Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-04 / 260. szám
1992. NOVEMBER 4. Jászsági Extra — Jászapáti 11 Nem kell már máshova utazni könyvért A városban nem is olyan régen még arra panaszkodtak az emberek, hogy helyben nem lehet könyvet vásárolni. Vaáó igaz, egész nyáron nem volt még egy könyves részleg sem egyetlen üzletben sem. Az áfész ugyanis átalakítja az áruházat, ahol korábban könyvet is árultak. Az Ambra Kft. e hiányt pótlandó szeptemberben megnyitotta könyvesboltját. Kezdetben az áfész megmaradt kötetei jelentették az összkínálatot, ami nem éppen értékes irodalomnak számított. Mára azonban bővült a választék, érdemes betérni a könyvesboltba az igényesebb olvasóknak is. Sőt, mint az üzlet eladója megjegyezte, szeretnének minél több értékes könyvet árusítani, hogy ne kelljen a jászapátiaknak Jászberénybe, Hevesre utazniuk egy-egy áhított kötetért. A boltban egyébként kazettákat is árulnak. Egyre értékesebb könyvekkel várja vásárlóit az Ambra Kft. Szénhegyek a Tébában Noha javában tart a fűtési szezon, Szöllösi Zoltán, a Téba Tü- zép telepvezetője mégis arra panaszkodik, hogy nincs forgalom. A kínálat pedig minden igényt kielégítő. Mintegy 400 tonna tüzelőanyag vár gazdára. Óriási vásároltak összesen 83 mázsa tüzelőanyagot. A pénteki piacnap még ennél is kisebb forgalmat hozott, mindössze negyven mázsa szenet vittek el a Tébától. Szöllősi Zoltán úgy gondolja, Építőanyagok, szénhegyek vásárlókra várva Kinek kell a Jakkel-hagyaték? magas árat kértek a hagyatékért, hogy azt még a megyei tanács segítségével sem tudták vojna megvásárolni. Nos, ez a magas ár Jakkel Sándor özvegye szerint mindössze 300 ezer forint volt, így úgy tűnik, inkább az akarat hiányzott, mint a pénz. M , Jászapátin így aztán nem lett kékfestő múzeum. Van viszont Pápán - az ország egyetlen ilyen múzeuma -, ahonnan nem is egyszer érdeklődtek már a Jakkel- hagyaték egyes tárgyai iránt. S nemcsak onnan, hanem Debrecenből, Tiszakécskéről, sőt még külföldről is. A mester özvegye - bár fájó szívvel -, hogy kiegészítse valamivel csekélyke nyugdíját, kénytelen volt megválni egy- egy eszköztől. így az évek során egyre fogyott a műhely berendezése, de talán még mindig alkalmas lenne arra, hogy múzeumként megnyíljon az emberek előtt. Ez azonban a város, a megye kulturális életének jelenlegi vezetőin múlik, hogy kijavítják-e elődeik hibáját, amivel megfosztották a megyét egyik jelentős kulturális örökségétől. ________ J ász bútorok az üzletben A város központjában három éve nyílt meg az áfész bútorüzlete. A boltot áprilistól a Bagi házaspár bérli, s igyekszik a legszélesebb kínálatot nyújtani a vásárlóknak. A rövid idő alatt csillárokkal, padlószőnyegekkel, s egyéb lakásfelszerelési tárgyakkal bővítették a termékek skáláját. Olyannyira, ha valaki egy teljesen üres lakást szeretne berendezni, a Jász Bútorboltban mindent megvásárolhat. A házaspár az összes tőkéjét, s erejét befektette az üzletbe. A boltot Bagi Jenöné vezeti, s ha kell, besegít a nagylánya is. A férje, mivel asztalos kisiparos a szakmája, otthon bútorokat készít, s néha segít a fiuk is. Az üzletben persze nemcsak saját termékeiket árusítják. Bagi Jenő éjjeli szekrényei, jász asztalai, állófogasai az olcsóbb áruk közé tartoznak. Az éjjeli székTakarmány a garázsban Bagi Jenöné a férje által készített jász asztalnál rény mindössze 2500, az asztal pedig 4300 forintba kerül. Megvásárolhatók a boltban a budapesti, a mohácsi, a kecskeméti, a szolnoki bútorgyár termékei, sőt még román bútorok is. A forgalom a család nem kis bánatára változó. Csak kevesen engedhetik meg maguknak Jászapátiban is, hogy kicseréljék megunt, elnyűtt, régi bútoraikat, kopott szőnyegeiket. Hajdan Jászapáti egyik híressége volt Jakkel Sándor kékfestő. a Népművészet Mestere. közökkel dolgozott, például lófogatú mángorlója rajta kívül senkinek sem volt. Pusztulóban az elárvult, elcsendesedett műhely A kitüntető címben ugyan a mester szó szerepel, Jakkel Sándor azonban valójában a kékfestés művésze volt. Gyönyörű, eredeti mintáit azóta sem tudja senki felülmúlni, de még utánozni sem. Hogyan is tudná, hiszen Jakkel Sándor már akkor is muzeális értékű, hagyományos eszA népművész halálával el- csendesett a műhely. Nem akadt folytatója e régi szép mesterségnek. A műhelyt azonban a család felajánlotta az akkori tanácsnak, hogy legalább egyben maradjon a sok-sok eszköz, s múzeumként látogathassák a fiatalok. A város vezetői szerint olyan hegyeket láthatunk a különböző szénfajtákból, amelyek közül a legolcsóbb a gallai dara mázsánként 560 forintért, a legdrágább pedig a koksz 1090 forintért. Mint a telep vezetője elmondta, a gallai daráért, amely az automata kazánokba a legjobb fűtőanyag, az elmúlt években sorban álltak az emberek. Most azonban elenyésző a napi forgalom. Csütörtökön például mindössze öten az alkalmi árusok növekvő száma miatt ilyen gyér a telep forgalma. Jóllehet a Tébában olcsóbban szerezhetné be a télire valót a lakosság, mint az alkalmi árusoktól, akiket igen jó rábeszélő készséggel áldott meg a sors. Nincs keletje manapság az építőanyagoknak sem. Hiába vannak olcsóbb, drágább áruk, ha az embereknek nincs pénzük házat építeni. Miként más településeken, Jászapátin is egyre többen kezdenek vállalkozásba. Ki kényszerből, ki meg azért, mert ebben reméli sorsa jobbra fordulását. A nagy kérdés persze az, hogy mibe fogjon az ember. Tóth Sándor, ha szabad így mondani, nem túl jó lóra tett, amikor táp- és takarmányboltot nyitott az idén szeptemberben. A garázsból kialakíTanyamúzeum a város szélén Jászapátiból Jászszentandrás felé haladva egy tábla jelzi a Velemi Tsz egyik központját, s mellette egy másik felirat: a Tanyamúzeumra hívja fel a figyelmet. A takaros kis tanyaépület hétvégeken várja a látogatókat. Az épület berendezését a helyi honismereti szakkör lelkes tagjai gyűjtötték össze, s őrizték meg az utókor számára. tott üzletben ugyan mindenféle jószág számára kapható eledel, csak éppen vásárlóból van kevés, így aztán Tóth Sándor fuvarozással is foglalkozik, s távollétéS nyilván így gondolkodnak mások is, vagy legfeljebb csak annyi állatot tartanak, amennyit elfogyaszt a család. Pár kiló tápért. búzáért jönnek, ritkábban Ritkábban azért egy egész zsáknyi táp is gazdára talál ben besegít családja, ottjártunk- kor éppen az édesanyja vezette a boltot.- Bizony, nagyon kevesen foglalkoznak állattartással manapság - mondja. - Régen mi is negyven hízót tartottunk, jelenleg pedig még egy tyúkot sem. Egyszerűen nem éri meg. talál .gazdára egy egész zsáknyi takarmány, míg ott vagyunk.- Az sem jó, hogy több bolt is van a városban - jegyzi meg az édesanya. - Ha jól számolom, legalább nyolc helyen árusítanak tápot, takarmányt. S így a kevés vásárló is megoszlik, kinek melyik bolt van közelebb. Honismereti találkozó Honismereti találkozót tartanak a városban november 14-én. Az összejövetelen előadások hangzanak el a jászsági régészeti leletekről, a négyszállási és jászágói ásatásokról, Kossuth jászkisériekhez írt leveléről, valamint beszámolnak a Jászberényi Városvédő Egyesület munkájáról. T extilfestmény ek a Vágó Pál házban A Vágó Pál Helytörténeti Múzeumban Detzky Julianna textilfestményeiből látható kiállítás. Detzky Julianna 1942-ben végezte el az iparművészeti iskolát kisplasztika-kerámia szakon, majd később belsőépítésznek képezték át. Három évtizeden keresztül dolgozott ebben a szakmában, de közbetl stim'tette le az ecsetet. Az utóbbi tíz évben textilfestéssel foglalkozik. Jászapáti kiállításán ezekből láthatnak jó néhányat az érdeklődők. Képünkön Detzky Julianna egyik szép munkája. V ál lal kozóképzés a gimnáziumban A Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakközépiskola az elmúlt időszakban is számos kísérlettel igyekezett alkalmazkodni a megváltozott társadalmi elvárásokhoz. A testület pedagógusai több pályázaton is nyertek kisebb-nagyobb összegeket, amelyeket az oktatás feltételeinek fejlesztésére fordítottak. Az intézmény jövő év szeptemberétől a kisújszállási Móricz Zsig- mond Gimnázium és Szakközépiskola követő iskolájaként bevezeti a vállalkozási szakágazatot. A tervek szerint az egyik elsős tanulócsoportban 36 diák kezdheti meg tanulmányait a közgazdasági szakközépiskola jellegű, s vállalkozói ismereteket is nyújtó osztályban. Az iskola tervét engedélyezte mind a Művelődési és Közoktatási, mind a Munkaügyi Minisztérium, s adottak a feítételek is, így nincs semmi akadálya az újfajta képzés indításának. Az önkormányzati pályázat díjai A város képviselő-testületének egészségügyi, kulturális, szociális és társadalompolitikai bizottsága pályázatot hirdetett egészségügyi, kulturális és oktatási tevékenységek támogatására. A pályázatra 26 dolgozat érkezett be. A pályázók összesen 3,5 millió forintot igényeltek volna különböző programjaik megvalósítására. A bizottságnak nem kis fejtörést okozott a pályadíjak odaítélése, hiszen mindössze egymillió forinttal gazdálkodhatott, amelyből végül is tíz pályázatot támogat. Az oldalt írta, s a fotókat^ Készítette: Tál Gizella * -