági Diáksport Bizottság ugyanis igazán ese­ménydús versenynaptárral szolgál számukra. Az előző tan­évben még bővült is a válasz­ték, hiszen 1992-ben első alka­lommal rendezték meg az álta­lános iskolások futó csapatbaj­nokságát, a városi úszóversenyt, a körzeti labdarúgó-bajnoksá­got, a középfokú tanintézetek számára pedig a nagypályás labdarúgó-bajnokságot. Jelen­leg a JDSB működési területén- 24 általános iskola és 7 közép­fokú intézmény működik. Ezekben 8 DSE és 17 DSK ke­retén belül 70 sportcsoportban mintegy 4 ezer gyerek sportol. A tanulók az elmúlt esztendő­ben 12 sportágban, közel hetven eseményen mérhették össze tu­dásukat, a JDSB által szevezett versenyeken. Közel 4 ezer 200 résztvevője volt ezeknek a ren­dezvényeknek. A bizottság pályázatok kiírá­sával is próbálja - sikeresen - aktivizálni az iskolákat. Ko­moly eredménynek tartják, hogy tavaly már harmadik alka­lommal sikerült eljuttatni az olaszországi Terámoba, az utánpótlás kézilabda világfesz­tiválra, a jászsági leányváloga­tottat. Anyagi lehetőségeikhez mérten, természetesen támogat­ják a diák sportszervezeteket, s jutalmazzák a diákolimpián jól szerepelt tanulókat, tanáraikat. Nem szünetelnek az események napjainkban sem, hiszen a leány kézilabda és fiú teremlabdarú­gás küzdelmei folynak. Egyéb­ként 1993-ban egy új feladatot is vállaltak. Jászberény első al­kalommal nevezett a Challange Day akcióba. A Jászsági Diák­sport Bizottság a május 26-i esemény egyik fő szervezője lesz. Jó a kapcsolatuk a Gyer­mekek Házával, s nem egy kö­zös rendezvényt szerveznek, bonyolítanak le. A JDSB leg­utóbbi ülésén Szöllősi Károly, a Bajcsy Általános Iskola testne­velője személyében két évre új elnököt választottak. Sz. T. A művelődési házak zenés-tán­cos rendezvényei valamikor tömegeket vonzottak. Itt is, ott is megjelentek azonban azok a szórakozóhelyek, melyek előbb konkurenseivé váltak a műve­lődési házaknak, majd elhódí­tották a diszkó kedvelőit. A fiatalok hátat fordítottak a törzshelyeknek, s átpártolták oda, ahol nem tiltották a szabá­lyok a szeszes ital fogyasztását. Á kulturális intézmények hiába keresték a lehetőségeket, alul­maradtak a versenyben - elemzi az utóbbi év történéseit Nagyné Faragó Mária, a jászfényszárui művelődési otthon igazgató­nője. Múlt év szeptemberében kapcsolatba kerültek egy vállal­kozóval, aki hajlandó volt úgy bérbevenni a nagytermet, hogy megmaradhatott a ház profilja. Ebben' az nagy helyiségben négy-ötszázan is elférnek. A vállalkozó 2,5 millió forin­tot ruház be. A fővárosi Család Kft. vállalkozásában olyan át­alakítást kezdtek el, melynek eredményeként több célra is hasznosíthatják a helyiséget. Február 26-án nyitnak. A két ünnep között kezdték el az át­alakítást. A munkákat egy helyi vállalkozó végezte. Az ifjabb korosztály szerint, ha átadják, akkor ez lehet a legszínvonala­sabb diszkó a közelben. Jászladányi kirendeltség Az épület már készen áll az őrs fogadására Cserkészek otthona Közösségi ház Jászfényszarun- Akkor tudjuk megalakítani a rendőrőrsöt, ha megkapjuk a szükséges létszámot - mon­dotta Szaniszló József őrnagy, a Jászberényi Városi Rendőrka­pitányság közrendvédelmi osz­tályának vezetője. - A létszám­gondok miatt egyelőre csak rendőri kirendeltség működik. Az épület egyébként minden szempontból megfelel egy őrs kialakításához. Tavaly október 23-án vették át a polgármesteri hivataltól, amely több millió fo­rintért felújította; kialakították a központi fűtést. Január elsejétől a rendőrség kezelésébe került az épület. Ko­rábban csak négy helyiség volt az övéké. Útlevél ügyintézés­sel, személyi igazolvány és jo­gosítvány kiadással is foglal­koznak. A községben nagyon fontos a rendőrjárőr jelenléte. Ideális lenne, ha más településen is legalább két körzeti megbízott teljesítene szolgálatot - je­gyezte meg a közrendvédelmi osztály vezető. A jászladányi csoport körzeti megbízottal, kutyás járőrrel, gépkocsivezetővel, igazgatás­­rendészeti előadóval és bűn­ügyi csoportvezetővel dolgo­zik. — Olyan házat találtunk, amely kiválóan megfelel cser­készotthonnak «- mondja Litkei Antal, Jászfényszaru plébánosa, aki egyben a környék plébániái­nak esperese is. Az egyház egyéb­ként is szeretett volna épületet visszakapni, ugyanis korábban el-, vették az övét. A minisztérium még nem küldte meg az engedélyt — tudjuk meg a plébános úrtól. A jelenlegi épület annyira megtet­szett nekik, hogy végülis megvet­ték, és nekifogtak az átalakítás­hoz. Valamikor a jegyző lakott benne. Magántulajdonban volt, a múlt év áprilisában lett az egy­házé. Nemcsak cserkészotthont alakítanak itt ki, hanem egy kö­zösségi épületet is. Benne rendez­vényeket, gyűléseket tarthatná­nak. A házon belül rendeznék be a cserkészotthont. Ez az ifjúsági mozgalom is csak úgy létezhet, ha megfelelő helyiség áll rendelkezé­sünkre - állapítja meg Litkei An­tal. Az egyház azt szeretné, ha a korábbi épület után megkapnák már a kárpótlást. A szóban forgó ház iskola volt hajdanán, majd szolgálati lakásként használták. Már csinosítják a közösségi ház­nak kiszemelt épület környékét. Utat építettek, bevezették a gázt, a villanyhálózatot teljesen fel kellett újítani. Három-négy termet alakí­tanak ki, hogy minden cserké­szőrsnek legyen otthona. A csa­patnak egyébként hatvan tagja van. Az udvaron sportolásra alkal­mas területet készítenek elő, oda­álmodtak egy tekepályát, egy te­niszpályát. A területet táborozásra is szeretnének itt használni. Nagy előny, hogy az ingatlan a város­­központban fekszik. Igaz - és ez ugyancsak kedvező - itt van egy­ben a település határa is. — A te­lek majdnem „lejár” a Zagyvára — mondja a plébános. Az átalakí­táshoz szükség van a kártalanítási pénzre, s számítanak az egyház­megye támogatására is. A fák ülte­téséhez a tengerentúlról is ígértek anyagi segítséget; a külföldiek így támogatnák a környezetvédelmet. — Korábban valóságos dzsun­gel volt itt - mutat körbe a hely­színen a tisztelendő úr. — A szü­lőkkel, a gyerekekkel kiirtottuk, itt hagytuk a két hársfát, s már fe­nyőfákat is ültettünk. Nemrég ala­kítottuk meg a jász csapatok körét. Úgy határoztunk, hogy szomba­tonként találkozunk. Az oldalt szerkesztette, írta: Szurmay Zoltán. Fotó: Korányi Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom