Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

/ // 1992. DECEMBER 3. TELELŐ 11 Ünnepi gyertyatartók A régi gyerekjátékok között talán még találunk egy kis kocsit, talicskát, autót, amelynek megmaradt a kereke. Ezekből egy kis ügyeskedéssel nagyon kedves karácsonyi gyertyatartót tudunk készíteni. Első tennivalónk eldönteni, hogy a kerék-gyertyatartót felfüggesztve, vagy vízszintes helyzetben kívánjuk használ­ni. A küllőkre ugyanis kis fa- vagy fém­lapocskákat kell erősítenünk. Az egé­szet azután vonjuk be alufóliával, vagy színes sztaniol papírral. A karácsonyfák gyertyatartó-csiptetőibe tegyünk színes gyertyákat, és csíptessük a kerék küllő­ire erősítet lapocskákra. Kis fenyőágakat is tehetünk közé. Ez esetben azonban ne hagyjuk őrizetlenül az égő gyertyákat, mert könnyen tüzet okozhatnak. A szilveszteri és újesztendei asztal terítésénél nagyon hangulatosan fel­használhatjuk a régi patkókat. Ha ilyen nincs, akkor magunk készíthetünk. Haj­lítsunk drótból patkó alakot és 1993-as számokat. Az egészet vonjuk be alufó­liával, vagy fessük be fekete festékkel, (tgy kovácsoltvas hatását kelti.) A kará­csonyfa-gyertyák fém csiptetőjébe te­gyünk nagyon élénk színű gyertyákat - és csíptessük fel a patkóra. Ezzel a ked­ves asztalidísszel a terítés szebb, ünne­pélyesebb lesz. Válogassunk ki szép, nagy almákat. A csutkájánál késsel vájjunk ki - a gyer­tya méretének megfelelő nagyságot és ezekbe állítsuk bele a különböző színű gyertyákat. Az ünnepi asztal ezáltal még sokkal szebb lesz. Nagy, öblös pohár aljába cseppent­sünk pár csepp sztearint és erre ra­gasszuk rá a gyertyát. A pohár köré tegyünk fenyőágakat. Ennél a megol­dásnál gyertyát nyugodtan hagyhatjuk őrizetlenül. Divatba jöttek a népies és régi for­mák. Sok családnál már csak dísz vagy virágtartó a régi csirkeitató. Kará­csonykor asztalidísznek, illetve gyer­tyatartónak is jól felhasználható. Az ol­dalrészeibe kis fenyőágakat, közepére pedig egy színes gyertyát tegyünk. Itt viszont már vigyázzunk arra, hogy ami­kor a gyertya végigég, lángra ne lob- bantsa a kis fenyőágakat. (Kalocsay) Vitaminsaláták A nyáron felhalmozódott vitamintar­talékaink mostanra már sajnos elfogy­tak, ugyanakkor a téli időjárás sokkal nagyobb próbatétel elé állítja szerveze­tünket. Fontos, hogy ellenállóképessé­günket szinten tartsuk, ezért a téli idő­szakban méginkább szükséges, hogy mindennap fogyasszunk vitamindús, el­sősorban C vitaminban gazdag élelmi­szereket, gyümölcsöt és szöldséget. Az itt következő receptekben olyan salátá­kat ajánlunk, melyekhez a nyersanyagok a téli időszakban is rendelkezésünkre állnak. Retek rokfortmártással Hozzávalók: 2 nagyobb feketeretek vagy 2 csomó hónaposretek, 5 dkg már­ványsajt, 1 dl zsírszegény tejföl, pár csepp citromlé, só, bors, snidling Megtisztítjuk a retket és hajszálvéko- nyan felszeleteljük. Besózzuk, meghint­jük őrölt borssal és fél órát állni hagyjuk. Közben a márványsajtot villával össze­törjük, kikeverjük a tejföllel és a citrom­lével. A levet eresztett retket belekever­jük a rokfortos mártásba (ízlés szerint cukorral enyhíthetjük az ízét) és meg­szórjuk a frissen vágott snidlinggel. Felvidéki saláta Hozzávalók: 4 evőkanál knzerv lecsó, 2 csemegeuborka, 1 hegyes erős zöld­paprika, 3 szál újhagyma, 5 dkg ementáli sajt, 1 kiskanál porcukor, fokhgymak- rém, bors, paradicsompüré A csemegeuborkát lecsöpögtetjük, félbevágjuk, majd felszeleteljük. Az új­hagymát a zöldjével együtt karikára vág­juk. A sajtot kockára, a paprikát karikára vágjuk. Összekeverjük a hozzávalókat a konzerv lecsóval. Fokhagymakrémmel, törött borssal, porcukorral ízesítjük. Ha nem lenne elég a lecsó szaftja, kevés vízzel hígított paradicsompürével pótol­hatjuk. Egy órát érleljük. Ananászos zellersaláta Hozzávalók: fél zellergumó, 2 na­gyobb darab marinált paradicsompapri­ka, 2 karika ananászbefőtt, fél fej saláta, 1 evőkanál majonéz, 2 evőkanál zsírsze­gény tejföl, pár csepp Worcestershire mártás A zellert kuktában megfőzzük, majd a reszelő durva fokán lereszeljük. Az ana­nászbefőttet apró darabokra vágjuk, a fejessalátát nagyobb darabokra tépked­jük. A marinált paradicsompaprikát csí­kokra metéljük. Összevegyítjük a hozzá­valókat és leöntjük majonézes tejföllel. Ha túl sűrű lenne a mártás, a befőtt levő­vel hígíthatjuk. Két óráig a hűtőszek­rényben érleljük. Piros Christa (Ferenczy-Europress) Meleg ruha A meleg téli ruhához egy kiló és ötven deka Apollo fonalat vagy egy kiló húsz deka Vénusz fonalat számítsunk. A kö­tést a szoknya alján kezdjük, a méretet egyenes szabású szoknyánkhoz igazítá­suk. Kössünk szorosan, mert kötésnél valamennyire a táguláshoz is alkalmaz­kodni kell. A ruhát végig két sima két fordított szemmel kötjük. A karöltő alatt körülbe­lül öt centiméterre elkezdhetjük a japán ujj fogyasztását. Minden második sor­ban a sor elején és a sor végén két szemet összekötünk. A mellcsont felső végétől számítva lefelé körülbelül tizenöt centi­méterre két tűre vesszük a munkát. A nyakkivágáshoz érve 8,7,5,4 szemet fo­gyasztunk jobbra, balra. Az ujjakat tet­szésszerinti hosszúságúra kötjük, de a fogyasztás ugyanolyan magas legyen, mint az eleje és háta karöltő lefogyasz­tott mérete. Ha az egyes darabokat összeállítottuk, felszedjük a nyakkivá­gás szemeit és ugyancsak két sima két fordított szemmel nagy gallért kötünk. A ruha elején a kivágás szemeit felszed­jük mindkét oldalon és 3-3 centiméter széles pántot kötünk a gombolásnak. Keskeny bőr, vagy műbőr övvel dí­szítjük a ruhát. Szepes Magda Egészségvédelem a hideg ellen Az időjárás, a környező levegő álla­pota nagymértékben befolyásolja a szervezet működését, ellenállóképessé­gét és a fertőző betegségek iránti érzé­kenységét. Az évszakhoz képest helytelen öltöz­ködés a test részleges lehűlését, illetve valamely körülírt bőrterület hőmérsék­letcsökkenését válthatja ki, és ez gyak­ran hüléses megbetegedéshez vezet. Ezek a betegségek az ormyálkahártya, a garat, gége és a légcső gyulladását okozzák. Legtöbbször bő orrváladék képződik, a garatban kaparó-égető érzés támad, a hang rekedt, fátyolozott. A légcső nyálkahár­tyájának izgalma kar­coló érzéssel, és száraz, gyakran rohamokban jelentkező, fájdalmas, mély hangú köhögéssel jár együtt. A betegség szövődmény mentes esetekben 3-7 napig tart, és ilyenkor az anti­biotikumok és a szulfo- namidok hatástalanok, így bevételük nemcsak hiábavaló, de káros is. A hüléses hurut gyógykezelésében fon­tos az ágy nyugalom, az egyenletes hőmérséklet és nagy C-vitamin-tar- talmú italok fogyasztása, citromos tea, limonádé és gyümölcsszörpök formájá­ban. A forró folyadékok okozta vérbő­ség a bőrben fokozott verejtékmirigy elválasztást hoz létre, ami a betegség kimenetelére kedvező hatású. Garat, gé­ge vagy légcsőgyulladás esetén kamil­lateás inhalálás is szóba jöhet. Nem jó - mert köhögésre ingerel - ha a szoba levegője túlságosan száraz, ami télen a központi fűtéses lakásokban elő­fordul. A levegő páratartalmát növel­hetjük, ha egy nedves törülközőt te­szünk a fűtőtestre. Lázas, de láztalan állapotban is cél­szerű a toroköblítéssel való fertőtlení­tés. Erre a célra több, vény nélkül is kapható készítmény áll a rendelkezésre. Ilyen lehet a Neomagnol tabletta, mely­nek felhasználását a mellékelt tájékoz­tató szerint kell alkalmazni. A Hyperol tabletta vízben feloldva hyperoxyd tar­talmával fejti ki fertőtlenítő hatását. A Phlogosol oldat pedig a hülésekkel együttjáró torokfájás ellen használatos. Jó hatású lehet még a kálium-perman- ganát rózsaszínű oldata is, mely erélyes oxidáló hatásánál fogvájói fertőtlenít. A láb átnedvesedése is komoly egész­ségügyi ártalomhoz vezethet. A cipő­nek járáskor, álláskor nagy nyomást kell felfognia, ezért a talp műbőr vagy gumi. Ezek az anyagok megóvják a lábat a külső nedvességtől. A ki nem szárított cipőben járáskor a láb bőre, különösen a lábújjak között felpállik, és gombás bőrbeteségek keletkeznek. A szűk cipő akadályozza a vérkeringést, s az ilyen cipőben könnyen megfagy a láb. A fagyás három stádiumát lehet meg­különböztetni. Az elsőben az artériák összehúzódása folytán a bőr halvány, érzéketlen lesz, majd sötét kékespirossá válik, ami a vérkeringés akadályozott voltának, a pangásnak a következmé­nye. Ha a hideg hosszabb ideig hatott a . bőrre, akkor hólyagok képződnek, és ez a fa­gyás második stádiu­ma. A harmadik sza­kaszt a nagyfokú elha­lások jellemzik, a fa­gyott testrészek meg­duzzadnak, fekélyek keletkeznek. A fagyás első szaka­szában általában helyi hatás következik be. Ilyenkor a beteg fa­gyott testrészét igen óvatosan, puha ruhával dörzsöljük, és ha annak halványsága megszű­nik, akkor gondosan, meleg ruhával betakar­juk. Tilos a fagyott testrészt hirtelen meleg vízbe mártani vagy hőhatásnak kitenni, mert ezzel súlyos szövetkároso­dást okozhatunk. A felmelegítés 18-30 Celsiusfok für­dővel fokozatosan történjék. A vizes oldat, például kamillateás borogatások a bőrkolloidokat duzzasztják, a bőr vá­ladékait felszívják, csökkentik a gyulla­dással járó feszülést és fájdalmat. A für­dővizes kezelés után igen hasznos lehet a gyógyszertárakban vény nélkül is kap­ható fagykenőcsök használata. A cipőket lucskos, nedves időben cél­szerű naponta váltogatni, hogy a láb bőre által leadott vízpárától megnedve- sedett felsőrész megszikkadhasson. Ruházatunkat tehát úgy kell megvá­lasztanunk, hogy az szövésmódban és színben, valamint vastagságban mindig a külső hőmérsékletnek megfelelő le­gyen, hidegebb időben minél jobb hő­tartást biztosítson. Télen vastag, nagy pórusvolumenű, bolyhos, sötétebb szí­nű szövetruha és többrétegű öltözködés a megfelelő. Célszerű öltözködéssel, vitamindús táplálkozással az időjárás okozta beteg­ségek ellensúlyozhatok. Az így szerve­zett túrák és kirándulások egészségünk javát szolgálják. Kulturált beteglátogatás A kórházi kezelés életünk velejárója. Hazánk mint­egy százezer kórházi ágyán évente milliós számban fekszenek betegek, ki hosszabb, ki rövidebb időre. Általános szokás, hogy a kórházban fekvő ismerőst, rokont meg szokták látogatni. A látogatások körül manapság egyre több vita folyik. Ma már - ritkán, helyenként - kezd felbomlani az a régi, merev szabály, amely a beteglátogatások tekintetében két szembenál­ló félre osztotta a társadalmat: a kórház személyzete sokallta, a hozzátartozók kevesellték a látogatásra szánt időt. Néhány gyógyintézményben e tekintetben új, a korábbinál kevésbé merev előírásokat léptettek életbe. Több kísérlet ugyanis azt mutatta, hogy a sze­retetteljes környezet, a családi melegség (különösen gyermekeknél) a gyógyulás egyik nem elhanyagolható tényezője. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a látoga­tók növelik a külső fertőzések lehetőségeit, gyakorisá­gát. Ennek elkerülésére a legtöbbet a látogatók tehetik, ha betartják mindazokat az óvintézkedéseket, amelyek elmulasztása alakította ki a kórházak személyzetében azt a - sokszor valós - képet, hogy a látogatások követ­kezményei nemegyszer visszavetik a betegeket gyó­gyulásukban. Vegyük sorra a leggyakrabban elkövetett hibákat. Ne menjünk be a kórterembe felső kabátban, és ne üljünk a beteg ágyára. Ha a kórházban nincs ruhatár, ez persze nehézséget okoz. Mivel azonban egy beteget egyszerre úgy is csak legfeljebb két személy látogathat, megoldható a kabátok őrzése. A látogatást ne tervez­zük tíz percnél hosszabbra, és csak akkor tartson to­vább, ha a beteg kifejezetten kéri, hogy még marad­junk. Ne csókolózzunk a beteggel érkezéskor, búcsú­záskor, mert a cseppfertőzéssel terjedő kórokozókkal megfertőzhetjük. Ha magunk is meg vagyunk fázva, ne menjünk beteglátogatóba. Ne vigyünk magunkkal kisgyereket. Ezt a legtöbb kórházban tiltja is a házi­rend. Kedves és elmaradhatatlan szokás, hogy a betegnek viszünk valami ajándékot. Virágból csak vágottat en­ged be a legtöbb kórház, a földes, cserepes növény fertőzésveszélyes. Ügyeljünk arra is, hogy az erős illatú virág fejfájást, sőt rosszullétet is okozhat. Vihetünk virág helyett olyan ajándékot, aminek örül a beteg. Szép gyümölcsöt, gyümölcsből készült üdítő­italt, esetleg - ha nem tilos - édességet. Ritka az olyan betegség, amelyben gyümölcsöt sem szabad fogyasz­tani, de azért akad. Etelt ne vigyünk, csak akkor, ha ezt a kezelőorvossal előzetesen megbeszéltük. Ne csak a betegszobában legyünk csendben, hanem a kórház folyosóin is. Legyünk tekintettel a betegekre! Az ajtókat csendben, halkan nyissuk-zárjuk. Azoknak a betegeknek, akiknek állapotuk lehetővé teszi az elfoglaltságot, nagy örömet jelenthet egy-egy jó könyv, folyóirat, képes újság. Lehetőleg derűs té­májú, jó hangulatú olvasni valót válasszunk. A rádió, televízió használata akkor nem kifogásolható, ha a hangot fülhallgatón keresztül hallgatja a készülék gaz­dája. Csak ebben az esetben biztosítható a szoba min­den egyes betegének a joggal elvárt nyugalma. Előfordulhat, hogy a beteg olyan kéréssel fordul hozzánk, amit nem szabad az orvos tudta és beleegye­zése nélkül teljesítenünk. Ilyen például az, hogy vala­milyen otthoni gyógyszerét hozzuk el számára. Elő­fordulhat, hogy olyan gyógyszerről van szó, amely a kórházban adott gyógyszerekkel együtt kifejezetten árt. Ezért ne mulasszuk el ilyen esetben az orvos értesítését; az is lehet, hogy ő másként - jobban - oldja meg a beteg problémáját. Ez még fokozottabban vo­natkozik az alkoholra, a szeszes italokra. Nem elkép­zelhetetlen, hogy az orvos engedélyez napi 1-2 decili­ter bort, de tudta nélkül ne vigyünk! A kórházba kerülés különösen gyereknél jelent fo­kozott pszichés megterhelést. Ezért soha ne ijesztges­sünk gyereket orvossal, injekcióval, kórházzal. Sokkal jobb, ha olyan játékot találunk ki, amikor egy babája vagy más játéka kórházba kerül, és ott meggyógyítják. Felnőttnél is fontos, hogy betartsuk szavunkat, hogy mikorra ígértük a legközelebbi látogatást; de gyerek­nél még fontosabb, hogy ne várjon hiába, hiszen látja, hogy más gyerekekhez jönnek a szülei. Éppen bizo­nyos gyermekintézményeknél kezdték bevezetni azt, hogy a szülők - főleg az édesanya - gyakorlatilag bármikor a gyermekénél lehet, mert bebizonyosodott, hogy a „hospitalizálódott” (kórházi kezelés alatt állt) gyermekek hazamenetelük után a legtöbbször lelkileg sérülékenyek, nyugtalanok, félnek, bizalmatlanok. Az otthoni környezetet, a családi otthon melegét még a gyermekszerető nővérek sem tudják teljes mértékben pótolni. Dr. Kempler Kurt

Next

/
Oldalképek
Tartalom