Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
*4 1993. JANUÁR 14. Kunsági Extra—Túrkeve 7 Gáz van Telefon volt A Mezőtúr és Túrkeve közötti Gázátadó Állomás rekonstrukciós munkájával lehetővé vált. hogy 1992-ben Túrkevén a vezetékes gázzal kapcsolatos lakossági igényeket ki tudják elégíteni. így tavaly 1034 lakást kötöttek a gázvezetékre, és 21,7 km gázelosztó vezetéket fektettek le. Ezenkívül megépült egy 6500 köbméter/órás gázfogadó, amit a polgármesteri hivatal finanszírozott. A gázelosztó vezetékek lakossági költségből épültek, ez körülbelül 18 ezer forintot jelentett lakosonként az áfa és a 15 százalékos állami hozzájárulás levonásával. Tavaly, egyetlen év alatt annyi lakást kötöttek be a vezetékes gázhálózatba, mint ’84 és ’91 között összesen. További fejlesztésre, újabb lakások bekötésére lehetőség van, Végit károly: „Minden igényt ki tudunk elégíteni" minden lakossági igényt ki tudnának elégíteni. Csakhogy jelenleg nincs igény. Pillanatnyilag 67 százalékos a város kiépítettsége.- Maradt még 33 százalék. Ezeknek nem kell gáz? - kérdem Végh Károlyt, a polgármesteri hivatal csoportvezetőjét. _______- Nem tudom - válaszolja. - A lényeg: mi minden igényt ki tudunk elégíteni.- Közben fel-felrobbantak a lakások?- Nem volt semmi ilyen probléma. A bekötéseknél az órák felszerelése okozott nagy feszültséget a Tigáz itteni kirendeltségénél, mert az ezernél több lakás beüzemelése, órával való felszerelése a fűtési szezonra nagy gondot jelentett. De megoldódott, az elmaradásokat be tudták pótolni. A gáz valamennyivel olcsóbb, mint a fa meg a szén, három év alatt megtérül a befektetett összeg a különbségből. Meg aztán a gáz higiénikus és gazdaságos. Majdnem érthetetlen, miért nem igénylik. Talán csak az a bizonyos 18 ezres befektetés sok. 1992 júliusában üzembehelyezték Túrkevén az új automata telefonközpontot, melynek kapacitása ezer vonal. Az addigi közel négyszáz telefonvonal mellé a ’92-es évben önerős szervezésben személyenként 45 ezer forintos költséggel 303 új előfizetőt kötöttek be, és 7 közületet, vagyis összesen 310 új vonalat, kb. 20-22 nyilvános állomást. Az új telefonok többsége december 31-től „él”, így szólt a szerződés, hogy addig kell bekötni. Ezzel a telefonközpont kapacitásának kihasználása kb. 70- 75 százalékos. Nyilván, ez lehetőséget adna ’93-ban további fejlesztésre, kb. 250 vonal lenne még szabad. Az igény - mint felsejlik - nagyobb ennél. Körülbelül 150- 160-an jelentkeztek még tavaly, most került elő a MATÁV-nál nyilvántartottak listája. Összesítették és igencsak véges lett a kapacitás. Nem hirdetik tovább, mert a helyi polgármesteri hivatalban nem akarnak olyan helyzetbe kerülni, mint a kisújszállásiak, ahol sorsolni kellett a túljelentkezés miatt. Kisorsolták, ki az, aki nem kap telefont... Nem hiszem, hogy a sorsolás a legjobb megoldás, hisz lehetnek a prioritásnak különböző szempontjai: idős beteg a házban, több gyereket nevelő nem munkanélküli szülők. Mindezt a túrkevei illetékes nem tartja célszerűnek. A nagyobb kapacitású központ telepítésének lehetőségéről azt véli, hogy amikor beindult a szervezés, úgy nézett ki, hosszú távon elég lesz. Evés közben jött meg az étvágy, az emberek megtudták, hogy van ilyen, megkedvelték az új crossbar rendszert, és folyamatosan jelentkeznek. Gondolom, majd elmegy a kedvük, amikor kézhez kapják a telefonszámlákat a megemelt díjakkal... Ámbár ki tudja? Állítólag sok vállalkozó jelentkezett, hogy nekik kellene, mert így tudnak információhoz jutni, ügyeket intézni, de műszaki okokból ezt már nem tudják biztosítani. Sokan kénytelenek a postáról, nyilvános állomásról beszélni, már ez is nagy segítségnek számít. De otthon őket is el lehetne érni... Kulturális hírek Szennyvízcsatorna lesz koldkupac van és .Januári" tél Finta-müvek Az év utolsó testületi ülésén a túrkevei önkormányzat határozatot hozott arról, hogy a Finta testvérek képzőművészeti anyagát önkormányzati tulajdonba veszi a város. Idáig a galéria, illetve az állam tulajdona volt, a gyűjtemény egy részét a túrkevei múzeum, a másikat pedig a szolnoki őrizte. Szándék szerint ez a második rész is a Finta Múzeumba kerül, és a város gondoskodik majd a kiállításokról. Még nagyon sok Finta-mű van raktáron, akár negyedévenként is rendezhetnek egy-egy új tárlatot a hatalmas hagyatékból. Kun halmok Mint már említettük, nemcsak Karcag térségében és a Kunság különböző részein, hanem Túrkeve város közigazgatási határain belül is vannak kun halmok, szám szerint tizenhárom, ami még föllelhető, és ezt is védettség alá vette határozalilag a testületi ülés. Ez azért fontos, mert ezek a kun halmok nincsenek megkutatva, csupán egy-kettőről tudják, hogy esetleg mi lehet benne. Amint a városnak erre pénze lesz, ezeket a kutatásokat szeretnék szakértőkkel elvégeztetni. Kordacentenárium Nem véletlenül került a figyelem fókuszába már az új esztendő elején a Korda-ügy. Korda Sándor születésének lesz a százéves évfordulója. Egy Kordacentenáriumot szeretnének rendezni a városban, hisz a világhírű filmrendező 1893. szeptember 16-án Pusztakunpásztón (gyakorlatilag Túrkevén) született. Érdekelt lehet az ügyben az angol filmgyártás is, és Amerikában él Sándor öccsének, a képzőművész Vincének a fia, Michael Korda. Már folytattak tárgyalásokat annak érdekében, hogy Túrkevén lehetne ez az országosjelentőségű centenáriumi ünnepségsorozat a Kevi Napok keretében. Tarthatnának egy országos amatőr filmszemlét, rendezhetnének egy nagy gyűjteményes kiállítást a Korda-dokumentumokból, és több olyan fontos programot rendezhetnének, ami népszerűsíthetné nemcsak a Kordákat, hanem a szülővárosukat is. A rendezvény költségeit elég jelentősre becsülik, ennek megfelelően igyekeznek minisztériumi pályázatokat elnyerni. Tervezi az önkormányzat, hogy felújítja a mozit is, a Korda Sándorról elnevezett filmszínházat. Ezt amúgy is meg kellene csinálni, mert lapos tetejű, rossz a szigetelés, beázik. Van még egy híres szülötte a városnak, ami Amszterdamban él, Ratkai Lajos szobrászművész. Vele szeretnék elkészíttetni Korda Sándor mellszobrát, amit a mozi előterében helyeznének el. A túrkcveick mindent elkövetnek, hogy ebben a városban, és ne máshol - mondjuk a fővárosban - legyenek a centenáriumi ünnepségek. Ez még jogos igénynek is tűnik. A város egyik nagy gondjának megoldásáról Farkas Sándor, a polgármesteri hivatal műszaki osztályának vezetője tájékoztatott:- Tavaly megrendeltük a teljes szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíztelep bővítésének megtervezését, ami részben már elkészült, részben még engedélyezés alatt áll. A kivitelező a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Víz- és Csatornaművek, a munkát a tavalyi évben elkezdte, sajnos, a hideg beállta miatt egyelőre szünetelteti. Hatvanhat milliós nettó beruházásról van szó, ami Túrkeve szennyvíztisztító telepének bővítését, és a főgyűjtő rendszer egy részének kiépítését célozta meg. Ez 4600-5000 folyóméter főgyűjtővezetéket foglal magába, amit céltámogatásos rendszerben kell megvalósítani. A Vöröskereszt Túrkeve városi szervezetének titkáráról, Szabó Sándornéról annyit már tudtam, hogy hétfőn nincs a helyén, hiszen csak „hatórás”. Ismét hétfőn kerestem, ha már ilyenkor vezetget erre az utam, hátha véletlenül bent van, hátha már nem „hatos”. De még mindig az, ráadásul influenzás, mégis szünnapján dolgozik, nem véletlenül. Dolga van. Épp egy bácsikának ad el Béres-cseppeket olcsón. Utána megkérdem:- Ha már belecsöppentem a Béres-cseppbe, azt tessék elmondani, hogy van az, hogy Önöknél olcsóbb?- Mi megpróbálunk segíteni a szegényebb rétegen - mondja az ügyszerető vöröskeresztes. - A gyártó cégekkel felvettük a kapcsolatot, és szinte termelői áron adjuk azokat a termékeket, amikhez hozzájutunk: svéd- csepp, svédzselé, Béres-csepp (mi 130 forintért adjuk, ez a gyógyszertárban 220 forint körül van), különböző törülközők; ágyneműgamitúrák vannak, a paplan volt nagyon közkedvelt, eladtam belőle vagy hatszáz darabot; nyári takarók, fürdőlepedők, százforintos szoknyácskák, női cipő ötszázért, gyermek tornacipő nyolcvan forintért...- Önöknek semmi hasznuk nincs ebből, mármint a Vöröskeresztnek vagy Önnek?- Nézze, én ezért kapom a fizetésemet. Zömében a Vöröskereszt immár szociális gondokkal foglalkozik, sajnos.- És'hogyan tetszik eldönteni, hogy ki a rászoruló?- Meddig fognak szünetelni a munkálatok?- Ahogy az idő megengedi, elkezdjük a munkát. Januárban felvonultak, megnézték, de sajnos nem tudtak nekikezdeni. A kivitelezés folyamán a helyi al- Bejön egy emberke, egy idős ember, mint ahogy tetszett is látni, ő elmondja saját maga. Azon kívül mi kapcsolatban vagyunk a polgármesteri hivatal szociálpolitikai osztályával, így tudjuk, kik azok a nagycsaládosok, illetve a létminimum alatt is élők. Elsősorban a vöröskeresztes tagokat próbáljuk előnyben részesíteni, de ez nem egy kritérium. Bárki bejön ide, és látja, hogy itt vásárlási lehetőség van, nyugodtan válogathat. Túrkevén van húsz alapszervezet különböző üzemekben, intézményekben, az aktivistáink viszik ki az irodámból a terméket, tehát próbáljuk minél szélesebb körben árulni ezeket a dolgokat, nemcsak így leszűkítve, hogy itt, nálam...- Kerestem már többször, mivel hallottam, hogy a múlt év végén kitüntették az önkéntes véradókat.- Minden évben hagyomány a véradók napja. Mi is Túrkevén megrendeztük a városi véradó ünnepséget. Ehhez azért is ragaszkodom, mert nagyon sok a munkanélküli Túrkevén, és szeretnénk azokat a véradókat is méltóképpen jutalmazni, akik nem dolgoznak, ne érezzék azt, hogy ők még ebből a szempontból is hátrányos helyzetben vannak. A polgármester úr jelentős támogatásával decemberben megtartottuk a Keve étteremben ezt a kitüntetésátadó ünnepséget. A kitüntetettek kaptak egy oklevelet, egy jelvényt és tálacs- kákat, attól függően, hogy hány- szoros véradók. Volt egy hetvenvállalkozók munkájára igényt tartunk, így is kötöttük meg a szerződést, hogy a fővállalkozó köteles helyi alvállalkozókat foglalkoztatni a teljes beruházásnak minimum 25 százalékában. szeres véradónk is. Egy vacsorával is kedveskedtünk, egy szép kis műsor volt előtte, és utána egy kis tánc.- Vért is adtak ebből az alkalomból?- No nem! Nálunk minden hónapban van véradónap, hála a termelőszövetkezet vezetőségének, mert ők adták a lehetőséget, hogy ingyen és bérmentve a Táncsics klub helyiségében hívhatjuk össze minden hónap kijelölt napján a véradókat. Túrkevén 1050 véradó van, köztük olyanok is, akik egy évben négyszer is adnak vért. Hatvanhétén kaptak kitüntetést decemberben, ezenkívül a téeszben birkavacsorával egybekötött véradóünnepség van hagyományosan, ahova nemcsak a kitüntetteket hívják meg, hanem mindazt a há- romszáznyi véradót, aki a téeszben dolgozik. Itt Túrkevén nagy Annyira a kezdet kezdetén tartanak, hogy számottevő munka nem is történt a kivitelezésben. Anyagolás és felvonulás volt, de ahogy elkezdték, rá másfél-két hétre - minő meglepetés január elején! - beállt a hideg. Azt mondják, ’94. december 31- ig még annyi idő van, hogy a munkát be lehet osztani jobb időjárási körülmények közé is, most kínlódni állítólag felesleges.- Ásni kellene elég komoly mélységekig - mondja Farkas Sándor -, van olyan rész, ahol három és fél, négy méterre is le kell menni. A kivitelezésből egy nagyon csekély munkát azért elvégeztek, ástak, de utána vissza lett temetve a föld. Egy kis csövet lefektettek, és ennyi. Földkupac van ott, meg anyagdepó... hagyománya van a véradásnak, és ebből nem is engedünk. Miután megszűntek a nagy üzemek (az Autójavító Vállalat például, vagy átalakult a Május 1. Ruhagyár, a Gabonaipar felbomlott, a Háziipari Szövetkezet is már alig-alig van), mi az addigi nyilvántartott véradóinkat kiértesítjük a lakásukra, személyes meghívóval.- Ón szerint szükség van-e manapság a Vöröskeresztre?- Sajnos, a Vöröskeresztre egyre nagyobb szükség van, tetszik érteni, hogy mondom... Mert karácsony előtt szere- tetcsomagokat osztottunk szét 250 főnek. Ez kevés a lakosság számához képest, de mi is a minimális pénzzel rendelkezünk. Régebb főleg egészségügyi kérdésekkel foglalkoztunk, most jobbára szociálisakkal. Ehhez szív kell, másképp nem lehet csinálni. A filmrendező szülővárosának mozija Az oldaltírta: Motnár-H. Lajos Fotó: Tarpai Zoltán Hogyan lesz az egészségügyből szociális? Bejött Béres-cseppért egy emberke
