Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám

1992. DECEMBER 2. Jászsági Extra—Jászapáti 9 Testvérváros Karintiában Az Ausztria déli részén lévő Karintia tartományi egyik kis telepü­lése, Grafenstein vezetőit régóta foglalkoztatta ä gondolat, hogy testvérvárost keres Magyarországon. A választás Jászapátira esett 1990-ben, amikor is az osztrák település polgármesterének megtet­szett a város. Még abban az évben meghívta Jászapáti művészeti csoportjait arra az ünnepségre, amelyen Grafensteint nagyközségi rangra emelték. Az ünnepségen a néptánccsoport képviselte a várost igen nagy sikerrel. A bimbózó kapcsolat tavaly Jászapátiban folytatódott. A város fennállásának 600. évfordulójára rendezett ünnepségen részt vettek Grafenstein képviselői is, az idén pedig az osztrák település énekesei két napot töltöttek el Jászapátiban a pávakör, valamint a női és vegyeskar vendégeként. Közös műsoruk igen szép sikert aratott a művelődési házban. A művészeti csoportok barátsága mellett tovább bővültek a kap­csolatok a sportban is. A jászapáti focisták részt vettek a grafensteini évenkénti hagyományos sportnapokon. Ilyen előzmények után a közelmúltban a két település vezetői, illetve önkormányzati testületéi hivatalosan is legalizálták a testvér- városi kapcsolatot, s kidolgozzák az együttműködés lehetséges mó­dozatait, s szorgalmazzák a kapcsolatok, barátságok további elmé­lyítését. Piaci pillanatkép Az esős,-ködös időben - no meg amikor felvételünk készült hóvége volt a családi költségvetésben - több volt az áru, mint a vásárló. Jól megfértek egymás mellett a gyümölcsös, zöld­séges standok, a kosaras pultok, divatáruval telt sátrak, az úgynevezett lengyel piaci termékekkel, magnókkal, cipők­kel, sífelszerelésekkel, kávéval stb. így aki tehette, a szokásos bevásárlás mellett megvehette akár az egész család kará­csonyi ajándékát. Egy szebb és jobb világ — képeken A Vágó Pál Helytörténeti Mú­zeum kiállítótermében novem­ber 21-én nyitották meg Károly Éra kiállítását. Károly Éva Tulipánok című fest­ménye a tárlaton Károly Éva Pesterzsébeten született, ám az 1956-os forrada­lom idején családjával Balaton­szabadiba költözött a nagyszü­lőkhöz. A csendes Balaton-parti faluban töltötte el gyermekko­rát, ahol egy életre megbarátko­zott a természettel. Később ta­nulmányai révén visszakerült a fővárosba. Elvégezte a Képző- és Iparművészeti Gimnázium dí­szítőfestő szakát, majd ezt köve­tően restaurátorként dolgozott az Országos Műemlékfelügye­lőségen. Munkája és családja mellett előszeretettel vette kézbe az ecsetet, rajzlapot, s elsősor­ban tájképeket, csendéleteket festett, illetve fest ma is. Jászapáti kiállításán közel öt­ven olajfestménye látható. Ezek egy része tájkép, illetve csend­élet, de emellett számos festmé­nyén szinte víziószerűen ábrázol olyan szebb és jobb világot, amelyben a szeretet kapcsolja össze az embereket. Tűz a moziban — rázörgettek a mamára A mozin kívülről a herényi tűzoltók jóvoltából nem láthatók a gyújtogatás nyomai Mozgalmas napjuk volt az Er­zsébet nap előestéjén (is) a jásza­páti rendőröknek. Este nyolc óra körül három fiatalkorú megtá­madott egy hazafelé bandukoló ötvenéves férfit, s elvették a nála lévő mindössze 1500 forintot. Nem sokkal később érkezett az újabb értesítés: tűz van a mozi­ban. No, nem valami horrorfilm hozta lázba az elkövetőket, hi­szen a moziban már hosszú ideje egyáltalán nem is vetítettek. A tettesek valahogyan bejutottak az épületbe, vandál módon tör- tek-zúztak, majd a papírokat, plakátokat felgyújtották. A szemtanúk szerint a helyi tűzol­tók lapáttal felszerelkezve ro­hantak a moziba, egyetlen autó­juk ugyanis rossz. Végül a jász­berényi tűzoltók érkeztek a hely­színre, s fékezték meg a lángo­kat. A kár azonban így is 400 ezer forint körül van. A három fiatalkorú rablót ha­marosan sikerült elfogniuk a ren­dőröknek, a gyújtogatok kiléte azonban még mindig ismeretlen. Nem sokkal csendesebbek persze a többi napok sem a ren­dőrőrsön. Amíg a parancsnokra várok, nem sok alkalmam van a rendőrökkel beszélgetni, mivel egy panaszos érkezik. „Az éjsza­ka rázörgettek a mamára” - je­lenti be egy középkorú hölgy. Mondja is az illető nevét, aki persze nem egyedül volt, a társát azonban nem ismeri. A rendőrök azonnal mondják a férfi csúfne­vét, úgy látszik, már akadt vele máskor is dolguk. A mamának persze hál’ istennek nem esett baja azon túl, hogy alaposan megijedtakésőéjszakai hívatlan vendégektől magányos kis ta­nyáján.- Úgy hírlik, Jászapáti az elsők között van a bűnözésben a Jász­ságban - jegyzem meg a nem túl hízelgő megállapítást az idő köz­ben megérkezett Szemán Ferenc rendőrőrs parancsnoknak.- Sajnos igen - ért egyet. - Csak akkor van pár nyugodt he­tünk, amikor sikerül elfogni egy- egy bűncselekmény tetteseit. Ez visszatartja a bűnözőket ideig- óráig. De nem volt sok gondunk a nyáron sem, amikor adódtak alkalmi munkák, s a munkanél­küliek ha csak rövid ideig is, ke­restek maguknak pénzt. Ahogy azonban megszűnt ez a lehető­ség, ismét szaporodik a bűncse­lekmények száma.- Hányán dolgoznak az Őr­sön?- Kevesen, s sajnos betöltetlen álláshelyünk is van.- S a polgárőrség?- Nincs a városban az sem. A lakosság úgy tudom, kezdemé­nyezte volna, de a polgármesteri hivatal elzárkózott, pedig na­gyon segítené a munkánkat, ha lenne polgárőrség. Egy életre való iskola A Mezőgazdasági Szakközép- iskola és Szakmunkásképző In­tézet harminc éves az idén, de ha az előzményeket is figyelembe vesszük, akkor több ennél, hi­szen hosszú ideig a jászberényi iskolának a kihelyezett tagozata volt. Amikor viszont megszűnt a jászberényi, a jászapáti iskola vitte tovább a stafétabotot. Az intézményben jelenleg több mint háromszázan tanulnak, s mint Burka Elemér igazgatóhelyettes­től megtudtam, azon kevés isko­lák közé tartozik, amelyek iránt igen nagy az érdeklődés. Úgy­hogy el is határozták, a követke­ző tanévre jelentkezőkből felvé­teli alapján válogatják ki az első­söket. A szakközépiskolába az álta­lános mezőgazdasági osztályba harminckét tanulót vesznek fel. A négyéves tanulmányi idő után a fiatalok érettségi vizsgát tesz­nek, s jelentkezhetnek egyete­mekre, főiskolákra, de két év alatt megszerezhetik a techniku­si oklevelet is. A szakmunkásképzőbe hat­vannégy állattenyésztő és har­minckét kertész tanulót vesznek fel a következő tanévre. A tanulmányi idő számukra három év, amelyet követően le­hetőség nyílik a továbbtanulásra az egy teljes évig tartó gazdakép­zőben. Az iskolának egyébként jelen­leg egy tízhektáros tangazdasága van a város határában, amelyben a gyümölcstermesztéstől az ál­lattenyésztésig mindent megta­nulhatnak a gyakorlatban is a fia­talok. A gazdaság költségvetése tavaly nullára futott ki, tehát nem volt veszteséges. Nyereséges volt viszont abban az értelem­ben, hogy a megtermelt zöldség­gel, gyümölccsel, hússal el tud­ták látni az iskola saját konyhá­ját. Az intézmény szeretne na­gyobb területű tangazdaságot, hiszen valaha a jászberényi isko­lának több száz hektáros területe volt. S ebből szeretne legalább 150 hektárt visszakapni az isko­la. így terveik szerint a gazdaság az oktatási célok elérése mellett még anyagi hasznot is hozna az iskolának, s ebből tovább lehet­ne fejleszteni az intézmény felté­teleit, illetve gépeket vásárolhat­nának a gazdaságba. A tízhektáros tangazdaság telelőn Néptánc-évvége, szilveszteri bál A művelődési házban decem­ber 27-én tartják meg a hagyo­mányos néptánc-évvégét, ame­lyen a Jászapáti Néptánccsoport ad műsort. December. 31-én ugyancsak megtartják a szintén hagyományos szilveszteri bált, amelyre még lehet asztalt foglal­ni. A vidám óévbúcsúztatón a Szivárvány együttes húzza a talpalávalót, s természetesen az idén is lesz tombola. Új szemétszállító gépkocsit vesznek Az önkormányzati képviselő- testület nemrégiben megvitatta a városgondnokság munkáját. Megállapították, hogy a gond­nokság legjobb tudása szerint próbál eleget tenni feladatainak. Sajnos nagyobb beruházásra a közeli években nem kerül sor, hamarosan viszont vásárolnak egy új szemétszállító gépkocsit. Ugyancsak tárgyalt a testület az önkormányzat tulajdonában lévő lakásállomány helyzetéről is, s elhatározták, hogy felmérik, a jelenlegi bérlők közül hányán szeretnék megvásárolni a laká­sukat. Ifjú focisták A labdarúgó szakosztály elő­készítő csoportot indított tizen­éves fiúk számára. A focit ked­velő 10-13 évesek közül har- minchatan jelentkeztek a cso­portba, s igen nagy lelkesedéssel edzenek, s abban feihényked- nek, idővel sikerül majd bejutni­uk a város csapatába. Földárverés a művelődési házban A városban december 17-én és 18-án 9 órai kezdettel tartják meg a termőföld-árverést a mű­velődési házban. Az árverésre kerülő táblák megjelölése, hely­rajzi száma, területe, a művelő­dési ág megnevezése, aranyko­rona-értéke megtekinthető a pol­gármesteri hivatalban. Pályázatokat hirdet a könyvtár A városi könyvtár több pályá­zatot hirdet meg kis- és nagydiá­koknak. A természet- és környe­zetvédelmi pályázatra december 15-jg várják a 16 év alatti gyere­kek novelláit, illetve rajzait. Az útleírás pályázatra 1993. augusztus 1-ig küldhetik be munkáikat a gyerekek. Ugyan­csak a jövő év augusztus első napja a határideje a „Kitelepíté­sek” pályázatnak is, amelyre a túlélők visszaemlékezéseit vár­ják. Az Örökségünk ’48 című pá­lyázatra december 15-ig nevez­hetnek be azok a gyerekek, akik behatóbban foglalkoztak az 1848-49-es forradalommal és szabadságharccal. Ugyancsak december 15-ig adhatják be ne­vezéseiket az amatőr öntevé­keny művészeti csoportok - diákszínjátszók, énekkarok, néptáncosok - a „Magyarország az én hazám” című komplex or­szágismereti műveltségi vetél­kedőre. Végül a középiskolások fi­gyelmét egy fotópályázatra hív­juk fel, amelynek témája kötet­len. A képek beküldési határide­je 1993. március 1. A képeket a XXVI. Országos Középiskolai Fotókiállításra, Pécsre továbbít­ják. Az oldalt írta és a fotókat készítette: Tál Gizella

Next

/
Oldalképek
Tartalom