Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

1993. január 25., hétfő SPORTEXTRA 7 Jégkorong OB I. - rájátszás az 1-4. helyért Továbbra is nyeretlen a Fradi ellen a Lehel Lehel HC - Ferencváros 4-8 (1-3,1-3, 2-2) Jászberény, 3200 néző, vezette: Tejfalussy, Bartha, Koleszár ^ehel HC: Mihonyik - NAGY, Vargyas, VOROBJOV 2, SZELIHOV 1(1), Vodopjanov 1(1), Balia (1), Bugyi, Sipos, Antal, Bá­lint, Oláh, Szabados, Szajka, Simon, Szerdahelyi. Edző: Kereső Csaba, Alexandr Vlaszov. Ferencváros: PÓZNIK - Kaltenecker, FJODOROV 2, Eszmantovics 2 (2), Andrejev 1, ORBÁN 1(1), Horváth, Miletics, SZI- LASSY 1 (1), Hudák, Sándor 1, Paraizs, Térjék, Szajlai, Oreskin 1 (1), Jámbor, Bognár, Molnár J., Molnár D. Edző: Basa János. Kiállítások: 18 + végeges fegyelmi (Vargyas), illetve 23 perc + végleges fegyelmi (Szajlai). Mivel a bajnoki döntő szem­pontjából már „közömbösnek” is felfogható volt a találkozó, a hazaiak mestere nem a legjobb sportformában küldte jégre együttesét. Kereső Csaba ugyanis a leg­utóbbi UTE-mérkőzés óta ala- potó jellegű munkát végeztet fiaival, akik a nagy terhelés ha­tására kissé tompábban vették fel a küzdelmet. A korábban egyfolytában foglalkoztatott első két sor ezúttal már az első perctőlháromra bővült úgy, hogy a támadók mögött to­vábbra is két védőpáros „takarí­tott”. Közülük a fiatal Oláh elő­ször szerepelt a Ferencváros el­len. A Lehel HC mintha igazolni szerette volna az edző előrejel­zését, tényleg álmosan kezdett. Nem úgy az FTC, amely a má­sodik perc elején kihasználta első gólhelyzetét. A koronggal kapu felé robogó Szillasy lövése Mihonyik „páncélmellényéről” Sándor elé pattant, a zöldek hármasa közelről nem hibázott, 0-1. Kevés átütőerő és szellemes­ség jellemezte a kékek játékát, a kontrákkal operáló fővárosiak­tól Paraizs révén kerültek a má­sodik gól közelébe, helyette azonban az egyenlítés követke­zett Vodopjanov részéről, 1-1. A roskadó lelátón helyet foglaló Andrejev (fehérben) testi erejét kihasználva szorította palánkhoz ellenfelét herényiek csupán 17 másodper­cig örülhettek, mert Oreskin a 13. percbei)i ismét a Fradit jut­tatta előnyhöz, 1-2. Az igazi „csapás” csak ez­után érte a Lehel HC-t, a túl szigorú bíró a legjobb védőt, Vargyast „búcsúztatta” el Hu- dákkal történő afférja miatt, a közbe avatkozó Szajlai szintén végleges fegyelmit kapott. Tej­falussy döntése egycsapásra esélyesebbé tette a Ferencvá- rbst. Eszmantovics is hasonló véleményen volt, a harmad vé­géhez közeledve, emberhát­rányban írta át az eredményjel- zőtparádés szóló nyomán, 1-3. A második játékrész is fe­rencvárosi góllal kezdődött, Eszmantovics átadásával Fedo­rov késztette megadásra Miho­nyikot. Már ekkor eldőlni lát­szott a két pont sorsa, a kiállítá­sokig élvezhető játék elvesztette a presztízséből adódó varázsát. Hát még amikor a kapuját rossz ütemben elhagyó Mihonyik hi­báját Orbán „megtorolta”, 1-5 a 28. percben. Rangadónak távolról sem le­hetett nevezni a várva várt ta­lálkozót, s bár a vendégszurko­lók szolid örömmel viseltettek, a hazai publikum csak a 34. percben Vodopjanov találatánál könyvelhetett el részsikert. Va­lamelyest felélénkült a tempó Nagy és Szelihov bombáit jó ér­zékkel hárította Póznik, s még mielőtt megszólalt volna a du­daszó, Fedorov sokkolta tovább a Zagyva-partiakat. Kettős emberelőnnyel kezdte a befejező játékrészt a Jászbe­rény, Eszmantovics és Szillassy a büntetőpadról figyelhette amint Bállá átadását Szelihov segítette Póznik kalitkájába, 3- 6. A gól nem keltett pánikot a vendégek soraiban, de amikor Vorobjov szépített, egyből rit­must váltottak a zöldek, az eredményt Eszmantovics alakí­totta 4—'7—re. Térfélcsere után Antal és Horváth vett elégtételt, majd Miletics látogatta meg őket a büntetőpadon. A kettős emberelőnyt eltékozolta a Le­hel, a végeredményt Andrejev állította be. Legfeljebb rangadó-pótlónak minősíthető a mérkőzés, kár, hogy Tejfalussy játékvezető nem vállalta a „problémás” em­bereket, és az első botcsinálta alkalomra hivatkozva tusolni küldte őket. Éppen ettől lett ideges a két együttes, a közön­ség pedig úgyszintén. (néder) Diáksport „Beállt” a sportiskola Mezőtúron Tiba Kriszti, kézilabdakapus ajándékot kap az évzárón hetett a mezőny legjobbjának bizonyuló Hochrajter, így gól­jával alakult ki a 25-16-os vég­eredmény. A nagy gólkülönb­ség ellenére sem keltette vert sereg benyomását a maroknyi leheles gárda, hisz erejükhöz mérten megpróbáltak helytállni a csabai oroszlánbarlangban. Szerdán a bajnoki ezüst érmes Nettó-Építőket látják vendégül 17 órától a hűtőgépgyári sport­csarnokban. Ekkor hazai kör­nyezetben próbálnak meg bra­vúrt véghez vinni a nemcsak já­tékos, de pénzhiányban is szen­vedő jászberényi kézilabdások. (Esztári) A hetvenes évek végén di­vatba jött országszerte a mamu­tegyesületek létrehozása abból a meggondolásból, hogy koncent­rálják az erőket. Melletük mű­ködtek a sportiskolák is, ame­lyek a diákság foglalkoztatásá­val törődtek elsősorban. Később a megváltozott körülmények miatt a nagy egyesületeket szét­darabolták, a sportiskolákat egy tollvonással megszüntették. Nem szándékozunk a történ­teken tovább meditálni, inkább ellátogattunk Mezőtúrra, ahol az első adandó alakalmat ki­használták a sportiskola újjá­szervezésére. Ez az alkalom ta­valy január elsején adódott hét szűk esztendő múltával, így Bagdán Sándor igazgatóval már arról beszélgethettünk, „beállt-e” az oktatás, az intéz­ményben. A hét szakosztályból vala­mennyi működőképesnek bizo­nyult az elmúlt egy esztendő alatt, tehát a fejlődés biztosí­tottnak látszik. Asztalitenisz­ben a megyei I. osztályban sze­repelnek ifjúsági és felnőtt kor- osztályos versenyzőik. Edzés- lehetőségük biztosított egy álta­lános iskola tornatermében he­tente háromszor, ami a fejlődési lehetőségeket behatárolhatja. A sportok királynőjét, az atlétikát Mezőtúron is kedvelik, évek óta ápolják a szép a hagyományo­kat. Serdülő B-csoportban hat dobogós versenyzőjük szerzett érmet az országos bajnokságo­kon. Kiemelkedik közülük Er­dős Adrián, 63.20 m-es ge­relyhajításával. A fiatal magyar bajnok a diákolimpián 109.73 métert dobott kislabdával! Barta Gyula és Katona Tibor tanítványai tizennyolc éves ko­rukig maradnak a városban, ami azt jelenti, nincs ingázás a ta­nulmányok miatt, a rendszeres munka mégjobb eredményekkel kecsegtet. A kézilabdás lányoknál ép­pen ellenkező a gyakorlat, ed­dig három tehetség távozott Debrecenbe. Egyébként a 11- 12 évesek és a 13-15 évesek kuparendszerű bajnokságban versenyeznek. A kicsik csoport­jukban a legjobbak, a bakfisok eddig ötven százalékosak. Fiú kosárlabdában mini, serdülő és ifjúsági korosztályosok veszik célba rendszeresen a palánko- kat. A legnagyobb előrelépés ebben a sportágban várható le­ginkább, mivel egyszerre két csarnokban is gyakorolhatnak a reménységek. Hallani, hogy a főiskola újra csapatot szervez. Ha ez megvalósul, a sportisko­lások biztosíthatják az utánpót­lást. Teniszben szintén jók a lehe­tőségek a telet leszámítva, mert ilyenkor használhatatlan a hat szabadtéri pálya. Rendszeresen harmincnyolcán hódolnak a „fehér sportágnak”, kiemelke­dően a tizennégy éves Rózsa Hollónénak nem ment a játék Endre teniszezett kilencvenket- tőben. A magyar ranglistán az első félévben a negyvenedik he­lyen állt az ötszáz újonc közül. Rajta kívül további hat túri pa­lánta „iratkozott” fel a ranglis­tára. Úszásban biztosított az egész éves munka, hiszen a fe­dett uszodát és a strandot is a sportiskola működteti. Tóth Károly eddig csaknam ötven gyerekkel foglalkozott nagy tü­relemmel. Munkájának legna­gyobb elismerése, hogy tanít­ványa, Róka Norbert az orszá­gos serdülő bajnokság ranglista hatodikja száz gyorson, ideje: 57.80 másodperc. Végül néhány szó a labdarú­gókról. Mester Lajos felügye­lete alatt Muzsay Róbert (a fel­nőtt csapat aktív játékosa) és Sztehli Attila megosztva fog­lalkozik az előkészítőkkel, ser­dülőkkel és az ifikkel. Az el­múlt év nagy „vesztesége” a ti­zennégy éves kapus, Nagy Ró­bert távozása Békéscsabára. A fiatal portás korosztályában magyar válogatott.- Szerintem nagy dolog az, hogy városunkban háromszá- tötven gyereknek biztos sporto­lási bázisa van. Ilyen körülmé­nyek között lehet tervezni, dol­gozni, igényes nevelőmunkát folytatni, eredményeket elérni, és azzal dicsőséget szerezni la­kóhelyünknek. Egyszerűen nincs okom kritizálásra. Kiváló edzői garnitúrával, biztos anyagi háttérrel évekre előre gondolkodhatunk a nagyobb si­kerek reményében - summázta az eddigi tapasztalatokat Bag­dán Sándor. Lám ilyen is van. Milyáfjó volt hallgatni az igazgatót. Mintha nem is a megyében jár­tunkban leltünk volna egy elé­gedett, optimista sportvezetőre. (néder) PEPITA A tavalyi Forma-l-es vi­lágbajnok csapat, az angol Wil­liams-Renault egyelőre hiány­zik az idei autós vb rajtlistájá­ról, tette közzé Párizsban a Nemzetközi Autósport Szövet­ség (FISA). Amint azt Frank Williams, a csapat vezetője el­mondta, ők a konstruktőrök szövetségének (FOCA) nyújtot­ták be nevezésüket, ezért nincs az a FISA birtokában. A kom­mentátorok egyébként elkép­zelhetetlennek tarják, hogy a március 14—én Dél-Afrikában kezdődő, 16 futamból álló soro­zatról hiányozzanak olyan piló­ták, mint a francia világbajnok Alain Prost, vagy a brit Da­mon Hill. Egyelőre huszonöt játékos ka­pott helyet a világbajnokság előtt álló magyar férfi kézilabda válogatott keretben. A névsor: Bíró Imre (Guadalajara, spa­nyol), Szathmári János (Valla­dolid, spanyol), Fekete Róbert (Tisza Volán), Perger Zsolt (Fo­tex VSE) - kapusok. Sótonyi László, Éles József, Csoknyai István, Török Lajos, Zsigmond György (mind Fotex VSE), Kertész Balázs, Győrffy Sán­dor, Németh Zoltán, Pásztor István, Horváth Attila (mind Elektromos), Mezei Richárd, Bartók Csaba (mindkettő Tisza Volán), Mohácsi Árpád, Pocsai Tibor (mindkettő Békéscsabai Előre KC), Fenyő Kálmán, Pol­gár László (mindkettő Győri ETO KC), Gyurka János (Ha- t mein, német), Borsos Attila (St. Brice, francia), Kotormán At- ■ tila (Szolnoki Olajbányász), Horváth Zoltán (PMSC), Béres Zoltán (PEMÜ-Honvéd). Szponzori megállapodást kötött a Soproni Sörgyárral a BVSC vízilabda szakosztálya. Azt nem tudni, hogy milyen mértékű támogatásban részesül a bajnoki címre aspiráló női csapat, az viszont tény, hogy az egy esztendőre szóló szerződés értelmében a vasutas-hölgyek ezentúl BVSC-StefTl néven szerepelnek a bajnokságban. Róma: Újabb hároméves szerződést írt alá az olasz Lazio csapatához a német válogatott Thomas Doll. A labdarúgó éves keresete az elkövetkezendő években évi 1.1 millió márka lesz - Szerencsés embernek tar­tom magam és úgy vélem, a La- zióval még sokat el fogok érni - mondta Doll, aki most már 1996. június 30-ig az elsőosztá­lyú klub játékosa. Szófia: Sorrendben negyed­szer választották az év labdarú­gójává Bulgáriában Hriszto Sztojcskovot. A Barcelona csa­tára mögött két, Portugáliában proftskodó játékos végzett a második és harmadik helyen: Krazimir Balakov (Sporting Lisboa) és Emil Kosztadinov (FC Porto). Atalanta: Egyre több prob­lémával kell szembenéznie Billy Payne-nek, az atlantai olimpiai szervező bizottság fő­nökének. Payne elmondta, hogy a vártnál lassabban haladnak az építkezések és a szponzorok sem jelentkeznek annyian, amint azt előzetesen várták. Ennek ellenére bizakodó és úgy véli, hogy az olimpia előkészí­tése ebben az évben több mint 200 embernek biztosít majd új munkahelyet és előbb-utóbb odavonzza a vállalkozó cégeket is. Torino: Andreas Möller, az olasz Juventus német labdarú­gója az őt ért sorozatos támadá­sok után egyre jobban játékba lendül az utóbbi időben, már nem akar a távozni. -Megtisz­telő, hogy egy olyan nagymúltú egyesület, mint a Bayern Mün­chen érdeklődött utánam. Női kézilabda NB I. Újabb „pofon” Békéscsaba-Lehel SC 25- 16 (13-9). Békéscsaba, 900 n., v.: Dzsipoff, Halmai Békéscsaba: MEGYES - Mezőségi 5 (2), Petri 1, HOCHRAJTER 10 (6), Sala­mon 1, Gherendi 4 (1), Ko­vács. Csere: Szigeti (kapus), Bohus 2 (1), Sávolt 1, Csenki 1. Edző: Csulik Pálné. Lehel: Lukjanyenko - Fe­kete 2, OREHOVSZKAJA 6 (1), ESZTÁRINÉ 3, Kispál, Hollóné 2, Ésik 3. Csere: Len- hard (kapus), Debre. Edző: Ugrin György. Nem a legjobb előjelekkel utazott Békés megye reprezen- tásához a jászsági gárda, hisz Ugrin edző két kezén meg tudta számolni hadrafogható játéko­sainak számát. Már hetek óta betegségek, illetve súlyos sérü­lések akadályozzák a szakveze­tőt abban, hogy az általa leg­jobbnak képzelt csapatot szere­peltesse a bajnokság alapszaka­szának véghajrájában. A borúlá­tókat igyekeztek azonban meg­cáfolni a herényi lányok, a ta­lálkozó elején Fekete kétszer is egymás után megzörgette a há­lót. Ezzel azonban a fiatal játé­kos el is lőtte puskaporát. A má­sik oldalon sem maradtak adó­sak a góllövéssel, itt tíz perc el­teltével háromszor került az eredményjelző táblára a váloga­tott Hoch- rajter neve. A félidő derkáig felváltva estek a gólok, sőt a hazai szurkolók meglepe­tésére a lehelesek vezettek (7- 8). Ettől kezdve azonban szinte varázsütésre megváltozott a já­ték képe. A vendéglátók zsinór­ban lőtték a büntetőket, míg a kék-fehérek közel tízperces gó­liszonyban szenvedtek. Ehhez a pontatlan célzáson kívül nagy­ban hozzájárult a parádézó vi­harsarki kapus. A második já­tékrészben némiképp csökken­tette hátrányát a hűtőgépgyári csapat, ám a további felzárkó­zásra, illetve egyenlítésre a sípmesterek nem adtak lehető­séget. Másodpercekkel a talál­kozó lefújása előtt a változatos­ság kedvéért ismét büntetőt lő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom