Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

1992. NOVEMBER 26. S Az Uj Néplap Mezőtúron 11 Ahol mindennapjaink történelmét írják Az anyakönyvvezető aligha­nem a legirigyeltebb emberek közé tartozik. Vele ünnepi han­gulatban hoz össze a sors, ami­kor is helyet szorít magának egy­személyes történelmünkben. Hi­szen ő az, aki összead bennün­ket, vagy akivel családi örömün­ket megosztjuk a gyermek szüle­tésekor. Arra már csak ritkán emlékszünk, hogy a családi gyász során is szerepe van éle­tünkben. A mezőtúri önkormányzatnál Kelemen Zoltánná anyakönyv­vezető korábban vállalkozási ta­nácsadó volt. Aztán megürese­dett az anykönyvvezetői állás, és neki jólesett, amikor rá gondol­tak. Miután rendelkezett a meg­felelő végzettséggel, elvállalta.- Önnek valóban csak ünnep­napjai vannak?- Az szent igaz, hogy a közön­ség csak annyit lát, hogy össze­adjuk a párokat, ám azt már csak kevesen tudják, hogy a szüle­téskor, halálozáskor, névváltoz­tatáskor is minket kell felkeres­ni, márpedig mindez rengeteg adminisztrációval jár.- Kövessük végig egy ember útját ezen a földgolyón.- Kezdődik a születési anya­könyvi kivonattal a bejegyzése a jövevénynek, akiről személyi la­pot állítunk ki, aztán személyi számot kap az apróság, melyet megküldünk a kórháznak. Ha rendezetlen jogállású a gyermek - egyedülálló nő szül, s az apa személye nem állapítható meg - át kell adni a dokumentációt a gyámhatóságnak, s ők három esztendőn át keresik az apát. Amikor megtalálják, vala­mennyien felsóhajthatunk, mert a gyerek immár rendezett jogál­lású lesz.- Mióta vezetnek anyakönyvi kivonatot Mezőtúron?- Aki 1885-ben született, az már nem tűnik el nyomtalanul. Ha eltávozik az illető az élők sorából, és nem mezőtúri szüle­tésű, értesíteni kell a szülőhe­lyét, és azt a helyet, ahol a házas­ságát kötötte.- A házasságkötés milyen hosszú gondolkodási idő előzi meg?- Harminc nappal korábban be kell jeleneni, s mi kitűzzük az időpontot, de ez alól felmentést adhatok, mint az anykönyvi hi­vatal vezetője. Ha minden sze­mélyi okmány rendben van, há­romszáz forintos okmánybélyeg levonása ellenében akár azonnal is megkötheti valaki az esküvőt. Ehhez persze hozni kell a tanú­kat, s valamennyi iratnak percre készen kell lenni.- Manapság egyre többen fo­lyamodnak magyar állampol­Kelemen Zoltánná a matrikulá­val gárságért. Az ő útjuk is Önökhöz vezet?- Igen, a kérelmet a Belügy­minisztériumhoz kell felterjesz­teni, és egy meglehetősen hosszadalmas procedúra kezdő­dik, ám ennek ellenére is nagyon sokan élnek vele. Az eltelt há­rom év során több mint százan kaptak Mezőtúron magyar ál­lampolgárságot, zömében erdé­lyi menekültek. Ok is nálunk te­szik le az állampolgári esküt. Ugyancsak innen indul el a név- változtatás iránti kérelem, és az örökbefogadás iránti igény is. A válást is itt kell regisztrálni, az­tán az adatokat számítógépben tároljuk, s amire szüksége van a népességnyilvántartási hivatal­nak, azt megküldjük.- Azért a hab a tortán a csa­ládi rendezvény. Önnek melyik volt a legemlékezetesebb eskü­vője?- Máté Krisztina és Trási Nándor házasságkötése azért maradandó, mert akkor szerepel­tem először a nagyközönség előtt. Kétszázhúsz meghívott je­lenlétében adtam össze az ifjú párt, ami ritka nagy szám még egy város életében is. Termé­szetesen szorongtam, lámpalá­zam volt, de úgy gondolom, nem lehetett rossz, mert utána jöttek a gratulációk. Egy-egy családi eseményre alaposan fel kell ké­szülni, mondhatni minden szót meg kell rágni, ami ilyenkor el­hangzik. Mert az a pillanat nem tűr felületességet! Mezőtúri hírek Megalakult a Polgárőrség a városban A szervezés Balázs Já- nosné nevéhez fűződik, aki korábban önkéntes rendőr volt, és most a polgármeste­ri hivatal felkérésére vállal­ta a szervezést. A pedagó­gusnő egyelőre húsz rendet akaró városi polgárt gyűj­tött össze a közrend védel­mére, ám bízik benne, hogy a számuk hamarosan nőni fog. A jelentkezést a pol­gármesteri hivatalnál kell kezdeni, s a tagok felvételé­ről egy öttagú elnökség dönt. Óvó nénik a színpadon Egy bájos kezdeménye­zésről kaptunk a hírt a na­pokban. A 4. számú Óvoda óvónői Mikulás tájékán egy mesejátékban lépnek szín­re, mely alighanem osztat­lan elismerést arat majd a gyermekhad körében. E gyerekpárti kezdeménye­zés jóízű hagyományokat éleszt újjá, melynek remél­hetően követői is lesznek megyeszerte. Több rendőr kellene Mezőtúrra A mezőtúri rendőrkapi­tányság területén is jelentő­sen megnőtt az elmúlt évek során a bűncselekmények száma. Míg 1985-ben 315 bűncselekményt regisztrál­tak, 1991 -ben már 789 eset­ben vétettek a törvény ellen. A legjelentősebb növekedés a vagyon elleni bűncselek­mények kategóriájában tör­tént, de megjelent az úgyne­vezett megélhetési bűnözés is. A kapitányság vezetője szerint egy húszezer lakosú városban kevés a szolgálatot teljesítő két-három rendőr, jelentős változásra a jövő­ben sem számíthatnak, 1992-ben mindössze négy fővel bővült az őrs létszáma. Az oldalt írta: Palágyi Béla Fotó: Tarpai Zoltán Opel-szalon nyílik a főtéren Mezőtúr mindig arról volt híres, hogy voltak megszállott patriótái. Igaz, ezek közül sokan balra húz­ták a szekeret, aztán voltak, akik jobbra tartottak, most úgy tűnik, azok használnának legtöbbet a te­lepülésnek, akik előre haladnának. Szerencsére van jó néhány ember ma is, akik körül szinte örvénylik a levegő. Ok azok, akikkel mindig történik valami - azaz dehogy: mindig csinálnak valamit, amire feltétlenül oda kell figyelni! E tí­pust képviselik Gyarmatiék a Klí­matechnikánál, avagy most már a Klímaipari Centrum Rt.-nél. Gyar­mati István elnök-vezérigazgató a beszélő riasztóival - beszéltette te­le az ország közvéleményét, most viszont az a bejelentése robbant szinte bombaként, miszerint hama­rosan Opel-szalon nyílik a város főterén. A szerződést már aláírták, most éppen az előírásnak megfele­lően csinosítják a bemutatótermet, és nemsokára autócsodák kelletik majd magukat az egykori Turgesz helyén. A szalonhoz a teljes mű­szaki hátteret biztosítják, tehát ja­vítanak, műszaki vizsgáztatnak, szervizeinek, miegyebek. Az ötle­tet mindehhez alighanem az adta, hogy nem volt szívük elnézni, mint válik munkanélkülivé a tönkre­ment túrkevei Afit megannyi jó ke­zű szakembere, így munkahelyet is teremtettek ezzel az üzleti húzással számukra. Na és ha már javítanak, akkor egye fene, megvették az egykori Gelka összes profilját, te­hát a hűtők, tévék és más háztartási gépek gyógyítása is náluk történik majd.- Gyarmati úr, én évek óta figye­lem az Önök gyürkőzését. Vélemé­nyem szerint ennyi tehetséggel és energiával másütt - esetleg külföl­dön - jóval többre vitték volna. Ak­kor mégis miért Mezőtúr?- Azért, mert itt születtünk - mondja olyan természetesen a kér-. dezett, hogy elrestellem magam a kérdésért. - Itt van ez az Opel-sza­lon: a viszonylag olcsó kocsira kedvezményes OTP-hitelt adunk. Tudom, tudom, az emberek már gyanakvóak, ha ilyet hallanak, így számokat mondok: 40 százalék be­fizetése mellett három évre adunk kölcsönt évi 12 százalékos kamat Lévai Mihály, a Klímaipari Centrum Rt.-nél kistraktort javít- Önök, Gyarmatiak nyugtalan emberek. Ha meglesz a szalon, meg kialakul az ipari centrum is, mi következik majd?- Ellátjuk a mezőgazdasági kis­termelőket gépekkel, segítünk a ja­vításban, felújításban. Cégünk in­gyen és bérmentve végzi a főiskola üzemmérnök hallgatóinak gyakor­lati oktatását. A nevünkben a cent­rum szó ma több mint kétszáz em­ber munkahelyét jelenti, és azért talán ez a legnagyobb dolog.- Számomra azért az igazi rej­tély az, miként tudták mindezt egy kurblis telefonnal megcsinálni? Aztán egy olyan bérleményben, aminek csak a bérleti díja volt eu­rópai szintű? Igaz, hogy a cross­bar telefonjuk privát bekötése több millió forintba került, de hátakkor hol itt a haszon? Kérdem én, meg­éri igy is?- Dehogyis éri! Ebben az or­szágban ma nem lenne szabad csi­nálni semmit. Fel sem kellene kel­ni reggel az ágyból. De hát ha az ember élni akar, akkor próbálko­zik. Ezt hívják vállalkozásnak. Ne­hogy azt higgye, hogy mindenki örül itt a környezetünkben a sike­rünknek. Pedig látniuk kellene, hogy ha mi haladunk valamire, úgy több száz család is megtalálja a boldogulását. Az önkormányzat azzal segít, hogy nem hátráltat bennünket. Ha a jövőt jobban néz­nék, talán még többet lendítenének rajtunk, de már ez is valami. Gyarmati István elnök-vezér­igazgató mellett. Hogy ez sok vagy kevés? Kinek-kinek a pénztárcája ismere­tében adhatnánk meg rá a választ, ám más hitelakciók ismeretében úgy vélem, nem tűnik uzsorának a fenti kamat. Szolnok megyében immár három Opel-üzlet is lesz - Szolnok és Jászberény után Mező­túron - de hát nekünk a Békés me­gyei piacot is szemmel kell kísérni. Négy Sándor - és egy nem Sándor Mezőtúr határában egy igazán dekoratív tábla hívja fel a figyel­met arra, hogy a közelben autóbon­tó működik. Aki e reklámtábla után próbálja elképzelni a műszaki bázist, akár emeletes irodaházra, targoncás raktárra, benne fémvá­zas polcrendszerre is gondolhat. Helyette a valóság: a szabad ég alatt sorjázó roncsok, és központ­nak egy vályogház, erősen dülede- zőfélben. Egykor a Magyar-Mon­gol Barátság Tsz üzemeltette ezt a telepet, ma öt fiatalember betéti Futballtól a szúnyoginvázióig Rácz Tamás, a vendéglős-edző Aki mezőtúri létére nosztalgi­ázni kíván, az a sporttelep környé­kén élheti ki ezt a vágyát legin­kább. Még akár fél évtizeddel ez­előtt is jónevű katona futballisták ultiztak délelőttönként a pálya bü­féjének előterében az edzésre vár­va, vasárnap pedig az erkély majd leszakadt a protokoll vendégek so­kasága alatt. Emlékszem, az akko­ri első titkár - jelesen nagy futball­barát - a meccs alatt tízpercenként kihajolt a korláton, és lekiáltott a pálya irányába: „Támadni!” Az­tán visszaült, körülnézett, és le­aratta a szakmai hozzáértésért járó babérokat. A legendás büfé legendás előte­rében a falon tablók, melyek emlé­kezetes meccsekről vallanak. íme: 1980. november, Ferencváros- Szabó Lajos SE 2-1, góllövő: Szo- kolai, Szabó, ill. Homonnai. A mérkőzést vezette Tátrai, és e so­rok írója felelőssége tudatában ki­jelenti, hogy a bíró elcsalta a meccset a Fradi javára, így tudott csak az első osztályú együttes to­vábbjutni a kupában. Aztán elmentek a katonák, és mára itthagytak egy megyei első osztályban szereplő csapatot, vala­mint háromszázezer forintnyi tár­sadalombiztosítási hátralékot. Azon most el lehetne morfondí­rozni, hogy miért nem termett itt utánpótlás, amikor-a közgyűlése­ken éppen a futballcsemeték ered­ményes neveléséért osztottak ju­talmat - mondom, ezen el lehetne morfondírozni, de nem érdemes. Mert az utánpótlásedző azt mon­daná: „- Én neveltem, de az ígére­tes helyi focista nem kerülhetett be a Szabó Lajosba, mivel a nevesebb katonák elvették tőlük a levegőt.” Az egykori vezető edző viszont azzal vághatna vissza: „- Amikor a mindenáron való helyezés volt a mérce, ezután kaptam a jutalmat én is, a fiúk is, nem kísérletezhet­tem zöldfülűekkel.” Eredményte­len lenne tehát ez a párbeszéd, mi­ként a mai valóság. Hogy egyáltalán él a futballcsa­pat, ezt megint csak egy nyüzsgő vállalkozónak köszönhetik a sportbarátok. Rácz Tamás, a Bella Italia tulajdonosa edzi ma a focis­tákat. Hogy miként? Hát úgy, hogy elolvas egy könyvet, aztán másnap a pályán elpróbálja a leírtakat. De nem is ez a lényeg, hanem a szíve. A mezőtúri szíve, ami ugyancsak tiszteletet parancsol. Miután a futball témáját kime­rítettük, a vendéglátó szakem­berrel a munka területére is elka­landoztunk. Rácz Tamás most azon kesereg, hogy az olaszos ét­termének tulajdonjoga ma tisztá­zatlan, így hiába állt elő megvásár­lási szándékkal, az illetékesek csak halogatják a dolgot. Pedig az idő múlik, 1995. május 31-én lejár a bérleti szerződése, ő már akkor 53 éves lesz, és ha nem nyeri meg a pályázatot, vajon hol kezdhet majd új életet ebben a korban? Arról nem is szólva, hogy ki kellene vál­tani saját rendszerrel a méregdrága fűtést, ideje lenne a korszerűsítés­nek, szeremé egy salátabárt is épí­teni, de így, a bizonytalanba... A gazdátlanság egyébként szúnyo­gokat is szül. Még november vé­gén is felhőkben keringenek a vér- szopók az étteremben. A magyará­zat egyszerű: amikor még szezonja volt a szúnyognak, a lárvákat a fűtőcsövekre rakták, aztán most a melegben kikeltek, és feljönnek az alagsorból. Amikor a privatizáció lassúságát teszi szóvá valaki, az illetékesek általában a kormányzat irányába mutogatnak. Én úgy vé­lem, Rácz T amás számára zöld jel­zést biztosítani nem országos té­ma. Az önkormányzat is boldogul­társasága bérli. Közülük négy a Sándor, beszél­getőpartnerem Juhász Sándor, aki olyan veze­tőféle.- Hogy megy az üzlet?- Ez a bontó 1982-ben in­dult, amikor pe­dig olcsó volt az alkatrész, és még azt semE/.ek a masinák valamikor irigyelt autócsodák kellett kifizetni - voltak kezdi a telep tör­ténetét az egykori mezőgazdász. - Ma a vásárlást készpénzzel kell bo­nyolítani, nagyon régi és megbíz­ható kuncsaftnak kell ahhoz lenni, akitől a számlát is elfogadjuk. Mi bontunk is, kereskedünk is, árveré­seket is szervezünk és értékbecs­lést is végzünk.- Milyen szándékkal érkeznek ide a vevők?- Azzal, hogy amit innen visz­nek, az ingyen van. Valamennyi vevő sokallja a vételárat, pedig mi csak töredékét kérjük az újnak. Amit keresnek, az személyautó­karosszéria elem, de hát ami már ide kerül, abban alig van használ­ható. Mondjuk a szélvédő, a belső kárpit, az ülés, index, és még'né­hány időtálló berendezési tárgy új­ra hasznosítható lenne, de itt cso­dát már ne várjanak. A haszonjár­művekből még inkább tudunk se­gítséget adni azoknak, kiket a szükség idehajt. Az az igazság, hogy nekünk nagyon sokat jelent a nyolcszáz méteres gyenge minősé'- gű út, ami a főútvonaltól elválaszt bennünket. Ez az utolsó szakasz elriasztja a vevőinket.-Egy optimista ember azt jósol­ná Önöknek, hogy egyszer csak vé­ge lesz ennek á szükség szülte álla­potnak, amikor bontókban kell ku­tatni alkatrészek után. Mihez fog­nak majd akkor, ha ez az idő véget ér?- Biztos, hogy egyszer befelleg­zik a mi szakmánknak. Aki lábon akar majd maradni a fuvarozásban, az nem dolgozhat toldozott-foldo- zott géppel. És ha újat vesz, annak az alkatrészellátását biztosítja majd a gyár. Hogy akkor mit csi­nálunk? Stuttgart környékén jár­tam tavaly, és egyik bontóból a másikba mentem. Ez nekem telje­sen szokatlan volt, hiszen azt gon­doltam, hogy réges-régen vége van egy jóléti országban a használt gépjármű piacnak. Kérdeztem a tu­lajdonost, mennyiért veszi be a gé­peket? Tudja, mit mondott? Neki fizet az, aki behozhatja. Na hát, így nekünk is megérné még a jövőben is.- És a mezőgazdasági gépész szakma? »- Feladtuk teljesen. Most egy új területre terjeszkedünk. Haszon­vasat fogunk árulni, csöveket, le­mezeket. Ez ugyanis nem igényel sem raktárt, sem más beruházást, s ráadásul a környéken ebben nincs is konkurencia. .©

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom