Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-05 / 287. szám
Jász-Kun Kakas Borotvaélen... Kellemetlen, amikor kiderül, hogy egyik út se vezet sehova. * Lesznek abszolút tökéletes lények a Földön, de azok már sajnos, nem mi leszünk. * Az ébredés utáni percekben mindenki rendszersemleges. * Az emberek két csoportra oszthatók: vannak betegek, és vannak olyanok, akik egészségesnek képzelik magukat. * Néha előfordul, hogy két bárány farkasszemet néz... * Aki nem lelkes, az még nem biztos, hogy lelketlen. Manapság nincs nagyobb szégyen, mint az, ha valakinek mindenre jut ideje. * Tudjuk, hogy a ló is ember, de nem mondjuk meg neki, mert megsértődne. * Csak akkor tudsz eljutni a mélypontra, ha minden kudarcodra találsz magyarázatot. * Lankadatlan erővel fekszünk tovább a padlón! * Gyarló az ember, ezért nem képes arra, hogy mindig rossz legyen mindenkihez. * Jó hír: a Tiszán nem épül dunai vízlépcső. K.S. Sáravízió r v Kakascsípések Régi szlogen - mai MDF-es változata: „Aki nem velünk, az az ellenzék!" Bök Hogy a földem visszakapjam, kitöltöttem pár pótoldalt, bár az elmúlt negyven évvel engem bőven kárpótoltak! Szex - avagy divat a természetgyógyászat Teakúrához a legjobb, a mezei pásztortáska, annál hatásosabb: bukni egyik nőre, máskor másra... __¥ 2 J ász-Kun Kakas Családi költségvetés Gyerekek írták-mondták * Teli Vilmos Svájc egykori hőse volt. A fia fején állva, egy kisebbfajta almát átszúrt nyíllal. * István király sokat dolgozott, és feleségül vette Gizellát. * Vak Béla átlátott a szitán, és gyanús szemekkel figyelte az ország ellenségeit. * Az álnév olyan állapot, amelybe a költők beburkolóznak, mielőtt imának. * Pasteur nagy tudós volt. Feltalálta a himlőt, és a veszettséget. Ő az emberiség jótevője, mondhatnánk úgy is, hogy betevő falatja, mert ő találta fel egyedül a pasztőrözött iskolatejet. * Ausztrália kenguruiról híres. A kengurunak van a hasán egy zseb, ahova veszély esetén elrejtőzhet. * A feladatod jó, de szóról-szóra ugyanazt írtad, mint János, a szomszédod. Most mit gondoljak efelől?- Azt, hogy János is jól írta meg a feladatát. * - Nevezz meg, fiam, öt olyan dolgot, ami tejet tartalmaz.- Igen: vaj, sajt, fagylalt... és két tehén. * - Mami, kisült már a kalács? Mért nem szólsz egy szót sem?- Ugyan mit kellene szólnom?- Például azt, hogy „Piriké, nem akarsz egy darab szép pirosra sült kalácsot?” Csipkedés A kislány ismét sírva fogadta Bo- dónét az óvodában.- Mi történt Incikém?- A Kalmár ...- Már megint megcsipkedett?- Igen.- Melyik az? Mutasd csak meg.- Már hazavitték ... A következő napon ugyanez a jelenet, csak azzal a különbséggel, hogy akkor még ott volt a Kalmár. Mokány kis legény, minden huncutságot eleve visszautasító ártatlan kék szemekkel.- Te vagy a Kalmár? - kérdezte Bodóné. A kisfiú csak a vállát húzkodta, aztán meggondolta magát és alig észrevehetően rábólintott.- Szerelmes vagy Incikébe?-Én?!- Ki más? Hallom, hogy örökösen csipkeded. Márpedig, ha így van, akkor bizony fülig szerelmes vagy belé. Egy ilyen kis legény csak azt a lányt csipkedi, aki tetszik neki. Vagy nem? Kalmár a haja tövéig elvörösödött. Megfordult, elszaladt. Bodóné elégedetten nézett utána. A csel bejött. Ez se csipkedi majd többé a lányát.- Mi a baj kislányom?- A Kalmár ...- Már megint csipked? Hiszen azt mondta, hogy az utóbbi napokban már nem nyúlt hozzád.- Nem is ... - szipogta a kislány -, hanem a Sárihoz ...- Most őt csipkedi?-Őt.- De hát ez már nem a te gondod. Picsogjon ezért a Sári. - Incike nem mondott erre semmit. Már jó darabon elhagyták az óvodát, amikor újra megszólalt.- Mama! Engem nem fog többet csipkedni a Kalmár?- Buta vagy! Szeretnéd, ha megint csipkedne?- Szeretném - mondta a kislány, vagy inkább csak lehelte alig hallhatóan. Bodóné elmosolyodott. Nem jó - gondolta -, ha egy anya beleszól a gyerekek dolgába. Se most, se később. Ezt jó lesz még idejében megjegyezni. Tóth-Má'thé Miklós Titok- Miért titkoltad el a feleséged előtt, hogy százezer forintot nyertél sorsjegyen? Megőrült volna a boldogságtól!- Ez igaz, de hogyan magyaráztam volna meg neki, honnan szereztem száz forintot a sorsjegyre? Rekordszemtelenség Három-négyéves lehettem, amikor telhetetlen falánkságomban addig ettem, amíg elrontottam a gyomromat. Édesanyám fejcsóválva fogadta a rosszullétet és korholt:- Látod, látod. Ugye, minek ettél annyit? Mire sírás közben pimaszul válaszoltam:- Minek ettem? Minek adtál? Egy anyának csak tudnia kell, hogy mennyi elég a hároméves gyerekének... (Fehér Klára) Családi irodalom A kiadó így szól a szerzőhöz:- A legutóbbi könyve: „Hogy kapok asszonyt? Tanácsok a házasulandók számára”, őrült sikert ért el. Már edddig húszezer példány ment el.- Akkor talán gondolhatnánk újabb kiadásra.- Nem. Ellenben van egy javaslatom: írjon nekem egy másik könyvet: „Hogy szabadulok meg a feleségemtől? Tanácsok válófélben lévők számára”.- Na és biztos, hogy ennek is olyan sikere lesz?- Mi az, hogy biztos? Aki megvette a maga első könyvét, az holtbiztosán megveszi a másodikat is. 15 — Áfával együtt! Nagyzolás Guillotine magyar módra
