Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

I 1993 JANUÁR 13. Külpolitika ii Elnökválasztás csak megegyezéssel Alkotmányos csapdába ke­rült a Cseh Köztársaság: olyan alaptörvényt fogalmazott magá­nak, amely kétkamarás parla­mentet írt elő, de a második ka­marát egyelőre nem tudják létre­hozni. A meglévő kamara - amíg a másikat létre nem hozzák - elv­ben és általánosságban ennek a nem létező másodiknak a funk­cióit is ellátja, de konkrétan a köztársasági elnököt a két kama­rának együttesen kell megvá­lasztania. így hát ma még senki nem tudja, mikor lesz államfője Csehországnak. A jogi szabályo­zást úgy oldották meg, hogy nincs biztosítva a szabályok ér­vényesítéséhez szükséges politi­kai akarat. Mindennek a legfőbb kárvallottja Václav Havel, aki­nek államférfiúi tekintélye ma már korántsem kétségbevonha­tatlan. A jogi bonyodalmak genezi­se a megszűnt Csehszlovákiá­ban keresendő. A szövetségi ál­lam központi törvényhozása a kétkamarás szövetségi gyűlés volt, benne természetesen cseh és szlovák képviselőkkel. Volt ezen kívül mind Csehország­nak, mind Szlovákiának egy nemzeti tanácsa. Ezek az egyka­marás nemzeti parlamentek ko­rábban alárendelt szerepet ját­szottak, de a föderáció hanyatlá­sával egyre inkább átvették a kezdeményezést és a valódi döntési jogokat. A szövetségi gyűlés 1992 végén megszüntet­te Csehszlovákiát - és vele együtt önmagát. Csakhogy a szövetségi gyűlésbe az egyes pártok saját legjobb embereiket küldték. Azok között, akik összeállították a listákat az 1992 júniusi parlamenti választások­ra, csak kevesen bírtak a néhány hónapra használható politikai előrelátás képességével. A szövetségi gyűlés tehát a pártkáderek második vonalából összeállt nemzeti parlamentek­nek adta át a hatalmat. Ez önma­gában még nem lett volna baj, hiszen a képviselőket többé-ke- vésbé köti a pártfegyelem. Vla­dimir Meciar szlovák miniszter- elnök nem is ígért parlamenti he­lyet a megszűnt szövetségi gyű­lés szlovák képviselőinek. Nem így Václav Klaus cseh kormány­fő, akinek Polgári Demokrata Pártja (ODS) kierőltette, hogy az önálló Cseh Köztársaság parla­mentje legyen kétkamarás. Az eddigi nemzeti tanácsot átke­resztelték képviselőházzá, s az alkotmányban pontosan körülír­ták a létrehozandó második ka­mara, a szenátus jogkörét. A kormánykoalíciónak az volt a terve, hogy - addig is, amíg nem tartanak választásokat, már­pedig ezt érthető módon egyálta­lán nem sietteti a jelenlegi több­ség - ideiglenes szenátust hoz­nak létre, mégpedig a volt szö­vetségi gyűlés egykori cseh kép­viselői közül. Az alkotmány és az önálló állam kikiáltásával nem is volt baj, csakhogy az az egy meglévő kamara nem volt hajlandó megszavazni az ideig­lenes szenátus létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A képviselőház az ideiglenes Szenátus megalakításáig gyako­rolja a szenátusi jogköröket is, de a köztársasági elnök megvá­lasztásáról szóló 54. Cikkely 2. Bekezdése kifejezetten a két ka­mara által együttesen gyakorol­ható jogosítványról szól. Jogilag minimum aggályos, politikailag pedig mindenképpen védhetet- len lenne, ha az államfő válasz­tására is kiterjesztenék a képvi­selőház szenátust helyettesítő jogkorét, s az egyik kamara úgy viselkedne, mintha ő lenne mindkét kamara. Klaus legutóbbi nyilatkozata szerint amint „valamilyen mó­don,, döntenek a szenátusról, azonnal kezdeményezni kell az elnökválasztást. Az ODS jelöltje az államfői posztra Václav Ha­vel volt csehszlovák köztár­sasági elnök, és a huzavona, az .időmúlás nem Havel malmára hajtja a vizet. Ahogy telnek a hetek, úgy je­lenik meg a cseh sajtóban egyre több kétkedő cikk azzal kapcso­latban, hogy valóban Havel-e a legalkalmasabb személy. A két­kedést a Cesky Deník kezdte, amelynek Havel nem volt eléggé jobboldali. Most már azok a la­pok is megszólaltak, amelyek szerint Havel túlságosan is iga­zodott az ODS-hez. Klaus - aki­nek az immár bő egy esztendeje egyre növekvő politikai súlya, mintegy a hatalom tömegvonzá­sa révén, a legfőbb okozója volt Havel jobbratolódásának - nyil­vános nyilatkozataiban nem lát okot arra, hogy elálljon Havel támogatásától. De Prágában egyre többet beszélnek Jan Strásky-nak, az utolsó csehszlo­vák miniszterelnöknek az esetle­ges elnökjelöltségéről. Havel bármilyen magasztos erkölcsi értékeket is hangozta­tott, a saját politikai elképzelése­it nem tudta érvényesíteni. Ami­kor ezt végérvényesen felismer­te, akkor a csehszlovák elnöki posztról visszavonult, de to­vábbra sem mond le arról, hogy beleszóljon a gyakorlati politika alakításába Csehországban. O ezt úgy mondja, hogy „nem hagyja el népét,,. Azt azonban nem tudta elérni, hogy a nép is bizonyíthassa iránta való hűsé­gét, hiszen a „népszavazásos el­nökválasztásra,, irányuló tervét Klaus egyszerűen félresöpörte. Havel elnöksége alatt Cseh­szlovákia életképtelenné vált, a választások után kormányra ke­rült Strásky hivatali működésé­nek viszont az a mérlege, hogy sikerült biztosítania az immár elkerülhetetlen kettéválás kultu­rált, viszonylag sima lefolyását. Strásky - finoman mondva - nem olyan lenyűgöző szónok, mint Havel, de politikusnak eredményes volt. A saját pozíciójára kénye­sen ügyelő Klausnak Havel - talán éppen ezért - megfele­lőbb, mint Strásky, aki most a cseh közlekedési tárcát igaz­gathatja. Havel mellett szól az az imázs is, amely külföldön egyelőre szinte töretlen. De nem csak az a kérdés, hogy kit akar Klaus, hanem az is, hogy az ellenzék kinek a szemé­lyéhez járul hozzá, hiszen a meg­választáshoz szükséges három- ötödös többsége nincs meg a jobboldali kormánykoalíciónak. Kárpáti János A moszkvai Kreml Vlagyi­mir termében január 3-án aláírt orosz-amerikai szerződés, a START-2 a zajos ünneplés és az első kritikus bírálatok után elin­dul a ratifikálás, a hatályossá vá­lás és a végrehajtás hosszú útján. Tíz év alatt, 2003. január elsejé­re kell elvezetnie az Egyesült Államok és Oroszország jelen­legi hadászati támadó potenciál­jának egyharmadára való csök­kentéséhez. Az első lépés Bush és Jelcin az aláírással megtette az első lépést a szerző­dés hatályossá válásához. Jólle­het a START-2 érvénybe lépésé­nek feltétele a megerősítés vagy ratifikálás, a nemzetközi jog azt tartja, hogy már az aláírás bizo­nyos jogokat és kötelezettsége­ket teremtő ideiglenes státust lé­tesít az aláíró államok számára. A nemzetközi szerződések jogá­ról szóló 1969-es bécsi egyez­mény 18. cikkében előírja, hogy az aláíró államnak tartózkodnia kell minden olyan cselekmény­től, amely a szerződés tárgyát és célját meghiúsítaná. A szerző­dést aláíró nemzetközi jogalany nem járhat el oly módon, hogy magatartásával szándékosan meghiúsítsa a szerződés hatály­ba lépését, hacsak ki nem nyilvá­nítja azt a szándékát, hogy a megtörtént aláírás ellenére sem kíván szerződő féllé válni, tehát nem ratifikálja az adott nemzet­közi szerződést. Mint emlékezetes, lényegé­ben ez történt 1979-ben, amikor az Egyesült Államok elutasította a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról szóló második szovjet-amerikai szerződés, a SALT-2 ratifikálását, így annak részleges végrehajtását csak a szerződő felek ünnepélyes külön nyilatkozatai tették lehetővé. A parlamenti megerősítés tu­lajdonképpen még egy bizton­sági szelepet jelent a szerződés- kötő felek részére: a végleges kötelezettségvállalás előtt még utoljára gondosan átvizsgálhat­ják a szerződés szövegét, és sza­badon dönthetnek. Az államot nem terheli nyers ratifikálási kö­telezettség, megerősítési dönté­sének meghozatalában erőszak­kal vagy fenyegetéssel befolyá­solni nem szabad. A hatálybalé­pést a megerősítési okmányok kicserélése jelképezi, az erről készült jegyzőkönyv alapján. A parlamenti demokrácia rendszere egyik tökéletlenségé­nek lehetne minősíteni, hogy a szerződő államok törvényhozá­DAFKE betört az autópiacra! Egy-két hónapos sze­mély- és haszongép­járművek fantaszti­kus kínálata: • vétel i eladás • szerviz Régi autóját nálunk cserélje újabbra! Kedvező részletfizetési lehetőségi Fordot, Mercedest, Volkswagent, Hondát, BMW-t a Dafkéból, Tiszakécskéről! Cím: Dafke Kft., Tlmakécske, Dózsa-telep 71. TeL/faz: 7*/34*-577. Nyitva: h—p: l—17 óráig; mo: I—13 óráig. Vasárnap la várjuk vásárlóinkat! ^ 2378 ^ Ziccer & SCH'on reklám ^ V Értesítjük kedves vásárlóinkat az 1992-ben meghirdetett nyereményakció, 1993. január 7-én megtartott sorsolásának nyertes számairól: I. ORION televízió A 261 II. FUNAI videolejátszó C 124 ni. HOME Electric gyümölcsprés A 192 IV. HB ELECTR. kézimixer TS-370 A 296 V. BOMANN CB 804 hajszárító C 262 VI. MBM rádiósmagnó A 241 VII. HB ELECTR. kávédaráló TS 384 Ä 244 Vin. MBM rádiósmagnó B 102 IX. BRAUN hajszárító LS 30 0000029 X. MBM rádiósmagnó B 272 XI. RÁDIÓ konverter No 3 C 26 XII. RÁDIÓ konverter No 3 A 176 Xffl. TDK EHG E-180 C 29 Továbbra is sok szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! JM-QUARTZ Márkabolt Szolnok, Ady E. u. 22. Telefon: 376-473 * 16231/1H* sa nem előre ad konkrét felhatal­mazást a tárgyalóküldöttségnek a megkötendő szerződés konk­rét kereteire vonatkozólag, ha­nem az utólagos jóváhagyás jo­gát tartja fenn magának, ennek összes, sokszor kiszámíthatat­lan kockázataival. Egy másik fogyatékosság, hogy a parla­mentek képviselőinek elenyé­sző hányada tekinthető csak szakembernek egy adott nem­zetközi megállapodás témájá­ban, s ez különösen súlyos hely­zetet teremt vaskos és bonyolult fegyverzetkorlátozási szerződé­sek esetén, amelyek ráadásul katonai, biztonsági és egyéb ál­lamtitkokat érintenek. A szakér­tőkre, tanácsadókra hagyatko­zás meghatározott érdekcsopor­tok törekvéseinek érvényesíté­sét jelentheti. Áz aláírás lelkes pillanatai­ban az aláírók gyors ratifikálás­ra esküsznek, a kétségek megfo­galmazása a sajtóra, a parlamen­ti és parlamenten kívüli ellen­zékre, na meg a külföldre tarto­zik. A lényeg az, hogy a START-2 nem léphet hatályba a START-1 előtt, márpedig ez még nem történt meg. A hadászati támadó fegyve­rek további csökkentéséről és korlátozásáról az Amerikai Egyesült Államok és az Oroszor- szági Föderáció között most megkötött szerződés, amelyet nemes egyszerűséggel START- 2-nek kereszteltek el, az 1991. július 31-én aláírt, nem orosz­amerikai, hanem szovjet-ameri­kai szerződésre támaszkodik, amelynek annak idején termé­szetesen nem lehetett sorszáma, az maga a START-szerződés. Az 1991. december 25-én megszűnt Szovjetunió, mint ré­szes állam, nem ratifikálta a START (ha tetszik START-1) szerződést. Létrejött a Független Államok Közössége, és a volt Szovjetunió területén négy olyan állam alakult, amelynek területén - most nem beszélünk a tengerekről - hadászati fegyver- rendszerek voltak: az Oroszor­szági Föderáció, Fehéroroszor­szág, Kazahsztán és Ukrajna Megállapodás Lisszabonban. Sorozatos magasszintű esz­mecserék után ez a négy utódál­lam, valamint az Egyesült Álla­mok 1992. május 23-án Lissza­bonban megállapodott abban, hogy miképp válnak az úgyne­vezett START-1 új módon értel­mezett részeseivé. A vonatkozó jegyzőkönyv szerint a négy utódállam egymás között rende­zi a START-kötelezettségek tel­jesítését és az azzal járó felelős­séget. Fehéroroszország, Ka­zahsztán és Ukrajna George Bush amerikai elnökhöz intézett - nemzetközi jogi erővel bíró - levélben vállalta, hogy a START-1 végrehajtásának hét éves időtartama alatt eltávolítja területéről az összes nukleáris fegyvereket és az összes hadá­szati támadó fegyverrendszere­ket. Fehéroroszország, Ka­zahsztán és Ukrajna, mint atom­fegyverrel nem rendelkező ál­lam csatlakozik az atomsorom- pó-szerződéshez, Oroszország pedig, mint a Szovjetunió jog­utódja, atomhatalomként része­se marad az atomfegyverek ter­jedésének megakadályozásáról szóló sokoldalú szerződésnek. Az amerikai kongresszus, az Oroszországi Föderáció és Ka­zahsztán parlamentje túl van a START-1 ratifikálásán, Ukraj­na és Fehéroroszország még adós ezzel. Az atomsorompó- szerződéshez való csatlakozá­sok 1993 elejéig még ugyancsak nem történtek meg. Ukrajna magas árat kér A START-2-nek csak az Egyesült Államok és az Orosz- országi Föderáció a részese, ezt a szerződést más szovjet utódál­lamoknak nem kell ratifikálni­uk, de az 1993-as szerződés ér­vénybe lépéséhez nélkülözhe­tetlen, hogy Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna a lissza­boni megállapodásokat mara­déktalanul végrehajtsa, utat nyitva ezzel a START -1, majd a START-2 hatályba lépésének. Ez idő szerint Ukrajna érzé­kelteti leginkább, hogy a törté­nelmi jelentőségű atomleszere- lési megállapodások sorsa a ke­zében van, s hogy a közreműkö­désért magas biztonságpolitikai és pénzügyi árat akar kérni. Oroszországban a parlamenti megerősítés kemény csatákat ígér, s nyilván nem lesz egysze­rű folyamat. Az Egyesült Álla­mokban az új kormányzatnak bele kell tanulnia a radikális fegyverzetkorlátozásba és ez is időt vesz igénybe. Ráadásul itt van a vegyi fegyverek világmé­retű tilalmát kimondó és Párizs­ban napokon belül aláírásra bo­csátandó egyezmény, amely újabb megpróbáltatást jelent nemcsak a katonai-ipari komp­lexumoknak, hanem a hadiipar­nak, a konverziós szférának, az ellenőrzésért felelős szervek­nek, az egész washingtoni kor­mányzatnak. A „leszerelés osz­talékai,, inkább az ezredforduló utánra várhatók. Pirityi Sándor Baidoa, Szomália: Egy amerikai katona barátkozik két helyi gyerekkel az hező városban. A lakosok nagy örömmel fogadtak a katonákat, akik biztosítják, hogy az élelem eljusson a rászorul­takhoz. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztöség) , Megszaporodtak a résztvevők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom