Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-20 / 16. szám

1993. január 20., szerda 5 JÁSZSÁGI EXTRA-----JÁSZBERÉNY Á talakulási terv a JÁG-ban Állami gazdaságból kft. Növény­védelem zöld könyvvel Jászberényben a megyei Nö­vényvédelmi és Talajvédelmi Állomás szervezésében újból indul olyan tanfolyam, melynek révén az a bizonyos „zöld könyv” megszerezhető. A me­zőgazdasági termelésbe egyre több kistermelő lép be, így nem haszontalan a növényvédelmi ismeretek elsajátítása. A mező- gazdasági eszközök, növényvé­dőszerek forgalmazására is vál­lalkozhatnak azok, akik meg­szerzik a „zöld könyvet”. Mivel a környezetvédelmi előírások szigorodnak, a kemikáliák ára pedig egyre nő, nem haszonta­lan azokat pontosan ismerni, adagolásukat nagyon pontosan betartani. A tanfolyam február 1-től indul, a foglalkozásokat a Déryné Művelődési Központ­ban tartják. Heti egy alkalom­mal, előreláthatólag 8-15 óráig lesznek a foglalkozások. A tan­folyam 80 órás. A tanfolyam díja 1500-2500 forint között lesz, a jelentkezők számától függően. A szervezők jegyzete­ket biztosítanak. A tanfolyam vizsgával zárul, amely után ki­adják a zöld könyvet. A Jászság egész területéről várják a je­lentkezőket Jászberényben a Lehel Vezér tér 31. szám alatt. A növényvédelmi felügyelősé­gen Molnár Mihályt kell ke­resni. A mezőgazdaság átalakulá­sával kapcsolatosan elsősorban a termelőszövetkezeti szektor szervezeti változásait kíséri fi­gyelemmel a szakma, az állami gazdaságokról — melyek jelen­tős élelmiszertermelő potenciált képviselnek - bizony csak ke­veset hallani. Míg a téeszek a megyében már egytől egyig át­alakultak, s most már egy új, ha­tékonyabb termelési struktúra kidolgozásán munkálkodnak, addig az állami gazdaságok zöme még a nagy változások előtt áll. így van ez a Jászsági Állami Gazdaságban is. Nemrégiben elkészült a nagyüzem átalakítási terve — tudtuk meg Kiss János igazgató­tól -, amely most az Állami Va­gyonügynökség igazgatótaná­csának asztalán fekszik. Ennek lényege az, hogy a gazdaság — már ami maradt belőle - átala­kul kft.-vé. A Sáros András Alapítvány 1992 végén nagyszabású kiállí­tást szervezett Jászberényben a Déryné Művelődési Központ­ban. Céljuk az volt, hogy lehe­tőséget biztosítsanak jászsági alkotók bemutatkozására, s az alapítvány vagyonát is gyarapít­sák. A Jászságból 28 képzőmű­Mint arról korábban már be­számoltunk, a JÁG-ban az át­alakulást megelőzően, a privati­záció első lépcsőjeként mintegy 15 millió forint értékű gép, esz­köz és ingatlan került magántu­lajdonba. Ez természetesen csepp a tengerben, az új kft.-nek ennél jóval nagyobb vagyont kell a jövőben hatékonyan mű­ködtetnie. A hatékonyabb gazdálkodás érdekében persze már eddig is tettek intézkedéseket a nagy­üzemben. A takarékosságon túl egy év alatt negyedével csök­kent a dolgozói létszám. Ennek ellenére a gazdaság veszteség­gel fogja zárni a tavalyi eszten­dőt. A negatív mérleg azonban főként az aszály számlájára ír­ható, hiszen a JÁG 38 százalé­kos aszálykárt szenvedett el 1992-ben, ami körülbelül 60 millió forint árbevétel-kiesést okozott. vész - amatőrök és profik egy­aránt - 70 alkotását ajánlotta fel a rendhagyó tárlatra. A grafi­káktól a tűzzománcig, fafara­gástól a festményig sokféle mű­faj reprezentálta az alkotók sok­színűségét. A kiállítás során 30 mű talált gazdára, s ezzel 150 ezer forinttal gyarapodott az alapítvány vagyona. Sikeres tárlat Az Aprítógépgyár kilátásai Béremeléssel kezdődött az év A magyar gépgyártás jelen­legi helyzetét tekintve nem túlzó a megállapítás: a jászbe­rényi Aprítógépgyár oázisnak számít a gépipari nagy sivatag­ban. Létezik, él és dolgozik a Jászság második legnagyobb vezeti és irányítási formára tér­tek át, s az Állami Vagyonügy­nökség döntése alapján rész­vénytársasággá alakultak. Ezek ismeretében a gyár kollektívája joggal lehet büszke a '92-es év eredményeire. helyzet stabilizálása. Kiterjedt nemzetközi kapcsolataik révén erre lehetőségeik adottak. Az 1993-as évben még egy nagy feladat áll az Aprítógép­gyár előtt. Várható a privatizá­ció beindítása — a második fél­Az Aprítógépgyár oázisnak számít a gépipari nagy sivatagban ipari üzeme, pedig a gazdasági környezet, amelyben talpon kell maradniuk, bizony egyáltalán nem nevezhető kedvezőnek. A nehézségek ellenére ko­moly eredményekről adhatott számot a már hagyományos év­nyitó munkásgyűléseken Kár­mán Antal vezérigazgató. Bár a pontos mérlegre még várni kell,* az már biztos, hogy 1992-ben is veszteségmentesen gazdálkod­tak. Ez volt a legfontosabb cél­kitűzés, s ezen túlmenően is si­került minden téren a terveket teljesíteni. Két rekordot is meg­döntötték a tavalyi évben: a konvertibilis exportjuk megha­ladta az 1,4 milliárd forintot, va­lamint 270 ezer forint fölé emelkedett a dolgozók éves át­lagkeresete. Úgy érték el ezeket az eredményeket, hogy új szer­Persze az élet nem állt meg, s már javában folyik a munka, hogy az idei esztendő se legyen rosszabb a tavalyinál. A kilátá­sok nem a legrózsásabbak, de megszokták már a kihívásokat. Várhatóan a gazdálkodási felté­telek tovább romlanak. Erre utalnak az előjelek Magyaror­szágon, de Európában is. Az ipar ugyanis a kontinensen meg­lehetősen válságos helyzetben van. Természetesen a nehézsé­gek kihatnak partnereik gazdál­kodására is. Rendkívül komoly marketing munkára lesz szük­ség, hogy az idei évre a megfe­lelő rendelésállományt előte­remtsék. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy az első hat hónapra már ez teljes mértékben sike­rült. Ennek az időszaknak a leg­fontosabb feladata a pénzügyi évben —, s ebben aktívan kí­vánnak közreműködni. Ez mind a társaság, mind a munkaválla­lók számára fontos folyamat lesz. Ennek során az információk szerint lehetőség lesz dolgozói részvényjegyzésre is. Egy elő­zetes tájékoztató alapján úgy tűnik, hogy ezt a lehetőséget a dolgozók mintegy 60 százaléka szeretné kihasználni, tehát ked­vező fogadtatásra talált ez az elképzelés. Egy biztos, a dolgozók szá­mára jó évkezdetnek számít, hogy január 1-jével 10 százalé­kos béremelést hajtottak végre. Jelenleg ennyire van lehetősé­gük, de az évközi eredmények­től függően nem kizárt további bérfejlesztés az idén. Szántai építkezést az Építőmester Kft., mint kivitelező kezdte el, s mint fővállalkozó fejezte be. A Szol- nokterv átalakítása miatt ugyanis szervezeti és üzleti vál­tozások következtek be. Az épületet dr. Drávái Gyuláné ter­vezte. A beruházás 28 millió fo­rint értékű. A földszinten két bolt lesz. A két emeleti szinten és tetőrészben a jászberényiek által jól ismert CELGÉPTERV irodái lesznek. Most folynak a tárgyalások a belső munkák odaítéléséről, de az Építőmester Kft. jó eséllyel pályázik erre is, hisz most is bizonyította képes­ségeit. Az 1992 márciusában Jászberény ismét gazdago­dott egy szép épülettel, ami harmonikusan illeszkedik a bank épületszámyához. A belső munkák végeztével — várhatóan májusra - az épülettömb belső részén újabb parkolókkal is gazdagodik Jászberény belvá­A városháza hírei Ma négy órakor ülésezik a képviselő-testület. A legfonto­sabb napirendi pont a város idei költségvetésének megalkotása. Tájékoztató kerül a városi köz­gyűlés elé a jászberényi sporte­gyesület tevékenységéről, gaz­dálkodásának alakulásáról, az önkormányzat által 1992-ben biztosított pénz felhasználásá­ról. A közbiztonsági helyzet alakulásáról a rendőrkapitány­ság vezetője számol be. Á testü­let megvitatja a város területén lévő műemlékek önkormány­zati tulajdonba adásának kérdé­sét, és a Jász Múzeum gyűjte­ményeinek önkormányzati tu­lajdonba adását. Ezen a testületi ülésen döntenek a polgármester fizetésének felemeléséről is. Űj idők, új szelek Mindig szeretek vissza­menni régi munkahelyemre. Sok barát, kedves ember dol­gozik ott, akikkel öröm meg­állni egy szóra. Az utóbbi egy, másfél évben azonban a jó ér­zéseimet aggodalom váltotta fel. A privatizáció után az új idők szele 1500 embert sodort a gyárkapun kívülre. Ismerő­seim közül sokkal a munkaü­gyi központ folyosóján talál­kozhattam csupán, amikor könyvecskéjüket mentek lepe- csételtetni. Az előre ki nem számítható gazdasági döntések miatt a bizonytalanság, az ag­godalom szinte tapintható volt azoknál is, akik nem váltak meg a gyártól. Az új idők új szele persze sok minden mást is hozott. Új terméket, új gyártósort, biztos piacot, sőt fizetésemelést is azoknak, akik maradhattak. Nem ritka az olyan eset sem, hogy végkielégítéssel eltávo­zottak közül most többen visz- szatémek korábbi munkahe­lyükre. Ők az igazi széllova­sok, mesélik régi barátaim. Majdnem tátva maradt azonban a szám, amikor leg­utóbb ott jártam. A liftbe lépve, annak falára kiragasztva egy iratot láttam. Az volt ki­írva, hogy kik azok a vezetők — úgy tucatnyian -, akiknek le­járt a munkaszerződése, s a gyár vezetése nem kíván velük újabbat kötni. Azt is olvashatja bárki, hogy az adott gyárrész­leg, üzem vezetésére ki kapott lehetőséget. Mindjárt eszembe jut, hogy még alig négy éve is elképzelhetetlen lett volna ilyesmi. A pletykacsatomákon persze tudni lehetett, kit miért váltanak le igazából, de hogy nyíltan mindenki tudomására hozták volna, hát ilyen nem történt. Nem is állhattam meg, hogy ne kérdezzem meg a ve­zérigazgatót, a „lapátra került” vezetőkkel mi volt az igazi baj. A válasz egyszerű: a szerződés lejárt. Azért szerződtek mun­kavállalókkal, hogy kipróbál­ják egymást. Van ahol jobb, alkalmasabb ember - tárgyaló- képes angol nyelvtudással - akadt az adott vezetői posztra. Ennyi az egész. A tájékoztatás a gyárban eddig rossz volt. Most ezen is változtattak. Oly­annyira, hogy a napi termelési adatokat, a fennakadás, a se- lejtképződés okait, sőt még a várható látogatókat is feltünte­tik egy Magazin fejlécű lapon, amit 60 helyen olvashat bárki. Az alulinformált dolgozó ugyanis nem tud jól, hatéko­nyan termelni. Hát ilyen szelek fújnak mostanában! Kétezer vízóra Kétmilliós költségnövekedéssel A vízdíjak igazán 1991 tava­szán „érintették” meg a lakoso­kat. Különösen a bérlakásban élők ágáltak a tetemes összegre rúgó számlák ellen. Ekkor vet­ték ki ugyanis a lakbérből a víz- díjat, majd az állami támogatást is megszüntették. Az átalány ki­számítási módja ellen is sokan tiltakoztak. Mondhatni „hábo­rúban” álltak a vízművekkel és a városgazdálkodási vállalattal. A „csata” eredménye az lett, hogy megindult a tömblakások­ban élők vízóra-felszerelési ak­ciója. Jászberényben mintegy 3000 olyan lakás van, ahol nem volt egyedi vízmérő óra, csak az egyes lakótömbök fogyasztását lehetett mérni. Ezek közül két­ezerben már van. Főleg '91 nyarán, őszén in­dult be az órák felszerelése. Az eredménye pedig az lett, hogy lakótömbönként 10-25 száza­lékkal csökkent a vízfogyasztás a korábbihoz képest. Ez persze nem jelenti azt, hogy keveseb­bet mosakodnak vagy ritkábban mosnak a jászberényiek. A hi­bás csapokat, WC-tartályokat megjavították, s az ésszerűbb vízfelhasználás módszereire szoktak rá. A megszaporodott vízórákkal megnőtt a vízművek dolga is. Két óraleolvasót és egy vízdíj­beszedőt kellett alkalmazniuk, s az adminisztráción is változtatni kellett. Mindez azt eredmé­nyezte, hogy éves szinten közel kétmillióval nőttek meg a költ­ségeik. Ez a költségnövekedés megjelenik a víz árában. Az ár­emelkedés természetesen nem csak a jászberényieket érinti. Minden vizet fogyasztónak töb­bet kell fizetni idén. Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében a tava­lyi 34,30-as víz idén 38,20-ba kerül köbméterenként. Emelke­dik a csatornahasználati díj is, 20,10-ről 22,80-ra. Ehhez hoz­zájön még a 6 százalékos áfa, így 64,70 lesz az idei víz- és csatornahasználati díj. A rossz hír nem is olyan rossz, ha van viszonyítási ala­punk. Baranya megyében mindez 105,60-ba, Miskolcon 126 forintba, Siófokon pedig 138,30-ba kerül. Országosan a mi megyénkben emelkedett a legkisebb mértékben a vízdíj. Lágy a vizünk A mosóporos dobozok oldalán táblázat mutatja, hogyan kell ada­golni azt, a víz keménységi fokától függően. A vízművektől meg­tudtuk, hogy a Jászságra a lágy víz a jellemző. Jászkisér, Jászladány térségében 10-es keménységi fok körüli értékeket mérnek általában. Jászberény"vize a német keménységi fok (NK) skáláján 11,5 és 12,5 közötti értékű. Ez közepesen kemény vizet jelez. A mosószeradago­lásnál ezt kell tudniuk a háziasszonyoknak! Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika Fotó: Nagy Zsolt Irodaház a belvárosban A Szabadság téren a bank melletti épület elől elbontották az állványokat - felvételünk óta már a járda is rendben van - s előtűnt homlokzata. A Szolnok- terv beruházásában kezdődött üzlet lesz. A Szerencsejáték Rt. totó-lottó kirendeltsége költözik ide „vissza” hamarosan, hisz korábban is itt, ezen a helyen lévő épületben volt az irodájuk. A másik üzlet egy fotó-optikai megkezdett építkezés nehézsé­gei sorába tartozott, hogy rend­kívül kicsi felvonulási területen nagyon pontos szervezéssel kel­lett megoldani feladatukat. Ez határidőre sikerült is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom