Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-07 / 263. szám

4 Szolnoki Extra 1992. NOVEMBER 7. Szolnoki agglomeráció Pártok és más szerveződések Most és még néhány cikk ere­jéig a politikai szerepkör sajá­tosságait elemeztük az agglome­rációban, már a rendszerváltás utáni időszakban. Ezekben az elemzésekben, amely egy 1990- es évi kérdőíves elemzésen ala­pult, részt vettek a települések akkori vezetői is. Valószínű, hogy a kép azóta némileg módo­sult, mégis úgy ítélhető meg, hogy sok segítséget adhat a ma elemzőinek. A megkérdezések során a kutatók arra voltak kí­váncsiak, hogy az adott települé­sen hány és milyen pártszerve­zet, egyesület, érdekszervezet működik, milyen ezekkel a kap­csolat, hogyan látják vezetőik az önkormányzatok jövendő mű­ködését, milyen típusú társulá­sokat, milyen konkrét területe­ken és kikkel tudnának elképzel­ni, milyen gyakorlati hasznot re­mélnek ezektől. A felmérésből kiderült, hogy Törökszentmiklóson hét pártról, Tiszaföldváron hatról, Tiszajenőn, Nagykörűn ötről, Kengyelen, Ci­bakházán, Újszászon, Vezsenyben négyről, Rákóczifalván, Jászkara- jenőn, Tószegen háromról, Tisza- püspökin, Zagyvarékason, Rákó­cziújfalun, Kőteleken kettőről, Ti- szatenyőn egyről tudnak, Szászbe­rekről pedig jelezték, hogy éppen szervezés alatt van egy. A nagy­ságrendek érzékeltetésénél általá­ban a „néhány”, az „egy-két” tag megjelölést használták. Mindezek alól kivétel Szolnok, ahol tizenegy párt jelenlétéről tudósítottak. A te­lepülések zömében tehát három­négy pártsejt, kezdeményezés a jellemző. Az MDF 10, az SZDSZ 8, a Kisgazdák 15, a Néppárt 4, az SZDP 3, az MSZP 11, a Fidesz 1, az MSZMP 6, a Vállalkozók Pártja egy településen volt fellelhető. A civil társadalmi szerveződé­seket illetően szép számmal érkez­tek olyan válaszok, amelyek a leg­különbözőbb, ilyen típusú formá­ciók jelenlétéről adtak számot. Még a pártoknál elenyésző taglét­számról szólhattunk, addig itt nagyságrendekkel nagyobb szá­mok jelennek meg. Szolnokon csak a sportegyesületeknek több mint 8 ezer tagjuk van, de a közsé­gekben sem ritka a 100-150 fős taglétszám, nagyobb helységek­ben pedig a többszáz fős is gyako­ri. Milyen típusúak ezek a szerve­zetek? Egy-egy településről jelöl­ték meg a KIOSZ-t, a Nagycsalá­dosok Egyesületét, a Szabadmű­velődési Társaságot, a TIT-et, a Szabadidős Társaságot, az Ebte­nyésztők Egyesületét, két helyen működik Baráti kör, Vadásztársa­ság, ifjúsági és nyugdíjas szerve­zet. A Horgászegylet és a Vörös- kereszt 5, a tűzoltó egyesület 6, a sportkör 7 válaszban szerepelt. A kutatók úgy vélik, hogy min­den egyes települési önkormány­zatnak külön-külön is, de az érin­tetteknek együttesen is érdemes lenne áttekinteni a mai helyzetet. Tisztázni kellene, hogy a pártok, civil szerveződések miben tudnak segíteni a képviselő-testületeknek, hogy a maguk társadalmi-politikai jellegével, a bennük meglévő la­kossági támogatás, érdekszféra erejével hogyan tudnak közrehatni az önkormányzati feladatok meg­oldásában. Lehetne például pár­tonként összejönni kistérségi ta­nácskozásokra, másrészt az is el­képzelhető, hogy „sokpárti” tér­ségi összejövetelekre kerül sor konkrét gazdasági terület- és tele­pülésfejlesztési elképzelések meg­fogalmazására, s mindezek ered­ményeképpen talán valamilyen közös akcióprogram, állásfoglalás kialakítására. -fe­Bízom a jövőben Az átalakuló gazdaság nem kíméli a sportot. Szak­osztályok szűnnek meg a krónikus pénzhiány miatt. A sportbarát támogató pedig ritka mint a fehér holló. Van Szolnokon egy olyan kft., amely százezreket áldoz a sportra. Vezetőjével Kiss Jó­zseffel, a Delta Coop Kft. ügyezető igazgatójával be­szélgettünk.- Mikor jegyezte el magát a sporttal?- 1966-71-ig az MTE lab­darúgója voltam. A sport ré­vén nagyon sok barátot sze­reztem, akikkel most is jó vi­szonyban vagyok. 1972-ben egyéni vállalkozó lettem. Ez azért fontos, mert nagyon sok segítséget kaptam a sportbará­toktól. Sokat köszönhetek ne­kik. 1984-től egy szakcsoport elnöke lettem. Ekkor határoz­tam el - látva a problémákat - hogy megpróbálom visszaadni azt a segítséget, amit kaptam.- Milyen összegű támogatásról van szó?- 1989-től jelentősen bővítet­tem a keretet, amely ma már több mint évi 700 ezer forint, és termé­szetesen élő munkát is adok még e mellett. Ennek értékét még nem számoltam ki.-Kiket szponzorál?- Sok mindenkit. A Cukorgyár focicsapatát, a Vegyiművek női röplabda csapatát, a Szolnoki Spartacus női kézilabdásait, a MÁV MTE labdarúgóit, továbbá A jövő bajnokainak gratulál 1991-től a Szolnok Városi Után­pótlás SE-t, melynek elnöke va­gyok,- így beleszólása is van, hogy mire fordítják az összeget.- Igen, bizonyos döntési jogot is biztosít az elnöki pozíció.- A támogatott egyesületeket, csapatokat cégének reklámjára is felhasználja?- Természetesen felhasználom. Továbbá nagyon jó kapcsolatom van a város sportcentrumával. A Kft. munkájának rendszeres meg­rendelői. Ez mindkettőnk részére előnyös.- Milyennek látja a városi sport anyagi hátterét?- A régi „nagy segítők” saj­nos vagy tönkrementek, vagy olyan gazdasági körülmények között tevékenykednek, ami nem teszi lehetővé a szponzorá­lást.- Ennyire tragikus a helyzet?- Azért vannak még lehetősé­gek. A SZUSE például többször találkozott a potenciális szpon­zorokkal. Sajnos sok az ellentét még közöttük, amit lehetőség szerint tompítani kell. A vélt vagy valós sérelmeket félre kell tenni a város sportjáért.- Hogyan látja az ön támoga­tásának a jövőjét?- Az idén létrehoztam egy 200 ezer forintos alapítványt a szolnoki utánpótlás-nevelésre. Bizakodom benne, hogy a jövő­ben a számlájára egyre több be­fizetés érkezik. Amíg a vállal­kozásom sikeres, addig a támoga­tást folytatom. Jó gazdasági kap­csolataim vannak egy német cég­gel, amely szintén sokat költ a sportra. Ennek a kapcsolatnak a gyümölcse, hogy a szolnoki labda­rúgók játszhattak Németország­ban, ők pedig nálunk. A vendég- szereplés alkalmával találkoztam Beirat polgármesterével, aki ígére­tet tett arra, hogy eljön Szolnokra és felméri, milyen lehetőségek vannak a két város gazdasági és sportkapcsolatára. Összességében bízom a jövőben. Palya Árpád PALYAZA T ÜTEMESRE A Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a ko­rábbi évek eredményes gyakorlata alapján 1993-ban is támogatást nyújt lakossági kezdeményezésű, rész­ben önerős útalapok építésére, valamint meglevő útalapok felületi lezárására /aszfaltozására/. Az önszerveződő utcaközösségek az útépítésekre pályázatot nyújthatnak be a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodájára 1992. november 30-ig. A részletes pályázati feltételeket az irodán ismertetik és a jelentkezőknek írásban átadják, ügyfélfogadási időben, az utcák által meghatározott közös képviselők útján. A támogatásra korábban beadott, de ezideig még nem teljesített igényeket megismételni nem szükséges, mivel azok folyamatosan nyilvántartásba kerülnek. Érdeklődni telefonon lehet, a 374-426-os telefonszámon. Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda ♦12169/1H* Az önkormányzat lakáspolitikai stratégiája Az önkormányzat által köte­lezően megadandó részletfizeté­si kölcsönök jelenlegi finanszí­rozási feltételei (amelyeket a kormány határozott meg) nagy támogatást nyújtanak az önkor­mányzati lakások megvételéhez. Bár a támogatás egy részét nemi­gen igazolja az épületek egy ré­szének rossz állapota, a város számára előnytelen tovább tá­mogatni a lakáseladásokat ilyen nyomott eladási árakkal, illetve alacsony és rögzített részletfize­tési kamattal. A lakbéremelés, a lakástámo­gatási program és a privatizáció közötti pénzügyi összefüggés- rendszer elemzése azt mutatja, hogy azoknak a lakásoknak a privatizálása a legvalószínűbb, amelyek bérét a legmagasabbra lehetne emelni, és amelyek lakói a legkevésbé szorulnak lakástá­mogatásra. A lakbéremelés, a lakástámo­gatási program és a privatizáció közötti pénzügyi összefüggés- rendszer elemzése azt mutatja, hogy azoknak a lakásoknak a privatizálása a legvalószínűbb, amelyek bérét a legmagasabbra lehetne emelni, és amelyek lakói a legkevésbé szorulnak lakástá­mogatásra. A javasolt privatizációs feltételek:- Addig, amíg a 3 % kamat melletti részletfizetést kötelező­en meg kell adni, célszerű, hogy az önkormányzat 25 %-ra csök­kentse a lakás piaci értékéből adott árkedvezményt. 3.- Meg kell fontolni az elma­radt felújítások értékének figye­lembevételét a fizetendő kész­pénzelőleg, illetőleg az eladási ár vonatkozásában. Az ármegál­lapítás mechanizmusát, a mai forgalmi érték számítását ponto­sítani kell.- Készpénzfizetéses vásárlás esetén az árkedvezményt a mai 40 %-ról 50 %-ra célszerű növel­ni.- A lakáseladás előkészítési fázisában információkat kell nyújtani a felújítás, karbantartás és a működtetés - különösen a fűtés - költségeinek várható ala­kulásával kapcsolatban, annak érdekében, hogy a potenciális vásárlók jól megfontolhassák vásárlási szándékukat.- A privatizáció egyik jogo­sultsági előfeltétele, hogy a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a háztartás jövedelmének 20 %-át.- A vegyes tulajdonlás okozta problémák minimalizálása érde­kében a privatizációs küszöböt 50 %-ra vagy magasabbra kell emelni, s nem pusztán később visszavonható szándéknyilatko­zattal biztosítani.- Azokban az épületekben, amelyekben ezt a küszöböt nem érik el, a potenciális vásárlóknak fel kell ajánlani olyan épületek­be való csere lehetőségét, ame­lyekben a privatizációs küszöböt már elérték.- A privatizációból befolyó bevétel egy részét az új feltéte­lekkel privatizált lakóházak fel­újításának támogatására kell for­dítani (a privatizációs bevétel meghatározott hányadát át kell utalni az adott ház felújítási alap­jára azzal a megkötéssel, hogy csak nagyobb felújítási munkák­ra használható fel, és csak akkor, ha a felújítási alapon a lakók be­fizetései már legalább ugyanak­kora összeget tesznek ki.) Bérlakások kezelése és fenntartása Az önkormányzati lakásstra­tégia fontos összetevője az a kér­dés, hogy hogyan lehet a 4700 önkormányzati bérlakás üzemel­tetését, karbantartását magasabb színvonalúvá tenni. A lakáske­zelés és -karbantartás területén elengedhetetlenül szükséges változásokat az önkormányzat szigorú kezelési paraméterek be­vezetésével és az erre kijelölt osztály szabályozó funkcióinak megerősítésével érheti el. Az egészséges verseny bevezetése az ingatlankezelési szolgáltatá­sok területén a kezelő cégeket jobb teljesítményre fogja ösztö­nözni. Mivel az elmúlt rendszerben az IKV monopolhelyzetben volt az önkormányzati vagy állami tulajdonban levő lakások kezelé­se területén, nem kellett folya­matosan javítania teljesítmé­nyét. Az IKV 1989-ig állami tá­mogatást élvezett, ezért nagyobb költségvetési korlátozások sem ösztönözték jobb munkára. (Folytatás a jövő heti Szolno­ki Extrában) „Nem ülhetek ölbe tett kézzel” Bácsi János, a Szolnoki Evangélikus Egyház új lelkésze beszél munkájáról A költözés képét még őrző lel­készlakás a színhelye beszélgeté­sünknek Bácsi Jánossal, aki né­hány hete a Szolnoki Evangéli­kus gyülekezet lelkipásztora.- Lelkész úr! Ón igen fiatal. A külső szemlélő inkább ahhoz szo­kott, hogy a papok korosabb em­berek.- A kép nem teljesen igaz! Az egyházban egy létszámnöveke­déssel párosuló fiatalodás van. Többen vannak az én korosztá­lyomból is fiatal lelkészek, mind az osztálytársaim, mind a távola- babi ismerőseim közül.- Ön mindig a lelkészi pályára készült, vagy később döntött úgy, hogy ezt a hivatást választja?- Volt olyan elképzelésem is, hogy jogász leszek. Debrecen­ben jártam a református gimná­ziumba, ahol több fiatal lelkészt is megismertem. Ugyanakkor egyre kevésbé tetszett a jogászi páíya. Végül a középiskola után egy év kihagyással - közben dol­goztam is - a teológián jelentkez­tem. Amikor megértem, kértem a püspök urat, hogy avasson föl, és helyezzen az egyház gyakor­lata szerint segédlelkészi állásba. Mivel feleségem még a teológia hallgatója, egyúttal kértem a püspök urat arra is, hogy Buda­pesthez viszonylag közeli szol­gálati helyet jelöljön ki szá­munkra, ahonnan az iskola elér­hető. így kerültünk Szolnokra, ahol Fodor Ottmár esperes úr ha­lála óta betöltetlen volt a lelkészi állás, és a presbitérium kérte a püspök úrtól egy fiatal segédlel­kész jelentkezését.- Szolnokot mennyire ismerte korában?- Annyit tudtam, hogy az egy­házközségnek igen távol eső fi­ókgyülekezetei vannak. Karcag, Jászberény, Törökszentmiklós, Mezőtúr... Ezek egybefogása egy ember számára igen kemény feladat. Ugyanakkor igen nagy belőlük az evangélikusok elván­dorlása, akiknek egy része Szol­nokra jött, de mások távolabbi vidékre költöztek. Fokozatosan be kell magam dolgozni - nincs erre jobb kifejezés - ezeken a te­rületeken. Először Szolnok mel­lett Mezőtúron, majd tovább, Jászberényben.- Ideérkezésekor mit talált itt Szolnokon?- Egy nagyon aktív kis magot - ami körülbelül negyven ember lehet - akik nagyon vártak ben­nünket. Miután pár napja költöz­tünk ide, többet egyelőre még nem tudok mondani. Az én dol­gom lesz az, hogy szépen, lassan összeszedjem a gyülekezetét.- A lelkészi szolgálat egy szép része az ifjúsági munka. E téren mik az elképzelései?- Nincs túl sok adatom még arról, hogy hány fiatal van a gyü­lekezetben. Végig kell járnom az egész várost, az iskolákat. Itt elő­ször a középiskolákra gondolok, majd utána a többire. Ez is hosszú munka lesz, nem megy egyik napról a másikra, de nem ülhetek ölbe tett kézzel. Szeret­nék egy olyan ifjúsági gyüleke­zetét létrehozni, mint amilyen a reformátusoknál van, csak ter­mészetesen kisebbet, mert mi ke­vesebben vagyunk.- Milyen formában akarja a fiatalokat megszólítani?- Semmi esetre sem úgy, hogy aki már csatlakozott valahová, az jöjjön át hozzánk. Nem akarunk más egyháztól, vagy gyülekezet­től embereket elhívni. De szere­tettel várunk mindenkit, legyen akármegkereszteletlen fiatal, aki kíváncsi rá mit csinálunk, vagy feltámadt érdeklődése az evan­gélium iránt. Őket akarjuk meg­keresni.- Ezen a területen sokat mo­zognak, többek között szekták is. Velük is fog akaratlanul talál­kozni a munkája során.- A szektákkal az egyik fő baj - tisztelet a kivételnek -, hogy nemcsak elsősorban a kallódó fiatalokat keresik, hanem azok közül akarnak maguk közé ra­gadni tagokat, akiknek már van némi kapcsolata az evangélium­mal, nyitottak rá és többnyire egy-egy gyülekezet tagjai. Amit pedig a Szentírással tesznek, az a legtöbb esetben sarlatánság. Elő­szeretettel citálják a legnehezeb­ben értelmezhető bibliai része­ket, mint az apokalipszis, főkép­pen nagyvonalúan magyarázva olyan sorokat, amelyek teológu­sok nemzedékeinek okoznak ko­moly problémákat. És így to­vább. Áz egyházban maradt meg az evangélium kétezer esztendőn keresztül, bármely egyház is volt az, és bármilyen képviselői vol­tak. Végső soron megítélésük nem a mi dolgunk, hanem az Úré! Ő dönti el, megtartja-e őket vagy sem.- Köszönöm a beszélgetést és sok sikert kívánok Önöknek. Szathmáry István Az oldalt összeállította: Szurntay Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom