Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-06 / 4. szám
1993 JANUÁR 6. Jászsági körkép 9 Újjáalakult szövetkezet, régi nehézségek Minőségi, zsűrizett termékeket állítanak elő a Jászárokszállási Háziipari Szövetkezetben. Ez mindenképpen előny, de vannak hátrányai is. Az árak válogatóssá teszik a vevőket abban az értelemben is, hogy a legtöbben az olcsóbb portéka után nyúlnak. '*' Varga Margit elnöknő asztalára térített futó a népi motívumokkal szép, de ahogy mondják, nem létszükséglet. A hímző részlegben jó néhány bedolgozót alkalmaznak, sajnos egy réjjziijc munka- nélküli járadékból kénytelen megélni.^" j A termékek iránt csökkent a kereslet, ez a téli hónapokban különösen érezhető. Az áruházak kereskedői azt panaszolják, hogy az emberek jobban szeretnek az utcán vásárolni. Az egyszerűség iránti akaratlan vonzódás gyakran úgy jelentkezik, hogy nem a boltból, hanem a sátoros-fóliás árusoktól vásárolnak. Melléfoghatnak, mert az üzletekben sorakozó áruk olcsóbbak és jobbak is lehetnek, mint a kintiek. Üzletfeleikkel jobbára bizományosi szerződést kötnek. Decemberi közgyűlésükön egyébként úgy döntöttek, hogy az új alapszabályukat bővítik a kereskedelmi tevékenység bejegyzésével.' A múlt évben az egyébként sem magas létszámot 30 százalékkal kellett csökkenteniük. Varga Margit szerint a szövetkezet helyzetén az javítana, ha az alacsony rezsiköltségű bedolgozókat vissza tudnák hozni. Ennek azonban az az alapvető feltétele, hogy legyen munka, megrendelés. Mert ha ez rendben van, akkor a konfekciórészleghez is vehetnének fel legalább 10-15 dolgozót. A kör itt bezárul. Talán kár felvetni, miért nem tolonganak - általában az országban - a varrónői munkákért. Kíváncsian várják azt is, miként rendezik majd a bedolgozók helyzetét, mekkora lesz a biztosítási szint. Eredményes a futás és hasznos Az oldalt összeállította: Szurmay Zoltán Jászboldogházi váltás Az új évre készülődés sietős napjaiban keresem a Lehel Elektrolux Jászboldogházi Radiátorgyárának igazgatóját.*' Mondják, Lipták Zoltán házon kívül van, hívjam később. Sikerült találkoznunk. A naptári évfordulóhoz közeledye-.az ilyentájt szokásos, eredetinek éppenséggel nem mondható kérdésekre várok rég megfogalmazott válaszokat: milyen volt az óév, mit vár az újtól? Gördülékenynek tűnik a dolog. A vezetői szobában érthető módon olyan szerkezet ontja a meleget, melyet a közeli csarnokokban gyártanak. Ez a Radal panel, egy abból a több tízezer négyzetméternyi radiátorból, amit 1990-től készítenek Jász- boldogházán. Üzemmérnök kollégájával közösen tervezte az igazgató. Jól alkalmazkodik a modem technológiához, külföldi piacokon is keresik. Befutott termék. A forgalomnál többet mond a ’92-es nyereség: 60-80 millió forint körül várható, s ha minden jól megy, ’93-ban elérheti a százmilliót is. Az országban tizennégy gyár állít elő radiátorokat; a jászboldogházi az elsők között szerepel.- Ez a típusú radiátor két-há- rom évig versenyképes. Tovább kell fejleszteni, hogy alkalmazkodhassunk a fűtéstechnika változásaihoz - mondja Lipták Zoltán. Ehhez sok pénz kell. Az utóbbi időben azonban szinte alig költöthettünk fejlesztésre. Véleménye szerint amit ’93. január 1-től kapnak a termékekért, az már plusz pénz, nyereség. Nem tudtak annyi szerződést kötni, hogy kielégíthessék a megrendelők igényeit. Hat év alatt el lehetne érni, hogy tíz évre megalapozhassák az elkövetkező éveket - vélekedik az igazgató. A jövő azonban gyorsan pergő homokként csúszik ki kezeik közül. Tehetetlenek. Szerették volna megvenni a gyárat - tájékoztat -, dolgozói részvénytársaságot akartak alakítani. Az anyavállalat vezetőinek bejelentette vételi szándékát. Már az új tulajdonos megjelenésekor szerettek volna különválni. Az igazgató azonban most egy új évre, a korábbiaktól teljesen más esztendőre készül. ’93- tól szó szerint és képletesen is házon kívülre kerül. Azzal búcsúztak el a főnökeivel, hogy tárgyalnak még. O már csak mint gyárkapun kívüli tehet' üzleti ajánlatokat. Nem is olyan gördülékeny ez a beszélgetés. Nem csoda, hiszen huszonkét év vezetői pozícióban töltött év után kénytelen megélni azt, amit sok százezren hazánkban. Lipták Zoltán igazgatónak megtiltották, hogy nyilatkozzon - tudtam meg később. Mintha a történetek azért játszódnának le, mert szóba kerültek. Egyébként ki tudja? Lehet, hogy van igazság ebben., hisz jócskán találni olyan embert, akivel azért történt valami, mert „többet szövegelt a kelleténél”. Tulajdonost nem cserépszavazással választanak. Elfogadják vagy nerft. Mint két évvel ezelőtt, az igazgató által utóbb felelevenített szorongató pillanatban, amikor a gyárral összeforrott sorsáról kellett dönteni, az a tét, hogy bizonyos szerződéseket aláírnak vagy sem. Utána már nem a saját akaratunkon múlik, milyenek lesznek a kilátásaink.- Azt hittem, az a lényeg, hogy mit teszünk le az asztalra. Esetemben a piacról, az eredmé- ■n)V:sségről van szó. Rádöbbentem, hogy ez nem így van. Nyereségessé tettem a gyárat, de úgy látom, a jó személyes viszonyok ; móri is fontosabbak a teljesít- Tríénynél. Nem építettem, ki 11 ólyán kapcsolatokat, hogy meg- védhessem magam. Ha rendszerváltásról és kapitalizmusról beszélünk, akkor belátom, elkerülhetetlen egyes munkahelyek megszűnése. Erre azonban sem lelkileg, sem anyagilag nem készültünk fel. És nem évtizedek után, egyik napról a másikra. Az országos bajnok serdülök A jászárokszállási tájfutók sikeres évet tudhatnak maguk mögött. A serdülő csapat az országos váltóbajnokságon első helyezett lett, serdülő sporttársuk az országos sprintbajnokságon ezüst érmet kapott. Az egyik legszebb eredmény pedig az edző szerint az, hogy a felnőttek az országos csapatbajnokságon az 5. helyen végeztek. Petró Géza, a Jászárokszállási Vasas Sportegyesület elnöke, a tájfutó szakosztály vezetője és edzője egy személy ben. Gödöllőn kezdte el ezt a sportot, s mint a szakosztály tagjainak száma mutatja, sikerült megszerettetnie a futást. Ezt követően már az eredmények is ösztönzőek voltak. Tizenkét évvel ezelőtt alakult a szakosztály. Az első generáció nagyon jó volt - jegyzi meg. Jók ma is, hisz a kezdő emberek közül most is többen sportolnak. Minden évben indítanak tájfutó szakkört. Megkeresik a 4-5. osztályos gyerekeket és szüleiket. Épp a napokban készül egy „toborzó” körlevél. Erre rengeteg fiatal jelentkezik. Kilenctízéves diákoknak már indítanak versenyeket. A jászárokszállásiak az ország legjobbjaival mérik össze erejüket. Elismert helyet vívtak ki maguknak. Március közepétől november közepéig tart a versenyidőszak. Az edzőnek januárban már nincs szabadnapja. A sportolóknak- heti három edzésük van. A legtöbb pénzt az utazás viszi el, szerelést csak az első osztályú versenyzők kapnak. Legjobbjaik: Győri Lajos, Juhász Roland, Balogh Márk és Balogh Péter. JÁSZ VONALAK Van néhány téma, amit véletle- • nül sem kerülhetünk meg, ha a Jászság településeinek fejlesztési elképzeléséről esik szó. A telefonhálózat kiépítésének helyzete is ilyen. A kimutatások jól szemléltetik azt, amit a tájegység lakói mindennap éreznek: az ország egyik legrosszabbul ellátott térsége ez. A polgármesterek egy része kitér a fejlesztésre irányuló kérdések elől, és a Jász-Com Rt-hez irányít. A részvénytársaság 15 ezer vonaligény teljesítését vállalta. Számolnak azzal is, hogy a beruházás befejezését követően átveszik a meglévő hálózat üzemeltetését is. Kedvező számukra, hogy Jászberény és Szolnok között kiépül az országos digitális gerincszakasz. A rendszer már az új technikán alapul, vagyis a 18 jász települést, illetve a részvénytársaságban lévő 24 községet és várost digitális hálózat köti össze. A közelmúltban tudósítottunk arról, hogy ez év tavaszán elkezdik a kivitelezési munkákat. A Jász-Com Rt. illetékesétől akkor azt is megtudtuk, hogy az időpont csúszásának az oka a jogi szabályozatlanság volt, a távközlésre vonatkozó törvényt csak a múlt év végén szavazta meg a parlament. A tervek szerint 1994. elején már üzemelnie kell az új rendszernek.-Az áremelkedések módosíthatják-e a vidéki igénylők költségeit? - kérdeztük Papp Zoltántól, a Jász- Com Rt. ügyvezető igazgatójától.- Akik 1991. novembere és 1992. júniusa közötti időszakban jelentették be igényüket, azoknak annyit kell fizetniük, amennyit a megállapodásban rögzítettünk. Ez magánszemélyek esetében 15 ezer forintot jelent. Ebben az esetben nincs lehetőségünk, de szándékunk sem a változtatásra. Az üzemeltetési költségek mértékéről pedig a távközlési törvény végrehajtási rendelete lesz az irányadó. Feltételezhető, hogy egy maximált árat állapítanak meg.- Egy vonalért 15 ezer forintot kell fizetnie a magánszemélyeknek. A teljes létesítési költség ennek az összegnek a többszöröse. Vannak olyan vélemények, hogy töke hiányában kudarcra vannak ítélve. Miből fedezik a különbözeiét? .- Valóban, a részvénytársaság tőkéje 200 millió, a rendszer kiépítésének költsége durván két és fél milliárd forint. A finanszírozást társaságon kívüli tőkebefektetésből oldjuk meg. Elképzelhetőnek tartom a társasági hitelfelvételt is. Már elkészültek a finanszírozási tervek. A szóban forgó különböze- tet elő lehet teremteni úgy, hogy a társaság életképes, nyereséges legyen. A külső tőke bevonásának feltétele volt a törvény megjelenése, amely biztosítéka annak, hogy a befektetők pénze hosszabb távon is profitot hozzon. Ivóvíz, tornaterein Takarékosan, apránként Új kutat fúrtak Alattyánban. Az előzetes számítások alapján még úgy ítélték meg a szakemberek, hogy 800-1000 liter vizet ad majd percenként. Biztonságos üzemmód mellett majdnem a tervezett kétszerese 1700 liter jön a felszínre - tájékoztatott Kiss Károly polgár- mester. A Debreceni Vikuv munkája nyomán 700 méter mélyről 44 celzius fokos vízhez jutott a település, melynek lakói kénytelenek még egy ideig beérni a meglehetősen rossz minőségű vízzel. Az új kutat még be kell kötni a meglévő rendszerbe. A vízminta- vizsgálatok eredményétől függően a Víz- és Csatornamű Rt. az első negyedévre ígérte a csatlakoztatást. Nem kis pénzbe kerül a fejlesztés megvalósítása. Tavaly kilenc millió forintot fordítottak erre a célra. Három évre osztották el a feladatokat, ’94-ig 22 milliót költenek a vízminőség javítására. A múlt év egyik legjelentősebb nül a gyártótól vásárolták. Az építés támogatóinak, szervezőinek fáradozása megtérült, hisz mint mondták, egy hasonló nagyságú, harmincszor tizennyolc méter alapterületű terem a majd 100 négyzetméteres öltözővel legalább harminc millió forintba kerül. Igaz az is, hogy akárhogy spóroltak volna, ha nem támogatja anyagilag az önkormányzatot a megyei közgyűlés, és ha nem kapnak központi céltámogatást. községi eseménye a tornaterem átadása volt. Az igény már több mint egy évtizede jelentkezett, véglegesen 1988-ban döntöttek a beruházás megvalósításáról. Ettől kezdve képzett tartalékokat a tanács, majd az önkormányzat. A kivitelezéssel - néhány szakipari munka kivételével - a helyi Gameszt bízták meg. E házilagos formában felépített tornateremre fordított összeg 15 millió forint. A költségeket csökkentette, hogy az építőanyagokat közvetle-
