Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-19 / 15. szám

1993. JANUÁR 19 Körkép 3. Miért kell üzemi tanácsot választani? A Munka Törvénykönyve 211 paragrafusa szerint az üzemi tanácsokat 1993. március 18-a és április 2-a között meg kell választani. Az Mt. 49. pa­ragrafus /l/ bekezdése szerint a választást megelőzően nyolc héttel a választásra jogosult munkavállalóknak meg kell alakítani a választási bizottsá­gokat. Ez azt jelenti, hogy leg­később január hónap végéig meg kell alakítani ezeket a bi­zottságokat, tehát haladéktala­nul munkához kell látni. Miért fontos a munkavállalók részére az üzemi tanács és miért fontos, hogy a választásokra odafigyeljenek, és azokon részt vegyenek? Az új Munka Törvénykönyve a munkavállalók közössége ré­szére az üzemi tanácsok és üzemi megbízottakon keresztül teszi lehetővé, hogy részt ve­gyenek azokban a döntésekben, amelyeket munkáltatójuk az őket érintő legfontosabb kérdé­sekben hoz. Az üzemi taná­csoknak együttdöntési, egyetér­tési, véleményezési és kötelező informálódási joguk van a Munka Törvénykönyvében meghatározott esetekben. Nem közömbös ezért, hogy kikből fog állni az üzemi tanács, ho­gyan fogja képviselni a munka- vállalók érdekeit. De nem csak ezért, hanem más okok miatt is rendkívül nagy a jelentősége az üzemi ta­nácsi választásnak a munkavál­lalók szempontjából. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis az üzemi tanácsi választásók' eredményétől függ, hogy az* adott munkahelyen és adott ágazatban melyik szakszerveze­tet kell „reprezentatív” szak- szervezetnek tekinteni. Ez a reprezentatív jelző azt a szak­szervezetet illeti meg, amelyik az üzemi tanácsi választásokon a törvényben előírt arányú sza­vazatot szerzett a jelöltjei útján. Ennek pedig azért van jelentő­sége, mert a törvény a legfonto­sabb jogosítványokat a munka­helyen reprezentatív szakszer­vezetek részére biztosítja: így a kollektív szerződés, a kifogáso­lás joga, a tisztségviselők vé­delme területén. Országos szin­ten pedig kihat a szakszerveze­tek ágazati vagyonának felosz­latására is a választás eredmé­nye. A fentiek miatt tehát köz­vetve arról is döntenek a mun­kavállalók, hogy melyik szak- szervezet, szakszervezeti szö­vetség fogja a jövőben képvi­selni érdekeiket. Hol kell üzemi tanácsot, il­letve üzemi megbízottat válasz­tani? Üzemi tanácsot kell válasz­tani minden olyan munkáltató­nál és a munkáltató minden olyan önálló telephelyén (rész­legénél), ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt megha­ladja. Üzemi megbízottat pedig ott, ahol a munkavállalók lét­száma ai tizenöt főt meghaladja. A munkáltató önálló telephe­lyén (részlegénél) akkor kell üzemi tanácsot vagy üzemi megbízottat választani, ha a törvény 65. paragrafusában részletezett munkáltatói jogok akár egyike is megilleti ennek a részlegnek a vezetőjét. Ha a fentiek szerint egy mu- náltatónál több üzemi tanács, il­letve üzemi megbízott műkö­dik, akkor ott központi üzemi tanácsot is létre kell hozni. Az üzemi tanácsi választást a választási bizottság megalakítá­sával kell kezdeni. Fontos, hogy a munkáltató a választási bizott­ságban nem vehet részt, és azt nem befolyásolhatja. A választási bizottság meg­alakítását a munkahelyen mű­ködő szakszervezet is kezde­ményezheti, ha pedig ilyen nincs, akkor a munkavállalók öntevékeny csoportjának kell kezébe venni a szervezést. A választások részletes sza­bályait a Munka Törvény- könyve 43-70. szakaszai tartal­mazzák. Tekintettel arra, hogy a vá­lasztások lebonyolításáig már igen kevés idő áll rendelke­zésre, felhívom szives figyel­müket arra, hogy az MSZOSZ Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Képviselete Jogsegély- szolgálata szerdán délután 14-től 16 óra 30-ig rendelke­zésre áll a szövetséghez tar­tozó szakszervezetek és tag­jaik részére ingyenes tanács­adással: Szolnokon, a Szapáry úti Szakszervzetek Házában. Ha pedig igény jelentkezik rá, akkor gyorsított szervezéssel néhány napon belül összegyűl­hetünk egy nagyobb létszámú megbeszélésre, ahol még a vá­lasztáshoz szükséges segéd­anyagokat is tudunk rendelke­zésükre bocsátani. dr.Szegedi Károly Gyermekeink egészségéért Jótékony célú bált rendeznek a Tiszában Február 19-én, a Tisza Szál­lóban jótékony célú bált ren­deznek a Gyermekeink Egész­ségéért Alapítvány javára. Az alapítványt a Hetényi kórház gyermekosztályának dolgozói hozták létre, hogy a súlyos be­teg gyermekek gyógyításának feltételei ne romoljanak tovább. A megyei kórház gyermek- osztálya a rendelkezésére álló 208 ágyon (ide tartozik még a koraszülöttrészleg is 70 ággyal) a megye lakosságának egyne­gyedét látja el. Az osztályhoz tartozik a volt járási szakrende­lés és a gyermek-ideggondozó is. Az osztályon 11 részleg alaft kult ki, köztük a gyermeksebé­szet, traumatológia, audiológia, pszichiátria, intenzív részleg, Mennyit utazik a gyerek? Ezek egyedülállóak a me­gyében, egyetlen városi kórház sem tud ebbe az ellátásba bese­gíteni. Ha ezek a részlegek megszűnnének, akkor nyilván­való, hogy a segítségre szoruló gyermekeket Budapestre kel­lene vinni. Ami viszont egyálta­lán nem mindegy. Nem mindegy a gyermeknek, hogy mennyit utazik azért, hogy kórházba kerülhessen. Különö­sen súlyos esetekben, amikor a kicsi intenzív ellátásra szorul. Amikor minden elvesztegetett perc az életet jelentheti. Nem mindegy a szülőnek sem, hiszen a szolnoki kórház mégiscsak közelebb van, többször meg tudják látogatni a beteg gyere­ket. Ez a 208 ágy tehát a megye ágya, hiszen a megye egész te­rületéről érkeznek ide gyerekek. A részlegek kialakítása igen kemény munkába került, mert az itt dolgozó orvosoknak, ápo­lónőknek meg kellett szerez­niük a szakvizsgát, a képesítést ahhoz, hogy a részlegek bein­dulhassanak. Az orvosok jó ré­sze két vagy több szakvizsgával rendelkezik. A gyermekosztály ágyain évente körülbelül négy és fél ezer gyermeket gyógyíta­nak. A szakambulancia beteg- forgalma az utóbbi években 26-29 ezer, ehhez jön még a já­róbeteg-forgalom hat és fél, nyolc és fél ezer beteggel. Megmentett ( egy kislányt A , gyermekosztályon a munka nonstop jellegű, hiszen > mindig felvételesek, az ügyelet nem oszlik meg másik kórház- zal, mint a felnőttellátásban. Itt gyógyítják megyei szinten a sú­lyosan beteg gyermekeket, ami nyilván drágább gyógyszereket igényel, mint az átlagos ellátás. Az osztály részlegei közül so­kan országosan elismert szak­mai munkát végeznek. Annak tehát, hogy az osztály a megye gyermekeit ellássa, a személyi feltételei adottak, eh­hez azonban szükséges a tárgyi feltételek megteremtése is. És itt lép be az alapítvány, amelyet ez a gondolat hívott életre. Az osztály hat éve egyetlen műszert se kapott. Mégis a jól felszereltek közé tartozik, mert az itt dolgozók nagy energiát fektettek abba, hogy megtartsák a színvonalat. így született meg a „Gyermekeink Egészségéért” nevű alapítvány, amelynek in­duló tőkéje 50 ezer forint volt. Következő lépésként az osztály dolgozói a jutalmukat ajánlották fel az alapítványba, majd meg­indult a szervezés. Eddig 5 mil­lió forint és 10 ezer márka gyűlt össze. A pénzből EEG-készüléket, számítógépes légzésfunkciós gépet, légzésriasztó készüléket és korszerű lélegeztető gépet vásároltak. Ez utóbbiért 1 millió 400 ezer forintot fizetett az ala­pítvány, a hiányzó pénzt (a gép 3 és fél millióba került) a mi­nisztérium adta. Épp akkor, amikor megkapta az osztály, egy 12 éves kislány életét men­tette meg a gép. A a gyermekgyógyászatban ma már olyan modem gépek vásárlására van lehetőség, ame­lyekkel sokkal nagyobb az esé­lyük az orvosoknak, hogy a hozzájuk kerülő gyerekeket egészségesen visszaadják a szü­lőknek. Ezek a gépek lehetősé­get adnak arra is, hogy minél ki­sebb korban kiszűrjék, észreve­gyék az eltéréseket. A nemrég vett légzésriasztó készülék pél­dául arra szolgál, hogy figyelje a babát, és azonnal riasszon, ha a légzése leállna. Ugyanis még manapság is van csecsemőhalálozás abból, hogy - nem tudni, miért - hirte­len leáll a kicsi lélegzése. A szü­lők persze nem veszik észre, és a gyermek meghal. Várják az adományokat A Gyermekeinkért Egészsé­géért Alapítvány már korábban is szervezett jótékony célú bált. A rendezés oroszlánrészét a Hozam Kft. vállalta magára, amely most is támogatja tevé­kenységüket. A bált minden évben meg akarják rendezni. Célja nem­csak az, hogy az alapítvány ja­vára gyűjtsenek, de az is, hogy az osztály dolgozói találkozza­nak az adományozókkal. A február 19-i jótékony célú bállal kapcsolatos felajánláso­kat, adományokat várja az ala­pítvány. Számlaszámúk: 407- 1380-01—450 Országos Ke­reskedelmi és Hitelbank Rt. Szolnoki Fiók, Gyermekeink Egészségéért Alapítvány.-pé­Keddi jegyzet Merre megy az RMDSZ? Néhány hónapja beszélgettem Tőkés László­val Kisújszálláson. Akkor egy adott történelmi szituációban (éppen nem vágyai, vágyaink sze­rint alakultak a romániai választások, újabb tá­madások érték a szélsőségesek részéről, de a kormány irányából is az erdélyi magyarságot) úgy beszélt az RMDSZ-ről, mint addig még soha, hog tudniillik a kompromisszumkészség­nek, a békés megegyezésre törekvésnek, a kivá­rásnak is van határa; hogy az érdekvédelmi szö­vetség attól a bizonyos fordulattól mindaddig rossz taktikát követett, túlzottan jóhiszemű volt, szinte megbocsáthatatlanul ringatta magát ha­mis illúziókban. És a püspök úr kimondta: egyetlen út áll a Romániai Magyarok Demok­rata Szövetsége előtt, a radikalizálódás. (Mint ismeretes, az RMDSZ második, marosvásárhe­lyi kongresszusán éleződött ki az „útválasztás” kérdése, Domokos Géza a kompromisszumra hajlók, Szőcs Géza a radikálisok „szárnyát” ve­zette volna, győzött akkor - éppen Tőkés László támogatásával - a Domokos-pártiak „frakciója”.) Némi (negyven esztendős) helyi tapasztalat­tal rendelkezve, és közvetlen beszélgetések alapján ismerve néhány, tetteiben is radikális erdélyi magyar politikus (Király Károly, Bodor Adám stb.) véleményét az éppen szenátorságu- kat nagyon is képlékenyen gyakorló erdélyi magyar politikusok egy részéről, magam is az­zal a főleg fiatalabb generációval értettem egyet, akik határozottabb kiállást szerettek volna a magyar nyelvű oktatás vagy az önren­delkezés ügyében. Már akkor úgy tűnt, a határokon túli, kisebb­ségben élő magyarok közül pontosan a legna­gyobb létszámú, az erdélyi az, amelyik meg­elégszik a legkevesebbel. Ilyen előzmények után (beleszámítva Funar és társai „kedvességeit” is) természetes, hogy fokozott érdeklődés előzte meg az RMDSZ-nek ezt a harmadik kongresszusát, amelyen lemon­dani készült az addigi elnök, a román vezetéssel szemben lojálisnak minősíthető Domokos Géza. Ez volt az egyetlen bíztató jel a radika­lizmus felé hajlók számára, no meg az a nem­régi kolozsvári nyilatkozat, amelyben a kül­döttgyűlés résztvevői egyöntetűen támogatták a területi és kulturális autonómia gondolatát. Aztán közvetlenül a brassói kongresszus előtt kiderült, Tőkés Lászlón kívül két elnökjelölt van: az egyik tulajdonképpen esélytelen, a má­sik Markó Béla. (Szőcs Géza tehát nem is in­dul.) A fontos tanácskozás első napján eldöntöt­ték, hogy nem döntenek az alapszabály módosí­tásának kérdésében, csupán az alapelveket tisz­tázzák. A püspök úr visszalépett a jelöléstől (az ok: az elnöki funkció összeegyeztethetetlen a püspöki ténykedéssel), be is következett az előre látható eredmény: Markó Béla az RMDSZ új elnöke. Majdnem pontosan egy éve beszélgettem Markó Bélával marosvásárhelyi lakásán - a romániai magyar irodalom helyzetéről (mi más­ról lehetett volna?). Sokan kérdezték akkor tő­lem: kicsoda ez a Markó Béla? Elmondtam, amit akkor fontosnak tartottam, és ami talán ma is a legfontosabb: kitűnő költő, a Látó című iro­dalmi folyóirat főszerkesztője. Különben halk- szavú, jóságos ember, a légynek sem árt. Hogy most politikusnak, az erdélyi magyar­ság vezető politikusának milyen lesz, azt a Jóis­ten tudja. De sejteni lehet. Nem az a baj, hogy annak idején alapszervezeti párttitkár volt, ez ott sem, itt sem jelent - állítólag - semmit. Iste­nem, megváltozott a nézete. Abból sem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hogy — ottaniak mondták többen, példákkal is bizony­gatva -, hogy karrierista, hogy szenátorként há­romszor akkora lakást „intézett el” magának, mint amekkorára kis családjának valójában szüksége lenne. (Kell a státuszszimbólum, más kérdés, hogy ennek fejében milyen alkukra volt képes.) Talán még az sem okozhat különösebb gon­dot, hogy amolyan Domokos-tanítvány, és mintha gondosan megszervezték volna ezt az utódlást. Hisz lehet cél az, hogy Erdélyből ne legyen Bosznia, és mit számít az, hogy közben — lemondva alapvető és jogos követelésekről — szépen beolvad vagy szétszóródik a nagyvilág­ban ez a kisebbségi magyarság. (Ezen a kong­resszuson már le is mondtak a területi autonó­miáról, csupán kulturális önrendelkezést emle­gettek, ez nem „sérti” a románok nemzeti érzé­kenységét.) Elképzelhető, hogy a nyolcvanas évek elején Barkó Mélának „becézett” fiatalember ma már nem méla, se nem máié, lehet, hogy meggerin- cesedett, megemberesedett, határozottabb, ka­rakterisztikusabb lett. Gondoltam ezt mindaddig, míg meg nem hal­lottam úgynevezett programbeszéde lényegét: a különböző nézetek összeegyeztethetők az RMDSZ-en belül, a kisebbségi kérdések meg­oldhatók kart karba öltve a többségi nemzettel. Béla, a békítő... De megkérdezném most Tőkés Lászlótól: melyik is az az egyetlen járható út? ... Molnár H. Lajos A vidékfejlesztése érdekében Integráció előtt a tiszafüredi takarékszövetkezet Az elmúlt pár évben jelentős változáson ment keresztül a magyarországi bankrendszer. Gombamód szaporodtak a kü­lönböző céllal létrejött pénzin­tézetek. Mind a mai napig nem jött létre azonban olyan, amely mindenki által igénybe vehető kedvezményes hiteleket tudna biztosítani, és ezzel segítené a viszonylag kisebb pénzű vállal­kozók boldogulását. Úgy néz ki, hogy a takarékszövetkezetek, egyéb szolgáltatásaikon kívül - 1993-ban ebben az irányban kí­vánnak továbblépni. Röviden szólva: a vidék bankjai akarnak lenni! Nincs az másképp Tiszafüre­den sem. Ez egy kormányzati szinten támogatott koncepció. Hogyan is néz ez ki a gyakor­latban, mik indokolják a válto­zást? Erre kaptam választ Vajkó Ferenctől, a Tiszafüred és Vi­déke Takarékszövetkezet elnö­kétől.- Az elmúlt időszakban jelen­tősen csökkentek a lakossági jö­vedelmek. Ezt gondolom önök is érezték? A jövedelmek valóban csök­kentek. Ez azonban - bármilyen furcsa is első hallásra - nem csökkentette a betéti állományt. Sőt, 1992-ben 35-40 millió fo­rinttal növekedett területünkön a megtakarítás. így van ez or­szágos szinten is. Ahol mi érez­zük a lakossági életkörülmé­nyek romlását, az a hitelek fo­lyósítása. A jövedelmek csök­kenésével megnövekedett a hi­telek iránti kereslet.-Ez elég nagy kockázat a pénzintézetek számára!- Pontosan így van. Ezt a megnövekedett hiteligényt nein is tudjuk kielégíteni, mert ma­gánszemélyek vonatkozásában nagyon nagy gondot jelent a hi­telek felvételéhez szükséges (anyagi) fedezet hiánya. Elég azt hiszem, ha csak a füredi munkanélküliséget említem.- És mi a helyzet a vállalko­zásokkal? Kérdezhetném úgy is: vállalkozáspárti a takarékszö­vetkezet?- Mindig is az volt. 1992-ben például kétszeresére nőtt a vál­lalkozások támogatására fordí­tott hitelek összege. De ez nem ilyen egyszerű kérdés. Az igé­nyek kielégítése itt sem lehet teljes. Csupán két dolgot sze­retnék kiemelni ezzel kapcso­latban. Az első az, hogy a la­kossági pénzek kiközvetítése igen drága. A betéti és hitelka­matokat úgy kell megállapíta­nunk, hogy biztosítsák a szö­vetkezetek nyereséges működé­sét. A másik igen fontos dolog, hogy még nem működik egy, a hitelek visszafizetését szabá­lyozó rendszer, ami az amúgy is nehéz feltételek mellett megne­hezíti a kezdő, kispénzű vállal­kozások helyzetét. Környékün­kön ez a jellemző.- Akkor miben bízhatnak ezek a vállalkozók? Az tud érvénye­sülni továbbra is, aki tőkeerős?- Több országos kezdemé­nyezés is van. Én arról beszé­lek, ami a szövetkezetünket érinti. Egy „vidék bank”- háló­zat létrehozása pénzügyminisz­tériumi szinten is támogatott el­képzelés. Előzetes felmérések alapján a kormányzat és a fel­kért külföldi szakértők erre a takarékszövetkezeti hálózatot találták alkalmasnak. Jelenleg folyamatban van a takarékszö­vetkezetek integrálódása, mely­nek megvalósítása esetén a PHARE-rogram keretén belül mintegy 5 millió ECU támoga­tást kapnának. Ez a hasonló szövetkezeti bankrendszer nyu­gaton már nagyon jól funkcio­nál. Magyarországon az elsődle­ges cél a vidék fejlesztése. Ez új munkahelyek teremtése, vállal­kozások támogatása nélkül el­képzelhetetlen. Az események nagyon felgyorsultak. Most fo­lyik az egyeztetés, koordinálás. Úgy néz ki, hogy előrelátható­lag már tavasszal működni fog egy budapesti központú szövet­kezeti bankrendszer, amely hosszú távon és kedvezményes kamattal is kívánja támogatni a vállalkozásokat. Ezt a szolgálta­tást mindenki által igénybe ve­heti.-Azt hiszem, hogy ez igazán jó hír a kisebb pénzű vállalko­zóknak. Vajkó Ferenc még elmondta, hogy a takarészövetkezetek mindezek mellett megtartják önállóságukat, „útba" esnek jö­vet, menet” továbbra is. Csak a szolgáltatásaikat bővítik a vidék fejlesztése érdekében. P. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom