Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-07 / 288. szám

1992. DECEMBER 7. Hazai körkép 3 Ezüst György alkotásait Faludy György méltatta Háromezer új rendőrt keresnek Tegnap délelőtt a Szolnoki Galériában Ezüst György festő­művész kiállítását - amely január 31-éig tekinthető meg - Faludy György író nyitotta meg a követ­kező szavakkal: „Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim! Hadd kérek bocsánatot valamennyie­tektől, amiért ilyen kevés képző- művészeti ismerettel birtokom­ban, mégis engedtem a kedves kívánságnak, és megnyitom e ki­állítást. A festészet legfeljebb csodálójának, de nem értőjének vagyok mondható. Éppen ezért alighanem ügyefogyottnak tű­nik, amit most Ezüst György barátom képeiről el merek mon­dani. Legjobban, hogy a magam mesterségének frazeológiájánál maradjak, Ezüst képeinek ponto­san kigondolt, tiszta és igazmon­dó kompozíciója tetszik, így pél­dául az Önarckép nagyapám ud­varában című kép hat alakjának határozottsága és felséges nyu­galma, ahogy együtt ülnek az ud­varban, az országos járművel balfelől az üres téli udvaron, ahonnét a század hisztériája vég­leg kiszorult. Az Ettretat-i szir- tek című festmény előtt ugyan­ezt érzem: a habzó tenger és a vad ívű szikla mellett a kiterített, hat vagy hét csónak várakozó nyugalmát és a festőt a viharos ég alatt, aki teljes nyugalommal és biztonsággal áll palettája előtt. Egy másik kedvencem a Beszélgetés, ahol három férfi gubbaszt a vízparton, egy telje­sen meztelen fiatal nővel mögöt­tük. A férfiak fel vannak öltözve; kettő egymással beszélget, csak a harmadik vet egy pillantást a nőre, amikor cigarettáját meg­szívja. Mindé képek mögött le­gendát, mondát, történelmet képzelek magamnak. Csakúgy, mint a Vízparti jelenet fiatal, meztelen lányáról, ki háttal a né­zőnek ül a parton. Szemben ve­lünk szép, nyugodt, fehér ló áll a vízben. A ló mögött vagy tizenöt magános, magas nádszál és az­tán a víz kékje, ahogy átmegy a távolság vagy az ég ezüstjébe. Ez is üzenet rólunk vagy közel­múltunkról, a jövőnek. És még egy pillanatra szeretném, ha már Sütő remek, dupla arcképéről nincs időm beszélni, egy szót szólni Ezüst kedvenceiről, a lo­vakról, a lovakról a Téli udva­ron, a Csűr mögötti lovakról, de mindenekelőtt a Tavasz lovairól a fű transzcendens zöldjével és a Téli, fekete lovakról - ahogy már egy ezred távlatából üzennek ne­künk és a jövőnek. Sok mindenért szeretem Ezüst György képeit, de legfőképpen két okból. Először, mert modem, vagyis utat talált a valóságvesz­tette festői világból a valóságba, abba a valóságba, mely több lá­tomást érlel, több fantáziát és ví­ziót ad, mint a figurátlan szer­kesztés labirintusának bárme­lyik kicsavart szöglete. És szere­tem Ezüst képeit, mert visszaad­ja nekünk azt, amit évtizedek óta és nagy általában elvettek tőlünk a festők; a szépséget.”- nzs ­Kolozsvár ünnepel Kétszáz éves az erdélyi magyar színjátszás A Szamos-parti városban, ahol két évszázada tartották az első magyar előadást, és ahol 1821-ben épült fel az első állan­dó magyar színház, szinte már évek óta készülnek erre a meg­emlékezésre, és az egész mosta­ni évád már ennek a bicentenári- umnak a jegyében alakult. Nem­csak a színház, hanem az erdélyi kultúra minden más ágazata részt vesz ezekben a megemlé­kezésekben, a Korunk különszá- mot jelentetett meg az erdélyi magyar színjátszás évfordulójá­ról. Az erdélyi magyar sajtó szá­mos anyagban dolgozta fel a ma­gyar szót, szellemet művelő, életben tartó, a romániai kultúra egészét gazdagító erdélyi ma­gyar színjátszás gazdag törté­netét. December 7-én, hétfőn délben nyílik meg a Kolozsvári Magyar Színház történetét bemutató ki­állítás, 18 órától kerül sor az ese­ménysorozat ünnepélyes meg­nyitójára, majd a Kolozsvári Ál­lami Magyar Színház Szentiván- éji álom-előadását láthatják a megjelentek. Megígérte részvé­telét Mihai Golu művelődési mi­niszter, magyar részről Kelemen Attila és Fekete György államtit­kár, másnap jön el Andrásfalvy Bertalan, s természetesen nem­csak az erdélyi, de az egyetemes magyar kultúra kiválóságai kö­zül is sokan ott lesznek az ünnepi esten. (Meghívót kapott a pol­gármesteri hivatal is, bár Funar az utolsó percig igyekszik meg­akadályozni az évfordulós pla­kátok kiragasztását). (MTI) TtUtz*»** j Már kapható ja Csók és Könny S SS SS* ! című női | magazin 6. j száma!! | Nők vallanak önmagukról ..... | Igaz történetek: V szerelemről, y bánatról, y boldogságról, | valamint sok más érdekes olvas- I nivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban. F'iHI'Tl 0 Kevés a rendőr, rossz a köz- biztonság. Az Országos Rendőr- főkapátányság vezetői a tervek szerint még az idén háromezer fiatalembert szeretnének mun­dérba bújtatni és mielőbb iskola­padba ültetni, hogy megszerez­hessék a szolgálathoz elenged­hetetlenül szükséges szakmai is­mereteket. A rendőrtoborzás újdonsága, hogy ezúttal nem érik be a meg­felelő életkorral, a leszolgált ka­tonaévekkel, hanem a jelentke­zőktől érettségi bizonyítványt is kémek. Új arculatú, jobban fel­készült, műveltebb, kulturáltabb rendőrség kialakítását tervezik a kilencvenes évtized második fe­lére. Mint azt az ORFK-n megtud­tuk, a „rendőmebulók” tanme­nete alaposan megváltozik a kö­zeljövőben. Továbbra is megma­radnak a hagyományos szaktár­gyak, de a korábbinál fontosabb szerepet kap a képzésben példá­ul a lövészet. Igaz, az elmúlt években sem lehetett ezt a tantár­gyat elbliccelni, de a rengeteg szolgálati teendő mellett kisebb figyelmet fordítottak rá a kelle­ténél. Amióta havonta egyszer szigorúan számon kérik minden­kin a lőlapot, sokat javult a fegy­verhasználat biztonsága az „öreg rendőröknél” is. Nagyobb jelentőséget tulaj­donítanak majd a közelharcra való felkészítésnek is, mert a közbiztonság romlásával egy időben bátrabbá váltak a bűnö­zők, gátlástalanabbá, sokszor csoportosan támadnak az intéz­kedő rendőrre a garázdák. Éppen a közelmúltban szerencsétlenül végződött esztergomi eset a pél­da, hogy a közelharc ismerete megmenthette volna a rendőr életét. (Ferenczy Europress) Mozgalmas hétvége Karcagon Szeretetkonyha-nyitás, hangverseny, kiállítás (Folytatás az 1. oldalról) Az Érme-háznak szépen meg­újultak a belső helyiségei is a Betánia jóvoltából, hét szállás­helyet alakítottak ki, amely bő­víthető, valamint melegítőkony­hát. A tegnapi ünnepségen az el­nökségben foglalt helyet a Betá- nia-központból Bogláryné Mai- láth Edina, H. Tóth János alpol­gármester, Gyökeres Julianna, az Érme vezetője, dr. Szalay Lászlóné, a karcagi Betánia fő­munkatársa, Halász Endre atya, a Betánia munkatársképző veze­tője Budapestről, valamint Galsi János atya Karcagról. Az ünnep­ségen fellépett Létay Klára mű­vésznő a fővárosból.- Talán sokan nem ismerik a Bibliából a Betániát, ezért íme egy kis idézet János apostoltól (12. 1-4.): „Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment. Ott lakott Lázár, akit Jézus fel­támasztott halottaiból. Vacsorát rendeztek tiszteleté­re... Márta szolgált, Lázár pedig együtt ült vele az asztalnál. Szegények mindig lesznek ve­letek...” A szeretetkonyha átadásán kí­vül két kulturális rendezvényre is sor került a városban. A Győrffy István Nagykun Múze­umban az Izsevszki Múzeum „Udmurtok népművészete” cí­mű vendégkiállítását nyitották meg. Mivel a kiállítási anyag olyan nagy, hogy Karcagon csak egy kisebb részét tudták bemu­tatni, a nagyobbik anyagot Túr- kevén, a Finta Múzeumban lehet megtekinteni kedden délutántól február végéig. A Művelődési Központban pedig a város vonós kamaraze­nekarának 30 éves jubileumi hangversenyére került sor. Ké­pünkön a zeneiskola vonószene- kara, vezényel Mészáros Ferenc karnagy, aki szintén 30 éves ju­bileumát ünnepli. - nzs ­Magyar festészeti kiállítás Japánban Munkácsy Mihály festmé­nyével illusztrált méltatást közöl a Japan Times című lap vasárnapi számában a Szépművészeti Múzeum vásznaiból összeállított ki­állításról. Az igényes, fél lapoldal terje­delmű méltatás részletesen is­merteti az európai festészeti örökség részét képező műveket, amelyeket a tokiói Micukoshi áruház egyik múzeumában te­kinthet meg a japán közönség. A magyar kulturális fesztivál eseményeként rendezték meg a Szépművészeti Múzeum és a Galéria 101 festményéből álló tájképkiállítást, „a legnagyobbat az eddigi külföldi bemutatatók- ból”. „A felfedezés örömével szolgálnak a tájképek a rákény- szerített elszigeteltségből csak nemrégiben szabadult Magyar- országról” - írja Simacu Jiocsi a lap művészeti szerkesztője. - Kellőképp sokoldalú volt a válo­gatás, hogy el lehessen érni a célt, bemutatni az európai táj­képfestészet évszázados fejlődé­sét, érzékeltetni, hogy a helyi té­mákat feldolgozó magyar fest­mények mennyire belesimulnak az olasz, holland, francia és né­met művészek által képviselt szélesebb európai vonulatba - olvasható a cikkben. Munkácsy, Markó Károly, Li­geti Antal és Telepy Károly ké­pei is bekerültek a válogatásba, amely stílusbeli változatossága ellenére cseppet sem eklektikus, a művészeti szakértők érzékeny­ségéről tanúskodik. „A magyar tájképek különlegesen mozgal­masak, tükrözik a magyaroknak, a valamikori pásztornépnek föld iránti vonzalmát, táj iránti szere- tetét’ ’ - idézi a lap Mojzer Mik­lóst, a Szépművészeti Múzeum igagatóját és Barkóczy Istvánt, a múzeum egyik kurátorát. Jelentem, érettségiztem!

Next

/
Oldalképek
Tartalom