Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

1. __­1 992. DECEMBER 16. Kultúra 5 A táncdal­fesztiválok apja Bánki László a megismételhetetlen hőskorról, Szörényiék „államosításáról”, kedvenc műsorának kimúlásáról Nevét régóta sokan ismerik, de arcával, alakjával, s talán sze­mélyiségével is csak a közel­múltban, a Déri János készítette „Volt egyszer egy fesztivál...” műsor révén kerültek közelebbi ismeretségbe a nézők milliói. Pedig Bánki László „ős-televízi­ós”: 1957 áprilisában került a tévéhez, amikor még adás sem volt. Eredeti szakmája bölcsész, dramaturg. (Majdnem elvégez­tem a Zeneművészeti Főiskolát is - mondja). Minden műsor, aminek a tévében részese volt, a zenéhez kötődött. Éveken át a zenei és kulturális főosztály he­lyetteseként működött - jelenleg nyugdíjas.- A táncdalfesztivál annak idején a tévé igazi nagy dobása yolt. Önnek, mint szellemi atyjá­nak hogyan jutott eszébe az öt­let?- A Kisstadionban 65-ben az akkori sztárok közreműködésé­vel koncert volt, s az egyik éne­kesnőt megkértem: két, angolul előadott szám között énekeljen egyet magyar szöveggel. Meg­tette, de a 15.000-es publikum kifütyülte - nem őt, hanem a tényt, hogy a nóta a mi nyelvün­kön szólalt meg. Elképedtem, dühöngtem - de kész volt az öt­let: csináljunk olyan tévé-soro­zatot, ahol csak magyarul lehet énekelni.- Lám, régi ötlete nyomán az idén újra volt fesztivál.- Annak idején öt fesztivál­nak voltam gazdája és munkatár­sa. A mostani döntőjére is meg­hívtak zsűritagnak - talán a jog­folytonosság jelképeként - de ehhez nekem már nem volt sem­mi közöm... Az az országos cir­kusz, ami a hőskorban volt, nem ismételhető meg. Hogy miért? Az ok talán könnyűzene akkori és mostani helyzete közötti kü­lönbségben rejlik. S igaza lehet Bródy Jánosnak is: abban az idő­ben ott, a fesztiválon lehetett elő­ször szabadon választani.- A minap Koncz Zsuzsa azt nyilatkozta, hogy számára a fel­lépés lehetőségét jelentették a fesztiválok, de azok világképével nem értett egyet.- A véleményét persze tiszte­lem, de gyanítom, hogy napi po­litikai okok kereshetők mögötte. Szerintem Bródy, Benkő László, Zorán és sok más kiválóság nem világképet keresett ott. Énekelt és sikere volt. Ahogy Zsuzsának is „csak” sikere volt, és van a mai napig - teljesen megérde­melten.- A fesztiváloknak nem volt közük a politikához, bár néha megpróbálták belemagyarázni, de Szörényiék szövegeiben és magatartásában - a fesztiválok­tól teljesen függetlenül - volt va­lami szimpatikus, szelíd ellenál­lás. Amikor egy halom fesztivál- díjat és fődíjat hazavittek, mond­tam is nekik, hogy „gyerekek, baj van, benneteket államosítot­tak...”- Ón nemcsak a nagy „nóta­szemle”, hanem a Zenés TV Színház bölcsőjénél is bábásko­dott.- Igen, ott voltam a szüle­tésénél, de nagyon fájlalom, hogy a halálánál is. Húsz év alatt 147 produkciót csináltam, csi­náltunk. Igaz, elkészítésük többe került - kerülne ma is -, mint egy kész külföldi produkció, de ezekből 20 év múltán is kihalla­ni. micsoda énekes volt Gulyás Dénes, milyen pazar Rigoletto Miller Lajos...- A mostani vezetés úgy véli, hogy a képernyőn elsősorban a politikának van helye. S persze egy vitaműsorhoz elég egy asz­tal és néhány szék... De ahogy a szórakoztató műsorokhoz lehet támogatókat találni, lehetne ilyen vállalkozásokhoz is. Nem elég a nemzeti kultúráról beszél­ni, tenni kell a „házhoz szállí­tásáért” is! kornis Ferenczy Europress RAJZFILMES FESZTIYÁLSIKEREK Különlegesen sikeres évet zárhat a Pannónia legelső vidé­ki stúdiójaként több mint két évtizede alakult s két esztende­je önálló Kecskeméti Animáci­ós Filmvállalat. A legrango­sabb nemzetközi fesztiválokon szerzett díjaik igazolják, hogy a hazai filmszakma rendkívül mostoha körülményei ellenére is hűek tudtak maradni törek­véseikhez, az egyedi filmhez, a hagyományőrző, művészi igé­nyű sorozatokhoz. Cannes-ban az idén csak egyetlen magyar rajzfilmet, Az utat választották be a verseny­programba, amelyet műfajá­ban a zsűri a legkiemelkedőbb­nek minősített. Bolgár alkotó­ja: Nikolai Ivanov Kecskemé­ten, a stúdió ösztöndíjasaként készítette a produkciót. No­vemberben Portugáliában, az Espinhói Nemzetközi Animá­ciós Filmfesztiválon két kecs­keméti rajzfilmes szerepelt a díjazottak között: a legjobb gyermek- és ifjúsági filmért já­ró elismerést Horváth Mária Zöldfa utca 66. című alkotása, az öt-tízperces kis animációs mozik kategóriájában a leg­jobb filmért járó díjat Szilágyi V. Zoltán Éjszakai kultúrtörté­neti hadgyakorlat című műve érdemelte ki. December elején a Bilbaói Nemzetközi Dokumentum- és Rövidfilmfesztiválon pedig a Kecskeméti Animációs Film­stúdió legújabb produkciója, Miklós Árpád Szikra című munkája nyerte el a legjobb animációs filmért járó díjat. (MTI) Tizenévesek a gyerekekért Balettkoncert két telt házzal Ezen a borongós decemberi napon kétszer is megtelt a Szolnoki Városi Művelődési Központ színházterme. Nemes cél vezérelte a fellépő tizenéves táncosokat: a bevételt a megyéi kórház Gyermekeink Egészségéért Alapít­vány számlájára küldték. Jobban mondva a legkisebbeknek egy sebészeti műtőt szeretnének kialakítani, felszerelni, és ehhez rakják az est ezreit, tízezreit is. Lemondtak bérükről, munkadíjukról a rendezők, sőt a fűtésért, világításért sem kértek egy vásat sem. Dicséret illet minden közreműködőt, és külön Mozsonyi Albert betanító-balettmestert. Ezek a fiatalok és idő­sebbek az idén másodszor már csodaszép délutánt, estet varázsoltak a közel hétszáz nézőnek, akik vastapsokkal honorálták a szereplést. D.Sz.M. Fotó: I.Cs. j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom