Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-17 / 297. szám

1992. DECEMBER 17. Hazai krónika 3 Édesanyám már nem politizál Az én drága jó anyám úgy istenigazából soha nem politizált. Nyolcévesen veszítette el az apját, aki után három árvagyerek maradt. Művelték a 24 köblös földjüket, szántottak, vetettek, arattak, a konyhán segédkezett, míg a bátyja, a nagybátyám a határban szorgosko­dott. Soha nem nősült meg, a „birtok” akár egy kis mintagazdaság, olyan lett. Én a fődet vet­tem el, jó lesz ez majd neked, mivel te vagy az egyetlen fiúunoka - mondogatta sűrűn, amikor 12 évesen már markot szedtem a nyomában a boldogházi határban. Hogy nem lettek kulá- kok, nagy szerencséjük volt, mivel négy köb­lös ebbe a megyébe, mégpedig a „birinyi járás­ba”, a többi a kátaiba, azaz a nagykátaiba, Pest megyébe esett. így valahogyan le lehetett ta­gadni, de minek, hiszen 1959 telén egy tollvo­nással megszabadították tőle a családot. Anyu pedig már korábban férjhez ment jó­apámhoz. Otthon maradt, a húgommal kettőn­ket nevelt. Meg sütött, mosott, főzött, kapált, csirkét, malacot tartott, szóval dolgozott, akár a többi, vidéki háziasszony. Apám a téeszből került nyugdíjba 1963-ban, havi 280 forinttal, ami akkor sem volt elég bokáig sem. Szűkös járandóságát hizlalással, szőlőtermesztéssel egészítette ki, amíg bírta. 1985-ben végleg ki­egyenesítette a hátát abban a koporsóban, amelyben a fekete fedeles hintó vitte ki az örökös tanyára. Anyám pár hónap múlva visszamenekült szülőföldjére, falujába, a Jászság peremére, Pest megyébe. Várta, hogyne várta volna a fordulatot, és mint egy­kori gazdálkodó, a Kisgazdapártra és a De­mokrata Fórumra szavazott. Boldogan, hittel, és jó volt végre azt látni: nemzeti ünnepeinken csak háromszínű lobogó leng. Meg hogy ki­mentek az ideiglenesek, és ha már ő is így voksolt, talán jobbra fordul a sorsa. Elvégre az elmúlt évtizedekben a hozzá hasonlóaknak in­kább az árnyékos, mint a napos oldal jutott. Az utóbbi időben aztán egyre morcosabban fogadott: fiam, én nem erre szavaztam. Mire, anyu? A cigány módszerre, az acsarkodásra, hogy hónapokig azt halljam: kié a rádió meg a televízió. De az szóba sem kerül, hogy a kis­nyugdíjasok, meg a hozzám hasonló milliók sorsa kié? Akik a másra, a változásra voksol­tak. Akiket bejuttattunk, azoknak jó lett, na­gyon is Amerika, mi meg azt nézzük, két liter tej helyett másfelet hordunk hetente, mert ke­vesebbe kerül. Áldozatokat kell hozni minden­kinek, kedves néném, mondta a falunapon az egyik minisztériumi előadó, amikor a nyugdí­jakról, az átalakulásról volt szó. A gyűlés vé­gén az én anyám csak ennyit tett hozzá: azt az áldozatot én hoztam negyven évig, meg ma is hozom a havi 7 ezer 450 forintommal. A ma­gáét nem tudom, de hogy ennek legalább a tízszerese, erre mérget vennék. Márpedig ha szegény az eklézsia, legyen szegény a pap is, mert ezt mondja a regula, így az anyám. Bár én mást látok a tévében, 10-15 milliárdos túlköl­tekezést, érvelt tovább. Kis híján befejeződött a falunap, noha a szónok még egyszer magya­rázni kezdte a bizonyítványt, az átalakulás ne­hézségeit. Anyámat ez nem hatotta meg, sőt alaposan felbosszantotta az érvelés. Nekem nem beszélt róla, mástól hallottam az egészet, és amikor kérdeztem, így szólt: én, fiam, többé nem sza­vazok senkire. Nekem ennyi elég volt, ne men­jen be a hátamon egy fia se az Országházba, így nincs mit restellnem. Majd utolsó érvként elővett egy papírt, ceruzát, és reszkető betűk­kel papírra rótta: a 25 mázsa szénre, a 10 mázsa fára, meg a szállításra éppen elég a négyhavi nyugdíj. Tudod, folytatta, legyen meg nekik is, nem sajnálom tőlük, de nem az én bőrömre. Mert én ott maradtam, ahol voltam, sőt, ha fizetni kell, ott se vagyok, mint öt vagy tíz éve. Ezért soha nem megyek már voksolni. Rájuk semmikép­pen, ellenük meg nem, majd intett, hogy fejez­zem be a győzködést. Sokat gondolkoztam ,a£ én drága anyám érvelésén, de akárhogyan is boncolgattam, ki­vetnivalót nem találtam benne. Mert az ember, a közel nyolc évtized tapasztalata beszélt belő­le. Az, hogy mára elveszett az ereje, az egész­sége, a földje egy része, de ami a legfájóbb, a hite is. Mármint a politikához. így marad a család, a két gyerek, a négy unoka, meg még az a ki tudja hány esztendő, ami hátravan. Ahogy a nyakas, jász fajtáját ismerem, abba egy voksolás már sehogyan sem fér bele. Ez az ő baja. Meg a ma, és az elkövetkezendő idő­szak politikusaié, ha majd ’94 tavaszán hozzá hasonlóan dönt néhány százezer ember. Vagy annál is több? Ki tudja? A megyét, az országot járva, az embereket hallgatva ez sem elképzel­hetetlen. Pedig én soha nem voltam, és ma sem vagyok pesszimista alkat. Igaz, jó anyám „két hetes” életkorához is hiányzik még szűk, há­rom évtizedem... D. Szabó Miklós OQQ Ft/m2 REKLÁMÁRTÓL UW 4 ml 4«VrX 73 IxrjrA/i* MOonyogpodlAlc nagy vólaizlékban Jászapáti Bútorbolt, Hősök tere 7. Kisújszállás Lakbér .Áruház, Kossuth u.8. Tiszafüred "Tiszakor" Bt, Fő u.20. Javuló környezetegészségügy a Jászkunságban A kömyezetegészségügy fo­kozatosan javuló tendenciájáról tájékoztatott az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Intézete. A megye két legjelentősebb környezet- szennyezésének felszámolásán, Jászberényben a Lehel Elektro- lux Kft.-nél visszamaradt veszé­lyes hulladékok tárolóhelyének a kialakításán dolgoznak külföldi technológiák alapján, s átfogó nagy munka folyik Kunmadara­son, a volt szovjet katonai repü­lőtéren, ahol nagy töménységű a talajszennyeződés, kerozin-ten­ger úszik a terület talajvizének a tetején. A veszélyes, gyúlékony anyagot speciális módszerekkel távolítják el, illetve semlegesí­tik. A megye csaknem minden te­lepülésén megoldott az ivóvíz- ellátás, 29 településen azonban még arzéntartalmú kutak is szol­gáltatják a vizet, az arzénesség tíz településen a vízművek veze­tékhálózatát is érinti, magasabb arzéntartalom azonban sehol sem fordul elő. A két kritikus helyen , Karcagon és Kisújszál­láson új jó vizet adó kutak fúrá­sával az idén fejezték be az ar­zénmentesítést, Tiszabőn vi­szont arzénmentesítő technoló­giát vezettek be. Az ivóvizek jódtartalma az országban a legkedvezőbb, ezt az is igazolja, hogy a megyében a legalacsonyabb a golyvameg­betegedések előfordulása. Igen alacsony viszont - két település kivételével - az ivóvizek fluorid tartalma, így különös gondot kell fordítani a gyermekek fogszuva­sodás elleni védelmére. A tiszti- orvosi szolgálat a fluorid adato­kat máris eljuttatta az alapellátás orvosaihoz. Ami az élővizeket il­leti, a Tisza-tó jóvoltából a Tisza vize tovább tisztult, gondot csak a nyári alacsony vízállás okozott, amikor helyenként vérhasfertő- zés lépett fel a fürdőzők körében. A Tisza vize egyértelműen javult amit az is igazol, hogy Szolnokot és környékét ivóvízzel ellátó vá­rosi vízmű megfelelő minőségű vizet nyer az élő folyóból. Egyből három Átalakult a Nagykunság legnagyobb szövetkezete Átalakult, három részre vált a Nagykunság legnagyobb mező- gazdasági szövetkezete, a karca­gi Magyar-Bolgár Barátság Tsz. A fegyelmezetten, parlamentáris formában lezajlott alapvető szer­vezeti átalakulás a tagság önkén­tes akaratának megfelelően tör­tént, és határozta meg a jövő út­ját, az igazságos vagyonmegosz­tást. Az előd téesz jogutódja a Kunmező Mezőgazdasági Szö­vetkezet lett 689 taggal. A gaz­daságon belül önkormányzati egységek működnek majd január 1-jétől, amelyek legfőbb szerve a közgyűlés. A vezetők a saját vagyonukkal is felelnek a tör­vényszerű, eredményes működé­sért. Újdonsága a szövetkezetnek a részjegyzés, egy-egy tag maxi­málisan két darab húszezer forint névértékű részjegyet válthat. A gazdálkodást a tagi tulajdon alapjára építik, ez azt jelenti, hogy égy-egy tag szükség szerint ingatlanját használatba adhatja, kölcsönt folyósíthat a szövetke­zetnek és földterületét is haszon­bérbe adhatja. A másik közösséget Karcagi­Cserhát Mezőgazdasági Szövet­kezet néven 413 tag, köztük 200 nyugdíjas alapította meg. Fő pro­filja a növénytermesztés, az ál­lattenyésztés és a műszaki főága­zat, az utóbbinak a kapacitása háromezer hektár föld művelésé­re elegendő, bérmunkát is bőven vállalhatnak. Gondja viszont az új szövetkezetnek, hogy a tagi tulajdonú föld csupán 1333 hek­tár, ami meglehetősen kevés a tagok eltartásához. Terveik sze­rint kárpótlással szerzett földte­rületeket vesznek bérbe, ezzel egészítik ki a saját tulajdonú föl­deket. A harmadik közösség Róna­hús Hústermelő és Értékesítő Szövetkezet néven jött létre. Pro­filja a sertéstenyésztés, értékesí­tés, a takarmánygyártás és for­galmazás. Folytatják a kiste- nyésztői, termelői integrációs te­vékenységet, megcélozzák az is­mét meginduló EK piacra való betörést minőségi húsáruval. A Rónahús Szövetkezetnek 175 tagja van, ennek harminc száza­léka eddig munkanélküli volt, és most lehetőséget kap a foglal­koztatásra. TPUS F1ETT0 AR mAsoiAsi írére r Z - 30 52.900 Ft mflX.i R/4 Z - 52 65.900 Ft mflX.i R/4 SF - 7120 109.900 Ft mRX.! 8/4 5f - 7170 122.900 Ft mflX.: B/4 SF - 7800 157.900 Ft mRX.: R/l SF - 7850 184.900 Ft mRX.: fl/J rz Aruk trrtrlítirzzAk rz houlúkészletet . r itiegye TERÜLETŰI R HÁZHOZ SZÁLLÁST , UZEITIBEHELYEZÉST VRLRflWIT 24 HÓTIHP GRRflnClAT. tovóbbó vAllrljuk ügyfelexih részére r kellEhrhyrgoh biztdsItAsAt vrlrttwit FtnYmAsoLÓN. Írógépek , pran terek KRZETTAmRH FELÚjItAsAt. CÍMÜNK: IRODAGÉP JRVlTÚ ÉS KERESKEOELim GOIK SZÓLTOK nRGY »TIRE KRT. 7 PF.:119 TELEFOTT/FRX: 56/178 787 Szerényen, de tartalommal... A Kossuth iskola kettős jubileuma December 11-én hangver­sennyel kezdődött egy ünnepi rendezvénysorozat a tiszafüredi Kossuth Lajos Általános Iskolá­ban. Az oktatási intézmény az 1992/93-as tanévben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját; elődje, a Buday Sándor Polgári Fiú- és Leányiskola pedig most lenne 80 éves. Talán nem mellé­kes megemlíteni, hogy itt koptat­ta a padokat az egyik ismert Ko- dály-tanítvány; Vas Lajos, a ma­gyar kórus- és éneklő ifjúság mozgalom kiemelkedő alakja. Vas tanár úr, aki képes volt egy országot megénekeltetni - sajnos a közelmúltban elhunyt. A zeneiskola növendékei, a Kossuth énnekkara, a zeneegylet férfikara tolmácsolásában elő­adott művek Kodály Zoltán em­léke előtt tisztelegtek. Az est résztvevői olyan élménnyel gaz­dagodtak, mely feltétlenül segíti egy iskolai közösség érzelmi összetartozását. Nem lennék igazságos, ha eltitkolnám, az is­kola már számos más területen is bizonyított. Szép eredményeket értek el az anyanyelvi, matematikai, szá­mítástechnikai és idegen nyelvű képzés területén. A jubileumi évben találkozót szerveznek a volt „polgáristák” és „kossutho- sok” részére. Több kiállítás és gyermekműsor is szerepel terve­ik között, a nyílt napok keretén belül pedig a szülőkkel való ta­lálkozást tennék gyakoribbá. Ezenkívül szakmai és pedagó­giai programok „színesítik” a kettős jubileumot. „Úgy gondoljuk, hogy a múlt értékei töltést adnak a jelenlegi feladatok végzéséhez, motivál­nak arra, hogy megtaláljuk azo­kat a szervezeti kereteket, képzé­si tartalmakat, amelyet a ma és a jövő igénye támaszt iskolánk elé” - szerepel az iskola tájékoz­tatójában. Úgy érzem, jól gondolják. Talán még az segítene egy kicsit, ha a minisztérium megajándé­kozná őket egy korrekt, világos oktatási törvénnyel! Igazi hab lenne a születésnapi tortán!-Percze ­Falusi hírek Tiszasüly December 14-én (hétfőn) tar­totta közmeghallgatását a helyi önkormányzat, ahol beszámoló hangzott el az 1992-es év ered­ményeiről. A több, mint ötven főnyi hallgatóság békésen nyug­tázta a hallottakat, majd jogos észrevételeit jelezte a hivatal felé. * Zsúfolt napot hagyott maga mögött 15-én a polgármesteri hi­vatal. Míg reggeltől estig az első földárveréstől volt hangos az épület, addig estétől hajnalig a képviselő-testületi tagok népesí­tették azt he. Az előbbi rendezvé­nyen a mintegy hetven árverező mellett nyolcvan érdeklődő jelent meg, a földek általában aranyko­ronánként ötszáz forintért keltek el. * A testületi ülésen szó esett az 1993-as költségvetési koncep­cióról - fejlesztésre minimális összeg jut, csupán a már meg­kezdett és céltámogatásként igényelt beruházásokat, vagyis a szeméttelepnek és az általá­nos iskolának a befejezését tud­ták bekalkulálni - és a közal­kalmazotti törvény végrehajtá­sából adódó feladatokról. Ezentúl Baksay Endre polgár- mester úr kérelmet nyújtott be, amiben a jelenlegi mellék­állását főállássá szerette volna változtatni. A testület úgy dön­tött, a mellékállását hagyja meg. * December 23-án még összeül­nek a képviselők, a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítá­sa ügyében. December 31-ével ugyanis a testület megszünteti a GÁMESZ-t, így jövő évtől új szervezeti felállás válik aktuális­sá. * Az általános iskolában befeje­ződött a tetőtér-beépítés, ahol egy tankonyha, két idegennyelvi terem, valamint egy szabás-var­rásra alkalmas helyiség lelt ott­honra. Tavaszra a most készülő játék- és sportudvart szeretnék befejezni, majd a kerítésépítés lesz napirenden. * Havonta egyszer, húsz olda­lon, 150 példányban iskolaúj­ság lát napvilágot, amelyben a községi, iskolai eseményektől kezdve, keresztrejtvényekig minden érdekesség megtalál­ható, sőt rendszeresen egy-egy tanárt is „mikrofon” elé állíta­nak a diákszerkesztők. * Holnap délután (18-án), az utolsó tanítási napot követően közös fenyőfadíszítésre gyűlnek össze a diákok, ezt 17 órakor a karácsonyi műsor követi. A tor­nateremben lezajló ünnepségre, amelyre minden egyes felsőtago­zatos osztály önálló műsorral ké­szül, nem csak a nebulók lesznek hivatalosak, hanem a szülők és más érdeklődők is. * A téli szünetben a helyi Müve- lőddési Ház négy délelőttön látja „vendégül” az iskolásokat. De­cember 19-én, 21-én és 23-án vi- deovetítés szerepel a tervek kö­zött, Szilveszter napján, 31-én pedig sportvetélkedőt rendeznek a számukra. * Egyre aktuálisabb a nyolca­dikosok számára a továbbta­nulás. A legkevesebben gimná­ziumba pályáznak, néhányan szakközépiskolába, döntő ré­szük pedig Szakmunkásképző felé kacsingat. Ezek között is legnépszerűbb a kunhe- gyesi, kenderesi, jászberé­nyi, jász-apáti, szolnoki, sőt közelsége miatt a szep­tember elsején induló jász- ladányi iskola is sokaknál „reflektorfénybe” került.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom