Új Néplap, 1993. február (4. évfolyam, 26-47. szám)

1993-02-10 / 34. szám

1993. február 10., szerda Jászsági Extra-----Jászberény 5 Zenésztalálkozó a Lehel Étteremben Egy kihasználatlan lehetőség Múlt szombaton negyven ze­nész részvételével rendezték meg a Jászsági Zenészek Talál­kozóját a Lehel Étteremben. A szervezést Szajkó Sándor és Te­­renyi Tibor vállalták magukra. A közreműködők szívesen vál­lalták a fellépést, nemcsak azért, hogy egymással találkoz­zanak, hanem azért is, hogy megismerjék őket a Jászságban. A vacsorával egyekötött, hajnalig tartó vigasságon fellép­tek olyan régi együttesek, mint a Jászladányi Népi Zenekar, az Európa, a Márka, és a Gamma együttes. S természetesen olyan „öreg” zenészek, akik még mindig örömmel vállalkoznak egy-egy rendezvényre: Berente Imre, Darázs Zoltán, Gál István, Hamar Imre, Harnos Miklós, Inges András, Inges Attila, Ká­­tai István, Kohári Béla, Krasz­­nyánszky Pál, Lukácsi Gyula, Oszterhuber Béla, Pintér László, Pócz László, Rajnai La­jos, Rohonczy Viktor, Szabari Miklós, Szabó László, Szajkó Sándor, Szikra József, Varga Péter, Vérségi István. Itt mutatkozott be a leendő évek zenekara is, az Enter kö­lyökegyüttes. A fellépő zené­szek ígéretet tettek arra, hogy ezentúl minden évben találkoz­nak, és a bevételt felajánlják a tehetséges ifjú zenekarok támo­gatására. A szervezésért köszö­netét mondanak a Zenész Szak­­szervezet jászsági képviselőjé­nek, Berente Imrének és a Lehel Étterem vezetőjének, Sós Lász­lónak. Köszönet illeti a szponzoro­kat is: Colonia Biztosító, Ideál Berény Kft. műszaki boltja, Elefánt bazár, Kőhídi könyves­bolt, a Főnix bútor lakásfelsze­relési és a Batta bizományi bolt, Pillér ABC, Györki Árpád fes­tőművész, a Jóbarát vendéglő, Sánta György büféje. Lakatos Antal, Gál György kifőzdéje, a Nemzeti Kaszinó és Polgári Klub, és az Otthon büfé. Szajkó Sándorné A hajnalig tartó vigasságon felléptek a régi együttesek is. Közgyűlés A város termelőszövetkezetei hétfőn tartották közgyűlésüket a részarány-tulajdonosok szá­mára. Ä földkiadó bizottság megválasztása csak az Agrár­­szövetkezet esetében volt sike­res. A megválasztott bizottság szövetkezeti tagjai: Mészáros Sándor, Baráth Tibor, Mizsei János, Pintér Károly, Nagy Imre, Juhász István. Nem szö­vetkezeti tagok: Erki Lajos, Kormos István, Lökös Fe­­rencné, Oláh Gyuláné, Papp Béla, Szádvári János, Tábi Vendel, Varga József, Vass Fe­renc, Vérségi József. Elnök: Ba­­ranyi Kálmán. Ä Kossuth és a Zagyvamenti szövetkezetek esetében - mivel a részarány-tulajdonosok egy­­harmada nem jelent meg - csak néhány tagot választottak meg a földkiadó bizottságokba. Ezért a távol maradtak részvételével újabb közgyűlést kell tartani. A Kossuth Tsz-nél erre február Egy Baráth ismétléssel 10-én, csütörtökön 15 órakor kerül sor, a Zagyvamenti Tsz-nél február 19-én, pénteken 15 órakor. Mindkettő helyszíne a Déryné Művelődési Központ. A Kossuth Tsz-nél a földki­adó bizottságba megválasztott szövetkezeti tagok: Almási La­jos, Deme József, Madarasi Gá­bor, Nemoda Albert, Pesti Gyula. Nem szövetkezeti tag: Kocza Zoltán, Baranyi István, Nagy Antal. A Zagyvamenti Tsz-nél a megválasztott szövetkezeti ta­gok: Dósa Gábor, Horti László, Nagy Károly, Sőrés Imre, Szabó György. Nem szövetke­zeti tag: Csuzdi Ferencné, Kis­halász Tibor, Papp István, Sár­közi Lajos. A földkiadó bizottságok kizá­rólag a részarány-tulajdonosok ügyeivel foglalkoznak majd. Székhelyük a Városházán lesz, működésükről további tájékoz­tatást tesznek majd közzé. A A A & __________________________ két művész Jászberény jó néhány olyan híres embert adott már ennek az országnak, akik nemzetközi szinten is elismertek. Hogy mi­lyen esélyei vannak egy szí­­nész-zeneakadémistának a jö­vőre nézve, erről beszélgettem Baráth Attilával, aki múlt pén­teken tartotta dalestjét a Palo­­tásy János Zeneiskolában.- Hogyan indult el a művész­pályán?- Világéletemben színész akartam lenni, mégis a gimná­zium elvégzése után a Kerté­szeti Egyetemre vettek fel. Rö­vid kitérő után azonban hama­rosan „áteveztem” a Színművé­szeti Főiskolára. Színész pá­lyám Győrben kezdtem. A Kis­faludy Színházban Bor József igazgató keze alatt csodálatos két évet töltöttem el. Úgy ér­zem, sok mindent sikerült meg­valósítanom, nagyon jó szere­peket játszottam.- Ezek után hogyan került a Zeneakadémiára ?- Még a jászberényi zeneis­kolában Nagypál László kezdett velem foglalkozni, ami a gim­náziumi évek alatt is folytató­dott, majd a Színművészeti Fő­isícolkn’fejíesztettem tovább ze­nei képességem. Győrből — Adorján Ilona művészi irányítá­sának eredményeképpen - a legmagasabb pontszámmal ke­rültem be a budapesti Zeneaka­démiára. Mestereim jelenleg Eőry Zsuzsa és Bende Zsolt ki­váló tanárprofesszorok.- Májusban átveszi második diplomáját. Hogyan tovább?- Nagyon sok tervem van. Most is színésznek érzem ma­gam, de a két pályát ötvözni szeretném, hiszen a színpad, a látvány, a díszlet és a dallam szorosan összefonódó művé­szeti elem.- Van-e álomszerepe?- A mai helyzetben sajnos nem nagyon válogathat az em­ber. Bármit szívesen eljátszom, legyen az operett, opera, musi­cal vagy éppen filmszerep, s bárhová örömmel megyek, ha hívnak.- Nemrégiben egy népszerű tévéműsorban láthatták Önt a nézők, ahol egy újszerű „művé­szeti-üzleti vállalkozást" mutat­tak be...- Valóban. Az Operaház mel­­lettműködőBelcantoétterem-A Jászkunság a Jászságról A napokban jelenik meg a Jászkunság című folyóirat legú­jabb száma, mely teljes egészé­ben a Jászságról szól. Tanulmá­nyok, interjúk, esszék foglal­koznak a tájegység múltjával, s jelen társadalmi problémáival. Többek között Benda Kálmán tanulmányát olvashatják a jász parasztok történelmi tudatáról, Kocsis Gyula a jászsági kivált­ságok értelmezésének változá­sait adja közre. Cseh Géza ta­nulmánya a múlt századi me­gyeellenes törekvésekről szól, dr. Wirth Lajos a Ratio Educa­­tionis jászsági társszerzőjét, Makó Pált mutatja be. Tóth Pál Péter Donáth Ferencről, 1956 egyik vezetőjéről és áldozatá­ról, Bállá Ferenc egy helyi lap sorsának buktatóiról ír. Az oldalt írta: Kiss Erika Fotó: Nagy Zsolt és Faragó László Baráth Attila zeneiskolai kon­certjén. ben több híres operaénekessel együtt lépek fel, énekelek es­ténként. Úgy érzem, ahogy ez a vállalkozás, úgy az életem is si­keres. Amit eddig szerettem volna elérni, az mind megvaló­sult. Muhari Kornélia Svájci segítség a munkanélküliség leküzdésére Hl Ha a munkanélküliek tréning­­jéről hallunk, bizony sokféle képzettársításra van lehetősé­günk. Az állás után kajtató munkanélküli legkevésbé vá­gyik tréningre. Mármint test­edzésre, "sportolásra. Mert ugye erre gondolunk legelőbb. A lélek megedzése nemigen jut eszünkbe. Pedig talán mind­annyiunknak - állásban lévők­nek, s állástalanoknak egyaránt szükségünk lenne egyfajta lelki gondozásra, hogy meg tudjuk oldani a napról napra változó helyzetben életünk problémáit. Annak a munkanélkülinek, aki már régen elvesztette állását, különösen szüksége van a segít­ségre. Ilyen tréninget tartanak - most már rendszeresen - a Jászberényi Tanítóképző Főis­kolán, a helyi munkaügyi köz­ponttal együttműködve. Az öt­let nem az övéké, de a felkínált lehetőséget kihasználták. A tör­ténet 1991 őszén kezdődött. A téma menedzsere Stanitz Ká­roly docens, a főiskola főigaz­gató-helyettese. Tanfolyam a főiskolán — Egy átképzési tanácskozás­nak adott otthont a főiskola, me­lyen jelen voltak a munkaügyi, a művelődési minisztérium szakemberei, s külföldi meghí­vottak is. Ekkor ismerkedtünk meg a svájci Marco Siegristtel, aki munkaügyi szakember hazá­jában. Köztudott, hogy Európá­ban náluk a legalacsonyabb a munkanélküliség, s nagyon módszeresen foglalkoznak ez­zel a kérdéssel. Átfogó elemzést hallottunk tőle a munkanélküli­ség kezeléséről. A kapcsolat vele nem szakadt meg. Sőt, a KABA nevű alapítvány támoga­tásával - melynek Siegrist úr a vezetője - több tanfolyamot tar­tottunk itt a főiskolán, s nagyon szeretnénk, ha ez a lehetőség végre kiterjedne, országos szintre emelkedne. — Ezt kifejtené részlete­sebben? — Oda kell visszakanyarodni, hogyan is oldható meg egy tár­sadalomban a munkanélküliség. Nálunk ma egyetlen megoldási módszerről hallunk, a szakmai átképzésről; holott nincs a Föl­dön olyan ember, aki meg tudná mondani, milyen szakmában, hány emberre lesz szükség egy év múlva - például itt, a Jász­ságban. Az átképzés végén ugyanaz a bizonytalan munka­erőpiaci helyzet vár minden­kire, mint előtte. S közben az ál­lam rengeteg pénzt szór el. Gyakran 2-3-4 szakmával (bi­zonyítvánnyal) rendelkeznek a munkanélküliek. A kérdés megoldása sokkal szerteága­zóbb, többrétegű elemzést kí­ván, melyet a munkaügyi szak­embereknek, de a munkanélkü­livé vált embernek is el kell vé­geznie.- Az egyén is hibás lehet ab­ban, hogy elvesztette állását?- Természetesen személyisé­günkben rejlő okai is lehetnek. Amikor kikerül valaki az állá­sából, néhány hónapig jól „el­van”. Két-három hónapig keres állást, s ha ez nem sikerül, ak­kor van komoly baj. Lelkileg is megrendítő a munkanélküli ál­lapot. Aki tartósan az - 6 hóna­pon túl - kedélyállapotában olyan mélyre süllyedhet, hogy a gödörből már tényleg nehéz ki­hozni. Amikor elindul ezen a lelki lejtőn, ott kell „elkapni”, ott kell segíteni rajta. Egy ilyen tréningen kielemezzük, miért is veszítette el az állását; magatar­tásával, természetével, modorá­val mennyire járult ehhez hozzá. Miben hibás ő, miben a helyzete. Feltörjük a burkot, amit egyedül nem képes össze­törni. Végül előjön az is, hogy vajon a szakmája, iskolázott^ sága megfelelő-e. Nagyon s&- ■ kan szakmájukban tudnak elhe­lyezkedni, ha segítünk nekik másként látni saját helyzetüket. Természetesen van olyan ese^-( amikor a szakmai átképzés yu megoldás. De előbb ezen a? alapos elemzésen kell túl lenni, s csak akkor választani az át­képzést, ha az minden tekintet­ben megoldást jelent az egyén számára. Az egyénnek is keresnie kell a kiutat- Ez tulajdonképpen a sváj­ciak titka?- Igen, ez a lényege az ő filo­zófiájuknak. S ebben a mód­szerben nagyon erősen jelen vannak a szakszervezetek. Az igazi érdekvédelem ott kezdő­dik, hogy a munkahelyeket meg kell védeni. Ha egy cégnél ráfi­zetéses egy termék, azt nem gyártják tovább. Mondjuk ez 200 embert érint. Nem az az első lépés, hogy elküldik őket. A szakszervezet leül a munkaa­dóval, s megvizsgálják, kit lehet más területen alkalmazni, kiket kell esetleg átképezni más* szakmára. Csak a végső mara­dék veszti el az állását, de velük ‘ az előbb vázolt módon foglal-« kozik a munkaügyi hivatal.- Tegyük hozzá: egyelőrejp Svájcban. ’ '- így van, de itt is lehetne így kezelni a problémát. A KABA Alapítvány nálunk állami meg­bízással, s szakszervezeti pénz­ből is működik. Komplexen foglalkozik a munkanélküliség kezelésével, s nem adminisztra­tív módon. A munkanélküliség szerkezete rendkívül bonyolult, központilag - kormány szinten - nem oldható fel. Az egyénnek is keresnie kell a kiutat. Itt a fő­iskolán megbizonyosodtunk róla, ezek a tréningek - amit svájciak finanszíroztak - hasz­nosak. Akik részt vettek rajta, mind el tudtak helyezkedni. Eredménytelen tárgyalás a Ligával- Akkor folytatása követke­zik?- Nagyon remélem, mi itt a főiskolán azon leszünk. A sváj­ciak azonban elégedetlenek. Csehországban is hasonló mó­don vannak jelen, ám ott a szak­­szervezetek gyorsabban kapcso­lódtak be ebbe a tevékenységbe. Mivel a svájciak ehhez ragasz­kodnak, nálunk is történnie kell valaminek. Tárgyaltak a Ligá­val, eredmény nélkül. Az MSZOSZ részéről nem zárkóz­tak el, de ennyi, ami történt.-Akkor most hogyan tovább?- A főiskola élvezi a svájciak bizalmát. Az alapítvány részé­ről egy magyar származású hölgy, Kista Schlegel is részt Vesz a programban. Eddig egy trénerképző és két munkaerő­piaci tréning zajlott le. Most tavasszal újabb trénereket képző tanfolyamot szervezünk. Ide várjuk a munkaügyi köz­pont munkatársait is, hisz nekik is nagyon fontos, hogy tudjanak másként bánni a munkanélküli­ekkel. Főiskolánk szeretné a jövő­ben a trénerképzést folytatni. Márcsak azért is, mert ehhez bi­zonyos pedagógiai és pszicho­lógiai előképzettség kell. A pe­dagógusok között pedig már jó néhány munkanélküli van. Saj­nos 1993-ban tömegével jelen­nek meg a munkanélküli ellá­tásból kikerülő emberek. Ez óriási társadalmi feszültséget okozhat. Megoldást kell talál­niuk nekik maguknak, s a társa­dalomnak is. De ezt felülről irá­nyítva nem lehet kezelni. Ebben szeretnénk segíteni további tré­ningekkel. A svájciak változat­lanul állják a költségeket. S per­sze az is jó volna, ha országosan elterjedne ez az új megközelí­tésé a problémának, s a szak­­szervezetek is bekapcsolódná­nak. Tálcán kínálják a lehetősé­get! ÚJ SZOLGÁLTAT1 Tisztelt Hirdetőnk! m ö Ezentúl szerdai napokon a Jászsági Extra oldalakon is hirdethet. Mi segítséget, kedvezményt és felületet adunk. Próbálja ki, megéri. Bővebb felvilágosítással készséggel állunk rendelkezésére * Uj Néplap - hirdetési csoport:- Szolnok, I. sz. Irodaház Kossuth tér 1. Telefon/fax: 56/377-766- Jászberény, Bercsényi út 3. Telefon/fax: 57/12-564 V y <■ •18517/1H*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom