Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-31 / 307. szám
I III. évfolyam 307. szám 1992. december 31.. csütörtök Ára: 13.80 Ft Minden kedves oívasónkncid boidog új évet kívánunk/ Negyedével csökkent a lakásépítések száma Ez év november végéig összesen 18.323 lakás épült az országban, 25 százalékkal kevesebb, mint 1991. hasonló időszakában - közli a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatok alapján. A fővárosban 2202 új lakás épült, 20 százalékkal kevesebb mint tavaly. Ebből 310 volt az ön- kormányzati, fele annyi mint 1991 első 11 hónapjában. Tíz százalékkal több lakást építettek viszont a természetes személyek, összesen 1304-et. A vidéki városokban összesen 8460 új lakás épült, s ebből mindössze 297-et építettek az önkormányzatok, miközben 955 lakás megszűnt. Az önkormányzati lakásépítés 30 százalékkal esett vissza, a gazdasági szervezetek 49, a természetes személyek pedig 16 százalékkal kevesebb lakást építettek, mint tavaly. A községekben csökkent a legdrasztikusabban, 72 százalékkal az önkormányzati lakásépítések száma. A 7661 új lakás közül mindössze 23-at építettek az önkormányzatok. Huszonnégy százalékkal esett vissza a temésze- tes személyek által épített lakások száma, és a gazdasági társaságok is 43 százalékkal kevesebb lakást építettek föl. (MTI) Tartalmunkból: Egy év képekben Az év végén természetes, hogy számvetést készít az ember, visszagondol az eltelt hónapokra, s felidézi magában a legemlékezetesebb eseményeket. Még természetesebb ez egy újságnál, ahol nem csupán a halványuló emlékezet, de fotók sokasága is segít a felidézésben. Munkatársaink kiválogatták azokat a felvételeket, amelyek a legjobban jellemzik az elmúlt év Jász-Nagykun-Szolnok megyei eseményeit. (2. és 4. oldal) / Ev végi leltár Ismét föltettük a szokásos kérdést néhány embernek, hogy mondják el, milyennek tartják az elmúlt évet, saját életükben milyen helyet foglal el, és mi a legemlékezetesebb az eseményei között. A válaszok, mint várható volt, sokfélék. (3. oldal) Jó évet zár a mezőgazdaság Az Országgyűlés „vakulásig” dolgozik 25 milliárd forint útalapra Hol a határa a kétharmadosságnak? Megkezdte a T. Ház a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat végszavazását. Az alkotmányügyi bizottság szerint a média- törvény egésze nem tartozik a kétharmados többséget igénylő jogszabályok közé. Viszont vannak ilyen fejezetei. Ezek körét a bizottság meghatározta. Az ellenzékiek álláspontja: az alkotmány alapján e törvénynek egészében kétharmadosnak kell lennie. így ellenzéki pártok csak azokat a passzusokat tekintik elfogadottnak - ideértve a törvény egészét is -, amelyek megkapták a minősített többséget. Balsai István igazságügyminiszter a törvény lényegét úgy foglalta össze, hogy annak alapján megszűnik a rádió és a televízió monopolhelyzete, s az országos műsorszolgáltatás új struk-. túrát ölt. A javaslat megnyitja a műsorszolgáltatási piacot. A műsorszolgáltatással összefüggő hatósági tevékenység ellátására létrehozza a Rádió és Televízió Hivatalt. A törvény kétharmadosságára vonatkozóan a miniszter megjegyezte hogy az alkotmány nem mondja ki az egész törvény kéthar- madosságát, csak bizonyos esetekben van szükség minősített többségre. A végszavazás negyedik órájában a képviselők a benyújtott módosítások mintegy felét bírálták el. Eddig a minősített többség követelménye a törvény 39 szövegrészét érintette, és az ellenzék kivétel nélkül valamennyi esetben tartózkodott a szavazásnál. így a 39 szövegrész hiányozni fog az egyszerű többséggel elfogadható törvényből. Az Országgyűlés módosította az útalapról szóló törvényt. Az útalap 1993-ban 24,5 milliárd forinttal gazdálkodhat, ez több mint 5 milliárd forintos növekedést jelent 1992-höz képest. Az útalap forrásait az állami tulajdonban íévő országos közutak fejlesztésére, fenntartására, üzemeltetésére fordítják. A fejlesztést szolgáló forrásoknak legalább 5 százalékát kerékpárutak építésére kell fordítani. Jövőre 200 millió forintot térségeket feltáró, településeket összekötő vagy bekötő kiépítetlen utak létrehozására kell fordítani. Az Országgyűlés elfogadta a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló jogszabályt. A törvény biztosíthatja a földdel kapcsolatos tulajdoni kérdések megnyugtató rendezését, valamint a részarány-földtulajdonosok számára is lehetővé teszi a földhözjutást. A jelenlegi adatok szerint a magyar mezőgazdaság exportból származó devizabevétele eléri a 2,6 milliárd dollárt - jelentette be Raskó György, a szaktárca államtitkára azon a szerdai sajtóbeszélgetésen, amelyen az ágazat napirenden lévő kérdéseiről beszélgetett újságírókkal. A minisztériumi vezető az idei évet a várható jelentős devizabevétel ellenére is egy átlagos átmeneti évnek minősítette, és hozzátette: még legalább egy évtizednyi átmeneti időszakkal kell a magyar mezőgazdaságnak számolnia. Hangsúlyozta: jövőre az ágazat kilátásai mindenképpen javulnak, mivel növekszik a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége. Remélte, hogy a termelési költségeket meghatározó és már a fejlett országok színvonalán mozgó termelői árakat követni fogják a bevételeket ténylegesen meghatározó termelői árak is. Jótékony hatásúnak vélte a magyar mezőgazdaság szempontjából azt a tényt, hogy várhatóan a GATT-tárgyalások eredményeként az Európai Közösség fokozatosan csökkenteni fogja termékeinek támogatását és e termékek exportját is. Ezért javulhat mind a magyar mezőgazdasági, mind pedig a hazai élelmi- szeripari termékek piacra jutásának lehetősége. Elhibázott a hiteljegy- és hitellevélkonstrukció A hiteljegy- és hitellevél-konstrukciót szakmailag elhibázottnak, eddig megismert feltételeit gazdaságilag alkalmazhatatlannak tartom - ennek közlésére szerdán kérte fel az MTl-t Kupa Mihály pénzügyminiszter! A kormány a közelmúltban tárgyalta a privatizáció gyorsítási stratégiájának megvalósításáról szóló előterjesztést. A kormányülésen és a Gazdasági Kabinetben elmondott álláspontomat fenntartom a hiteljegy- és hitellevélkonstrukcióval kapcsolatban - nyilatkozta a pénzügyminiszter. Hozzátette azt is: a konstrukció működtetése súlyos etikai kérdéseket is felvet, kedvezőtlenül befolyásolja a gazdaság átalakítását, csorbíthatja országunk nemzetközi tekintélyét. Csökkenő kamatok Január elsejétől az eddigi 16 százalék helyett forrásaiknak csak 14 százalékát kell a pénzintézeteknek a jegybanknál elhelyezniük. Ugyanakkor kisebb lesz a tartalék után fizetett kamat is: 3 százalékról 2 százalékra csökken. Nyugat-Eu- rópában a kötelező jegybanki tartalék szintje öt százalék körül mozog. Az MNB-nél remélik, hogy távlatilag tovább tudják majd csökkenteni a jövő év elejétől élet- be lépő hányadot. (MTI) ______ K emény, téli idő Párás, többfelé ködös, hideg idő várható, számottevő csapadék nem lesz. Napközben kissé megélénkül az északkeleti szél. Délután mindössze -2 és -7fok között lesz a hőmérséklet. (MTI) Jász-kun Kakas Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Eredményekben gazdag
