Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-18 / 298. szám

1992. DECEMBER 18. Hazai tükör 3 Érték, melyre vigyáznunk kell (Folytatás az 1. oldalról) sziki, homoki, humuszban gaz­dag földjeivel együtt érték ez a medence jellegű síkság. És az ember vigyáz értékeire, annál is . inkább, mert az Alföld ökológiai tűrőképessége korlátozott. Nem mindegy tehát, hogyan jutunk hozza kincseihez. Ökonómiai és ökológiai szempontok vannak a mérleg serpenyőiben. Hogy egyik oldal túlbillenése se okoz­zon visszafordíthatatlan károso­dásokat, ' gondolkodásmódunkat olyan irányba kell fejleszteni, ahol lehetőség nyílik a gazdaság és a természet védelmének har­móniájára. Ez volt az alapja az Ország- gy ülés 24/1991 (IV. 17-i) határo­zatának, mely az Alföld időszerű környezetvédelmi, tájvédelmi és tájhasznosítási kérdéseiről ren­delkezett. Tavaly április előtt és után is sok minden történt. Erről tájékoztatott dr.Nyíri László egyetemi tanár, a mezőgazdasá­gi tudományok doktora.- A kiinduló pont a táj és kör­nyezetvédelem volt. Ebből nőtte ki magát a komplex Alföld­program. Ez a munka már 1990- ben elkezdődött, és lényegében két fő irányt tartalmazott. Az egyik az volt, hogy egyáltalán beszélhetünk-e az Alföldről, mint sajátos tájról? Miután tudo­mányos alapossággal ez a sajá­tosság bizonyosságot nyert, to­vább lehetett lépni. A táj promi­nens szakmai képviselőit sike­rült kerekasztal mellé ültetni. Több fórumot szerveztünk, melynek végső eredményeként dr.Tóth Albert 1991. április 9-én a parlament elé terjesztette az Alföld-program elképzelését, mely párhuzamosan két szakmai vonalon futott. Az MTA Regio­nális Kutatások Központjában, Kecskeméten a területfejlesztés, 'S fáj és településtervezés került a ■ tudományos kutatások központ­jába. Ez a projekt viszonylag gyorsan beindult. Karcag vonat­kozásában azonban a mezőgaz­daság fejlesztése, az agroökoló- giá yolt az érdekes. Ez az ág fi­noman fogalmazva kicsit „nyög­venyelősen” tette meg lépéseit. De megtette, annak ellenére, hogy sokszor úgy éreztük, többet beszélünk róla, mint ami történik - mondta Nyíri László.- Melyek voltak az út fő állo­másai?- Az első feltétlenül 1991. má­jus 29-30., amikor a parlament környezetvédelmi bizottsága az Alföld vendége volt. A képvise­lők személyesen győződhettek meg arról, hogy áprilisban jól voksoltak. A másik 1991. július 29., amikor az Alföld-program­ban érintett négy tárca - a Föld- művelési Minisztérium, a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Belügyminisz­térium és a Környezet- és Terü­letfejlesztési Minisztérium - be­szélte meg a karcagi intézetben a közös tennivalókat miniszteri és államtitkári szinten. 1991. no­vember 7-én már az Alföld kuta­tóhelyeinek vezetői tanácskoz­tak Debrecenben. Ezután viszonylagos csend követte a kezdeti lendületet. A sajtó, a médiumok megkérdője­lezték a tudományos kutatási program létjogosultságát. Az in­tézetek persze végezték tovább munkájukat, de a következő sar­kalatos dátumra egészen ez év december 11-ig kellett várni. Ez azonban jelentős állomás, ekkor lett „felnőtt korú” a mezőgazda­ságfejlesztési projekt. December 11-én a DATE Karcagi Kutatóintézetében, az FM és az MTA egyetértésével megalakult az Alföld-program mezőgazdaság-fejlesztési pro­jekt tudományos tanácsa. Elnö­ke dr.Stefanovits Pál akadémi­kus, az MTA agrártudományi osztályvezetője; társelnökei dr.Szász Gábor és dr.Nyíri Lász­ló egyetemi tanárok. A tudo­mányos tanács titkára dr.BIaskó Lajos, a DATE karcagi kutatóin­tézetének igazgatóhelyettese lett. A tudományos tanácsot a DATE működteti, de az operatív munka hadszíntere Karcag. A szó legnemesebb értelmében tu­dományos menedzselést vég­zünk. Koordináljuk, egyeztet­jük, szervezzük 39 alföldi intézet munkáját. Óriási szakmai elis­merés ez egy intézet számára. A lényeg tehát, hogy az Al­föld-program december 11-én - viszonylagos hallgatás után - végrehajtási stádiumba került. Még aznap kinevezték azt a 12 szakterületi munkabizottság-ve­zetőt, akik maguk szervezik meg tudományos műhelyeiket. Er­dész, vízügyes, talajtanos, nö­vényvédő egyeztetheti így véle­ményét, feloldódhat rengeteg el­lentmondás, amit a közelmúlt el­szigeteltsége jelentett. A fiókok mélyén rejtőző tudo­mányos eredmények hathatósan segíthetik az Alföld-programot. Ha ez így történik, akkor ’93 márciusában olyan markáns, meggyőző tanulmány kerül a parlament elé, mely szabad utat nyit a program gyakorlati meg­valósításához. Percze Miklós Gávavencsellő Több ajánlat a takarékszövetkezetre Sorkatonák szabadságolása A Magyar Honvédség parancsnokának intézkedé­se értelmében valamennyi sorkatona vagy a karácsonyi ünnepeket, vagy pedig a szilvesztert otthon töltheti - mondta el az MTI-nek Erdé­lyi Lajos alezredes, honvé­delmi szóvivő. Hozzátette; kivételt képeznek azok a fe­nyítés alatt álló sorkatonák, akik nem kaphatnak eltávo­zási engedélyt. Az ünnepnapokon láto­gatni lehet a sorkatonákat. V _______J T öbb ajánlat is érkezett a fel­számolás alatt álló Gávavencsel- lői Takarékszövetkezet megvá­sárlására - tudta meg az MTI Agócsy Pétemétől, a felszámo­lással megbízott Pénzintézeti Központ főosztályvezetőjétől. Döntés még nem született, a fel­számolók egyelőre a legkedve­zőbbnek látszó ajánlat garanciá­inak kiegészítésére várnak. Amennyiben ez az üzlet még­sem sikerülne, a Takarékszövet­kezetet új feltételekkel újra meg­hirdetik. Ez esetben lehetőség lesz a fiókok egyenkénti megvásárlá­sára is. Az érdeklődők közt há­rom takarékszövetkezet is van, akik fiókot vennének. Ez a válto­zat kedvezőbb lenne a hitelezők számára is. (MTI) Decemberben az ünnepekhez kapcsolódó rendezvényeket tartottak Szolnokon a Kertvá­rosi Általános Iskolában. Kezdték a Mikulás-ünnepséggel, volt adventi koszorú és kará­csonyfadísz-készítés. A szülői munkaközösség készítette játékokból, ajándékokból vásárt rendeztek, melynek bevételét az iskolai alapítvány számlájára fizették be. Ezen a héten folyamatosan díszítették az ajándékba kapott fenyőfát, mely előtt (képünkön) betlehemes játékot mutattak be a gyerekek. Fotó: Mészáros Csatlakozás az európai kutatói hálózathoz Magyarország hamarosan csat­lakozik az Európai Multi Protokoll Gerinchálózati Szolgálathoz (Eu­ropean Multi Protocol Backbone Service - EMBP). A rendszer 18 európai ország egyetemei és kuta­tóintézetei között biztosít kapcso­latot. A hálózatot Európán belül üzemeltető Holland Postai és Táv­közlési Vállalat (PTT Telecom Netherlands) és a Magyar Távköz­lési Részvénytársaság szerződést írt alá a szolgálathoz történő csat­lakozásáról. Az Európai Multi Protokoll Ge­rinchálózati Szolgálatot (korábbi nevén X.25 Nemzetközi Infrast­ruktúra) az Európai Közösség Eu­reka programjának egyik projekt­jeként fejlesztették ki. A hálózat kereskedelmi célú alkalmazására szóló megbízást ez év októberében kapta meg a PTT Telecom Nether­lands. Az Európai Közösség szin­tén a PTT Telecomot választotta ki a szolgálat Közép-Európára való kiterjesztését célzó kísérleti pro­jekt vezetésével. A tervek szerint hálózatot építenek ki öt közép-eu­rópai ország - Magyarország, Len­gyelország, Csehország és Szlová­kia, Románia és Bulgária - terüle­tén. Ezekben az országokban háló­zati csomópontokat telepítenek az EMBP Szolgálathoz történő csat­lakoztatás érdekében. A projektet az Európai Közösség finanszíroz­za a Phare-program keretében: a munkálatok 1993 végéig tartanak, s erre 1,5 millió ECU-t irányoznak elő. A PTT Telecom a közeljövő­ben a többi négy közép-európai or­szágot is be kívánja bekapcsolni a hálózatba. Magyarországon az egyeteme­ket és a kutatóintézeteket kapcsol­ják össze európai partnerintézete­ikkel. A Budapesti Műszaki Egye­tem és az MTA Sztaki közvetlenül kapcsolódik a Matáv Rt.-nél tele­pítendő adatátviteli központra. Ezen keresztül tudnak majd part­nereikkel kapcsolatba lépni. (MTI) Látlelet Csak a csönd őrizhet meg bennünket Az ünnepinek nevezett készülődés riasztó kavalkádjában alig érdemes valamire is figyelni. A fóliasátrak alatt gubbasztó „ke­reskedők” tekintete éppoly üres, mint abóvlik között turkálóké. Mert aki valamelyest is gazdag, diszkrécióra vágyódik; úgy érzi, egyszerűen nem teheti meg, hogy elvegyüljön azok között, akik az utcán vásárolnak ajándékot. S részben igaza is van, hiszen ezer vagy kétezer forintért legfeljebb az ajándékozás illúziója vehető meg. De a többség miben reménykedhet? Ahogyan múl­nak a hétköznapok, ugyanúgy sorjáznak az ünnepek. A sietve magunkra aggatott ünnepi külsőségek (beleértve az ajándékozás kényszerét) semmit sem bizonyítanak. Megörvendeztethetjük a gyanúsan közelálló rokonokat, barátokat, hozzátartozókat ki- sebb-nagyobb ajándékokkal, az ünnep fényei azonban a lelkek­ben rejlenek. S mindezt nem a szikrázóan szép fenyőfák, nem a dúsan megterített asztalok hordozzák, hanem az emberi megér­tés őszinte pillanatai. Az éjféli misék felemelő és tisztító élmé­nye is csak így élhető át. Szigorú őszinteségben és ugyanilyen szigorú számvetésben. Mert csak a csönd őrizhet meg bennün­ket. Nem az emberi kapcsolatok dermesztő csendje, s nem is az, amelyik a zaj hiányáról árulkodik, hanem a szemlélődés, az újragondolás bizonyosságáé, mely nem földöntúli ábrándozáson alapul, hanem az értékteremtő viszonyokon. Még ha lesznek is olyanok, akik karácsonyi ajándékként autót vagy éppenséggel házat kapnak, mások pedig a szegénykonyhán egy tál meleg ételért állnak sorban, a köztük lévő távolság valójában felfogha­tatlan. A nyomor és a pazarló gazdagság áll szemben egymással, mely így vagy úgy, de mindenképp deformálja az emberi létezés értelméről formált tudatot. Akaratlanul is erősítve bennünk azt a kételyt, vajon a szeretet ünnepe elhozza-e mindenki számára a felemelő örömöt? Ami az embert valóban szabaddá teszi, és ami szabadságától megfosztja, vagy amiből igazi boldogsága és megsemmisülése fakad, annak alig van köze a materiális javak­hoz. Egyedüli biztos és megnyugtató támpontot csak az önzés leküzdése adhat, mint ahogyan felülmúlhatatlan tisztasággal csupán a megértés és a türelem lehet irányadó. Mert életünk akkor látszik rendbehozhatatlanul kuszának, ha önmagunkra gondolunk; ám abban a pillanatban, amikor nem magunkra gondolunk, hanem azt kérdezzük magunktól: hogyan segíthe­tünk valakin, máris roppant egyszerű. Az önösséget mindig a szeretet helyettesíti, mely csöndben teljesedik ki. Kerékgyártó T. István Zavarok a tankönyvellátásban A Művelődési és Közoktatási Minisztérium elismeri, hogy a tan­könyvellátás és terjesztés terén eb­ben a tanévben is voltak problé­mák. Ez hangzott el tegnap a kul­tuszminisztériumban megrende­zett sajtóreggelin, amelyen az új­ságírókat meghívó Kálmán Attila politikai államtitkáron kívül jelen voltak a tankönyvellátás miniszté­riumi felelősei is. Víg István a Tan­könyv és T aneszköz Iroda vezetője a tankönyvzavarok okaiként vala­mennyi résztvevő, így a miniszté­rium és a Piért tapasztalatlanságát jelölte meg. Baranyi Károly a tárca illetékes főosztályvezetője arról szólt, hogy a jövőben a Piért mel­lett más vállalatokat is szeretnének bevonni a tankönyvértékesítésbe. A főosztályvezető kitért arra is, hogy a minisztérium a tan­könyvekkel kapcsolatos tartalmi irányítás megújítására is törekszik, az állami felelősséget szeretné megosztani a jövőben egy pedagó­gusokból álló testülettel. Ez a ku­ratórium jellegű tanács - mondotta -, neves pedagógusokból állna el­sősorban. Hangsúlyozták annak a szükségességét is, hogy minél több könyv kerüljön föl a tankönyvek listájára, valamint a tárca szándé­kai közé tartozik még, hogy az új tankönyveket egy évig kísérleti jelleggel kipróbálhassák az isko­lák, de már ez alatt az idő alatt is állami támogatásban részesülje­nek. Kedves Vásárló! Mi meg kön nyitjuk karácsonyi bevásárlását, mivel az ÉKV-boltjai 1992. december 20-tól 24-ig folyamatosan olcsóbban kínálják az ünnepi asztalra valót. Kínálatunk, amíg a készlet tart Áremelés után olcsó tejtermék-vásár. Sertéscomb 300 Ft/kg Vaj 21 Ft Lapocka 280 Ft/kg Féltartós tejföl 21 Ft Lágyékos 260 Ft/kg Trappista sajt 270 Ft Rövidkaraj 300 Ft/kg Túró l/2-es 57 Ft Hosszúkaraj 280 Ft/kg Túró l/4-es 30 Ft Tarja 230 Ft/kg Dobozos tej l/l-es 27 Ft Köszönjük, hogy egész évben nálunk vásárolt. Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új évet kívánnak PANEL ABC VÁR ABC BÁSTYA ABC STOP ABC 900-as ABC DOLGOZÓI M5070/1H*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom