Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09 / 7. szám

10 1993. január 9., szombat CSALAD O T T HON Elfelejtik, hol a kamra... A téli álom elkerüli a mókusokat Az erdők vid,árp légtomászai- ról, a mókusokról sokan tudni vélik, hogy - az ürgéhez vagy a hörcsöghöz hasonlóan - télvíz idején álomra szenderülnek. A valóság ezzel szemben az, hogy a kedves jószág legfeljebb a na­gyon zimankós, hófúvásos na­pokon marad a vackában, egyébként télen is táplálék után jár. Ezt többek között a havon látható kis tappancs-nyomok is bizonyítják. A parkokban tanyázó móku­sok a hideg évszakban rendsze­res vendégei a cinegék számára kihelyezett etetőknek is, hogy meg-megdézsmálják a napra­forgót. Rákényszerülnek efféle csínytevésekre, pedig ősszel raktárakat készítenek: makkot, mogyorót, gyümölcsöt halmoz­nak fel. Csakhogy a rejtekhe­lyek egy részéről később megfe­ledkeznek, más részéből pedig madarak - többnyire szajkók, harkályok - tüntetik el az eldu­gott csemegéket. A megfigyelések szerint a téli hónapokban a mókusok jelleg­zetes, bozontos farka sajátos szerepet tölt be. Párzási idejük télutóra esik, s a még kopasz, lomb nélküli erdőben a partne­rek könnyen egymásra találnak, mert messziről észreveszik egymást fel-felcsapott farkuk­ról. Ha végigfutnak egy-egy keskeny ágon, lompos farkuk - mint kötéltáncosnak a rúd - az egyensúlyozás eszköze. Amikor egyik fáról átugranak a másikra, farkukkal ejtőernyőként fékezik a zuhanás erejét, hideg éjszaká­kon pedig paplannak, takarónak használják hátsó felük ékessé­gét. Lombos és tűlevelű erdőben egyaránt jól érzik magukat. Szeretik a bükk- és a tölgyma­got, a mogyorót, a gombát, fenyvesekben szívesen rágcsál­ják a tobozokat, de nem vetik meg a rovarokat, sőt a madárfé­szekben talált tojásokat, apró fiókákat sem. Gömb alakú, 30-40 cm-es gallyfészküket a fák ágai közé építik, belsejét puha hánccsal és mohával bélelik. A nőstények kora tavasszal hozzák világra 3-5 kölyküket. A csupasz, zárt szemű apróságok csak másfél hónapos korukban hagyják el fészküket, de ha az anya ve­szélyt sejt, kölykeit szájába kapva, egyenként költözteti biz­tonságosabb helyre őket. Schmidt Egon Ferenczy Europress A pedagógia hétköznapjai Merre is ballagjon a vén diák? Az esetek nagy részében a pályaválasztás most még „csak” - iskolaválasztás. Érdemes tehát számotvetni azzal, hogy a ki­szemelt iskola (technikum, fő­iskola, stb.) közel vagy távol van-e a lakhelyhez, milyen fel­tételek, körülmények között működik, milyen a híre, színvo­nala, jó értelemben vett presztí­zse. Kicsinyes, földhözragadt szempontok volnának ezek? Aligha. Gondoljuk csak meg: az új iskola éveken át második ott­hona, munkahelye diákjainak, s színvonala, szellemisége dön­tően befolyásolja tanulóinak szellemi arculatát, jellemét, formálódó világképét. További, sajnos sokszor mel­lékes tényezőként kezelt szem­pontja a pályaválasztásnak a gyerek fizikuma, testi adottsága, teherbíró képessége. Holott számos olyan foglalkozási ág van, ahol a törékeny, gyöngébb testalkat nemcsak kezdetben, hanem később is tetemes hát­rányt jelent a „masszív”, nagy testi erejű társakkal, kollégák­kal szemben. Nem mindegy te­hát. hogy például egy-egy szakmunkásnak szánt fiatal vá­járnak vagy műszerésznek, kő­művesnek vagy órásnak tanul... Közhely, hogy a leendő szakma, hivatás eldöntésekor a szellefniTvalitás, a humán vagy reálismeretek iránti fogékony­ság sokat nyom a latban. Az már kevésbé, hogy hasonló súllyal kell(ene) tekintetbe venni a jellembeli, alkati tulaj­donságokat és adottságokat is. A szorgalomnak, a kitartásnak, a fegyelmezettségnek, az önál­lóságnak, a kockázatvállalás­nak, a szervezőkészségnek megléte vagy hiánya perdöntő lehet a jó vagy rossz választás­ban. Az ötletgazdag, „ráme­nős”, gyors helyzetfelismerésű gyerek valószínűleg jobban megtalálja helyét - és önmagát - a nagyobb mozgásteret bizto­sító üzleti, gazdasági szférában, mint például a kötöttebb admi­nisztratív területeken. A befelé forduló, visszahúzódó, kapcso­latokat nehezen teremtő ifjú embernek viszont nyilván va­lamilyen csöndes, „egyszemé­lyes” (irodai, könyvtári, stb.) foglalkozás felé érdemes orien­tálódnia, mert mondjuk mene­dzserként, üzletkötőként vagy idegenvezetőként valószínűleg az átlagosnál nehezebben bol­dogul. S még valamit: száz szülő közül kilencvenkilenc úgy véli, hogy gyerekének ő a legjobb ismerője. Sok tekintetben ez igaz is, de ne feledjük, hogy a tehetség felismerésének hiteles helye - az iskola! Lehet, hogy esetenként peche vagy szeren­cséje van a gyereknek, a tanár pikkel rá, netán kivételez vele. Egészében azonban a tanulmá­nyi eredmények és kivált az el­fogulatlan pedagógusi vélemé­nyek sokat segíthetnek abban, hogy az alma matertől e tanév­ben búcsúzó fiaink, lányaink jó irányba ballagjanak majd to­vább, tovább... Dr. Kecsmár Ilona Ferenczy Europress Kézimunkázzunk! Csipkemintás stóla A téli divat egyik jel­legzetes és házilag is könnyen elkészíthető ki­egészítője a nagyméretű sál, a vállon, nyakon át­tekert, hajtogatott kendő­féleség. A képen látható csipkemintás, hosszú, széles sál úgy tekeredik viselőjére, mint egy igazi, titokzatos indiai szári, s ez a mai folklór­centrikus divatban nem is véletlen. Praktikus, nő­ies és akár vékonyabb kabát felett vagy otthon, a pihenés óráiban, igen célszerű a zimankós téli napokon. Hozzávalók: 50 dkg Ravenna fonal (20 száza­lék moher, 80 százalék crumeron), 5-ös kötőtű. Munkamenet: 192 szemre kezdjük, lustakö­téssel, (mindkét oldalon sima szemeket kötünk), 3 sort kötünk. Ezután: 1. sor: 1 szélszem, 1 sima, * 2 fordított, 2 szem simán összekötve, 1 ráhajtás, 3 sima, 1 ráhajtás, 2 szem sima összekötve, *—tói ismételni, a sor végén 1 sima, 1 szélszem, 2. sor: 1 szélszem, 1 sima, * 7 for­dított, 2 sima, *—tói ismételni, a sor végén 1 sima, 1 szélszem. 3. sor: 1 szélszem, 1 sima, * 2 for­dított, 2 sima, 1 ráhajtás, 3 sze­met fordítottan összekötünk, 1 ráhajtás, 2 sima, *-tól ismé­telni, a sor végén 1 sima, 1 szél­szem. 4. sor= 2. sorral. Az 1.-4. sor ismétlődik. A sál teljes hossza 180 cm. A munka befe­jező végződésére 3 lustakötéses sort kötünk, majd a szemeket lazán, egyenként lefogyasztjuk. PV. zegek. Ha szalmát használunk beterítésre, ügyeljünk arra, hogy mentes legyen a gyom­magvaktól, s kivált a gabona­szemektől, mert könnyen ege­rek és más rágcsálók telepsze­nek meg benne. Jól védi a ta­lajt a fadaraboktól mentes gya- luforgács, a kéregzúzalék, a széna és más szálas, magmen­tes növénymaradvány, lombos fenyőgally vagy akár felmag- zás előtt kitépett gyomnövény is. Az avar-borításnak és a fű- részpor-takarásnak megvan a veszélye, hogy alatta a talaj könnyen befülled, vastag ré­tegben tehát ne alkalmazzuk. A fűnyesedék, a kaszálók szin­tén könnyen eltömődő takaró, ajánlatos tehát vékonyan elte­regetni. Praktikus, mindenféle idő­járási szélsőségtől védő fedő­réteg az aprított kukoricaszár, a nádtörmelék - tőzeggel vagy fűrészporral keverve. Néhány további gyakorlati tanács a téli „ágynemű” kiala­kításához. A takaró vastagsága - megülepedés után - körülbe­lül egy arasznyi legyen. Fon­tos, hogy összefüggő, zárt egészet alkosson, tehát elérjen oda is, ahol a talajt nem fedi semmilyen növényzet, még fű sem. Alkalmanként találjunk időt a lazító átvillázásra, leve­gőztetésre és egy kis nedves­ségpótlásra is, ha úgy látjuk, hogy csapadék híján kiszára­dóban van kertünk talaj-pap- lanJa;„ , ' Dr, Komiszár Lajos Ferenczy Europress Jó tudni Ha víz ömlött a sző­nyegre, tiszta, száraz ronggyal azonnal töröl­jük szárazra, a nedves folt alá is tegyünk száraz rongyot vagy szivacsot, hogy a nedvességet ma­gába szívja. Megesik, hogy a szőnyeg egy-egy sarka felkunkorodik. Ilyen esetben a sarkok alá varrjunk háromszög­letű bőrdarabkát. Kilókban mért egészség Tabella - túlsúlytalansághoz Közismert tény, hogy a kövérség egészségtelen: a fölösleges ki­lók megrövidítik az életet. Sokféle statisztika igazolja azt is, hogy étkezési szokásaink és mozgáshiányos életmódunk miatt nálunk hovatovább a túlsúlyosak vannak túlsúlyban. A „hízni, fogyni vagy súlynál maradni” kérdés megválaszolásához ad segítséget az alábbi táblázat, amelyet német egészségügyi szakemberek állítottak össze — érdemes tanulmányozni! Testnagasság . Sovány alkat Normál alkat Kövér alkat térti no férfi r no tórtil no _____ 1 55 52.2 51.6 54.4 53.8 57.1 56.5 156 53.0 52.2 55.2 54.5 58.0 57.1 157 53.8 52.8 56.0 55.0 58.8 57.8 158 54.5 53.4 56.8 55.6 59.6 58.4 159 55.3 54.0 57.6 56.2 60.5 59.0 160 56.1 54.5 58.4 56.8 61.3 59.6 161 56.8 55.1 59.2 57.4 62.2 60.3 162 57.6 55.7 60.0 58.0 63.0 60.9 163 58.4 56.3 60.8 58.6 63.8 61.5 164 59.1 56.8 61.6 59.2 64.7 62.2 165 59.9 57.4 62.4 59.8 65.5 62.8 166 60.7 58.0 63.2 60.4 66.4 63.4 167 61.4 58.6 64.0 61.0 67.2 64.1 168 62.2 59.1 64.8 61.6 68.0 64.7 169 63.0 59.7 65.6 62.2 68.9 65.3 170 63.7 60.3 66.4 62.8 69.7 65.9 171 64.5 60.9 67.2 63.4 70.6 66.6 172 65.3 61.4 68.0 64.0 71.4 67.2 173 66.0 62.0 68.8 64.6 72.2 67.8 174 66.8 62.6 69.6 65.2 73.1 68.5 175 67.6 63.2 70.4 65.8 73.9 69.1 176 68.4 63.7 71.2 66.4 74.8 69.7 177 69.1 64.3 72.0 67.0 75.6 70.4 178 69.9 64.9 72.8 67.6 76.4 71.0 179 70.7 65.5 73.6 68.2 77.3 71.6 180 71.4 66.0 74.4 68.8 78.1 72.2 181 72.2 66.6 75.2 69.4 79.0 72.9 182 73.0 67.2 76.0 70.0 79.8 73.5 183 73.7 67.8 76.8 70.6 80.6 74.1 184 74.5 68.4 77.6 71.2 81.5 74.8 185 75.3 68.9 78.4 71.8 82.3 75.4 186 76.0 69.5 79.2 72.4 83.2 76.0 •• 187 76.8 70.1 80.0 73.0 84.0 76.7 188 77.6 70.7 80.8 73.6 84.8 77.3 189 78.3 71.2 81.6 74.2 85.7 77.9 ............19P_______ 7 9.1 71,8 «.4 74.8 ___»6-S Z t,? Ferenczy Europress Beküldendő január 16-ig a vicc poénje, melyet az 1. és 2. számú fősorokban rejtettünk el. Hor­gászmeglepetés című, december 19—i rejtvényünk helyes megfejtése: Úgy látom, tegnap horgászver­senyt rendeztek itt. — Nyertek: Katus József, Kunszentmárton, özv. Szabó Gézáné, Szolnok és Tálas Te­rézia, Jászladány. Ünnep előtt című, december 24-i rejtvényünk helyes megfejtése: Szűz sejtelem a falu/ hó-palást a fákra,/ csilingelve érkezik/ a kedves karácsony. - Nyertek: Császár Menyhért, Alaty- tyán, Kórizsné Árvái Katalin, Túrkeve és Rigó Barnabás, Jászberény. Kertbarátoknak Komposzt-paplan, trágyatakaró a fázós talajnak Sokszorosan meghálálja a talaj, ha a téli hónapok időjá­rási viszontagságai ellen némi védelmet nyújtunk számára. A gondoskodás egyik leghaszno­sabb formája a talaj-takarás. Előnye, hogy mérsékeli a hő­ingadozást a túlzott hőveszte­séget és a fölmelegedést egy­aránt meggátolja. Ugyanakkor megakadályozza a talaj felszí­nének megkeményedését (cse­repesedését) és a gyomosodást is. A téli takaró alatt a föld szerkezete, vízbefogadó ké­pessége is kedvező állapotban őrizhető meg. A téli „paplan” anyagát ille­tően meglehetősen bő a vá­laszték. Nagyon jók a hagyo­mányos komposztok, azután a gombatrágyák vagy a földsze­rűvé érett istállótrágyák és tő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom