Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

4 Szolnoki Extra 1992. december 12., szombat Kinek a kudarca? Teszi föl a kérdést az újságíró az Új Néplap november 28-i számában megjelent "Közér­dektelenség?" című cikkében. A szerző arra keresi a választ, hogy mi lehet az oka a városi önkormányzat által november 24-re meghirdetett közmeghall­gatás sikertelenségének. Ugyanis egyetlen városi polgár sem jelent meg ott, egyetlen polgárt sem érdekelt a város­atyák mondanivalója. Ez már a második eset, hisz tavaly is csak egyetlen szolnoki jelent meg az akkori közmeg­hallgatáson. Vagyis a mostani sikertelen­ség nem lehet a véletlenek össz- játéka. Bizonyára valós okai vannak. De vajon mik lehetnek ezek? A polgármester úr az önkor­mányzati törvény hiányossága­ival igyekszik mindent magya­rázni. A kudarcot objektív, va­gyis tőlük független okokra igyekszik visszavezetni. Arra még véletlenül sem gondol, hogy szubjektív okok is lehet­nek, vagyis, hogy bennük van a hiba. Pedig véleményünk szerint elsősorban ezen az úton lehetne eljutni az igazsághoz. Ugyanis, a városi polgárok eddig még egyszer sem tapasztalták, hogy az önkormányzat a döntések meghozatala előtt kikérte volna a véleményüket. Rendszerint nélkülük hozza meg az őket is érintő döntéseket. Akkor pedig minek kérdezzenek, minek mondjanak véleményt? Megkérdezte-e a városi ön- kormányzat a polgárokat a táv­hőszolgáltatási díjak, a lakbé­rek, az autóbusz-viteldíjak eme­léséről, az alternatív gimnázium szükségességéről? Kikérte-e a polgárok véleményét a Szigli­geti Színház státusának megvál­toztatásáról, a Városi Művelő­dési Központ létesítéséről? Megkérdezte-e a polgárokat, hogy ki legyen a Városi Műve­lődési Központ és a Humán Szolgáltató Központ igazga­tója? Megkérdezte-e, hogy mi a polgárok véleménye a polgár- mester és az alpolgármesterek fizetésének 90, ill. 80 ezer fo­rintra történő emeléséről? Fi­gyelembe vette-e a pedagógu­sok és a szülők véleményét a Zöld iskola és a Templom úti (a volt Kohói úti) iskola igazgató­jának a kinevezésekor? Vég nélkül folytathatnánk a kérdé­sek sorát. Egyszerű a válasz: nem! Pedig e kérdésekben hozott döntéseknek nem "csak" esz­mei, hanem több millió forintos anyagi kihatásai vannak a város polgáraira. Márpedig egy libe­rális beállítottságú önkormány­zat ezt nem engedhetné meg magának, ha következetes akar maradni elveihez. Meggyőződésünk, hogy csak a demokratikus viszonyok kö­zött meghozott döntések szá­míthatnak támogatásra, lehet­nek sikeresek. Ezzel ellentétes elvek alkalmazása, gyakorlat­ban történő megvalósítása csak kudarcot eredményezhet. Ennek ékes bizonyítéka a szóban forgó közmeghallgatás is. De vajon kinek a kudarca? Teszi föl a kérdést B.Gy., a cikk szerzője. Semmi esetre sem a városi polgároké, mivel ők el sem mentek, nem voltak részesei-a kísérletnek. Ők "csak" válasz­tottak, s azt sem most, hanem másfél évvel ezelőtt, amikor megválasztották a jelenlegi öp- kormányzati képviselőket. Ak­kor viszont "csak" tévedték, s nem a kudarca élményét élték meg. Tévedtek azért, mert azt re­mélték, hogy a több mint négy évtizedes diktatórikus tanácsi uralom után a radikálisnak tűnő, liberális városatyák megvalósít­ják a közügyekbe való beleszó­lás lehetőségét, biztosítják a demokrácia érvényesülését. Az elmúlt másfél év gyakorlata azt bizonyítja, hogy ez nem követ­kezett be. A polgárok nem vesznek részt a döntések előké­szítésében, csak a döntések meghozatalát konstatálhatják. A különbség csak annyi, hogy a tanácsok helyett a helyi önkormányzat kényszeríti rá akaratát a polgárokra. Ez pedig nem nevezhető demokráciának, legfeljebb csak látszatdemokrá- ciának. Ez nem egyéb, mint a liberalizmus köntösébe bújtatott demokrácia és diktatúra sajátos keveréke, ennek eredménye pe­dig nem lehet más, mint kudarc. A kudarc pedig egyértelnjúen a liberalizmusé és az azt képvi­selő önkormányzaté! MDF Szolnoki Szervezetének Elnöksége-------------- r ’> V árhegyi Attila válaszlevele A szálka és a gerenda esete Tisztelt Polgárok! Meg kell vallanom, mindig nehéz helyzetben vagyok, ami­kor az önkormányzati testületet vagy személyemet oktalan és jogtalan sérelem éri, válaszol- jak-e vagy sem? Semmiképpen sem hagyható ugyanis, hogy szándékoltan téves informá­ciók, hibás ideológiai köntösbe bújtatott olcsó demagógia szól nélkül maradhasson. Az ellenfe­let (nem ellenséget) sosem sza­bad lebecsülni, mindig tisztelni kell. Csupán ebből a szempont­ból tartom fontosnak mostani megjegyzéseimet közreadni. Ma a politikai sárdobálás ide­jét éljük, s Önöknek, ahogy ne­kem is, ebből van igazán ele­günk. Az MDF Szolnoki Szer­vezete Elnöksége nem először próbál meg abba a csapdába kényszeríteni, hogy válaszoljak, hiszen akkor viszontválasszal élhet, s ez olyan mókuskerék, amiből sohasem lehetne ki­szállni. Ahogyan több ízben már megtettem, ezen túl - noha a sajtó számára minden esetben közölni fogom - az ilyen - az MDF által írt - levelekre köz­vetlenül az Elnökségnek fogok válaszolni. Magam ugyanis elő­ször 1991-ben ajánlottam a tár­gyalóasztalt, amit természete­sen nem fogadott el a városi el­nök. Polgármesterségem kezde­tekor létrejött egy találkozó, azt követően azonban a nyíltan meghirdetett beszélgetéstől is elzárkóztak. Mostani írásuk hemzseg a szándékos csúsztatásoktól, hi­szen a képviseleti és a közvetlen demokrácia közti különbséget már az általános iskolában ta­nulják és gyakorolják. Az el­múlt negyven év közkedvelt szlogenje volt a mindenben való látszatvélemények kikérése, el­hitetve a kizárólagos munkása­karatot, miközben a hatalmi pártelit gyakorolta azt. A szálka és a gerenda esete, hiszen ugyanakkor megkérdez­ték-e kormányuktól, hogy ab­ban a hatezer esetben, amikor a parlamentben szavaztatni kel­lett, akkor a tízmilliónyi magyar megkérdezése hol tart? Hogy a miniszterelnök úr miért teszi azt a médiumelnökökkel, amit tesz, hogy a kormány emeltette a par­lamenti képviselők bérét, s ezt követően a sajátjuk is automati­kusan emelkedett? Hogy mi­közben valamennyi polgár költ­ségtérítése adóköteles, addig a kormány - saját hatáskörében - kivonta saját magát e körből? Hogy akar-e az ország expót vagy sem, akar-e kárpótlást ilyen módon vagy sem, hogy egy-egy minisztérium tehetet­lensége miatt például a Papír­gyár több mint ezer dolgozója még ma sem lehet biztos mun­kahelyében? Mindezek ráadásul dokumen­tálható tények, nem úgy a meg­jelent írásban szereplők. A díjak esetében minden alkalommal az érdekvédelmet is bevonva ter­jesztettünk elő javaslatot. A lakbérek ügyében még jelen időben is tartanak a lakossági fórumok, a sajtóban előzetes tá­jékoztatás történik. Az iskolák jelentős többsége tekintetében igenis egyetértettünk a szülők­kel és a pedagógusokkal, s hoz­záteszem, a diákokkal. Ugye csak véletlen, hogy azt a két esetet írják le, amikor vélemé­nyünk eltérő volt? A közgyűlés anyagait kb. százötven példányban, a lakás- projectet több százban küldtük szét véleményezésre. S ez így megy minden alkalommal. A tisztségviselők béreiről a sajtón és saját kiadványunkon keresztül tájékoztattuk Önöket, s elmondtuk azt is, hogy tör­vény állapítja meg a felső hatá­rát, méghozzá a miniszteri fize­tésekhez viszonyítva. A sort valóban folytathatnánk tovább, hiszen több száz előter­jesztés szerepelt a közgyűlés előtt. S igaz az is, hogy választások voltak. Nem másfél éve, hanem több mint kettő, de igaz, hogy tévedhettek. A lehetőség 94-ben újból adott lesz, hogy az alkal­mas személyekre voksoljanak, s nekünk ez lesz a megmérettetés. De az MDF sem tehet úgy, mintha kívülálló lenne, hiszen öt képviselője van az önkor­mányzatban. Igaz, sem a költ­ségvetéshez, sem a lakáspro- jecthez, sem még jó néhány elő­terjesztéshez nem volt javasla­tuk, csak egyszerűen nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak. S igaz az is, hogy lakossági fóru­mokat az SZDSZ, az MSZP képviselőcsoportja, illetve ma­gam szerveztem, s hogy évente több mint hatszázan jelennek meg problémáikkal a fogadó­napjainkon, s kb. ezerötszáz programom van egy évben, amikor van alkalmam szót vál­tani az emberekkel. Ezzel együtt is igaz, Önök a döntésben nem vesznek részt, hiszen az a közgyűlés kötele­zettsége a törvény értelmében. A sajnálatos csak az, ha az MDF-es képviselők sem vesz­nek részt benne, ahogyan nem vállalták a tagságot sem a pénz­ügyi ellenőrző, sem a költségve­tési bizottságban. Tisztelt Polgártársak! Nem vagyunk hibátlanok, s ezt sohasem állítottuk. Jelen le­velemnek sem ez a szándéka. S hiszem, hogy Önök meg tudják ítélni a dolgokat, annál is in­kább, mert megítélésük alapján fognak majd választani. S azt mind a Demokrata Fórumnak, mind nekem, ill. a FIDESZ-nek, az SZDSZ-nek, a többi pártnak tudomásul kell venni. Legyen az akár a kormányzás felelős­sége, akár az ellenzéké. Végezetül köszönöm figyel­müket, mellyel levelemet meg­tisztelték, kívánok az elkövet­kező ünnepekre békét, boldog­ságot, egészséget, nyugalmat mind családjukban, mind a köz­állapotokban! Várhegyei Attila Szolnok Város polgármestere Az Alfa Autójavító Kft. Suzuki márkakereskedésébe megérkezett az első személygépkocsi-szál­lítmány. Átalakuló Kommunális Vállalat A feladatok ugyanazok SEARA DE ROCK Szolnok rock­zenekarok Nagybányán Éjszakai Rock címmel sikere­sen debütáltak a szolnoki zené­szek Romániában. A JAM Mű­vészeti Egyesült rendezésében és a testvérvárosi kapcsolatok jegyében december 4-én este 7 órakor kezdődő hajnalba nyúló műsorban felléptek a Pater Nos- ter, Dessert, Mystic, AN-2, Gunning Dogs, Varga Riki és Crossroad együttesek. A szervező segítségével, a megyei és városi önkormányzat patronálásával szerencsére a ha­tárátlépés is zökkenőmentesnek bizonyult. A nagybányai program külön érdekessége az éjféli tombola volt ahol a Roland-5000 hang­szerbolt, Szolnok Papír Rt., Ka­pocs Bt., értékes ajándékait sor­solták ki. A Víz- és Csatorna­művek, Szászakku, Szigligeti Színház, Bolt Bt., Tisza Szálló, Tisza Klub, Társadalmi Egyesü­letek Szövetsége, és a szolnoki pártoknak ezúton köszönik a segítséget a szolnoki zenészek, hogy a nagybányai fiataloknak ízelítőt adhattak a pezsgő szol­noki rockzenei életből. A december 15-i közgyűlés egyik napirendi pontja lesz a Szolnoki Kommunális Vállalat gazdasági társasággá történő át­alakításáról szóló előterjesztés megvitatása. A tervezetben megfogalmazták az átalakítás céljait. Először is: a piaci viszo­nyokhoz a mainál jobban al­kalmazkodó szervezetet kíván­nak létrehozni. Megtartanák a jelenlegi főbb tevékenységi kö­röket, s biztosítanák az önkor­mányzat tulajdonosi jogait. A másik feladat önfinanszírozóvá tenni a társaságot. A vállalatnál - októberi ada­tok alapján - 223-an dolgoznak, hét jól elkülöníthető szaktevé­kenységet látnak el. A múlt év közepén kialakított struktúrá­nak köszönhetően a társasággá történő átalakulás után, szinte változatlanul, működtethetők az egyes szervezeti egységek - ál­lapították meg az előterjesztés­ben. A közgyűlési határozat előkészítői a kft. és a részvény- társasági forma közül az utóbbit tartják a legalkalmasabbnak cél­jaik eléréséhez. Létszáma, ár­bevétele, kapcsolati rendszere nincs korlátozva, a feladatok bővítésére és szűkítésére is van lehetőség - érvelnek. Az ön- kormányzat szempontjából lé­nyeges, hogy az Rt. nem egy­személyi vezetésű, igazgatóta­nács és felügyelő bizottság mű­ködik. A részvénytársaságon belül megalakítandó kft.-k működési feltételeinek biztosításáért az rt. felel, létrehozásuk is az új igaz­gatóság feladata lesz. Szinte mindegyikre igaz - egyelőre csak elviekben -, hogy érvényesülésük attól függ, mennyire képesek rugalmasan reagálni az önkormányzat által megpályáztatott feladatokra, ha­tékonyak lesznek-e a „külső” munkák elnyerésében. Az építő­ipari kft. a működéséhez szük­séges ingatlanokat a részvény- társaságtól bérelne, hasonlóan járna el a közterületfenntartás­sal foglalkozó társaság. Az utóbbi esetében a megalakítás időpontja attól függ, hogy mi­kor tudnak előbbre lépni a tech­nikai háttér fejlesztésében. Az alapítás dátuma a hulladékszál­lításnál jelentős mértékben azon múlik, hogy olyan szolgáltatási díjakat állapítsanak meg a dön­tésre jogosultak, melyekből a gépek pótlását is finanszírozhat­ják. Az átalakulási ütemterv szerint az első lépést, vagyis az átalalkulási folyamatot elindító határozatot jövő héten kell meghoznia a testületnek. Ápri­lisban már a cégbírósághoz ke­rülhetnek a bejegyzéshez szük­séges iratok. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gasztronómiai Társaság szervezésében a szolnoki Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában a végzős szakács és felszol­gáló tanulók számára szakmai versenyt rendeztek december 7-11-ig. A szakmai verseny lebonyo­lítását szponzorálták: Pálszabó Mihály Gösser Söröző, Gaál József Pikoló Kft., Sonyák Béla Ho­tel Tisza, Módosné Major Irén Centrum Étterem, Rigó József Pelikán Szálloda Hotel Gast. BT. Képeinken munkában a szakácsok és a felszolgálók.-nzs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom