Új Néplap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

I JÁSZ-NAG YKIJN-S / O L IV O K MEGYEI NAPILAP IV. évfolyam 9. szám 1993. január 12., kedd Ára: 13.80 Ft Megyék együttműködése Szlovákia önállósulása semmiképpen nem befolyá­solja kedvezőtlenül a Galán- tai járás és Győr-Moson-Sop- ron megye együttműködését - jelentette ki Frantisek Gaulie- der, a Galántai járás elöljáró­ja, a Szlovákiai Nemzeti Ta­nács képviselője a régió veze­tőinek találkdzóján. Gaulie- der szerint a két terület kap­csolata példaértékű lehet a kö­zép-európai régiók előtt. Fon­tosnak ítélte meg, hogy Ma­gyarország az elsők között is­merte el Szlovákia önállósá­gát. A két ország között Bős miatt kialakult feszültség nem terhelte regionális kapcsola­taikat - mint mondotta -, Bős a két ország kormányának problémája. Szentkuti Ká­roly, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke úgy vélekedett: a bősi ügyre a megyei önkormányzat nem tud hatást gyakorolni, ez is jelzi, hogy a regionális politi­ka csírájában van csak jelen a formálódó magyar demokrá­ciában, sajnos a központi kor­mányzat nem kéri a vélemé­nyüket. A Épülnek az új autópályák Tavaly 6,5 milliárd forintot költöttek új autópályák előké­szítésére és építésére Magyar- országon. Ebből 4,5 milliár- dot fordítottak az MO-ás kör­gyűrű folytatására és az Ml­es Győrt elkerülő szakaszára. A továbbiakban az autópá­lyák már koncessziós formá­ban valósulnak meg. Az első ilyen autópálya az Ml-es Győr-Hegyeshalom közötti, illetve az ennek leágazása­ként a szlovák határig meg­épülő szakasza lesz. Kon­cesszióban épül meg az M5- ös autópálya, az M3-M30-as Ukrajna felé és az M7-es már meglévő, de felújításra szoru­ló és még megépítendő szaka­sza. Az utak megépítésére már csak négy-öt évet kell várni. Centrum A Áruházak privatizációja Komoly versengés várható a bel- és külföldi befektetők között a Centrum Kft. privati­zációja során. Brückner Ist­ván a társaság ügyvezető igazgatója üdvözölte az Álla­mi Vagyonügynökségnek azt a kezdeményezését, hogy pá­lyázatot hirdet a 25, ma még kft.-ben működő áruházra, s reménykedett: megtalálják a legjobb ajánlattevőket. A Centrum Áruház Kft. bejegy­zett vagyona 8,7 milliárd fo­rint, melynek 85,4 százaléka az ÄVÜ, a fennmaradó rész 22 önkormányzat tulajdona. Erősödik a szél Az évszakhoz képest eny­he idő várható. A gyakran megnövekvő felhőzet mellett néhány órás napsütés is való­színű. Szórványosan várható kisebb eső, főként északkele­ten továbbra is számítani kell ködre. Megélénkül, helyenként megerősödik a déli, délnyu­gati szél. A hőmérséklet csúcsértéke kedden általában 8,13 fok között, északkeleten 0, plusz 5 fok között várható (MTI) Törvény készül a gazdasági kamarákról Várhatóan áprilisban kerül az Országgyűlés elé a gazdasági ka­marák munkáját szabályozó tör­vény tervezete; mint több más legfelsőbb szintű jogszabály, e törvény is megkésve születik meg, pedig hiánya a gazdasági élet sok területén érződik. Mind­ezt Kiss László, a Magyar Gaz­dasági Kamara alelnöke hangoz­tatta a hétfőn Komárom-Eszter­gom megyében tett látogatását záró sajtótájékoztatón. A törvényelőkészítés során a szakemberek többsége azon a véleményen volt - mondta el -, hogy háromnál több gazdasági típusú kamara létrejötte semmi­képpen nem lenne kívánatos, mert a köztestületi jelleg halvá- nyulásához és az összgazdasági (Folytatás a 2. oldalon) Felmentő ítélet négy évtized után Roham az útlevélért Az elmúlt napokban rengeteg ember indult ro­hamra útlevélért. Ezzel kapcsolatban kerestük fel dr.Próbáld Ferencet, a Szolnoki Polgármesteri Hi­vatal ügyfélszolgálati irodájának vezetőjét, aki el­mondta, hogy tény, december közepe óta - még szilveszter délutánján is - rohamszerűen megindult az útlevelek megújítása, kiváltása. Ennek oka va­lószínűleg az, hogy az elmúlt hónap közepén fel­reppent ahír, új útlevéltörvény lesz. Egyesek tudni vélték, vélik, hogy az eddigi ezer forintos illeték- bélyeg helyett 5-6 ezer forintot kell majd leróni. No, ez megtette hatását, mert csak Szolnokon 5 ezer útlevelet újítottak meg két hét alatt! Óriási a roham, mint az felvételünkön is látható, a fent említett helyen hárman is csak az útlevelekkel fog­lalkoznak (pedig mennyi más munkájuk is lenne). Hogy aztán tényleg felmegy-e az útlevél „ára”, az nem tudható. Dr. Próbáld úr erre azt mondta, hogy a változtatásra csuk törvényi szintű szabályo­zás adhat módot. Márpedig ennek megalkotása az Országgyűlésre tartozik, s valószínűleg nem ezzel kezdik az évet a honatyák. Bár ma már akármi is megtörténhet.- ta - Fotó: Korányi Erdők kerülhetnek a Szandai rétre A szolnoki Szandai réten a négyes főút átvezetésére épített - árvédelmi célokat is szolgáló - töltés mindkét oldalán megkezd­te az erdőtelepítést a KÖTIVI- ZIG. A gát árvízjárta oldalán 20,4 hektáron ültettek fűzeket, hazai nyárt, illetve nemes nyárt. Ezt a hullámtéri véderdőt a ké­sőbbiekben nem fakitermeléssel hasznosítják: a vegyes állo­mányból csak a gyorsan növő ne­mes nyárt vágják ki néhány év múlva, a többi a vízjárta területe­ken hazánkban őshonos fafaj a környezetvédelem, a városkép és a pihenni vágyók javára megma­rad. A túloldalra, a töltés és a szi­várgó csatorna közötti százméte­res sávba az Alföldön őshonos szárazságtűrő fafajok kerülnek. A lassan növő tölgycsemetéket már elültették, közéjük kerülnek két-három év múlva a kőris-, ju­har- és szilfák. Ez az erdősáv ki­fejezetten jóléti célokat szolgál majd. A hullámtérben a töltés mel­lett húzódó erdősávon túl a KÖ- TIVIZIG rövidesen befejezi az új töltés anyagát adó agyagnyerő helyek rekultiválását. Ä mélyen fekvő területeket lecsapolják, il­letve a korábban eltávolított hu­muszréteget visszatérítik. E menteden terület hasznosítására a vízügyi igazgatóság szakem­berei az erdősítést tartják a leg­jobb megoldásnak. Készítettek is egy víztűrő fafajtákra alapo­zott telepítési tervet: a mélyebb részekre fűzeket, a többi részre őshonos fehér, illetve (igen érté­kes, de egyre ritkább) fekete nyár ültetését javasolják. Az erdősítésre szánt ártér je- (F oly tatás a 2. oldalon) Hatos Lottó-sorsolás A Szerencsejáték Rt. tá­jékoztatása szerint a január havi Hatos Lottó- sorsolás nyerőszámai a következők: h 6, 8, 18, 38, 39. Pótszám: 44. Felmentő ítélet született a Legfelsőbb Bíróságon hétfőn Tóth Illés és huszonegy társa bűnügyében, amely 1951-ben in­dult, 16 orosz katona, 1944-45- ben történt meggyilkolása, a né­pek háború utáni békés együtt­működésének megbontására irá­nyuló bűntett, valamint más bűn- cselekmények elkövetése miatt. A bűnügy tényállása szerint a vádlottak a bűncselekményeket Pilisszentkúton és környékén kö­vették el, mint a polgárőrség tag­jai. A Budapesti Megyei Bíróság első fokon 1951. július 23-án a vádlottak közül 15-öt halálra, és teljes vagyonelkobzásra, a többi­eket pedig tíz és öt év közötti börtönre ítélt. A Legfelsőbb Bí­róság másodfokon 1952. május 20-án a halálra ítéltek számát 10- re csökkentette. A halálbüntetést hat személy esetében végrehaj­tották, négyet kegyelemben ré­szesítettek. A Legfelsőbb Bíróság Elnök­ségi Tanácsa - a legfőbb ügyész törvényességi óvásának helyt ad­va - megállapította, hogy az ügy­ben első- és másodfokon hozott ítéletek megalapozatlanok és tör- vénysértőek. Ennek alapján az elnökségi tanács az ítéleteket ha­tályon kívül helyezte, és a vádlot­takat felmentette az ellenük emelt vádak alól, mert a terhűkre rótt bűncselekményeket nem kö­vették el. (Folytatás a 2. oldalon) Elnézést kért a betörő Újszászon szombat reggel virradóra feltörték a piac egyik zöldséges pavilonját. A betörő nem volt válogatós. Ugyanúgy vitt a déligyümölcsökből, a csokoládéból, mint a dohányáruból, és ha már otthagyták, a rádiómagnót is magához vette. Hogy lássák, kivel van dolguk, üzenetet is hagyott: „Bocs! Sok a gyerek!” Ellenzéki pártvezetők Göncz Árpádnál A Köztársasági Elnöki Hi­vatal Sajtóirodájának közle­ménye szerint hétfőn Göncz Árpád köztársasági elnöktől meghallgatást kért Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetsé­gének elnöke, Horn Gyula, a Magyar Szocialista Párt elnö­ke és Áder János, a Fiatal De­mokraták Szövetsége választ­mányának elnöke. A három ellenzéki politi­kus kifejtette véleményét a médiatörvény meghiúsulá­sát és a médiaelnökök le­mondását követően kiala­kult helyzetről. Hangsú­lyozták, hogy pártjaik a közszolgálati médiumok ügyében változatlanul a tör­vényes rendezés hívei és ennek érdekében készek további kez­deményezéseket tenni. Göncz Árpád köztársasági elnök hasonló megbeszélésre hívta meg a koalíciós pártok vezető képviselőit. (MTI) Burjánzóban a csempészet A megyében is indul a selyemhernyó-tenyésztés Alkohol-, illetve cigaretta­csempészt buktattak le a vámo­sok a hétvégén. A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságának hét­fői tájékoztatása szerint mindkét eset a hegyeshalmi határál­lomáson történt. Egy szerb ál­lampolgárjanuár 8-án a belépte­tés során 85 hordó mosópor­alapanyag behozataláról tett áru- bejelentést. A vámvizsgálat során azon­ban kiderült, hogy a 85 hordó közül 48-ban vegyi anyagnak minősülő alkoholszármazék volt mintegy 2 millió forint értékben. Ugyancsak január 8-án P. F. ma­gyar állampolgár a belépéskor 150 karton (másfél millió szál) cigarettáról adott árunyilatkoza­tot számla alapján 112 600 schil­ling értékben. Az osztrák vám­szervektől beszerzett eredeti számla alapján azonban kiderült, hogy az áru tényleges értéke en­nek az összegnek majdnem két­szerese, több mint 211 ezer schilling. Mindkét esetben csempészet alapos gyanúja miatt indult eljá­rás az elkövetőek ellen. (MTI) Ismét tenyésztik a selyem­hernyót Magyarországon. A va­laha biztos megélhetést nyújtó, ám több mint 30 éve felszámolt ágazatot a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Főiskola keltet­te életre országosan szervezve a kistermelők munkáját. Tavaly 1000 kilogramm nyersselyem alapanyagát szolgáló gubót vet­tek át. A lugosi legombolyító üzemben készített selyemfonalat a hódmezővásárhelyi szakem­berek januárban mutatják be a frankfurti nemzetközi vásáron. Az eddigi információk szerint a magyar selyem iránt elsősorban az olasz, japán és francia feldol­gozóipari cégek érdeklődnek. A háromszáz éves múltú selyem­hernyó-tenyésztéssel mint kuta­tási és vállalkozási témával 1991 óta foglalkozik a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem hódme­zővásárhelyi állattenyésztési fő­iskolai karán Papp Zoltán főis­kolai adjunktus. Az intézmény­ben minimális beruházással ki­alakították a tenyésztés feltétele­it, és epérfaültetvényekkel meg­teremtették a rovarok takar­mánybázisát. Az ágazat újrate­remtését azért ítélték fontosnak, mert ismét megnőtt a kereslet a természetes alapanyagok iránt. Az egyre növekvő munkanélkü­liséget is mérsékelni akarták ez­zel, hiszen a hernyók egyszerű tartási körülmények között, kis ráfordítással, különösebb szak­értelem nélkül tenyészthetők. A gondoskodás ugyanakkor a te­nyésztési szezonban tisztes jöve­delmet biztosit a vállalkozók­nak. Ezt támasztja alá a mind nagyobb érdeklődés: Baranya megyéből 40 község jelezte be­lépési szándékát, a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei Rákóczi- falván pedig 400-500 munkanél­külinek szándékoznak hasznos elfoglaltságot biztosítani a se­lyemhernyó-tenyésztéssel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom