Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-07 / 263. szám
4 Szolnoki Extra 1992. NOVEMBER 7. Szolnoki agglomeráció Pártok és más szerveződések Most és még néhány cikk erejéig a politikai szerepkör sajátosságait elemeztük az agglomerációban, már a rendszerváltás utáni időszakban. Ezekben az elemzésekben, amely egy 1990- es évi kérdőíves elemzésen alapult, részt vettek a települések akkori vezetői is. Valószínű, hogy a kép azóta némileg módosult, mégis úgy ítélhető meg, hogy sok segítséget adhat a ma elemzőinek. A megkérdezések során a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az adott településen hány és milyen pártszervezet, egyesület, érdekszervezet működik, milyen ezekkel a kapcsolat, hogyan látják vezetőik az önkormányzatok jövendő működését, milyen típusú társulásokat, milyen konkrét területeken és kikkel tudnának elképzelni, milyen gyakorlati hasznot remélnek ezektől. A felmérésből kiderült, hogy Törökszentmiklóson hét pártról, Tiszaföldváron hatról, Tiszajenőn, Nagykörűn ötről, Kengyelen, Cibakházán, Újszászon, Vezsenyben négyről, Rákóczifalván, Jászkara- jenőn, Tószegen háromról, Tisza- püspökin, Zagyvarékason, Rákócziújfalun, Kőteleken kettőről, Ti- szatenyőn egyről tudnak, Szászberekről pedig jelezték, hogy éppen szervezés alatt van egy. A nagyságrendek érzékeltetésénél általában a „néhány”, az „egy-két” tag megjelölést használták. Mindezek alól kivétel Szolnok, ahol tizenegy párt jelenlétéről tudósítottak. A települések zömében tehát háromnégy pártsejt, kezdeményezés a jellemző. Az MDF 10, az SZDSZ 8, a Kisgazdák 15, a Néppárt 4, az SZDP 3, az MSZP 11, a Fidesz 1, az MSZMP 6, a Vállalkozók Pártja egy településen volt fellelhető. A civil társadalmi szerveződéseket illetően szép számmal érkeztek olyan válaszok, amelyek a legkülönbözőbb, ilyen típusú formációk jelenlétéről adtak számot. Még a pártoknál elenyésző taglétszámról szólhattunk, addig itt nagyságrendekkel nagyobb számok jelennek meg. Szolnokon csak a sportegyesületeknek több mint 8 ezer tagjuk van, de a községekben sem ritka a 100-150 fős taglétszám, nagyobb helységekben pedig a többszáz fős is gyakori. Milyen típusúak ezek a szervezetek? Egy-egy településről jelölték meg a KIOSZ-t, a Nagycsaládosok Egyesületét, a Szabadművelődési Társaságot, a TIT-et, a Szabadidős Társaságot, az Ebtenyésztők Egyesületét, két helyen működik Baráti kör, Vadásztársaság, ifjúsági és nyugdíjas szervezet. A Horgászegylet és a Vörös- kereszt 5, a tűzoltó egyesület 6, a sportkör 7 válaszban szerepelt. A kutatók úgy vélik, hogy minden egyes települési önkormányzatnak külön-külön is, de az érintetteknek együttesen is érdemes lenne áttekinteni a mai helyzetet. Tisztázni kellene, hogy a pártok, civil szerveződések miben tudnak segíteni a képviselő-testületeknek, hogy a maguk társadalmi-politikai jellegével, a bennük meglévő lakossági támogatás, érdekszféra erejével hogyan tudnak közrehatni az önkormányzati feladatok megoldásában. Lehetne például pártonként összejönni kistérségi tanácskozásokra, másrészt az is elképzelhető, hogy „sokpárti” térségi összejövetelekre kerül sor konkrét gazdasági terület- és településfejlesztési elképzelések megfogalmazására, s mindezek eredményeképpen talán valamilyen közös akcióprogram, állásfoglalás kialakítására. -feBízom a jövőben Az átalakuló gazdaság nem kíméli a sportot. Szakosztályok szűnnek meg a krónikus pénzhiány miatt. A sportbarát támogató pedig ritka mint a fehér holló. Van Szolnokon egy olyan kft., amely százezreket áldoz a sportra. Vezetőjével Kiss Józseffel, a Delta Coop Kft. ügyezető igazgatójával beszélgettünk.- Mikor jegyezte el magát a sporttal?- 1966-71-ig az MTE labdarúgója voltam. A sport révén nagyon sok barátot szereztem, akikkel most is jó viszonyban vagyok. 1972-ben egyéni vállalkozó lettem. Ez azért fontos, mert nagyon sok segítséget kaptam a sportbarátoktól. Sokat köszönhetek nekik. 1984-től egy szakcsoport elnöke lettem. Ekkor határoztam el - látva a problémákat - hogy megpróbálom visszaadni azt a segítséget, amit kaptam.- Milyen összegű támogatásról van szó?- 1989-től jelentősen bővítettem a keretet, amely ma már több mint évi 700 ezer forint, és természetesen élő munkát is adok még e mellett. Ennek értékét még nem számoltam ki.-Kiket szponzorál?- Sok mindenkit. A Cukorgyár focicsapatát, a Vegyiművek női röplabda csapatát, a Szolnoki Spartacus női kézilabdásait, a MÁV MTE labdarúgóit, továbbá A jövő bajnokainak gratulál 1991-től a Szolnok Városi Utánpótlás SE-t, melynek elnöke vagyok,- így beleszólása is van, hogy mire fordítják az összeget.- Igen, bizonyos döntési jogot is biztosít az elnöki pozíció.- A támogatott egyesületeket, csapatokat cégének reklámjára is felhasználja?- Természetesen felhasználom. Továbbá nagyon jó kapcsolatom van a város sportcentrumával. A Kft. munkájának rendszeres megrendelői. Ez mindkettőnk részére előnyös.- Milyennek látja a városi sport anyagi hátterét?- A régi „nagy segítők” sajnos vagy tönkrementek, vagy olyan gazdasági körülmények között tevékenykednek, ami nem teszi lehetővé a szponzorálást.- Ennyire tragikus a helyzet?- Azért vannak még lehetőségek. A SZUSE például többször találkozott a potenciális szponzorokkal. Sajnos sok az ellentét még közöttük, amit lehetőség szerint tompítani kell. A vélt vagy valós sérelmeket félre kell tenni a város sportjáért.- Hogyan látja az ön támogatásának a jövőjét?- Az idén létrehoztam egy 200 ezer forintos alapítványt a szolnoki utánpótlás-nevelésre. Bizakodom benne, hogy a jövőben a számlájára egyre több befizetés érkezik. Amíg a vállalkozásom sikeres, addig a támogatást folytatom. Jó gazdasági kapcsolataim vannak egy német céggel, amely szintén sokat költ a sportra. Ennek a kapcsolatnak a gyümölcse, hogy a szolnoki labdarúgók játszhattak Németországban, ők pedig nálunk. A vendég- szereplés alkalmával találkoztam Beirat polgármesterével, aki ígéretet tett arra, hogy eljön Szolnokra és felméri, milyen lehetőségek vannak a két város gazdasági és sportkapcsolatára. Összességében bízom a jövőben. Palya Árpád PALYAZA T ÜTEMESRE A Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a korábbi évek eredményes gyakorlata alapján 1993-ban is támogatást nyújt lakossági kezdeményezésű, részben önerős útalapok építésére, valamint meglevő útalapok felületi lezárására /aszfaltozására/. Az önszerveződő utcaközösségek az útépítésekre pályázatot nyújthatnak be a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodájára 1992. november 30-ig. A részletes pályázati feltételeket az irodán ismertetik és a jelentkezőknek írásban átadják, ügyfélfogadási időben, az utcák által meghatározott közös képviselők útján. A támogatásra korábban beadott, de ezideig még nem teljesített igényeket megismételni nem szükséges, mivel azok folyamatosan nyilvántartásba kerülnek. Érdeklődni telefonon lehet, a 374-426-os telefonszámon. Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda ♦12169/1H* Az önkormányzat lakáspolitikai stratégiája Az önkormányzat által kötelezően megadandó részletfizetési kölcsönök jelenlegi finanszírozási feltételei (amelyeket a kormány határozott meg) nagy támogatást nyújtanak az önkormányzati lakások megvételéhez. Bár a támogatás egy részét nemigen igazolja az épületek egy részének rossz állapota, a város számára előnytelen tovább támogatni a lakáseladásokat ilyen nyomott eladási árakkal, illetve alacsony és rögzített részletfizetési kamattal. A lakbéremelés, a lakástámogatási program és a privatizáció közötti pénzügyi összefüggés- rendszer elemzése azt mutatja, hogy azoknak a lakásoknak a privatizálása a legvalószínűbb, amelyek bérét a legmagasabbra lehetne emelni, és amelyek lakói a legkevésbé szorulnak lakástámogatásra. A lakbéremelés, a lakástámogatási program és a privatizáció közötti pénzügyi összefüggés- rendszer elemzése azt mutatja, hogy azoknak a lakásoknak a privatizálása a legvalószínűbb, amelyek bérét a legmagasabbra lehetne emelni, és amelyek lakói a legkevésbé szorulnak lakástámogatásra. A javasolt privatizációs feltételek:- Addig, amíg a 3 % kamat melletti részletfizetést kötelezően meg kell adni, célszerű, hogy az önkormányzat 25 %-ra csökkentse a lakás piaci értékéből adott árkedvezményt. 3.- Meg kell fontolni az elmaradt felújítások értékének figyelembevételét a fizetendő készpénzelőleg, illetőleg az eladási ár vonatkozásában. Az ármegállapítás mechanizmusát, a mai forgalmi érték számítását pontosítani kell.- Készpénzfizetéses vásárlás esetén az árkedvezményt a mai 40 %-ról 50 %-ra célszerű növelni.- A lakáseladás előkészítési fázisában információkat kell nyújtani a felújítás, karbantartás és a működtetés - különösen a fűtés - költségeinek várható alakulásával kapcsolatban, annak érdekében, hogy a potenciális vásárlók jól megfontolhassák vásárlási szándékukat.- A privatizáció egyik jogosultsági előfeltétele, hogy a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a háztartás jövedelmének 20 %-át.- A vegyes tulajdonlás okozta problémák minimalizálása érdekében a privatizációs küszöböt 50 %-ra vagy magasabbra kell emelni, s nem pusztán később visszavonható szándéknyilatkozattal biztosítani.- Azokban az épületekben, amelyekben ezt a küszöböt nem érik el, a potenciális vásárlóknak fel kell ajánlani olyan épületekbe való csere lehetőségét, amelyekben a privatizációs küszöböt már elérték.- A privatizációból befolyó bevétel egy részét az új feltételekkel privatizált lakóházak felújításának támogatására kell fordítani (a privatizációs bevétel meghatározott hányadát át kell utalni az adott ház felújítási alapjára azzal a megkötéssel, hogy csak nagyobb felújítási munkákra használható fel, és csak akkor, ha a felújítási alapon a lakók befizetései már legalább ugyanakkora összeget tesznek ki.) Bérlakások kezelése és fenntartása Az önkormányzati lakásstratégia fontos összetevője az a kérdés, hogy hogyan lehet a 4700 önkormányzati bérlakás üzemeltetését, karbantartását magasabb színvonalúvá tenni. A lakáskezelés és -karbantartás területén elengedhetetlenül szükséges változásokat az önkormányzat szigorú kezelési paraméterek bevezetésével és az erre kijelölt osztály szabályozó funkcióinak megerősítésével érheti el. Az egészséges verseny bevezetése az ingatlankezelési szolgáltatások területén a kezelő cégeket jobb teljesítményre fogja ösztönözni. Mivel az elmúlt rendszerben az IKV monopolhelyzetben volt az önkormányzati vagy állami tulajdonban levő lakások kezelése területén, nem kellett folyamatosan javítania teljesítményét. Az IKV 1989-ig állami támogatást élvezett, ezért nagyobb költségvetési korlátozások sem ösztönözték jobb munkára. (Folytatás a jövő heti Szolnoki Extrában) „Nem ülhetek ölbe tett kézzel” Bácsi János, a Szolnoki Evangélikus Egyház új lelkésze beszél munkájáról A költözés képét még őrző lelkészlakás a színhelye beszélgetésünknek Bácsi Jánossal, aki néhány hete a Szolnoki Evangélikus gyülekezet lelkipásztora.- Lelkész úr! Ón igen fiatal. A külső szemlélő inkább ahhoz szokott, hogy a papok korosabb emberek.- A kép nem teljesen igaz! Az egyházban egy létszámnövekedéssel párosuló fiatalodás van. Többen vannak az én korosztályomból is fiatal lelkészek, mind az osztálytársaim, mind a távola- babi ismerőseim közül.- Ön mindig a lelkészi pályára készült, vagy később döntött úgy, hogy ezt a hivatást választja?- Volt olyan elképzelésem is, hogy jogász leszek. Debrecenben jártam a református gimnáziumba, ahol több fiatal lelkészt is megismertem. Ugyanakkor egyre kevésbé tetszett a jogászi páíya. Végül a középiskola után egy év kihagyással - közben dolgoztam is - a teológián jelentkeztem. Amikor megértem, kértem a püspök urat, hogy avasson föl, és helyezzen az egyház gyakorlata szerint segédlelkészi állásba. Mivel feleségem még a teológia hallgatója, egyúttal kértem a püspök urat arra is, hogy Budapesthez viszonylag közeli szolgálati helyet jelöljön ki számunkra, ahonnan az iskola elérhető. így kerültünk Szolnokra, ahol Fodor Ottmár esperes úr halála óta betöltetlen volt a lelkészi állás, és a presbitérium kérte a püspök úrtól egy fiatal segédlelkész jelentkezését.- Szolnokot mennyire ismerte korában?- Annyit tudtam, hogy az egyházközségnek igen távol eső fiókgyülekezetei vannak. Karcag, Jászberény, Törökszentmiklós, Mezőtúr... Ezek egybefogása egy ember számára igen kemény feladat. Ugyanakkor igen nagy belőlük az evangélikusok elvándorlása, akiknek egy része Szolnokra jött, de mások távolabbi vidékre költöztek. Fokozatosan be kell magam dolgozni - nincs erre jobb kifejezés - ezeken a területeken. Először Szolnok mellett Mezőtúron, majd tovább, Jászberényben.- Ideérkezésekor mit talált itt Szolnokon?- Egy nagyon aktív kis magot - ami körülbelül negyven ember lehet - akik nagyon vártak bennünket. Miután pár napja költöztünk ide, többet egyelőre még nem tudok mondani. Az én dolgom lesz az, hogy szépen, lassan összeszedjem a gyülekezetét.- A lelkészi szolgálat egy szép része az ifjúsági munka. E téren mik az elképzelései?- Nincs túl sok adatom még arról, hogy hány fiatal van a gyülekezetben. Végig kell járnom az egész várost, az iskolákat. Itt először a középiskolákra gondolok, majd utána a többire. Ez is hosszú munka lesz, nem megy egyik napról a másikra, de nem ülhetek ölbe tett kézzel. Szeretnék egy olyan ifjúsági gyülekezetét létrehozni, mint amilyen a reformátusoknál van, csak természetesen kisebbet, mert mi kevesebben vagyunk.- Milyen formában akarja a fiatalokat megszólítani?- Semmi esetre sem úgy, hogy aki már csatlakozott valahová, az jöjjön át hozzánk. Nem akarunk más egyháztól, vagy gyülekezettől embereket elhívni. De szeretettel várunk mindenkit, legyen akármegkereszteletlen fiatal, aki kíváncsi rá mit csinálunk, vagy feltámadt érdeklődése az evangélium iránt. Őket akarjuk megkeresni.- Ezen a területen sokat mozognak, többek között szekták is. Velük is fog akaratlanul találkozni a munkája során.- A szektákkal az egyik fő baj - tisztelet a kivételnek -, hogy nemcsak elsősorban a kallódó fiatalokat keresik, hanem azok közül akarnak maguk közé ragadni tagokat, akiknek már van némi kapcsolata az evangéliummal, nyitottak rá és többnyire egy-egy gyülekezet tagjai. Amit pedig a Szentírással tesznek, az a legtöbb esetben sarlatánság. Előszeretettel citálják a legnehezebben értelmezhető bibliai részeket, mint az apokalipszis, főképpen nagyvonalúan magyarázva olyan sorokat, amelyek teológusok nemzedékeinek okoznak komoly problémákat. És így tovább. Áz egyházban maradt meg az evangélium kétezer esztendőn keresztül, bármely egyház is volt az, és bármilyen képviselői voltak. Végső soron megítélésük nem a mi dolgunk, hanem az Úré! Ő dönti el, megtartja-e őket vagy sem.- Köszönöm a beszélgetést és sok sikert kívánok Önöknek. Szathmáry István Az oldalt összeállította: Szurntay Zoltán
