Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-07 / 288. szám
1992. DECEMBER 7. Hazai körkép 3 Ezüst György alkotásait Faludy György méltatta Háromezer új rendőrt keresnek Tegnap délelőtt a Szolnoki Galériában Ezüst György festőművész kiállítását - amely január 31-éig tekinthető meg - Faludy György író nyitotta meg a következő szavakkal: „Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim! Hadd kérek bocsánatot valamennyietektől, amiért ilyen kevés képző- művészeti ismerettel birtokomban, mégis engedtem a kedves kívánságnak, és megnyitom e kiállítást. A festészet legfeljebb csodálójának, de nem értőjének vagyok mondható. Éppen ezért alighanem ügyefogyottnak tűnik, amit most Ezüst György barátom képeiről el merek mondani. Legjobban, hogy a magam mesterségének frazeológiájánál maradjak, Ezüst képeinek pontosan kigondolt, tiszta és igazmondó kompozíciója tetszik, így például az Önarckép nagyapám udvarában című kép hat alakjának határozottsága és felséges nyugalma, ahogy együtt ülnek az udvarban, az országos járművel balfelől az üres téli udvaron, ahonnét a század hisztériája végleg kiszorult. Az Ettretat-i szir- tek című festmény előtt ugyanezt érzem: a habzó tenger és a vad ívű szikla mellett a kiterített, hat vagy hét csónak várakozó nyugalmát és a festőt a viharos ég alatt, aki teljes nyugalommal és biztonsággal áll palettája előtt. Egy másik kedvencem a Beszélgetés, ahol három férfi gubbaszt a vízparton, egy teljesen meztelen fiatal nővel mögöttük. A férfiak fel vannak öltözve; kettő egymással beszélget, csak a harmadik vet egy pillantást a nőre, amikor cigarettáját megszívja. Mindé képek mögött legendát, mondát, történelmet képzelek magamnak. Csakúgy, mint a Vízparti jelenet fiatal, meztelen lányáról, ki háttal a nézőnek ül a parton. Szemben velünk szép, nyugodt, fehér ló áll a vízben. A ló mögött vagy tizenöt magános, magas nádszál és aztán a víz kékje, ahogy átmegy a távolság vagy az ég ezüstjébe. Ez is üzenet rólunk vagy közelmúltunkról, a jövőnek. És még egy pillanatra szeretném, ha már Sütő remek, dupla arcképéről nincs időm beszélni, egy szót szólni Ezüst kedvenceiről, a lovakról, a lovakról a Téli udvaron, a Csűr mögötti lovakról, de mindenekelőtt a Tavasz lovairól a fű transzcendens zöldjével és a Téli, fekete lovakról - ahogy már egy ezred távlatából üzennek nekünk és a jövőnek. Sok mindenért szeretem Ezüst György képeit, de legfőképpen két okból. Először, mert modem, vagyis utat talált a valóságvesztette festői világból a valóságba, abba a valóságba, mely több látomást érlel, több fantáziát és víziót ad, mint a figurátlan szerkesztés labirintusának bármelyik kicsavart szöglete. És szeretem Ezüst képeit, mert visszaadja nekünk azt, amit évtizedek óta és nagy általában elvettek tőlünk a festők; a szépséget.”- nzs Kolozsvár ünnepel Kétszáz éves az erdélyi magyar színjátszás A Szamos-parti városban, ahol két évszázada tartották az első magyar előadást, és ahol 1821-ben épült fel az első állandó magyar színház, szinte már évek óta készülnek erre a megemlékezésre, és az egész mostani évád már ennek a bicentenári- umnak a jegyében alakult. Nemcsak a színház, hanem az erdélyi kultúra minden más ágazata részt vesz ezekben a megemlékezésekben, a Korunk különszá- mot jelentetett meg az erdélyi magyar színjátszás évfordulójáról. Az erdélyi magyar sajtó számos anyagban dolgozta fel a magyar szót, szellemet művelő, életben tartó, a romániai kultúra egészét gazdagító erdélyi magyar színjátszás gazdag történetét. December 7-én, hétfőn délben nyílik meg a Kolozsvári Magyar Színház történetét bemutató kiállítás, 18 órától kerül sor az eseménysorozat ünnepélyes megnyitójára, majd a Kolozsvári Állami Magyar Színház Szentiván- éji álom-előadását láthatják a megjelentek. Megígérte részvételét Mihai Golu művelődési miniszter, magyar részről Kelemen Attila és Fekete György államtitkár, másnap jön el Andrásfalvy Bertalan, s természetesen nemcsak az erdélyi, de az egyetemes magyar kultúra kiválóságai közül is sokan ott lesznek az ünnepi esten. (Meghívót kapott a polgármesteri hivatal is, bár Funar az utolsó percig igyekszik megakadályozni az évfordulós plakátok kiragasztását). (MTI) TtUtz*»** j Már kapható ja Csók és Könny S SS SS* ! című női | magazin 6. j száma!! | Nők vallanak önmagukról ..... | Igaz történetek: V szerelemről, y bánatról, y boldogságról, | valamint sok más érdekes olvas- I nivaló is található a Csók és Könny című most megjelent női lapban. F'iHI'Tl 0 Kevés a rendőr, rossz a köz- biztonság. Az Országos Rendőr- főkapátányság vezetői a tervek szerint még az idén háromezer fiatalembert szeretnének mundérba bújtatni és mielőbb iskolapadba ültetni, hogy megszerezhessék a szolgálathoz elengedhetetlenül szükséges szakmai ismereteket. A rendőrtoborzás újdonsága, hogy ezúttal nem érik be a megfelelő életkorral, a leszolgált katonaévekkel, hanem a jelentkezőktől érettségi bizonyítványt is kémek. Új arculatú, jobban felkészült, műveltebb, kulturáltabb rendőrség kialakítását tervezik a kilencvenes évtized második felére. Mint azt az ORFK-n megtudtuk, a „rendőmebulók” tanmenete alaposan megváltozik a közeljövőben. Továbbra is megmaradnak a hagyományos szaktárgyak, de a korábbinál fontosabb szerepet kap a képzésben például a lövészet. Igaz, az elmúlt években sem lehetett ezt a tantárgyat elbliccelni, de a rengeteg szolgálati teendő mellett kisebb figyelmet fordítottak rá a kelleténél. Amióta havonta egyszer szigorúan számon kérik mindenkin a lőlapot, sokat javult a fegyverhasználat biztonsága az „öreg rendőröknél” is. Nagyobb jelentőséget tulajdonítanak majd a közelharcra való felkészítésnek is, mert a közbiztonság romlásával egy időben bátrabbá váltak a bűnözők, gátlástalanabbá, sokszor csoportosan támadnak az intézkedő rendőrre a garázdák. Éppen a közelmúltban szerencsétlenül végződött esztergomi eset a példa, hogy a közelharc ismerete megmenthette volna a rendőr életét. (Ferenczy Europress) Mozgalmas hétvége Karcagon Szeretetkonyha-nyitás, hangverseny, kiállítás (Folytatás az 1. oldalról) Az Érme-háznak szépen megújultak a belső helyiségei is a Betánia jóvoltából, hét szálláshelyet alakítottak ki, amely bővíthető, valamint melegítőkonyhát. A tegnapi ünnepségen az elnökségben foglalt helyet a Betá- nia-központból Bogláryné Mai- láth Edina, H. Tóth János alpolgármester, Gyökeres Julianna, az Érme vezetője, dr. Szalay Lászlóné, a karcagi Betánia főmunkatársa, Halász Endre atya, a Betánia munkatársképző vezetője Budapestről, valamint Galsi János atya Karcagról. Az ünnepségen fellépett Létay Klára művésznő a fővárosból.- Talán sokan nem ismerik a Bibliából a Betániát, ezért íme egy kis idézet János apostoltól (12. 1-4.): „Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment. Ott lakott Lázár, akit Jézus feltámasztott halottaiból. Vacsorát rendeztek tiszteletére... Márta szolgált, Lázár pedig együtt ült vele az asztalnál. Szegények mindig lesznek veletek...” A szeretetkonyha átadásán kívül két kulturális rendezvényre is sor került a városban. A Győrffy István Nagykun Múzeumban az Izsevszki Múzeum „Udmurtok népművészete” című vendégkiállítását nyitották meg. Mivel a kiállítási anyag olyan nagy, hogy Karcagon csak egy kisebb részét tudták bemutatni, a nagyobbik anyagot Túr- kevén, a Finta Múzeumban lehet megtekinteni kedden délutántól február végéig. A Művelődési Központban pedig a város vonós kamarazenekarának 30 éves jubileumi hangversenyére került sor. Képünkön a zeneiskola vonószene- kara, vezényel Mészáros Ferenc karnagy, aki szintén 30 éves jubileumát ünnepli. - nzs Magyar festészeti kiállítás Japánban Munkácsy Mihály festményével illusztrált méltatást közöl a Japan Times című lap vasárnapi számában a Szépművészeti Múzeum vásznaiból összeállított kiállításról. Az igényes, fél lapoldal terjedelmű méltatás részletesen ismerteti az európai festészeti örökség részét képező műveket, amelyeket a tokiói Micukoshi áruház egyik múzeumában tekinthet meg a japán közönség. A magyar kulturális fesztivál eseményeként rendezték meg a Szépművészeti Múzeum és a Galéria 101 festményéből álló tájképkiállítást, „a legnagyobbat az eddigi külföldi bemutatatók- ból”. „A felfedezés örömével szolgálnak a tájképek a rákény- szerített elszigeteltségből csak nemrégiben szabadult Magyar- országról” - írja Simacu Jiocsi a lap művészeti szerkesztője. - Kellőképp sokoldalú volt a válogatás, hogy el lehessen érni a célt, bemutatni az európai tájképfestészet évszázados fejlődését, érzékeltetni, hogy a helyi témákat feldolgozó magyar festmények mennyire belesimulnak az olasz, holland, francia és német művészek által képviselt szélesebb európai vonulatba - olvasható a cikkben. Munkácsy, Markó Károly, Ligeti Antal és Telepy Károly képei is bekerültek a válogatásba, amely stílusbeli változatossága ellenére cseppet sem eklektikus, a művészeti szakértők érzékenységéről tanúskodik. „A magyar tájképek különlegesen mozgalmasak, tükrözik a magyaroknak, a valamikori pásztornépnek föld iránti vonzalmát, táj iránti szere- tetét’ ’ - idézi a lap Mojzer Miklóst, a Szépművészeti Múzeum igagatóját és Barkóczy Istvánt, a múzeum egyik kurátorát. Jelentem, érettségiztem!
