Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-21 / 17. szám
Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János Sokkal több, mint szertár Szentgyörgyi Albert és Selye János is gyarapította a gyűjteményt A Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szákközépiskola párját ritkí- tóan gazdag gyűjteményű természetrajzi szertárral-múze- urrynal dicsekedhet. Nem vé- leti'ea, hogy a tárlóiban, polcain sorakozó szemléltetőeszközök az ország tíz, legjelentősebb gyűjtménye közé emelték az 1856-ban létesített szertárat. Jermy Gusztávnak hívták az alapító tanárt, aki az Abaúj megyei Gagybátorban született. Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, majd hosszú ideig Kisújszálláson oktatta a tanulókat az élő és élettelen világ rejtelmeibe. Innen Iglóra került, később az USA-beli San Antonioba. Ott is halt meg, és arról volt nevezetes, hogy mindahány helyén szertárat, szertárakat létesített. A kisújszállási középiskola ezen helyiségének további érdekessége, hogy megőrizte a száz évvel ezelőtti szertárak hangulatát: olajos a padlója, a bútorai pedig emberöltővel, emberöltőkkel korábbi mesterek kézügyességét dicsérik. Egyben azt a szellemiséget sugározzák, amelyre az értékek felismerése, megőrzése, állandó gyarapítása a jellemző. Tudós tanárok, egykori volt tanítványok küldték ide a világot járva távoli egzotikus tájak növény-, állat- vagy éppen kőzetritkaságait. Sőt, például megőrizték a Zsigmondi-féle múlt század második feli ár- tézi kutak rétegmintáit. A mintasor annyira teljes, hogy eny- nyire hibátlan sorozattal még az Országos Vízügyi Múzeum sem rendelkezik. Hogy a szertár-múzeum egy-egy adott időszakban mivel gyarapodott, az részben az itt tanító szaktanárok érdeklődési körétől függött. így Bodnár Lajos, Móricz Zsigmond tanára ügyes kezű biológus volt, és a vitrinekben őrzött madarak 90 százalékát ő preparálta. Olyany- nyira jól, hogy a munkái száz év teltével is tökéletesek. Vagy például vegyük Sáringer Jánost, aki ásványokkal gyarapította a készletet, Simon Antal pedig útmérnökként Dél-Amerika, Afrika, Ázsia országainak növény- és állattani ritkaságait gyűjtötte, adományozta a szertárnak. De gazdagította a gyűjteményt könyvekkel, fényképekkel Szentgyörgyi Albert és Selye János is. Nobel-díjas tudósunk ezért Jermy Gusztáv-díjat vehetett át, amelyet az iskolavezetés és a diákság ítélt neki. Mindebből következik, hogy a szertár védetté nyilvánítása csúnya kifejezéssel írva: folyamatban van. Talán még ide tartozik, hogy az iskolában 1970-ben kezdett az első biológiatagozatos osztály. A létesítmény fejlesztésében jelentős a szerepe dr. Tóth Albertnek, aki tanári-szertárőri minőségben már eddig is több mint negyedszázadig ápolta, gondozta, gyarapította a gyűjteményt. Azt a készletet, amelyek közül néhány érdekességet városi oldalunk segítségével ezúton nyújtunk át, villantunk fel tisztelt olvasóinknak, minden érdeklődőnek. 1993. január 21., csütörtök Ifjú Horthy Miklós császári és királyi sorhajózászlós ajándéka 1894/95-ből. A későbbi kormányzó újkaledóniai útjáról hozta a túlfejlődött vadkanagyarokat, sőt korallgyűjteményeket is adományozott a gimnáziumnak. Kacsacsőrű emlős: ma már védettséget élvez, és annyira kipusztulófélre jutott, hogy a legnagyobb múzeumok sem biztos, hogy rendelkeznek egy-egy példánnyal. Jávái repülő kutya. Mivel a húsa állítólag szenzációsan Finom és ehető, a túlvadászat következtében csaknem kipusztult. Nílusi krokodil. Őkrokodilsága 1840-ben egy vándorcirkusz- szal érkezett Dévaványra, és a korabeli megsárgult lapok szerint ételmérgezésben pusztult el. Arról nem szól az írás, hogy feldühödött, mérges embert evett-e vagy másféle földi étket, amel^fjjgüf az életébe került. Ezek a szárnyasok Bodnár tanár úr kezemunkáját, szakértelmét dicsérik, hisz«; száz éve állnak a vitrinben. A túzokok, darvak. kanalasgémek ma már szigorúan védettek. Ez a csontváz ma is abban a szekrényben áll, amelyet Móricz a Forr a bor című regényében is említett. Ráadásul felemás. Áz eredete bizonytalan, de a leltár tanulsága szerint a „feje ember, a törzse asszony”. Hogy miért a cserebere, arról a korabeli sírásók tudtak volna valamit mondani. Lehet, hogy nem kimondottan színjózanon végezték kihantolási munkájukat? Hasonló padban ült például Móricz Zsigmond is. A nagy magyar regényíró az 1896/97-es tanév során érkezett, és 1899-ben itt érettségizett le.
