Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-05 / 261. szám

10 ÜZLETELŐ 1992. NOVEMBER 5. Lakni pedig kell, de biztonságosan! Jó tanácsok - nehéz helyzetekre Ha a biztosítások között rangsorolni lehet, akkor nyilvánvaló, hogy a lakásbiztosítás a legkevésbé nélkülözhető a korszerű háztartások életében. Éppen ezért hasznosak lehetnek dr. Zolnai Lászlónak, a Hungária Biztosító ügyvezető igazgatójának tanácsai. Első tanács: Ésszerű kompro­misszum az ügyfél és a biztosító között!- A lakásbiztosítás összegbiztosítás, melynek két fajtáját képzelhetjük el. Vegyünk például az egyszerűség kedvé­ért egy tollat, amelynek a pótlási értéke mai áron 100 forint. Ezt bármilyen összegre lehet biztosítani, mondjuk 50 forintra is. Ha ebben a toliban tíz forint­nyi kár keletkezik, akkor a biztosított 5 forintot kap, hiszen a toll a fele értékére biztosított. Ezt a biztosítási formát lakásbiztosí­tásnál nagyon nehézkes volna alkalmaz­ni, hiszen azt jelentené, hogy minden egyes apró kárnál is teljes leltárt kellene felvenni, majd ezt a jegyzéket a feladott biztosítási összeggel összehasonlítani. Részletes számításokkal, nehéz, bonyo­lult eljárással kellene-kezelni a kárren­dezést és csak utána következhetne a kárszámítás. Ez egy kis kár esetében is megtízszerezné a ráfordított összeget. Éppen ezért a biztosítók valamiféle kompromisszumot kerestek és kitaláták azt a biztosítást, ahol az ügyfél által megjelölt vagy választott biztosítási összegig a biztosító a teljes kárt fizeti a biztosítási összeg vizsgálata nélkül. Az ötven forintra biztosított száz forint ér­tékű tollat véve példának, tíz forintos kár esetén a biztosító nem a fele kárt, hanem a teljes 10 forintot fizeti. Nyilvánvaló, hogy ennek az 5 forin­tos többletkár kifizetésnek vagy a díj­ban, vagy pedig valamiféle más módon kell megtérülnie. Lakásbiztosításnál például rögtön üzletkötéskor. De az megvalósíthatatlan, hogy üzletkötéskor a biztosító egy teljes rovancsot csinál­jon, mert akkor a biztosítás megkötésé­hez nem üzletkötő, hanem egy vagyon­értékelő bizottság kellene. Annak a költ­sége pedig több tízszerese a biztosítási díjnak. Ezért találták ki a lakásbiztosítá­si konstruktőrök, hogy ezt a két mód­szert ötvözni kell. Eszerint a biztosító mondja meg, hogy mennyi lehet ez az átlagos biztosítási összeg, és ehhez ké­pest választ az ügyfél. Ez azt jelenti, hogy toll-példánál ma­radjunk, ha 80 forintra volt a toll bizto­sítva, akkor 180 foritot, ha csak 20 fo- rinntra, akkor csak 20 forintot kap a biztosított. Ezért szokták a legtöbb eset­ben ügyfeleink az általunk javasolt biz­tosítási összeget elfogadni. Második tanács: Reális ősz- szegre biztosítsunk! Vannak azonban sajátos esetek is. Például, ha a kár időpontjában a toll 60 forintért pótolható, akkor a 80 forintos biztosítás esetén a biztosított a káron 20 forintot keresne, ami nem fogadható el. Éppen ezért a polgári törvénykönyv úgy próbálja ezt korlátok közé szorítani, hogy amennyiben a vasgyonbiztosítási összeg magasabb, mint a vagyontárgy űj állapotbban történt beszerzési értéke, annyiban érvénytelen a biztosítási szer­ződés. Ez egy tolinál egyértelműen ki­derül, mert az csak egy darab vagyon­tárgy. A lakásbiztosításnál ugyanígy ér­vényes ez az irányelv, vagyis ha a kár időpontjában 4,7 millió forintot ér egy teljesen leégett családiház, és az, mond­juk ötmillió forintra volt biztosítva, ak­kor 300 ezer forint erejéig érénytelen a szerződés. Szomorú tapasztalatom és ezt nagyon hangsúlyozom, hogy az ilyen nagy tűzkároknál, amikor az egész lakás elpusztul, minden esetben beleüt­köztünk a biztosítási összeg felső hatá­rába és még sosem volt példa arra, hogy biztosítási díjat kellett visszaadnunk. Sajnos csaknem mindig az történt meg, hogy az ügyfelünk nem kaphatta meg a teljes kártérítést pontosan azért, mert a biztosítási összege szűknek bizonyult. Sajnos az emberek úgy gondolkoz­nak, hogy őket olyan nagy kár úgysem éri, s teljesen felesleges olyan nagy összegre biztosítani. Legfeljebb betörik az üveg, eltörik a cső... Valójában a biztosítás nem azt a célt szolgálja, hogy ablaküveg-kárt fedezzen. Egy családi költségvetést nemigen renget meg egy ablaküvegezés, de a családi költségve­tés nem tud megbirkózni azzal, ha ne adj isten egyszer az egész lakás, a berende­zés az ingósággal együtt leég. Ügyfeleink körében az a tévhit terjedt el, hogy ezt a biztosítási összeget a biz­tosító állapítja meg, holott ez nem így van! Mindig a szerződő választja meg a saját biztosítási összegét, hiszen ki tud­ná legjobban, hogy milyen értékei van­nak, ha nem ő maga, aki benne lakik? Nem árt tudni, hogy miből áll egyál­talán a biztosítási szerződés? Mi az, amire oda kell figyelni, amikor az ember biztosítást köt? Most már majdnem min­den biztosítás modulrendszerű, az ügy­fél válogathatja össze azokat a biztosí­tási töredékeket, elemeket, amelyekből biztosítása kialakul. A lakásbiztosítás tartalmazza az épü­letbiztosítást, az ingóság alapbiztosítást és utána ezeket az alapokat kockázati eseménykiegészítőkkel lehet bővíteni. Az egyik a vízkiegészítő, a másik az üvegtörés, de mezőgazdasági károkra is ki lehet tejeszteni. Az ingóságbiztosítás hat vagyoncsoportból áll. A legnagyobb vagyoncsoport a házihasználatú ingósá­gok köre. Ide végül is majdnem minden beletartozik, ami a további öt csoportból kimaradt. A további vagyoncsoportok: a nemesfémből készült tárgyak és az érme- és bélyeggyűjtemények-, a kép­zőművészeti alkotások, a keleti szőnye­gek, szőrmék, nemesprémek és az antik bútorok köre. Nagyon fontos tudni, hogy nem tartoznak a lakásbiztosítás körébe a keresőfoglalkozás eszközei. Ezek védelmére vállalkozási biztosítást kell kötni még akkor is, ha a biztosított az adott időben nem folytatja vállalko­zását. Harmadik tanács: A biztosítást „karban kell tartani” A lakásbiztosításokat - szakmán belül úgy mondjuk - karban kell tartani. A biztosító vállalatoknak nélkülözhetet­len, a biztosítottaknak pedig ajánlatos! Az infláció könyörtelen törvénye szerint egyre emelkednek a kártalanítás árai és a biztosítási összegek és ezt nem köve­tik. Ezen kíván - a biztosítási díjakat karban tartva - a biztosító segíteni, ami­kor az úgynevezett indexálást alkalmaz­za. Ez azt jelentil, hogy az elmúlt esz­tendő inflációszázalékával megfejeli a biztosítási díjakat és természetesen ennyi százalékkal megemeli a kártéríté­si százalékokat is. Sajnos téved, aki azt hiszi, hogy ezzel az ő vagyona is növekedett. A kártérítés összege emelkedett, de azért nem kap többet, hiszen az infláció miatt ennek is emelkedett az „ára”. Igenám, de ez kés­leltetett mechanizmus, hiszen idén érvé­nyesíti a tavalyi áremelkedéseket. Ezért ajánlatos a biztosítottnak is karbantarta­ni a biztosítását és ha jónak látja, meg­emelni a biztosítási összeget. Ha valaki egy értékesebb vagyontárgyat, ékszert vásárolt, esetleg bővítette családiházát, vagy ha úgy látja, hogy lakásának értéke ma nagyobb összeggel fejezhető ki, mint amikor a biztosítását megkötötte, akkor nem árt, ha annak megfelelően növeli lakásbiztosításának összegét. Hi­szen a régi kisebb összegért, ha valami­lyen kár éri, már nem tudja a mai értékeit pótolni. Negyedik tanács: Tartsuk fon­tosnak a felelősségbiztosítást! Végül, de nem utolsó sorban még egy fontos eleme van a lakásbiztosításnak. Ez a felelősségbiztosítás, amely arra nyújt fedezetet, ha a biztosított másnak okoz kárt. Ez esetben a biztosító átvál­lalja a kártérítési kötelezettséget. Ma­gyarázatul néhány példa: Ha a biztosított nyitva felejti a vízcsa­pot, akkor a lakásbiztosítás - ha az kiter­jed a vízkockázati elemre is - fedezetet nyújt. De mi lesz az alatta lévő lakással, amiben az átázás miatt kár keletkezett? Ezt, miután a lakásbiztosítás minden esetben tartalmaz felelősségbiztosítást is, átvállalja a biztosító. Néhány, a lakástól független esetben is érvényes a felelősségbiztosítás. Ha az erkélyről a szél lefújja a virágcserepet és az kárt okoz, ha a biztosított az utcán, piros lámpánál átszalad, és egy autó, hogy elkerülje a balesetet - nekiszalad a falnak, az autóban keletkezett kárt is a lakásbiztosítás „állja”.A kiskorú gyer­mek gondozói minőségéből fakadó fele­lősség - rollerező gyermek kárt okoz parkoló autóban - szintén a lakásbizto­sítás térítési kötelezettsége. Ötödik tanács: Legyünk tisztá­ban azzal... ... mi kell ahhoz, hogy a bizto­sító kártérítést fizessen? Három dolog: 1. Annak a kockázati eseménynek meg kell történni, amire a biztosító vál­lalkozott. 2. A biztosított vagyontárgyat kell, hogy a kár érje. A vagyontárgy akkor biztosított, ha a biztosítási kötvény meg­felelő rovatában egy szám jelzi, hogy az a vagyoncsoport mennyire van biztosít­va. 3. Érvényes - pontosan kifizetett - biz­tosítási szerződés. Egyesület a világkiállításért A Világkiállításért Egyesületet mint­egy félszáz, az expo kérdéseivel foglal­kozó értelmiségi és vállalkozó hozta lét­re ez év júniusában a Budapesti Műsza­ki Egyetemen. A szervezet jelenleg szű- kebb hazánkban működik a legaktívab­ban, több szakreferense, tisztségviselő­je megyénkbeli. Az egyesület célja kettős - tájékoz­tatta lapunkat a szolnoki Leskó Ferenc, a szervezet elnökségi tagja és országos szakreferense. Egyrészt azért tevékeny­kednek, hogy az egész ország kivehesse részét a világkiállításból, másrészt pe­dig, hogy folyamatos társadalmi kont­rollt biztosítsanak. Az egyesület arra tö­rekszik, hogy a világkiállítás gazdasá­gos, környezetbarát és humánus legyen. A Világkiállítási Programirodával párhuzamosan az egyesület is várja az expóval kapcsolatos elképzeléseket, öt­leteket, megvalósításukat pedig nem csak erkölcsileg, hanem anyagilag is tá­mogatja. A szervezet, melynek már most is több neves személyiség, jónevű vállalkozás a tagja, a közeljövőben ala­pítványt kíván létrehozni, mely fedeze­tet nyújt majd a működési költségen túl az életképes elképzelések felkarolásá­hoz. Az egyesülethez eddig is számos, tá­mogatásra méltó ötlet érkezett, így pél­dául amerikai részvétellel, Százhalom­battán felépítendő Disneyland, vagy Kunszentmártonban, a termé­szetvédelmi terület szomszédságában kialakítandó üdülőfalu terve. A szerve­zet koordinálja ezeket az elképzelése­ket, segít összehozni vállalkozókat és ötletadókat, beruházókat és kivitelező­ket. A legfontosabb teendő most azonban az alapítvány létrehozása, ezért az egye­sület az ötletek mellett várja azoknak a jelentkezését, akik tudnak és akarnak is segíteni a nemes célok megvalósításá­ért. Az egyesület hamarosan országos iroda, illetve számítógépes információs hálózat kialakítását kezdi meg, addig viszont az 56/371-548-as szolnoki tele­fonszámon várják a megyei érdeklődők jelentkezését. A nap információja Ki mennyit exportál? Ki mennyit exportált a világkereskedelem nagyjai közül 1991-ben. A végered­mény világrekord: 3530 milliárd dollár, de a növekedés üteme némileg a tervezett alatt maradt, ami jelzi a recessziós gondokat a nemzetközi gazdasági folyamatok­ban. Németország elveszítette 1. helyét az export ranglistán: az Egyesült Államok, Németország, Japán, Éranpiaprszág, Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia, Ka­nada, Belgium és Luxemburg (együtt), Hongkong, a Független Államok Közössége és Tajvan - bonyoiítottá lé a világkereskedelem csaknem kétharmadát; ezen belül azonban az ex-Szovjetunió erősen visszaesett, s kivitele mindössze 78 milliárd rubelt tett ki, éppen csak megelőzve a 76 milliárdot exportáló Tajvant. Kína és Dél-Korea múlt évi kivitele egyaránt 72-72 milliárd dollár volt. Vállalkozók tanácskoztak Palotás lemond Hazánkban ma a Vállalkozók Orszá­gos Szövetsége a legnagyobb társadal­mi ismertséggel és támogatással rendel­kező érdekérvényesítő szervezet - hang­súlyozta a VOSZ elnökségének kedden, Budapesten tartott ülésén elhangzott el­nöki beszámolójában Palotás János. A szövetség közelgő, november 28-án összeülő közgyűlésének előkészítése­ként tartott tanácskozáson a VOSZ ed­digi, immár csaknem négyéves tevé­kenységét értékelték. Ennek során Palo­tás János rámutatott arra is, hogy 1989. évi indulása óta a VOSZ létszáma éven­te 20-40 százalékkal emelkedik. A szövetség kezdettől feladatának te­kintette, hogy segítse olyan gazdasági környezet kialakítását, “amelyben érde­mes és lehetséges gazdálkodási tevé­kenységet folytatni. Eredményesen élt azzal a lehetőséggel, hogy módja van aktívan bekapcsolódni a jogalkotási fo­lyamatokba. Szakmai támogatásával, VOSZ-tag országgyűlési képviselők ré­vén, már eddig több mint 100 módosító indítvány került a Parlament elé. Ha­gyományos érdekérvényesítő csatorná­in pedig további 30 parlamenti javasla­tát tudta érvényesíteni. A VOSZ ugyan­akkor ellenállt azoknak a kezdeménye­zéseknek, hogy párttá alakuljon. Beszámolója végén Palotás János megerősítette, hogy politikai ambíciói miatt az új periódusban nem pályázik az elnöki tisztségre, társelnöki megbízást azonban elfogad. Hívja a budapesti 201-7783-at! Forródrót - köztisztviselőknek Közel százezer embert érint a kö­zelmúltban megjelent, „A köztiszt­viselők jogállásáról” szóló tör­vény. Minden új jogszabály értel­mezése és alkalmazása kezdetben vitákra, félreértésekre adhat okot, s e különös helyzetet csak bonyolít­ja, hogy az új törvény előírásait a Munka Törvénykönyvének ren­delkezéseivel összhangban kell al­kalmazni. A bizonytalan kérdések tisztázására a Belügyminisztéri­umban a 201-7783-as telefonszá­mon „közszolgálati forródrótot” létesítettek. Ennek működéséről dr.Dudás Ferencet, a közigazga­tásfejlesztési főosztály vezetőjét kérdeztük.- Az új jogszabály július 1-jén lépett lépetbe és bizony nagyon sokan vannak, akik nem tudnak pontosan eligazodni abban a rendelet-dzsungelben, amiben sokszor a gyakorlott szakemberek is el­tévedhetnek. Éjjel-nappal működik ezen a vonal.- Mekkora a , forródrót” forgalma?- Néha tényleg izzanak a vonalak, nagyon sokan telefonálnak ügyes-bajos problémáikkal. Minisztériumok, vidéki önkormányzatok, országos hatáskörű szervek fordulnak hozzánk kérdéseik­kel. Számos telefont, faxot a polgármes­teri hivataloktól kapunk, arra kémek minket, adjunk segítséget a helyi köz- tisztviselők javadalmazását, az őket megillető kedvezményeket szabályozó helyi rendelkezések megszövegezésé­ben. A legtöbb kérdezőt mégis az fog­lalkoztatja, hogyan lehet, milyen szabá­lyok szerint kell a náluk dolgozó köz- tisztviselőket egyik vagy másik kategó­riába átsorolni.- Ezek szerint magánszemélyek kérdé­seivel nem is foglalkoznak?- Ha valamelyik köztisztviselő ma­gánszemélyként fordul hozzánk ügyes­bajos dolgában, természetesen ugyan­úgy foglalkozunk a kérdésével, mintha a hivatali főnöke telefonált volna. A leg­többen a „magán-telefonálók” közül arról érdeklődnek, milyen Szempontok szerint kell a közszolgálatban töltött idejüket kiszámítani. Ebben ugyanis változások történtek. A legfontosabb, hogy nem számítunk be automatikusan minden korábbi esztendőt, csakis a munkában eltöltött éveket. Eszerint sem a nappali egyetemi, főiskolai évek nem tekinthetők közszolgálati viszonynak, azokból az esztendőkből mindössze hat hónap vehető figyelembe.- A kérdezők mennyi időn belül kap­nak választ Önöktől?- A törvény hatálya alá nagyon sokan tartoznak, mint mondtam időnként szin­te izzik a telefonvonal, de ennek ellené­re két napon belül mindenkinek igyek­szünk válaszolni. Szeretném aláhúzni: a mi szolgáltatásunk kizárólag a köztiszt­viselői törvénnyel kapcsolatos kérdé­sekben illetékes, a közalkalmazottak ügyes-bajos dolgaiban a Munkaügyi Minisztériumhoz kell fordulni. (koós)

Next

/
Oldalképek
Tartalom