Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-02 / 258. szám

1992. NOVEMBER 2. Sportextra 7 Röplabda NB I. A-csoport Félsiker a hétvégi fordulókban A vezetők mégsem szálltak le a magas nyeregről... Férfiak: Szolnoki Vegyimű­vek SE - Kazincbarcikai Vegyész SE 3:0 (9, 6, 14) Tűzoltócsamok, 100 n., v.: Má- thé, Kerék Vegyiművek: Hajdú, Janus- csika, Szűcs, Gulyás, Makai, Tóth G. Csere: Buday, Papp. Edző: Péter Ferenc. KVSE: Berkes, Kiss Zs. I., Du- mirtu, Simon, Bencsik, Pavelek. Csere: Pálinkás, Tóth. Edző: Dudás András. Az A-csoportban való bentma- radásért sorsdöntő mérkőzésre „invitálta” a Vegyiművek együtte­se a sereghajtó Barcikát. Utóbbiak hiába álltak nyeretlenül, egyik leg­erősebb emberük, az idegenlégiós Pavelek neve váratlanul ismét fel­tűnt a jegyzőkönyvben - játéken­gedélyét sikerült megújítani. Vele tovább nőtt a Vegyész ma­gassági fölénye, amit igyekeztek kihasználni a mérkőzés elején. Igazi presztízscsata kialakulását sejtették a látványos, küzdelmes labdamenetek, tíz perc elteltével mindössze 2-2-t mutatott az ered­ményjelző. Megváltoztatta véde­kezési taktikáját a hazai együttes, ennek velejárójaként a borsodiak ütései rendre tenyerekben akadtak el. Hamarjában ellépett 8-3-ra a Vegyi, innen lelkes játékkal még egyenlítettek a vendégek, de Ja- nuscsika vezérletével, kijátszott támadásokkal és remek blokkok­kal már a második szetthez sora­koztak a csapatok. Továbbra is „bikából” próbálkozott a Kazinc­barcika, míg a Szolnok az eszét használta pontszerzéseihez. Egyre egyértelműbbé vált Hajdűék fölé­nye; nem ismertek elveszett lab­dát, a kegyelemdöfést pedig Tóth „szúrta” be. Néhány vegyis könnyelműsködés elegendő volt ahhoz, hogy a harmadik játszmá­ban pillanatok alatt nyolc ponttal elhúzzon az ellenfél, 1-9! Innen kellett egységes csapatmunkájuk­kal lépésenként visszaküzdeniük magukat a mieinknek. Még 13-13- nál is egyenlő volt az állás, ám Makai egy leütés, majd óriási ová­ció kíséretében véget vetett a mér­kőzésnek. Jók: Januscsika, Makai, Hajdú, Tóth, ill. senki (kocsis) Nők: Lehel SC - Danubius Ext­rádé 3:2 (-14, 3, 7,-10, 6) Jászberény, 100 n„ v.: Simái, Grabner Lehel: Petliak, Sápi, Arisena, Pesti, Nagy M„ Göblyös. Csere: Agócs. Edző: Szőke Péter. Danubius: Korbelné, Kissné, Szakállné, Molnárné, Juhász Zs., Vadászná. Csere: Baji. Edző: Déri Dezső. A biztos győzelem tudatában lé­pett pályára az utóbbi fordulókban magára találó, sorrendben három győzelmet arató jászberényi együttes. Ez meg látszott játékosai teljesítményén, akik elképzelni sem tudták, hogy ezen a találkozón akár vereséget is szenvedthetnek. Pedig ellenfelük, a rutinos „öreg rókákból” álló Danubius pont az ilyen alkalmakat szokta kihasznál­ni. Korbelnéék nem szakították meg magukat most sem, a számuk­ra elérhetetlennek tűnő labdákra nem mozdultak, viszont többéves tapasztalatuk révén sok esetben e- lőre tudták a leheles lányok elkép­zeléseit. Ennek ellenére három játszmalabdája volt a herényiek­nek, ám ezeket hárítva meglepe­tésre a fővárosiak szereztek veze­tést. Úgy látszik a váratlan „po­fon” magukhoz térítette a hazaia­kat, és Petliak irányításával pilla­natok alatt egyenlítettek. A harma­dik szettben tovább tartott lendüle­tük, bár még mindig nem játszot­tak jól, legalább kihasználták ven­dégeik lassúságát és simán nyerték a menetet. A nézőtéren helyet fog­lalók lassan szedelőzködni kezd­tek, mondván formaság lesz a ne­gyedik játszma. Nem így gondolták azonban a „főszereplők”. Mintha mezt cse­réltek volna a csapatok, a rendkí­vül okosan és taktikusan játszó pestiek Vadászná ütéseivel 10-8- ról fordították meg az állást, és csikarták ki a döntő „ütközet” le­hetőségét. Ekkorra azonban vég­képp elkészültek erejükkel a hajó­gyáriak, így megerőltetés nélkül szerezhették meg a rövidítésben a győzelmet a kék-fehérek. Csak magukat okolhatják a ha­zai játékosok, hogy öt játszmára kényszerültek a - fizikálisán - lé­nyegesen gyengébb Danubius el­lenében. Ha megszokott formáju­kat hozzák Sápiék, negyven perc alatt, simán diadalmaskodhattak volna. (géléi) Szolnoki Vegyiművek SE - BVSC 2:3 (9, -9, 7, -5, -11) Tiszaligeti sportcsarnok, 100 n„ v.: Zsillé, Hóbor Vegyiművek: Lőrinczné, Cserfán, Szlivkó, Kmézic, dr. Si- kéné, Hajdúné. Csere: Illésné, Gergelyfy, Vasicsek. Edző: Vasi- csek János. BVSC: Molnár, Kovács, Szél, Gorbacsova, Fésűs, Szíjjártó. Csere: Mátrai, Lengyel. Edző: Kotsis Attiláné. A tisztes helytállás reményében készülődött a tabella második he­lyén álló BVSC elleni összecsa­pásra a hazai együttes. Ehhez ké­pest már az meglepetésnek számí­tott, amikor a lelkes szolnokiak egyre tudatosabb játékukkal káosz elé állították a zötykölődő vasuta­sokat. A második szett elején „rossz vendéglátó” módjára to­vábbra is a Vegyi tartotta marká­ban a fővárosiakat, ám Szél szer­váival utóbbiak fordítottak, sőt a maguk javára döntötték a játékrész sorsát Kotsis Attiláné „lányai”. A harmadik játékrész Tisza-parti si­kerével már „csak” az utolsó szet­tet kellett volna hozni Kmézicék- nek, ám a BVSC megtáltosodva 0:12 után (!) juttatta becsü­letpontja megszerzéséhez a szol­nokiakat. A tie-break-ben 8-9-re még felküzdötték magukat a haza­iak, de a papírformát egyre jobb formájuk ellenére sem sikerült fel­borítaniuk. (ko-) Szolnoki Vegyiművek SE - Va­sas tuttoMobil 2:3 (, 12,13, -9, -4, -12) Tiszaligeti sportcsarnok, 100n„ v.: Horváth, Hajdú Vegyiművek: Lőrinczné, Csertán, Szlivkó, Kmézic, dr. Si- kéné, Illésné. Csere: Vasicsek, Hajdúné, Gergelyfy, Berta. Edző: Vasicsek János. Vasas: Császár, Danbendzett, Sztankó, Nyári, Demeter, Schlégl. Csere: Grundmann, Domokos, Kovács. Edző: Sun De Li. Vasárnap ismét nagy lehetősé­gét szalasztott el a Vegyiművek női együttese, a péntekihez hason­lóan újfent ötszettes találkozón - ezúttal a Vasassal szemben. Amit a Vasicsek-lányok az első két játsz­ma - egyenként - több, mint har­minc perces csatáiban „kiszenved­tek”, azt a harmadik szettben vesz­ni hagyták. Pedig mindenki tisztá­ban lehetett vele, az addig össze­sét, rendkívül rosszul fogadó, el­képzelések nélkül játszó vendége­ket nem a negyedik, de még csak nem is az ötödik játékrészben kell(ett volna) megverni, hanem az említett kritikus harmadikban. Ott azonban hiába volt 4-0, majd 7-5 a szolnokiak javára, a még csak 16 esztendős, de ezúttal a mezőny legjobbja, Danbendzett szervái­val, majd a szett végén a blokkok­kal megkezdte felzárkózását a tut- toMobili, 2-1. A negyedik menet már magabiztos vendéggyőzelmé­hez pedig már csak percek kellet­tek, így a tie-break szintén fővárosi sikert sejtetett. A lelkes hazaiak még megpróbáltak hitet önnteni a szurkolókba (11-12), a győzelmet azonban már nem sikerült megsze­rezniük. Jók: Szlivkó, dr. Sikéné, Kmé­zic, ill. Danbendzett, Nyári, De­meter Tovább már aligha fokozható ellentét alakult ki az utóbbi hetek során a magyar kerékpárosok és a szövetség vezetése között. Az eredményesség helyett az intri­ka, a viszály került előtérbe, méghozzá a széles nyilvánosság előtt. Kezdődött a dolog azzal, hogy szeptember közepén negy­ven aláírással ellátott nyílt leve­let juttattak el a sportnapilapon keresztül a versenyzők és a klu­bok az MKSZ vezetőihez, nyíl­tan lemondásra szólítva fel őket. A levél hatalmas lavinát, nyilat­kozatháborút indított el, amelyet a NAP TV adása még jobban kiélezett. A Sipos János techni­kai igazgató és Eisenkrammer Károly versenyző közötti „szem­besítés” nemhogy eredményre nem vezetett, de még elszántab- bá tette a sztrájkra készülő spor­tolókat. Az október 18-iki hegyi­bajnokság látványos bojkottja volt az utolsó csepp a pohárban. A szó- és tettpárbaj résztvevői is beláthatták, hogy ez az út nem járható tovább. Legalábbis így gondolhatták azok a versenyzők, akik szombatra fórumot szervez­tek az Ybl Miklós Műszaki Főis­kolán. S noha az „ellenzék” kép­viselői sem a várt számban jöttek el a megbeszélésre (a három- százvalahány érintett közül mintegy kilencvenen), ők leg­alább készek voltak a szembesí­tésre. Nem úgy a szövetség veze­Kosárlabda NB I. Nők: Szolnoki MÁV MTE-Szé- kesfehérvári Ikarus 75-53 (36- 27) Véső út, 100 n„ v.: Mustos, Sza- lontai MÁV MTE: Koroleva 15, Krasznai 27/3, Telepovszki 6/6, Czeglédi 10, Gailouma 17/3. Edző: Rasid Abeljanov. A sorsolás szeszélye folytán az elmúlt hét végén az Alba Regia, most a szintén székesfehérvári Ika­rus volt a Szolnok ellenfele. A bra­vúros idegenbeli diadal után itthon egyértelműen győzelmi esélyekkel léptek pályára a Rasid-lányok. A két együttes jól ismeri egymást, hisz az elmúlt idényben kilenc al­kalommal találkoztak, ellenben Abeljanov mester először látta a fehérváriakat. Mérkőzés előtt de­rűlátóan ítélte meg csapata esélye­it: - Bár az ellenfelet nem ismerem, az eddig elvégzett munkát figye­lembe véve, bízom a lányokban. Kapkodva, idegesen kezdett mindkét együttes, a piros-kékek több ziccert kihagytak, a 7. perc­ben 8-8 volt az eredmény. Mintha az eltelt időszak csupán bemelegí­tés lett volna, ettől kezdve fokoza­tosan feljött a Szolnok. Elsősorban Krasznai és Gailouma ponterős já­téka révén, de a centerek is kivették részüket a feladatokból a légtér „uraivá” nőve. A félidő vége előtt néhány másodperccel Telepovszki „demoralizáló” triplája a biztos hazai előnyt jelentette. A második játékrészben a MÁV MTE ott folytatta, ahol abbahagy­ta. Pillanatnyi megállás sem volt a pályán, űzték, hajtották ellenfelü­ket. Előbb Czeglédi, majd Krasz­nai három duplája után már húsz pontra nőtt az előny . Ebben az idő­szakban az Ikarus erejéből egyet­len pontra sem futotta. A jó véde­kezésből eredően Gailouma több labdát elhalászott, melyekből ha­marosan egy ziccer és egy három­pontos került a kosárba. Koroleva fizikai adottságait jól kihasználva tése! Sem Tolnai Zoltán főtitkár, sem Sipos János technikai igaz­gató nem tartotta fontosnak a megjelenést, noha az október 20- iki szövetségi értekezleten a bé- külékeny hangnem a megegye­zés esélyét vetítette elő. Mivel az egyik fél távolmaradt, a kör be­zárult, a vélemények ütköztetése elmaradt, csak a vezetést bírálók tudták érdekeiket egyeztetni. Az ülést levezető Illés Bálint, a Jacobs-FTC vezetőedzője be­vezetésképp vázolta az idei év azon keserű történéseit, amelyek a nyílt kenyértöréshez vezettek. Érintette benne a válogatási el­vek megsértését, a szakmai prog­ram hiányát, az alapszabály bé nem tartását, a versenyzők sem­mibe vételét. Az utána követke­zett felszólalókat arra kérte, hogy „tartózkodjatok a szemé­lyeskedéstől, mert nem vehetjük fel az ő stílusukat”. Intelme ha­tott, mert a tét nagyságához ké­pest feltűnően higgadt, kulturált hangnemben zajlott az értekez­let. A hozzászólók a sportág elég széles skáláját reprezentálták az egyesületi elnöktől, szakosztály- vezetőtől kezdve az olimpikon és amatőr versenyzőkön, szülőn ke­resztül az üzletemberig, triatlo- nos képviselőig egyaránt. Elsőként a versenyzők szóvi­vője, Eisenkrammer Károly ve­tette fel, hogy csak az utóbbi idő­ben megismert és a botrány ki­oroszlánként küzdött, mellette azért pontszerzéskor sem aludt. Ha a javára megítélt büntetőket bizto­sabban értékesítené, a szurkolók­nak még több örömben lenne ré­szük. A Szolnok ismét a kezdő­ötössel játszotta végig a találkozót. Teljesítményére álljon itt néhány adat: 37 lepattanó, 11 szerzett lab­da, 51 százalékos dobóteljesít­mény. Csak így tovább! A találkozó vé­gén mesterük - érthetően - elége­dett vott: - Az eredmény már betírtp volt a csapatban, csak az volt p. pattanása óta „szamizdat” kiad­ványként kézről kézre járó alap- szabályzat ismeretében az MKSZ léte és működése tör­vénytelen, így a kerékpáros java­solta a rendkívüli közgyűlés összehívását, amelyet a tagság egyharmadának kell kezdemé­nyeznie. Bottyán János, a Postás SE elnöke arra figyelmeztetett, hogy a versenyzők bármilyen lé­pést csak az egyesületi vezető­kön keresztül, azok tudtával tud­nak kieszközölni. Az elnökség tagjai közül egyedüliként megje­lent Végh Oszkár - önkritikát gyakorolva - alkalmatlannak mi­nősítette az egész elnökséget, egyben teljes belső elszámolást sürgetett. A jelenleg is érvényben lévő alapszabály egyik egykori kidol­gozója, Rétéi Lajos, az MKSZ ex-elnöke figyelmeztette a jelen­lévőket arra, hogy felesleges a rendkívüli közgyűlés összehívá­sa, tekintettel arra, hogy a jelen­legi elnökségnek kötelessége a rendes, tisztújító fórum meghir­detése az olimpiai ciklus végez­tével. A megjelentek ezért úgy döntöttek, hogy a helyszínen lét­rehozott „válságstáb’ ’ közvetíté­sével eljuttatják Lex Zoltán el­nöknek az ülés jegyzőkönyvét, megpróbálván kieszközölni - az egyébként esedékes - közgyűlés összehívását. kérdés, mikor győzik le önmagu­kat. Ez most sikerült. Örülök a győ­zelemnek, de már az előttünk álló feladatokra gondolok. Ifjúságiak: Sz. MÁV MTE-Ikarus 49-91 (23-50) Vezette: dr. Frizzi, Szabó Szolnok: Lugossy 7, Pusztai 6. Szombathelyi 10, Cseh 13, Bene­dek 4. Csere: Janik3, Futó 2, Bag- di 4. Edző: Rasid Abeljanov A listavezető Ikarus ilyen kü­lönbséggel is megérdemelten győ­zött. V 1* . í Balogh. Pavelek (11) itt még átejti a szolnoki sáncot, később azonban ütései a tenyerekben akadtak el Kijött a befektetett munka Koroleva fizikai adottságait kihasználva éppen „oroszlánkör­meit” villogtatja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom