Új Néplap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-10 / 291. szám

8 Aktualitások 1992. DECEMBER 10. Megemlékezések a spanyol fővárosban Ki volt Francisco Franco? December 9-én Madridban megemlékeznek Francisco Franco születésének 100. évfor­dulójáról, bár Spanyolország volt vezérét a fővárosban már csak egy lovas szobor idézi, az is név nélkül. Francisco Franco Bahamonde 1892. december 4- én született Spanyolország északnyugati tartománya, Galí­cia egy kikötővárosában, El Fer- rolban. A későbbi diktátor, az öt gyerek közül a második, a ke- resztségben a Francisco Paulino Hermenegildo Teodulo nevet kapta, és tengerésznek készült. A spanyol flotta azonban 1898- ban Kuba mellett megsemmi­sült, így Francónak a szárazföldi hadsereget kellett választania: 1907-ben, 14 évesen a toledói katonai akadémián kezdte meg tanulmányait. 1910-ben elérte az alhadnagyi rangot, majd 1912-ben, alig húszévesen ön­ként jelenkezett a marokkói hadszíntérre. A legfiatalabb ezredes Ettől kezdve minden rendfo­kozatot elsőként szerzett meg: 1916-ban a spanyol hadsereg legfiatalabb századosa, egy majdnem halálos sebesülés után pedig legfiatalabb őrnagya lett. 1917 júliusában, az aszturiai ál­talános sztrájk leverésének ide­jén először lövetett tömegbe. 1920-ban újra Marokkóban tel­jesít szolgálatot, mint az újon­nan szervezett spanyol idegen­légió helyettes parancsnoka, majd parancsnoka. 1920 és 1925 között döntő szerepet ját­szott az afrikai lázadás leverésé­ben, és itt építette ki kapcsolatait a hivatásos tisztek azon rétegé­vel, amelyre később, a polgárhá­ború alatt is támaszkodott. Nemzeti hősként tért haza Spa­nyolországba, ahol a legfiata­labb ezredessé, majd 1926-ban, 33 éves korában tábornokká ne­vezték ki. 1931-ben, a monar­chia megdöntése, a köztársaság kikiáltása után a katonák háttér­be szorultak, maga Franco tarta­lékos állományba került. 1936 elején a spanyol politikai élet végletesen kettészakadt, az or­szág anarchia felé közeledett. Franco gyógyírül a rendkívüli állapot bevezetését javasolta: ezt a kormány visszautasította, őt leváltotta és a távoli Kanári­szigetekre vezényelte. A balol­dali kormány által szétszórt ka­tonatisztek újabb összeesküvé­séhez ekkor már Franco is csat­lakozott. Sokkolta Lengyelország megtámadása 1936. július 18-án Marokkó spanyol zónájában kitört a láza­dás, amelyhez egy nappal ké­sőbb Franco is csatlakozott. A véletlen ismét közbeszólt: a lá­zadás szervezője, Franco egyet­len igazi vetélytársa repülősze­rencsétlenség áldozata lett. Fran­co azonnal Hitler és Mussolini segítségéért folyamodott, és egy „puccson belüli puccsal” félre­állítva riválisait a katonai juntán belül, kinevezte magát a spanyol állam vezetőjévé. A generalissimusszá előlé­pett Caudillo (vezér) 1937-ben megalakította a falange-ot, a fa­siszta pártot, és vaskézzel (né­met és olasz segítséggel) felmor­zsolta a köztársasági erőket. 1939. április 1-jén Franco végle­ges és teljes győzelmet aratott, Spanyolország diktátora lett. A második világháború kitörése­kor (a Caudillót sokkolta, hogy Hitler megtámadta a katolikus Lengyelországot) Franco a sem­legeség álláspontjára helyezke­dett. Bár nem titkolta rokonszen- vét Hitler iránt, pragmatikus kül­politikát követett: kezdetben ke­vesellte az árat, amit a németek fizettek volna a hadbalépésért, később pedig már látta, hogy a fasiszták bukásra vannak ítélve. A világháború után Spanyolor­szág egy időre nemzetközi ka­ranténba került, Francót mint „az utolsó fasiszta diktátort” bé­lyegezték meg. 1947-ben népszavazáson (92,94 százalékos aránnyal) visszaállították a monarchiát, ám a „király nélküli királyság” régense élete végéig Franco ma­radt, akit az a jog is megilletett, hogy kiválassza utódát. A trón jogos örököse, Don Juan lemon­dott jogairól fia, Don Carlos ja­vára (ő később I. János Károly néven foglalta el a trónt), a trón­örökös nevelését pedig Francóra bízta. Diktátorból jóindulatú államférfi Franco sohasem volt népsze­rű, de hatalmának utolsó évtize­deiben jelentős ellenzéke sem tudott kialakulni. A gazdasági konszolidáció hatására képe a véreskezű, kegyetlen diktátor­ból lassan jóindulatú, öreg ál­lamférfivé szelídült. Egészsége a hetvenes években megrendült, 1974-ben már lábát és derekát vaspántokkal kellett megtá­masztani, hogy fél óráig állni tudjon a hivatalos rendezvénye­ken, Parkinson-kóros keze re­megett. A kormányüléseken rendszeresen elaludt, szerveze­tének működését a szbmszéd szobából elektródákkal ellen­őrizték, de a hosszú haldoklás csak 1975. november 20-án ért véget. A Caudillónak fiatal korában sok gondja volt alacsony termete (1,59 m) és nőies hangja miatt; ezt hatalmas ambícióval, hideg számítással, esetenként a ke­gyetlenségtől vissza sem riadva ellensúlyozta. Franco 1923-ban vette feleségül a régi nemesi csa­ládból származó Carmen Polo y Martinez Valdést, a házasságból született lány, Carmencita hat unokával ajándékozta meg. A diktátor kedvenc időtöltése a va­dászat és a halászat volt. Hindu-muzulmán ellentét Mecsetrombolás Ráma nevében A hinduk hét szent helyének egyikén, az Uttar Prades állam­beli Ajodhjában a hét végén el­szabadult a pokol. A világ egyik legtürelmesebb vallásának tar­tott hinduizmus elvakult hívei leromboltak egy ősi mohamedán mecsetet, az egyik legrégebbit a szubkontinensen. Az első mogul uralkodó, Babár 1528-ban épít- tetette fel az ajodhjai mecsetet. A tragikus eset fellobbantotta a pa­rázsló hindu-muzulmán ellensé­geskedés tüzét szerte Indiában, s nem kizárt, hogy az eset politikai földinduláshoz vezet a konti­nensnyi országban. A mecsetrombolás hátteré­ben az áll, hogy a hindu hitvilág szerint Ajodhjában, a mecset he­lyén állt az a hindu templom, amelyet a 380 és 415 között ural­kodó Csandra Gupta emeltetett. A hinduk szerint ugyanis Ajodh­jában született Ráma, Visnu is­ten földi reinkarnációja. A hin­duk a történelem során többször is megpróbálták lerombolni az ajodhjai mecsetet, amelyben az idegen uralom és vallás jelképét látták. A „mecset-templom” miatti első hindu-muzulmán zavargá­sok 1855-ben törtek ki. 1934- ben ugyancsak vérontásba tor­kollott a vallási hely körüli vita. Tizenöt évvel később, 1949-ben egyszer csak megjelent Ráma és felesége, Sita arcképe a mecset­ben. Az újabb vérfürdő elkerülé­se érdekében a hatóságok akkor bezárták az épületet, amelyet 1986-ban nyitottak meg újra egy újdelhi alkotmánybírósági dön­tés folyományaként. A vitát egyébként 40 éve próbálják jogi úton megoldani: a helyzet kiéle­ződéséhez a hindu nacionaliz­mus mellett az is hozzájárul, hogy az illetékes bíróság eddig még nem tudott ítéletet hozni. A hindu sovinizmus, amely­nek feltámadásában sajátos sze­repet játszott a tömegkommuni­káció, a nyolcvanas évek végén kezdett felerősödni. Hozzájárult ehhez a hindu mondavilágból is­mert Ráma-kultusz. A száműze­tésben élő ajodhjai király, Ráma hőstetteit elbeszélő Rámajana eposzból készült televíziós soro­zat nagy népszerűségnek örven­dett az országban. Ezzel egy idő­ben meghatározó politikai erővé vált a hinduk nemzeti és vallá­sos érzületeire építő Bháratija Dzsanata Párt (BJP). Később, 1988 és 1990 között egy újabb nagyszabású sorozat került a képernyőre, amely az ország nevét adó Bhárata-dinasztia történetét mesélte el. A sorozat sikere a Rámajaná- ét is felülmúlta. Két éve, 1990 októberében, három hónappal az utolsó rész bemutatása után tet­tek hindu fegyveresek először kísérletet az ajodhjai mecset ost­romára. Ami a jelenlegi helyzetet ille­ti, alaposan fel van adva a lecke a kormányzó Nemzeti Kong­resszus (I) Pártnak, amelyet a baloldali és a centrumbeli ellen­zéki pártok egyaránt a hindu szélsőségesekkel szembeni erélytelen fellépéssel vádolnak és lemondását követelik. Mi több, a Kongresszus szövetsége­se, a Muzulmán Liga is szembe­fordult a kormánnyal. Nagy kér­dés, hogy sikerül-e megfékezni a szélsőséges indulatokat és a val­lási villongásokat, amelyek a rendkívül összetett szövetű or­szág széteséséhez vezethetnek. Beavatkozni kötelesség F AO-konferencia az éhezésről ■*. %. W Védelem a pandáknak Kína negyvenmillió dol­láros segítséget vár a kül­földtől, hogy megvalósít­hassa az óriáspandák védel­mére kidolgozott nagysza­bású tervét. A China Daily szerint a kínai erdőgazdasá­gi minisztérium december­ben kezdi meg tízéves terve megvalósítását. Elképzelé­seik szerint 14 újabb termé­szetvédelmi körzetet alakí­tanak ki a kizárólag Kíná­ban honos óriáspandák szá­mára. A terv kivitelezésének költségei 300 millió jüanra (mintegy 51 millió dollárra) rúgnak, de ennek mind­össze egyötödét biztosítja a a pekingi vezetés. A hiány­zó összeget egyéb hazai for­rásokból és külföldi adomá- nyokból szándékoznak összegyűjteni. Nagy-Britanniában elcseréltek két csecsemőt Tévedésből elcseréltek két új­szülöttet egy brit szülőotthon­ban. John Miller, a southamptoni Anna Hercegnő Szülőotthon ve­zetője az AP-nek elmondta: a vérvizsgálat kimutatta a téve­dést, és születésük után 11 nappal mindkét kisleányt visszaküldték igazi szüleiknek. Mindkét asszony november 24-én adott életet kislányának, néhány óra különbséggel. Az anyák és gyermekeik 27-én hagyták el a kórházat. A tévedés­re csak három nappal később de­rült fény, az egyik édesanya csak ennyi idő elteltével vette észre: a csecsemő csuklóján lévő azono­sítási gézkarkötőn ismeretlen név volt olvasható ... A két család elfogadta a vér- vizsgálat eredményét. A kórház bocsánatot kért a történtekért, s a vezetőség viszgálatot indított az ügyben. A kórház nem mondott neve­ket, de a Daily Mail című londoni lap megszólaltatta a szülőket.- Életem legrosszabb napja volt. Úgy bántunk vele, mint a saját gyermekünkkel, s kiderült róla, hogy nem is a miénk - idézi a lap az egyik apát, a 47 éves Tony Bursey teherautósofőrt. Felesége, a 46 éves Maureen a lap szerint kezdettől fogva ösztö­nösen érezte, hogy valami nincs rendben, de reménykedett, hogy övé a baba. A másik édesanya, a 27 éves Marie Coyle és élettársa, Peter Wadsley elejétől fogva azt hitte, hogy a csecsemő az övék, s összeomlottak a hír hallatán.- Nem tudom elhinni. Az én gyönyörű kisbabám! - mondta az asszony. Az oldalt az MTI-Pano- ráma anyagaiból összeál­lította: Baranyi György A polgárháborúk és termé­szeti csapások előidézte éhínség esetén - és sajnos Szarajevótól Szomáliáig igen sok a szomorú példa - a civilizált világ köteles­sége, hogy beavatkozzék, s ha nem teszi, felelős segítségnyúj­tás elmulasztásáért. - Ezt szö­gezte le egybehangzóan II. Já­nos Pál pápa és Eduard Szauma, a FAO vezérigazgatója a római élelmezési világkonferencián, amely az éhezés és alultáplált­ság elleni világméretű hadjárat elindítására ült össze. A be nem avatkozás, mint a nemzetközi jog egyik áthágha­tatlan alapelve, úgy tűnik, a múlté. Az ENSZ „rendőri” ak­ciókra jogosít immár fel hadse­regeket Irak után az Adriai-ten­geren és most Szomáliában. A pápa kimondta: az éhezőkön és szenvedőkön segíteni emberies­ségi kötelesség, és az erkölcsi parancsnak ez esetben jogi ér­vénnyel is kell bírnia. Amikor Boszniában tízezrek, Afrikában milliók halnak éhen, válnak nyomorékká, s menekültek árasztják el a határátkelőket, a világ nem maradhat tétlenül. „A példák sokasodnak: Etió­pia, Szomália, Szudán, Angola, Mozambik, Libéria, a Közel- Kelet vagy Latin-Amerika sok országa - s mindenütt éhező, csontvázzá soványodott nők, gyermekek. A nyomor és bar­bárság elfogadhatatlan mérete­ket öltött, s e helyzet láttán kol­lektiven és egyénileg mindenki felelős” - hívta fel a figyelmet a FAO-ban rendezett konferen­cia. Az 1000 küldött - szakértők és kormányképviselők - nyilat­kozatot és közös cselekvési programot készülnek elfogadni az éhezés felszámolására. A ké­szülő nyilatkozat azt hangoztat­ja: „az emberiség megvalósít­hatja az éhezés és alultáplálko- zás, s a velük járó emberi szen­vedések kiküszöbölését. A vilá­gon kellő mennyiségű élelmi­szer áll rendelkezésre. A kihívás óriási, de ha a kormányok, a nemzetközi szervezetek, a nem kormányszintű segélyszerveze­tek, magánegyesületek kellően összehangolt akcióba kezdenek, acél elérhető.” A FAO felmérése szerint mintegy 780 millióra (a népes­ség 20 százalékára) tehető azok száma, akik rendszeresen éhez­nek, illetve a szükségesnél ke­vesebb táplálékhoz jutnak. Kö­zülük 150 millió 5 éven aluli kisgyermek, akik visszamarad­nak a fejlődésben az elégtelen táplálkozás miatt. Naponta 40 ezer ilyen gyermek hal meg. Egy milliárd fölött van azoknak a száma, akik a rossz táplálkozás miatt maradandó egészségi ká­rosodással élnek, s a világ mint­egy 50 országában hiányos a la­kosság egy részének vagy több­ségének táplálkozása. Ezzel szemben a gazdag or­szágokban a helytelen és túlsá­gosan is bőséges táplálkozás okoz egészségi ártalmakat (rák, érrendszeri betegségek, cukor­baj). II. János Pál a gazdagok „botrányos bőségéről” szólt, megbélyegezve a fogyasztói társadalom elvakult önzését. éves gyerek építőkockát válogat a moszkvai óvodák számára letartóztatása után. Az átmeneti gyűjtőben töltött 30 nap után kerül elhelyezésre egy gyermekmunkatáborban. (Telefoto - MTI Külföldi Képszerkesztőség) Kalapács alá kerül a pasa hagyatéka A jövő tavasszal árverésre bocsátják a Cote d'Azur-ön egy pasa mesés értékű - 18 millió már­kára becsült - hagyatékát. Az árverés szervezője, Jacques Táján közölte, hogy a március 13-án és 14-én Monacóban, majd azt követően öt napon át Saint-Jean Cap Ferrat-ban megrendezésre kerülő árverésen francia stílbúto­rok, gobelinek, kínai vázák, XVI. Lajos korabeli sevres-i porcelán és ezüstnemű kerül kalapács alá. Felkínálnak megvételre továbbá 250 régi fest­ményt, köztük Francois Boucher (1703-1770) egyik alkotását, és több modem festő művét is. Az október 10-én elhunyt Ilhamy Hussein, egy török tengernagy és egy kaukázusi cserkesz nemes hölgy fia, egyike volt az utolsó pasáknak. A címet még Famk egyiptomi királytól kapta. A Nagib tábornok és Nasszer alezredes vezette egyiptomi forradalom győzelme és a királyság megdöntése után a pasa a Cote d’Azur-ön telepe­dett le egy palotában. Első felesége, egy egyiptomi hecegnő halála után az ötvenes évek végén ameri­kai nőt vett feleségül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom