Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

1993. január 27., szerda JÁSZBERÉNY 5 JÁSZSÁGI EXTRA Bemutatkozik az SZKI „Elkészül egyszer a házunk ff Egy beruházás viszontagságai A magyar számítástechnika vi­lágában immár negyedszázada az SZKI-é az egyik legjobban csengő név. A cég hosszú, sikeres időszak után tavaly júniusban már mint Számítástechnika, Kommunikáció és Innovatika Rt. kért csődeljárást, melyet a későb­biek során viszszavontak, mivel októberre kielégítették adósaikat, kifizették tartozásaikat. A gyors talpraállást követően kidolgozták a cég új stratégiáját. Alapvető céljuk a számítástech­nikai kutatások, fejlesztések mel­lett a kommunikáció, mindenek­előtt a telekommunikáció terén jelentős hadállásokat meghódí­tani Magyarországon. Az Álba Comppal egy konzorciumot hoz­tak létre, melynek értelmében 1993 végére hazánk nyolc legna­gyobb városát, valamint Buda­pest hat legjelentősebb telefon- központját egy rendszerbe kap­csolják. Ez a zártkörű távinfor­matikai szolgáltató rendszer a nagyvállalati és a vállalatközi in­formációfeldolgozás, a közigaz­gatási adatszolgáltatás, valamint a nyomdák és a szerkesztőségek adatigényeinek igyekszik megfe­lelni. A cég mindig nagy figyelmet fordított a vidékre. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy rendszeresen részt vettek vidéki kiállításokon. Január 28—29-én Jászbe­rényben mutatkoznak be, s négy vezető munkatársuk már két héttel a kiállítás előtt a Jászság fővárosában járt, ahol a helyi igényekről tájékozódtak. Ekkor kértem rövid kis beszélgetésre dr.Reszler Ákost, az SZKI keres­kedelmi és műszaki szolgáltatá­sok igazgatóját. — Miért éppen Jászberényt választották a január végi kiállí­tásuk helyszínéül? — Az SZKI vidéken általában valamelyik helyi partnerével kö­zösen rendez kiállításokat. A jászberényi rendezvény lesz az első, amelyet egyedül szervezünk és bonyolítunk le, mivel a Jás­Jászberény 1849 tavaszán történelmi események színhelye volt. Április 3-án itt találkoztak Kossuth, Görgei, Damjanich, Klapka és mások. Innen indul­tak a csapatok a tápióbicskei csatába. A városi közgyűlés épp e dicső napra emlékezve április 3-át a város napjává nyilvání­totta. Nagyszabású, hagyo­mányteremtő rendezvénysoro­zattal készülnek méltó megün­neplésére, melynek része egy pályázat. Bármelyik itt ajánlott téma kidolgozását egyaránt ajánlják általános és középisko­lás diákoknak, valamint főisko­lai hallgatóknak.- Mit üzen nekem 1848-49, milyen a kötődésem a szülőföl­demhez, hazámhoz?- Milyen lehetett azokban a napokban a jászberényi nép hangulata, hogyan fogadták a szabadságharc vezéreit, Damja­nich vörössipkásait?- Milyen lehetett az utolsó estéje az egy jászberényi csa­ládhoz beszállásolt Szabó Jó­zsef 12 éves gyermekhonvéd­zságban nincs közvetlen kereske­delmi kapcsolata cégünknek. Az ország ezen területe tehát fehér folt számunkra, s ide, erre a pi­acra is szeretnénk betörni. Az időpont sem véletlen, hiszen az általunk megcélzott szakemberek ilyenkor jobban ráérnek, mint esetleg a nyári időszakban. Cé­lunk, hogy bemutassuk az érdek­lődők számára az SZKI kínálatát, a számítás— és irodatechnikai eszközöket, valamint azokat a le­hetőségeket — például komoly fejlesztő bázist, jól működő szoftvereket és hardvereket —, amelyekkel partnereink rendel­kezésére állunk. Mindenkinek, de leginkább a nagyobb vállalatok­nak és természetesen a kisebb egyéni vállalkozóknak is ajánljuk ezt a kiállítást. — Milyen céllal jártak Jász­berényben, már két héttel a kiál­lítás megnyitása előtt? — Tájékozódni jöttünk. Sze­retnénk felmérni, hogy milyen igények jelentkeznek a városban, amelyeket mi is ki tudnánk elégí­teni. Információkat gyűjtöttünk, hogy mit is mutassunk be a két nap során. A vállalkozóknál első­sorban a számítástechnika ügyvi­teli alkalmazása jöhet szóba. Ed­digi tapasztalataink szerint, első nekifutásra az lenne a legjobb megoldás, ha az azonos szakterü­leten dolgozó vállalkozók össze­fognának, és együtt vásárolnának számítógépet és szoftvert, majd fokozatosan, ahogy vállalkozá­suk megerősödk. válnának kü­lön—külön. Reméljük, hogy mostani utunk és a kiállítás is jól szolgálja majd az igényfelmérést, melyből üzleti kapcsolatok is kialakulhatnak. Azt hiszem, hogy a két kér­désre adott válaszból kiderült, hogy egy igazán profi cég látogat el 28—29-én Jászberénybe. Már az előkészületek is azt jelzik, hogy a vállalatok szakemberei­nek, a vállalkozóknak érdemes lesz a Munkás és Ifjúsági Házban megrendezésre kerülő kétnapos kiállításra ellátogatni. Sz.T. nak, aki másnap a tápióbicskei csatában életét adta hazájáért?- A legendás diákszázad ápri­lis 4—én hajnalban gyalog indult Tápióbicskére. Miről beszél­gethettek a hosszú úton; hogyan fordították meg a csata sorsát?- Pilaszanovics Béla 16 éves huszárhadnagy is Jászberény­ben volt április 3-án. Ő hogyan töltötte utolsó estéjét? (A tápió­bicskei híd védelmében április 4—én mindkét lábát leszakította egy ágyúgolyó. Sírja a nagyká- tai temetőben van.)- A jászjákóhalmi Tóth Imre András 14 évesen állt a Lehel huszárok közé. Hogyan alakult az ő és bajtársai további sorsa?- Jászberény több középülete az 1849-es jeles napok néma tanúja volt. Az itt zajlott ese­mények élmény szerű leírása. A kidolgozott témákat - melynek terjedelme nem kötött - március 18-ig kell leadni a városháza művelődési irodájába Gedei Lászlónak. További in­formációkat is tőle lehet kérni. SZ Nem tudni a Jó Isten mikor dönt úgy, hogy segít valakin, s mikor nem. Jászberényben a szociális otthon lakóira biztos, hogy nem tekint le. Pedig na­gyon rájuk férne az égi áldás. A történet ott kezdődik, hogy már 1990-ben felmerült, az egyház visszakéri egykori tulajdonát. Ez érintette a szociális otthont, amely két épületben működött. A hajdani ferences kolostor épülete 100 idős, volt apáca ott­honaként működött. Mivel Jászberényben a „világi” idősek gondját is meg kellett oldani, még a hatvanas-hetvenes évek­ben épült meg a Hatvani úton a szintén 100 embernek menedé­ket adó épület. A Római Kato­likus Szeretetszolgálat a feren­ces kolostorban lévő otthon működtetését kérte és kapta vissza. A gondok ott kezdődtek, hogy a mosoda, a konyha, a raktárak, irodák, s más kiszolgá­lóegységek is ebben az épületben vannak. A szétválással a Hatvani úti otthon „félkarú” lett. A megállapodás szerint az 1991. július elsejétől fent említett szolgáltatásokért a vi­lági otthon díjat fizet az egyházinak. Ugyanakkor a város eldöntötte, a Hatvani úti - meglehetősen zsú­folt - otthont bővíti, s egyben megépíti a hi­ányzó kiszolgálóegy­ségeket. Eddig nem is volt probléma. Elkészültek a tervek, a városházán pályázatot írtak, s az 50 milliós beruházás feléhez meg is nyerték azt. Beruházót kerestek - szin­tén pályázat révén - s a szolnoki TIMEP hozzá is látott az épí­téshez. Alig tett azonban vala­mit, 1992. tavaszán csődöt je­lentett. Ekkor a polgármesteri hivatalban úgy gondolták, nem húzzák az időt újabb pályázta­tással, hanem a helybeli Építői­pari Szövetkezetnek - aki erede­tileg is pályázott erre a feladatra - adták a munkát. A szövetkezet 27 milliós átalányáron vállalta, hogy az eredeti határidőre, 1992 végére az építkezést befejezi. Most viszont újabb kivitelezőt keres a polgármesteri hivatal. Muhoray György, a városfej­lesztési iroda vezetője erről mondja:- A szövetkezet kicsit lassan kezdte a munkát, de aztán szé­pen belelendültek. Az épület tető alatt van. Most 50-60 %-os készültségi fokú, a szakipari munkák vannak hátra. Viszont jött egy levél tőlük, hogy az Építőipari Szövetekezet 1992. november 16-án jogutód nélkül megszűnt. Tettek egy ajánlatot, hogy a munkát átvenné a Norma Kft., amely korábban a szövetkezet égisze alatt jött létre. Viszont a határidőt 1993 májusára tolták. A hivatalon be­lül van, egy ad hoc bizottság, amely «zzjél foglalkozik. Mivel a Norma Kft. dolgozói azono­sak az Építőipari Szövetkezeté­vel, hajlottunk rá, hogy szerző­dést kötünk. Már csak azért is, mert egy újabb leállás újabb ki­adásokat jelent. Aztán tudomá­sunkra jutottak bizonyos tisztá­zatlan banki ügyletek. Ezért mégsem szerződtünk a Normá­val. A tisztázatlan banki ügyele­tekről Kiss József, a városgaz­dálkodási osztály vezetője ad felvilágosítást. - A szövetkezet hitelt vett fel a Takarékbanktól, s fedezetül a szociális otthon építését jelölte meg. Nekünk vi­szont egy postabanki számla­számot adott meg. Mi erre a számlára többször utaltunk is pénzt. Mígnem a Takarékbank megkeresett bennünket, hogy rni van a szociális otthon építé­sével. Ők ugyanis várták az el­végzett munkák után a pénzt tő­lünk. Megkerestük az Építőipari Szövetkezetét, hogy mi is van ezzel a hitellel, meg a bank- számlaszámokkal. November 4—én válaszoltak, hogy a hitelt visszafizették, s részükről min­den rendben. Ezek után novem­ber 16-án jogutód nélküli meg­szűnésüket jelentették. Összes­ségében a bizalom megrendült irántuk. Ezért a tisztázatlan banki ügyek miatt elálltunk a további megállapodástól. Aki Jászberényben él jól tudja, milyen ellentét feszül az önkormányzat két pólusa, a polgármester, s az Építőipari Szövetkezet elnökasszonya kö­zött, aki képviselő, s korábban a gazdasági bizottságot vezette. Novotni Jánosné így látja a dol­got:- Sajnos itt félreértések soro­zata van. Valóban vettünk fel hitelt, nem is egyet, hanem ket­tőt. Az elsőt, mint ahogy azt a november 4—i levélben írtuk, már visszafizettük. A polgár- mesteri hivatal pedig egysze­rűen rossz számlaszámra utalta a pénzt. Most nagyon nehéz helyzetbe kerültünk. Mivel a Már régen felvetődött a város­ban, hogy az idelátogatók egy iga­zán szép képeslapot sem tudnak Jászberényről emlékül elvinni, vagy szeretteiknek elküldeni. Egy­két darab kapható a postán, amelyi­ken a volt Lenin tér, vagy a Felsza­badulási emlékmű látható. Ezek pedig nem reprezentálják Jászbe­rény igazi arculatát, karakterét, mű­emléki gazdagságát. így született meg az elhatározás, hogy a polgár- mesteri hivatal kiad egy sorozatot. Az önkormányzat oktatási és kultu­rális bizottsága karöltve a Sáros András Alapítvánnyal vállalta a le­bonyolítást. A 16 darabos sorozat költségeit - mintegy 250 ezer forin­tot - megelőlegezték. A majdani bevételeket pedig szintén kulturális célokra fordítják. Normának nem adták oda a munkát, lejárt hitel - ä második - súlyosbítja a helyzetünket. Dolgozóinkat el kell küldeni, 170 ember kenyere forog koc­kán. Ezenkívül egy számlával még tartozik is a hivatal. Szö­vetkezetünk végelszámolás alatt áll, ami azt jelenti, hogy él, a cégbíróság egy évig nem törli a céglistáról. A szövetkezet va­gyona fedezetet nyújt minden követelés kielégítésére.- Mi fog ezután történni a szociális otthonnal?- Az építkezésről január 20- án levonultunk. További tárgya­lások, s szerintem bírósági ügy következik, hogy hogyan szá­moljunk el egymással, mert ezen is vita van. De azt el kell mondanom, a polgármesteri hi­vatal minket arról értesített, hogy a szervezeti változás miatt nem köt megállapodást a Norma Kft.-vel. A tisztázatlan banki ügyletekről csak a városi pletykákból értesültem. No, mármost mi lesz a szoci­ális otthon sorsa? Az egyházi vagyon visszakérése „lökött” rajtuk egyet. Aztán az első pá­lyázat elbírálásakor, amikor a TIMÉP kapta meg a munkát, se volt rajta a teremtő szeme. Mi­ért döntöttek akkor a szolnoki cég mellett? A hivatal dolgozói közben cserélődtek. Sem Mu­horay György, sem Kiss József nem volt akkor a döntést hozók között. Azt tudják, hogy vizs­gálták a TIMÉP pozícióit, és semmi jel nem mutatott arra, hogy egy-két hónap múlva cső­döt jelent. A szövetkezetek át­alakulása is új fordulatot hozott. Itt megint nem volt a közelben egy őrangyal sem, vagy csak kizárólag az, amelyik az érde­keket rosszul mérte fel. A város, az idősek érdekeit természete­sen. Csak legalább most tekin­tene le egy pillanatra. Van egy kivitelező - szintén a városból - aki befejezné a munkát. Csak- hát mennyiért, ez a kérdés. Egy biztos, az 50 millió nem fogja futni, s májusra nem lesz kész. K.E. A képeslapok művészi kivitelben készültek. A régi Jászberényről is van két felvétel köztük. Négy ké­peslap Sáros András festőművész alkotásainak lenyomata, melyek egy-egy hangulatos, régi jászberé­nyi utcarészletet ábrázolnak. A ké­peslapok terjesztése most kezdő­dött, művelődési intézményekben, könyvesboltokban, papírboltokban, idegenforgalmi hivatalban, szállo­dában kaphatók. Más értékesítő he­lyeket is keresnek azonban, hogy mind a városlakókhoz, mind az ide­látogató vendégekhez eljusson. A városházán azt tervezik, hogy ha sikere lesz ennek a sorozatnak, ak­kor folytatják. A város és környéke természeti értékeinek megörökítése szintén megérne egy képeslapsoro­zatot. Vegetáriánus napok A városi könyvtárban ja­nuár 30-án 10 órakor kerül sor a Zöld Klub programjára. Előadást hallgatnak meg az érdeklődők Reform étrend télen címmel, melyben taná­csok hangzanak el a vegetá­riánusok számára is. * A Déryné Művelődési Központ negyedik éve ren­dezi meg a vegetáriánus na­pokat. Idén január 29-től tartják a hagyományos tábort a Tanítóképző Főiskola kol­légiumában. A táborvezető Ferencsik István természet- gyógyász. A mostani ren­dezvény fő témája a miri­gyek működése, de szó lesz a tavaszi táplálkozásról, s szervezetünk „felkészítésé­ről” a tavaszi hónapokra. A táborra még lehet jelentkezni a Déryné Művelődési Köz­pontban Kárpáti Zoltánnénál. Sikeres diák Jászberényi diák, Tarjáni Mónika lett az első az Imp- lom Józsefről elnevezett me­gyei helyesírási verseny szakmunkás kategóriájában. A kislány a Lehel vezér Gim­názium gyors- és gépíró is­kolájában másodikos. Szak­tanára: dr. Nagy Józsefné. Szövőiskola A Gyermekek Háza szö­vőiskolát indít általános isko­lások számára. Az első fog­lalkozás február 1-jén 14 órakor kezdődik, ahová fiú­kat és lányokat egyaránt vár­nak. Versenyben a gyerekekért Jászberényben 4 önkormány­zati és egy minisztériumi mű­ködtetésű általános iskola van. A gyermeklétszám csökkenése itt is versenyre ösztönzi az isko­lákat. Összesen 13 első osztály nyílik szeptemberben, s külön­böző lehetőségeket kínálnak a hatéveseknek. A Kossuth Lajos iskolában az írás-olvasást Tol- nainé-féle módszerrel, a mate­matikát pedig a japán eredetű Szorobán-eszközzel tanítják. A Tanítóképző Főiskola gyakorló iskolájában egy osztályban a Zsolnay-féle, egyben pedig a nyelvi-irodalmi kommuniká­ciós (NYIK) program indul. A Bajcsy-Zsilinszky útiban szin­tén alkalmazzák a NYIK prog­ramot. Egy osztályuk speciális, testnevelés-néptánc tagozatos. A Székely Mihály iskola egy osztálya hagyományosan ének­zene tagozatos, míg a másik csoportban a rajzra fektetnek nagyobb hangsúlyt, egy mű­vésztanár segítségével. Ä Ber­csényi úti iskola az alapkészsé­gek fejlesztésére fordít nagy hangsúlyt, a tehetségfejlesztést az ötödik osztálytól kezdik. A gyerekek szülei válogat­hatnak más „külön szolgáltatás” közül is. A Gyakorlóban első osztálytól van idegennyelv-ok- tatás, angolt vagy németet lehet választani. A normál tanrendű osztály itt a testnevelésben nyújt pluszt, úszás, korcsolyá­zás, lovagolás és tenisz a kíná­lat. A zeneiskolával is megálla­podtak, így akit oda is beírattak, annak a zeneórát a gyakorlóban tartják, nem kell a városköz­pontba beutazni. A Kossuth is­kolában a képzőművészet és mozgáskultúra kap hangsúlyt, de már elsőtől lehet németet is tanulni. A Székely Mihály isko­lában tanóra keretében néptánc­oktatás is történik. Itt azt is megjelölték a tájékoztató anyagban, amit az óvodákban megkapnak a szülők, hogy kato­likus és református hitoktatásra is járhat az, aki erre jelentkezik. Az oldalt írta: Kiss, Erika Fotó: Korényi Éva Pályázat fiataloknak IVIíivészi képeslapok A századforduló táján készült felvételen a bank épülete és az ún. Pá­linkás-kereszt látható. Ez utóbbi ma a nagytemplom mellett található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom