Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

1993 JANUÁR 6. Jászsági körkép 9 Újjáalakult szövetkezet, régi nehézségek Minőségi, zsűrizett termékeket állítanak elő a Jászárokszállási Háziipari Szövetkezetben. Ez mindenképpen előny, de vannak hátrányai is. Az árak válogatóssá teszik a vevőket abban az érte­lemben is, hogy a legtöbben az olcsóbb portéka után nyúlnak. '*' Varga Margit elnöknő asztalára térített futó a népi motívumokkal szép, de ahogy mondják, nem létszükséglet. A hímző részlegben jó néhány be­dolgozót alkalmaznak, sajnos egy réjjziijc munka- nélküli járadékból kénytelen megélni.^" j A termékek iránt csökkent a kereslet, ez a téli hónapokban különösen érezhető. Az áruházak ke­reskedői azt panaszolják, hogy az emberek jobban szeretnek az utcán vásárolni. Az egyszerűség iránti akaratlan vonzódás gyakran úgy jelentkezik, hogy nem a boltból, hanem a sátoros-fóliás árusoktól vásárolnak. Melléfoghatnak, mert az üzletekben sorakozó áruk olcsóbbak és jobbak is lehetnek, mint a kintiek. Üzletfeleikkel jobbára bizományosi szerződést kötnek. Decemberi közgyűlésükön egyébként úgy döntöttek, hogy az új alapszabályukat bővítik a kereskedelmi tevékenység bejegyzésével.' A múlt évben az egyébként sem magas létszá­mot 30 százalékkal kellett csökkenteniük. Varga Margit szerint a szövetkezet helyzetén az javítana, ha az alacsony rezsiköltségű bedolgozókat vissza tudnák hozni. Ennek azonban az az alapvető felté­tele, hogy legyen munka, megrendelés. Mert ha ez rendben van, akkor a konfekciórészleghez is ve­hetnének fel legalább 10-15 dolgozót. A kör itt bezárul. Talán kár felvetni, miért nem tolonganak - általában az országban - a varrónői munkákért. Kíváncsian várják azt is, miként rendezik majd a bedolgozók helyzetét, mekkora lesz a biztosítási szint. Eredményes a futás és hasznos Az oldalt összeállította: Szurmay Zoltán Jászboldogházi váltás Az új évre készülődés sietős napjaiban keresem a Lehel Elektrolux Jászboldogházi Ra­diátorgyárának igazgatóját.*' Mondják, Lipták Zoltán házon kívül van, hívjam később. Sike­rült találkoznunk. A naptári év­fordulóhoz közeledye-.az ilyen­tájt szokásos, eredetinek éppen­séggel nem mondható kérdések­re várok rég megfogalmazott válaszokat: milyen volt az óév, mit vár az újtól? Gördülékenynek tűnik a do­log. A vezetői szobában érthető módon olyan szerkezet ontja a meleget, melyet a közeli csarno­kokban gyártanak. Ez a Radal panel, egy abból a több tízezer négyzetméternyi radiátorból, amit 1990-től készítenek Jász- boldogházán. Üzemmérnök kollégájával közösen tervezte az igazgató. Jól alkalmazkodik a modem technológiához, külföldi piaco­kon is keresik. Befutott termék. A forgalomnál többet mond a ’92-es nyereség: 60-80 millió forint körül várható, s ha minden jól megy, ’93-ban elérheti a százmilliót is. Az országban ti­zennégy gyár állít elő radiátoro­kat; a jászboldogházi az elsők között szerepel.- Ez a típusú radiátor két-há- rom évig versenyképes. Tovább kell fejleszteni, hogy alkalmaz­kodhassunk a fűtéstechnika vál­tozásaihoz - mondja Lipták Zol­tán. Ehhez sok pénz kell. Az utóbbi időben azonban szinte alig költöthettünk fejlesztésre. Véleménye szerint amit ’93. január 1-től kapnak a terméke­kért, az már plusz pénz, nyere­ség. Nem tudtak annyi szerző­dést kötni, hogy kielégíthessék a megrendelők igényeit. Hat év alatt el lehetne érni, hogy tíz év­re megalapozhassák az elkövet­kező éveket - vélekedik az igaz­gató. A jövő azonban gyorsan pergő homokként csúszik ki ke­zeik közül. Tehetetlenek. Szerették volna megvenni a gyárat - tájékoztat -, dolgozói részvénytársaságot akartak ala­kítani. Az anyavállalat vezetői­nek bejelentette vételi szándé­kát. Már az új tulajdonos megje­lenésekor szerettek volna kü­lönválni. Az igazgató azonban most egy új évre, a korábbiaktól telje­sen más esztendőre készül. ’93- tól szó szerint és képletesen is házon kívülre kerül. Azzal bú­csúztak el a főnökeivel, hogy tárgyalnak még. O már csak mint gyárkapun kívüli tehet' üz­leti ajánlatokat. Nem is olyan gördülékeny ez a beszélgetés. Nem csoda, hiszen huszonkét év vezetői pozícióban töltött év után kénytelen megélni azt, amit sok százezren hazánkban. Lipták Zoltán igazgatónak megtiltották, hogy nyilatkozzon - tudtam meg később. Mintha a történetek azért játszódnának le, mert szóba kerültek. Egyébként ki tudja? Lehet, hogy van igaz­ság ebben., hisz jócskán találni olyan embert, akivel azért tör­tént valami, mert „többet szö­vegelt a kelleténél”. Tulajdonost nem cserépsza­vazással választanak. Elfogad­ják vagy nerft. Mint két évvel ezelőtt, az igazgató által utóbb felelevenített szorongató pilla­natban, amikor a gyárral össze­forrott sorsáról kellett dönteni, az a tét, hogy bizonyos szerző­déseket aláírnak vagy sem. Utá­na már nem a saját akaratunkon múlik, milyenek lesznek a kilá­tásaink.- Azt hittem, az a lényeg, hogy mit teszünk le az asztalra. Esetemben a piacról, az eredmé- ■n)V:sségről van szó. Rádöbben­tem, hogy ez nem így van. Nye­reségessé tettem a gyárat, de úgy látom, a jó személyes viszonyok ; móri is fontosabbak a teljesít- Tríénynél. Nem építettem, ki 11 ólyán kapcsolatokat, hogy meg- védhessem magam. Ha rend­szerváltásról és kapitalizmusról beszélünk, akkor belátom, elke­rülhetetlen egyes munkahelyek megszűnése. Erre azonban sem lelkileg, sem anyagilag nem ké­szültünk fel. És nem évtizedek után, egyik napról a másikra. Az országos bajnok serdülök A jászárokszállási tájfutók si­keres évet tudhatnak maguk mö­gött. A serdülő csapat az orszá­gos váltóbajnokságon első he­lyezett lett, serdülő sporttársuk az országos sprintbajnokságon ezüst érmet kapott. Az egyik legszebb eredmény pedig az edző szerint az, hogy a felnőttek az országos csapatbajnokságon az 5. helyen végeztek. Petró Géza, a Jászárokszállá­si Vasas Sportegyesület elnöke, a tájfutó szakosztály vezetője és edzője egy személy ben. Gödöl­lőn kezdte el ezt a sportot, s mint a szakosztály tagjainak száma mutatja, sikerült megszerettet­nie a futást. Ezt követően már az eredmények is ösztönzőek vol­tak. Tizenkét évvel ezelőtt ala­kult a szakosztály. Az első gene­ráció nagyon jó volt - jegyzi meg. Jók ma is, hisz a kezdő emberek közül most is többen sportolnak. Minden évben indítanak táj­futó szakkört. Megkeresik a 4-5. osztályos gyerekeket és szülei­ket. Épp a napokban készül egy „toborzó” körlevél. Erre renge­teg fiatal jelentkezik. Kilenc­tízéves diákoknak már indíta­nak versenyeket. A jászárokszállásiak az or­szág legjobbjaival mérik össze erejüket. Elismert helyet vívtak ki maguknak. Március közepé­től november közepéig tart a versenyidőszak. Az edzőnek ja­nuárban már nincs szabadnapja. A sportolóknak- heti három edzésük van. A legtöbb pénzt az utazás viszi el, szerelést csak az első osztályú versenyzők kap­nak. Legjobbjaik: Győri Lajos, Juhász Roland, Balogh Márk és Balogh Péter. JÁSZ VONALAK Van néhány téma, amit véletle- • nül sem kerülhetünk meg, ha a Jás­zság településeinek fejlesztési el­képzeléséről esik szó. A telefonhá­lózat kiépítésének helyzete is ilyen. A kimutatások jól szemléltetik azt, amit a tájegység lakói minden­nap éreznek: az ország egyik leg­rosszabbul ellátott térsége ez. A polgármesterek egy része kitér a fejlesztésre irányuló kérdések elől, és a Jász-Com Rt-hez irányít. A részvénytársaság 15 ezer vo­naligény teljesítését vállalta. Szá­molnak azzal is, hogy a beruházás befejezését követően átveszik a meglévő hálózat üzemeltetését is. Kedvező számukra, hogy Jászbe­rény és Szolnok között kiépül az országos digitális gerincszakasz. A rendszer már az új technikán alapul, vagyis a 18 jász települést, illetve a részvénytársaságban lévő 24 községet és várost digitális há­lózat köti össze. A közelmúltban tudósítottunk arról, hogy ez év ta­vaszán elkezdik a kivitelezési munkákat. A Jász-Com Rt. illetékesétől akkor azt is megtudtuk, hogy az időpont csúszásának az oka a jogi szabályozatlanság volt, a távköz­lésre vonatkozó törvényt csak a múlt év végén szavazta meg a par­lament. A tervek szerint 1994. ele­jén már üzemelnie kell az új rend­szernek.-Az áremelkedések módosíthat­ják-e a vidéki igénylők költségeit? - kérdeztük Papp Zoltántól, a Jász- Com Rt. ügyvezető igazgatójától.- Akik 1991. novembere és 1992. júniusa közötti időszakban jelentették be igényüket, azoknak annyit kell fizetniük, amennyit a megállapodásban rögzítettünk. Ez magánszemélyek esetében 15 ezer forintot jelent. Ebben az esetben nincs lehetőségünk, de szándé­kunk sem a változtatásra. Az üze­meltetési költségek mértékéről pe­dig a távközlési törvény végrehaj­tási rendelete lesz az irányadó. Fel­tételezhető, hogy egy maximált árat állapítanak meg.- Egy vonalért 15 ezer forintot kell fizetnie a magánszemélyek­nek. A teljes létesítési költség en­nek az összegnek a többszöröse. Vannak olyan vélemények, hogy töke hiányában kudarcra vannak ítélve. Miből fedezik a különböze­iét? .- Valóban, a részvénytársaság tőkéje 200 millió, a rendszer kiépí­tésének költsége durván két és fél milliárd forint. A finanszírozást társaságon kívüli tőkebefektetés­ből oldjuk meg. Elképzelhetőnek tartom a társasági hitelfelvételt is. Már elkészültek a finanszírozási tervek. A szóban forgó különböze- tet elő lehet teremteni úgy, hogy a társaság életképes, nyereséges le­gyen. A külső tőke bevonásának feltétele volt a törvény megjelené­se, amely biztosítéka annak, hogy a befektetők pénze hosszabb távon is profitot hozzon. Ivóvíz, tornaterein Takarékosan, apránként Új kutat fúrtak Alattyánban. Az előzetes számítások alapján még úgy ítélték meg a szakemberek, hogy 800-1000 liter vizet ad majd percenként. Biztonságos üzem­mód mellett majdnem a tervezett kétszerese 1700 liter jön a felszínre - tájékoztatott Kiss Károly polgár- mester. A Debreceni Vikuv mun­kája nyomán 700 méter mélyről 44 celzius fokos vízhez jutott a telepü­lés, melynek lakói kénytelenek még egy ideig beérni a meglehető­sen rossz minőségű vízzel. Az új kutat még be kell kötni a meglévő rendszerbe. A vízminta- vizsgála­tok eredményétől függően a Víz- és Csatornamű Rt. az első negyed­évre ígérte a csatlakoztatást. Nem kis pénzbe kerül a fejlesztés meg­valósítása. Tavaly kilenc millió fo­rintot fordítottak erre a célra. Há­rom évre osztották el a feladatokat, ’94-ig 22 milliót költenek a vízmi­nőség javítására. A múlt év egyik legjelentősebb nül a gyártótól vásárolták. Az épí­tés támogatóinak, szervezőinek fáradozása megtérült, hisz mint mondták, egy hasonló nagyságú, harmincszor tizennyolc méter alapterületű terem a majd 100 négyzetméteres öltözővel leg­alább harminc millió forintba ke­rül. Igaz az is, hogy akárhogy spó­roltak volna, ha nem támogatja anyagilag az önkormányzatot a megyei közgyűlés, és ha nem kap­nak központi céltámogatást. községi eseménye a tornaterem át­adása volt. Az igény már több mint egy évtizede jelentkezett, véglege­sen 1988-ban döntöttek a beruhá­zás megvalósításáról. Ettől kezdve képzett tartalékokat a tanács, majd az önkormányzat. A kivitelezéssel - néhány szakipari munka kivételé­vel - a helyi Gameszt bízták meg. E házilagos formában felépített tornateremre fordított összeg 15 millió forint. A költségeket csökkentette, hogy az építőanyagokat közvetle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom