Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-05 / 287. szám
Jász-Kun Kakas — Már csak álruhában mer kimenni a választókörzetébe — Dehát te nem is hiszel a Mikulásban! 8 Jász-Kun Kakas A lila Mikulás Jön a Mikulás. Ez évben is jön. No és? Miért is ne jönne? Elvégre itt van a küszöbön december hatodika. Ilyenkor minden évben jön. És mi mindannyian nagyon várjuk, hogy eljöjjön. Mert nálunk ez hagyomány. És mert ajándékot kapni és adni - a hagyományoktól függetlenül is - jó dolog. A mi Mikulásunk hagyományos. Nemcsak ajándékozó kedve, külseje is. Jóságos öreg arc, hatalmas fehér szakáll és bajusz. Nagy puttony vagy zsák: ebben van a „minden jó”. És piros öltözék. Nem vörös - piros. Csakhogy ebben az évben valami nem stimmel a mi Mikulásunkkal! Talán elment az ajándékozó kedve, vagy üres a zsákja, puttonya, akárcsak az államkassza, főleg pedig a mi zsebünk? Nos, reméljük, még nem teljesen, valamit talán még találhatunk hatodikán reggel az ablakba kitett, gondosan kitisztított cipőinkben. Akkor hát az ajándékkal van a baj? A kisebb gyerekeknek talán csak virgácsot hoz, a valamivel nagyobbaknak pedig - mondjuk - géppisztolyt, szuronyos puskát, tojásgránátot - „piros alma, mogyoró” helyett? Nos, egyes „önjelölt Mikulásokkal” talán előfordulhatna ez utóbbi, de a mi Mikulásunk nem tesz ilyet. Elvégre ő jóságos. A gond a Mikulás öltözékével van. Akinek még nem tűnt fel, annak elárulom: sapkájának, kabátjának, mi több, zsákjának színe ebben az évben nem piros, hanem - lila! Sőt, egyes kirakatbeli csokoládépéldányaié egyenesen bíborlila. Vajon miért válthatott ruhát a Mikulás? Talán azért, hogy össze ne keverjék az ördöggel. Amely - mint tudjuk - bizonyos megjelenési formájában bizonyos vörös. Vörös (volt) - az „Ördög Birodalma” is. Az egykori. Merthogy most már - állítólag - nincs neki birodalma. De hát a mi Mikulásunk csak piros volt, nem vörös. Bár lehet, hogy mégiscsak attól félt: ittfelejtett pártállami maradványnak nézik piros ruhájában. Talán kapott is névtelen leveleket a „mennyei információs hivatal”: december hatodika tájékán vörösköpenyes ügynökök hada árasztja el az országot, s megtévesztő ajándékozással próbálja behálózni a gyanútlan polgárokat, főleg a romlatlan gyermekeket. Odafenn nyilván jelentőségteljesen bólintottak: lám, valóban itt van a „baloldali veszély”, amelyet annyit emlegetnek felelős politikusaink. Ennek veszélyét én sem vállaltam volna a Mikulás helyében. Honnan tudhatnák azt az emberek (pláne, ha még politikusok is), hogy a piros nem vörös? Az sem kizárt persze, hogy a lilaruhás Mikulás csak az újpesti futballszurkolóknak akart kedveskedni. Mással ugyanis manapság aligha lehet, mint az ilyesmivel. No de mit szól ehhez a Fradi-tá- bor? Végül is ők többen vannak. Elképzelni is rossz, mi lesz akkor, ha egy igazi Fradi-szurkoló lila csokoládémikulást talál majd a cipőjében. Brrr...! Persze ezt a színt még ma is sokan azonosítják az egykori BM-mel. Lehet, hogy igazuk van! Fel kell tennünk a kérdést: csak nem a rosszemlékű II1/III. szerveződik újjá lila köntösben?! Súlyos kérdések ezek, tisztelt állampolgár társaim! Nem mehetünk el mellettük! Azért - e kérdésektől függetlenül - nekem mégiscsak van egy gyanúm. Lehet, hogy az a szerencsétlen Mikulás a dühtől lett bíborlila színű. Hogy miért hiszem ezt? Az emberi butaság hasonló megnyilvánulásainak hatására magam is ilyen színűre változom. Sz.P. 9 Állami Mikulás — A múlt rendszerben Télapó volt, és sikerült Mikulássá átmentenie magát Vállalati Mikulás-buli
