Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-02 / 1. szám

1993. JANUÁR 2. Hazai krónika 3 Szilveszter a képernyőn Megvolt ez is... Igen, megvolt, ez a szil­veszter is - hál’ istennek. Elszó- rakozgathattunk békésen, na­gyobb lelki megrázkódtatások nélkül: se túl sok örömre, se túl sok bosszúságra okot-alapot nem adott a ’92-es óév-búcsúz­tató. A televízió még véletlenül sem kívánta átvenni erre az esté­re a parlament szerepét - a humor nyilai azért nem kerülték el né­pünknek e jeles testületét. Lásd például az Uborka, a politikai saláta, amely céltáblájául válasz­totta. De egyébként békesség ho­nolt a képernyőn, ahogy a 2-es program kabaréjának elején ki is mondatott, világosan, egyértel­műen: humorában apolitikus kí­vánt lenni a televízió. S amit ígért, be is tartotta. Az Elvonó­kúrában például Gálvölgyi „doktor” (ő vezette a műsort) jóllehet betegnek mondta társa­dalmunkat, de mint a jelenetek­ből kiderült, legfőbb bajunk a szexszel, meg ami e körül talál­ható, azzal van. El is hangzott „jó divat a szex”, egy Rákóczi téri „madonna”, Csala Zsuzsa adta elő megszokott ordenáré- sággal. S volt jelenet az óvszert vásárló férjuramról, aztán a ké- jenc öregúrról stb. Kivételt csak az ittas ember monológja képe­zett - Forgács Gábor nagyszerű pillanatai -, amelyben a részeg odáig mer menni, hogy bohó­coknak titulálja az országgyűlés tagjait, s megfricskázza a „túl jól sikerült” többpártrendszert. De- hát egy ilyen ember ugyebár össze-vissza beszél... A szilveszteri békére vall, hogy a televízió még olykor he­ves szópárbajokkal is szolgáló közéleti vitaműsorában, a Hő­mérőben is alábbhagyott ezúttal a láz, kedélyes csevely - normál hőfokon - csörgedezett arról, va­jon érdemes lenne-e vagy egyál­talán szükségeltetnék-e múltbéli nagyságaink közül a nemzet üd­vére előteremteni valakit? Mondjuk az igazságos Mátyást vagy netán a magyarbarát Erzsé­bet királynét, hogy az ország se­gítségére legyen. De mert egy ily kísérlet milliárdot igényelne, ab­ban hamarosan kialakult a teljes hatpárti konszenzus, hogy a je­lenlegi költségvetési helyzetben inkább telnék egy Babszem Jan­kóra vagy Hüvelyk Matyira. Mi­lyen jó volt látni egyébként az együtt mosolygó, kedvesen és nem utolsó sorban szellemesen humorizáló politikusokat! (Mel­lékesen megjegyzendő, a „feltá­masztás”, akár az István királyé is megmaradt csontjából vett sejtmaggal, a tudomány számára reális lehetőség!) Elkerülte a hu­mor a kormányt, legfeljebb név szerint egyik tagjára mért szelíd ostorcsapásokat, Kupára, a „cit- rompaszírozóra”, aki állítólag abból a gyümölcsből is képes le­vet kinyomni, amelyikből más­nak már egy csepp se sikerül. Volt sok humor, derűs jele­net, móka, paródia, ahogy ilyen­kor szokás; valamivel több is, mint máskor. A két csatorna „húrjai” versenyben égtek a né­zők szórakoztatásáért. A kevés- bé örvendetes csak az volt, mint­ha csupán egy húron játszottak, ugyanazon pendületek volna a programok. Főleg a közreműkö­dő művészek, humoristák ismét­lődtek, szinte ki-bejártak egyik programból a másikba. Ezen a szilveszteren Gálvölgyi János egyenesen az ügyeletes humo­rista szerepét töltötte be; ő vezé­nyelte a kettesen az Elvonókúrát, a csúcskabarét - mennyi elkopta­tott, olcsó vicc -, és az ő show-ja képviselte a humor csúcspontját az 1-es programjában is, de fel­bukkant a képernyőn egyebütt is. Akárcsak Haumann Péter, aki­ből ráadásul egyszerre négy is volt egy régi idők humorát idéző jelenetben, de a családja is sze­repelt Vitray játékában, s őt lát- hattuk-hallhattuk Görgei Gábor dialógjában is - egy tiszta hang, igényes, írói -, amelyben ő az a vakmerő ember, az a férfiú, aki akkor vállalja a gyávaságot, most, amikor nagyon is sok van a hirtelen lett bátor emberből. (Névjegyek.) Visszakanyarod­va: Gálvölgyi kitűnő színész, de mint mondani szokás, a jóból, belőle is megárt a sok. A nagy­szerű humoristából, hát még ab­ból, aki ahogy ezúttal tapasz­talhattuk, többnyire fáradt, ke­vésbé igényes produkcióval lép elénk, nem egy esetben olcsó reklámnak minősülő paródiával. A humoros bolondozás je­gyében zajlott ezen az estén az olimpiai aranyérmesek és meg­hívott művészvendégeik közös lakomája, amihez az étkeket ma­guk a sportolók állították elő egy hatalmas konyhában. Mint kide­rült, kár volt belerángatni ked­venceinket ebbe a szokatlan ka­landba. A kuktaságnál ugyanis sok­kal jobban áll nekik, illik hozzá­juk az úszómedence, a birkózó­szőnyeg, vagy netán a csónak; zavaros kavargás lett a vége e felhőtlennek szánt találkozónak, s csak a színészek tudták így-úgy menteni az egyre kaotikusabbá váló helyzetet. Ennek a lakomá­nak bizony nagyobb volt a füstje, mint lángja. És volt játék, is, lehetett nyer­ni telefonon át, ezúttal mérték­kel, nem úgy, mint egy-két éve az idétlen Bumm-okkal. A nap főnyereménye pedig az a szil­veszteri csemege - már inkább azoknak, akik játszottak, és nem azoknak, akik nézték -, amelyet Vágó István hozott össze ügyes szatócs módjára, s melynek vé­gén a káposztásmegyeriek egy élelmiszerbolttal, a nyertes fiatal házaspár, Vinczéék pedig annak tulajdonjogával lettek gazda­gabbak. A győzteseknek bizo­nyára ez lesz majd a legemléke­zetesebb szilveszter. Végül hivatalosak voltunk a Voit Ági-féle Transcenterbe is, ahol a híres jósnő, Holló Bözsi avatta be érdeklődő pácienseit - ezt ugyan nem láttuk, csak gon­dolhatjuk -jövendő sorsuk titka­iba. Arra azonban ő sem merész­kedett válaszolni a nagy nyilvá­nosság előtt, a képernyőn, hogy mit hoz majd a jövendő, a ’93-as esztendő. (Érdekes, ezen a szil­veszteren valahogy elmaradt a szokásos mérlegkészítés, egy jö­vőfontolgatás.) Pedig kimondat­lanul is, a mulatság perceiben alighanem ez foroghatott, a jövő, a képernyő elé kényszerölő néző fejében-leikében; már akit nem kapott el és nem sodort magával az ital, netán a pezsgő mámora. A választ a valóság adja majd meg. Valkó Mihály A MEGYEI TISZTIFŐORVOS TÁJÉKOZTATÓJA Az Országgyűlés a magzati élet védelméről törvényt foga­dott el. A törvény 1993. január 1-jén lépett hatályba, a Magyar Közlöny december 23-i, 132-es számában jelent meg. Ugyaneb­ben a közlönyben jelentek meg a várandósági segélyről, valamint a terhesgondozásról és a magzati élet védelméről szóló kormány-, illetve népjóléti miniszteri ren­deletek is. A magzati életi védelméről szóló törvény rögzíti:- a fogantatással induló mag­zati élet tiszteletet, védelmet ér­demel;- a magzati élet védelme a gyermeket váró nőkről történő fokozott gondoskodással való­sítható meg, ugyanakkor a mag­zat egészséges fejlődését bizto­sító feltételek megteremtése el­sődlegesen a szülők felelőssége;- a terhesség-megszakítás nem a családtervezés, a szüle­tésszabályozás eszköze;- a családtervezés a szülők joga és felelőssége;- a támogatás és védelem esz­közeit és módozatait tartalmazza a törvény. A terhesség-megszakítás csak veszélyeztetettség esetén - meghatározott feltételekkel - ál­talában a terhesség 12. hetéig vé­gezhető el. Ilyen ok lehet az ál­lapotos nő egészségét súlyosan veszélyeztető állapot, vagy a magzat bizonyított károsodása, illetve ha a terhesség bűncselek­mény következménye. A terhes­ség megszakítását kérheti az ál­lapotos nő akkor is, ha súlyos válsághelyzetbe kerül, amely testi vagy lelki megrendülést, társadalmi ellehetetlenülést okoz, ezáltal veszélyezteti a magzat egészséges fejlődését. Az egészségi okokat kivéve a terhessége megszakítását kérő­nek minden más esetben fel kell keresnie a Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete Családvédelmi Szolgálat védőnő munkatársát, aki ismerteti vele a gyermekvál­lalás esetén elérhető támogatá­sokat, illetve közli a terhesség­megszakítás veszélyeit, vala­mint jogszabályi feltételeit. A beszélgetések során tájékoztatás hangzik el a terhesség-megsza­kítások körülményeiről, módjá­ról. A Tisztiorvosi Szolgálat vé­dőnő munkatársának nem a „le­beszélés”, hanem a korrekt tájé­koztatás a feladata. A terhesség­megszakítást kérő nőknek - a ter­hességet megállapító szülész szakorvos leletével a családvé­delmi szolgálatot kell felkeresni­ük, ahol részletes tájékoztatással nyújtanak segítséget számukra a szolgálat védőnői. A megyében szervezett ügy- félfogadás: Jászberény, Lehel vezér tér 31. (ÁNTSZ Jászberény illeté­kességi területe) Karcag, Városudvar 2. (ÁNTSZ Karcag, Kisújszállás il­letékességi területe) Mezőtúr, Kossuth tér 1. (ÁNTSZ Mezőtúr, Túrkeve ille­tékességi területe) Szolnok, Tófenék út 6. (ÁNTSZ Szolnok, Törökszent- miklós illetékességi területe) Tiszafüred, Kossuth tér 1. (ÁNTSZ Tiszafüred illetékes­ségi területe) Ügyfélfogadás munkanapo­kon 8-16 óráig. Kunszentmárton, Kossuth L. u 6. (ÁNTSZ Kunszentmárton illetékességi területe) Ügyfélfogadás: kedd és csü­törtök 13-15 óra között. Mostanság Itt a piros, hol a piros ,T Ezen a téren minden hónapban országos jel­legű a vásár. A kereslet szerény. A nyüzsgés az olcsó ruhaféléket árusító sátrak környékére kor­látozódott. A kínálat óriási, katonai surranókból és'Cgyenruházati cikkekből. Kapható szürke színű nadrág, zubbony, derékszíj. Kulacs, gázá­larctáska, csajka, hadtápevőkészlet teheti ottho­nossá a katonás vásárló konyháját. Megakadt a szemem az utóbbi hónapokban feltűnt kaukázu­si törökön. Van miből exportálni az ottaniaknak, hiszen napjainkban már kalasnyikovot horda­nak népviseletükhöz kiegészítőként. A hosszú pengéjű eszközök mellett nyugati piacokról va­ló kvarcórák tömege villogott versenyt a szem­közti sátorsor karácsonyfadíszeivel. Még a bú­torkiállítók is eljöttek, s vásárló hiányában fo­teljeikben üldögélve vacogták végig a késő őszi országos vásárt. A sátrak előtti utakon papírdobozokból összerakott, szétszedhető játékasztalokat üze­meltetett egy népesebb társaság. A társaság zö­me a hazánkban legutóbb etnikai kisebbségből nemzetiséggé vált honfitársainkból verbuváló­dott. Villámgyors kézzel az alkalmi játék­asztalon három gyufásdoboz segítségével apró piros golyócskát tüntettek el hol egyik, hol má­sik dobozka alá vagy ki tudja hová. Sokan álltak a boszorkányos ügyességű honfitárs játék­asztalánál, de csak néhány balek akadt, aki egy- egy ezrest feláldozott. Távolabb, hiszen a „vál­lalkozói csoport” nyolc asztalt működtetett, nagy hévvel folyt a játék. Az ügyeskezű krupié itt három fekete dobozkát rakosgatott egy zöld gömböcske felett. Ennél az asztalnál sokan pró­bálkoztak, mivel ugye ez már nem „itt a piros, hol a piros’ ’ volt, amiről a televízió is bemutatta annak idején, hogyan verik át a fogadókat. Ez a játék az „itt a zöld, hol a zöld”. Jó vastag köteg bankjegyet gyűjtöttek össze az ügyeskezű játék­mesterek. Ezen a napon ismét a bank nyert és a fogadók vesztettek. A szerencsejáték társaság biztonsági őreinek szakszerű jelzésére egészen apró ifjak rajkóze­nekar jellegű tömörülése tüntette el a játék­asztaloknak használt kartondobozokat. A fürgekezű játékmesterek szelíd tekintetű nézelődőkké változtak a tömegben, mikorra a rendőr egy jókülsejű kutya kíséretében megér­kezett. Többeknek veszteséges volt ez a nap, de tanulsággal is szolgált. A szivacsgolyók színe változhat, de ettől a játék ugyanaz maradt. Egyetlen dolog állandó csak: az emberi együ- gyűség, ami gyakran nagyobb jelentőséget tu­lajdonít a színeknek, mint a valóságban történő dolgoknak.- W­Háziasszonyi szerepben a Tisza-tó szépe Tavaly augusztusban az ak­kor Abádszalókon élő tizenki­lenc éves Bessenyei Éva fejére került a Tisza-tó szépe korona. Akkoriban egy diszkont áruház­ban dolgozott, azóta viszont ala­posan megváltozott az élete. Ugyanis az idén, május másodi- kán bekötötték a fejét, mielőtt már két éve eljegyezték egymást a tiszaburai Vereb Jártassal, aki három évvel idősebb nála. A ne­ve: Verebné Bessenyei Éva. Nagy esküvőt tartottak, és száz- nyolcvan vendég ropta kivilágos virradatig a kultúrházban. Idő­közben csendesebb napok kö­szöntöttek az ifjú párra: hiszen férjuram felöltötte az angyal­bőrt, és jelenleg Szolnokon tölti sorkatonai szolgálatát. Éva pe­dig az esküvő óta Tiszaburán la­kik az anyósánál, apósánál egy mutatás kockaházban. Kaptak egy külön szobát, és szerencsére a férj sűrűn haza tud ruccanni, ámbár aligha sok van hátra az egyenruhás korszakból, hiszen februárban leszerel. A húszéves fiatalasszony je­lenleg képesítés nélküli óvónő­ként dolgozik, és a munkán kívül bevásárol, boltba jár, a ház körül segédkezik az anyósának, akivel nagyon jól megértik egymást. Elképzelése szerint két gyerekük lesz, de mielőtt megérkeznének, még külföldön is akarnak dol­gozni. Háziasszonyként kaptuk lencsevégre a Tisza-tó szépét. Fotó: T.Z. Az egykori szőke Évának ott- jártunkkor fekete volt a haja, vi­szont megtudtuk tőle: szépségki- rálynői mivolta óta se nem fo­gyott, se nem hízott, mivel a ki­lóinak száma változatlanul öt­ven. Az asztal körül serényke­dett, éppen a somlói galuskába készítette a tölteléket, hiszen a párját, Jánost várta, akinek a dél­utáni busszal kellett érkeznie... D.Sz.M. Mpgp3P3P3P3PflP3P3P(iP!iP3Pfl \V • \*/ • \*/ • \‘/ * XV • V/ • \‘/ • \'/ • V1/ •^‘/ • \'/ * N1/ • \'/ 2 ELADÓT FELVESZÜNK »CÓK-MÓKbd PRÓBAIDŐVEL. JELENTKEZÉS = JWUIÁR 3-flíl 9-10 ÓDA KÖZÖTT A CÓK-MÓK­Bfln szomou, BAROSS U.1. . /,\ . /,V. A\ . /,N . /,\ , . /,\ . /,\ fcűLűfcűLűbűLűLűLJLJ fjVttVG DJ ÉVÉT ] i VÁLTOZATLAN GAZDAG EREDETI PARFÜM ES DEKOR •] ÁRUVÁLASZTÉKKAL VÁRJUK VÁSÁRLÓINKAT SZOLNOKON A VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT FÖLDSZINTJÉN ÉS JÁSZBERÉNYBEN A ZOLTÁN U. 2..SZ. ALATT.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom