Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-26 / 279. szám

1992. NOVEMBER 26. Kunsági Extra—Karcag BÉRBE ADOTT MŰVESE Mindenütt jó, de legjobb... Amikor a tanyasi kollégiu­mok láncolatát létrehozták, meg­oldódott, helyesebben egyszerű­södött a tanyán élő gyerekek is­kolába járása. Ősszel beköltöz­tek a városban épült kollégium­ba, egész tanévben ott laktak, a szünidő ismét a tanyáé volt. Ennek ellenére bennem min­dig ott motoszkált a gondolat: mi a jó abban, hogy egy 5 éves gye­reket elszakítanak a szüleitől és kollégiumba kényszerítik? A ta­nyasi kollégiumok ugyanis 5 éves kortól iskola-előkészítő óvodai csoportba fogadják a gyermekeket. A Kálvin út 2-«zám alatti is­kola udvarán 1964-ben épült fel a kollégium. Mára funkciója né­mileg megváltozott, helyet ad­nak néhány Karcag környéki kö­zépiskolás diáknak is, valamint- fezt akkor lehetne megérteni igazán, ha valaki itt lenne, ami­kor először érkezik ide a gyer­mek. Fogkefe, zokni, váltócipő, pizsama, külön ágy, könyvek, és hosszan sorolhatnám, még min­den sokszor ismeretlen dolgok számukra. Emellett a szülőkön is jobban tudunk segíteni. Nem egyszer megtörtént, a mi közre­működésünkkel vitték el a szülőt elvonókúrára és elég jó ered­ményt elérve tért haza. Nagyon jó a kapcsolatunk az önkormány­zattal. A leghátrányosabb hely­zetű tanulók tandíját például a város fizeti. Az utóbbi 2-3 évben a szülőkkel is jó a kapcsolatunk. Főleg a tilalmasi szülők jönnek be gyakran a kollégiumba. Né­melyik gyerek annyira szegény környezetből kerül ide, hogy szinte semmi fogalma nincs a Nekik otthon is jó, de jó a kollégiumban is itt laknak a karcagi matematika- tetnevelés tagozatra járó falusi gyerekek is. Az elmúlt héten a budapesti Ifjúsági és Szabadidő Alapít­vány által meghirdetett pályáza­ton 70 ezer forintot nyert el a kollégium, amelyet a megye ha­sonló intézményeivel való talál­kozásra, közös sport és szabad­idős programokra fordítanak. Kovács Istánné igazgatóval beszélgettünk:- Elsősorban mi a legfonto­sabb, amiért ön hasznosnak látja e kollégiumi forma létrehozását - kérdeztük. mai világról. A mindennapi esti mese, a különböző szabadidős programok kapcsán hónapról- hónapra nyílik az értelmük. Beszélgetés után találkoztunk a boldog gyermekekkel is. Tizen alszanak egy hálóban, a testvérek lehetőleg együtt. Egészségesek, felszabadultak és talán, megkockáztatom: még vi­dámabbak is, mint a városi gye­rekek. Spontán tudnak nevetni. Szilajok és hálásak a jó tanulási körülményekért. Úgy látszik, a gyerekeknek mindenütt jó, de legjobb...? A karcagi kórház vesebetege­inek felbecsülhetetlen segítsé­get jelentett az 1983-ban, társa­dalmi adakozásból létre hozott művese állomás. Ez azt jelentet­te, hogy a dialízisre szoruló be­tegeknek nem kellett ettől kezd­ve a hétből három napot úton tölteniük Karcag és a szegedi művese állomás között. Az 1983 óta teljes kapacitással mű­ködő állomáson napi 16 beteget tudnak kezelni. Fláromnegyed éves szinten ez 1640, éves szin­ten 2400 dialízist jelent. A szűkös körülmények mel­let a legfőbb gondot az utóbbi időben a művese állomás finan­szírozása jelenti. A Társadalom Biztosítás (TB), mint a kórház működtetője a szükséges költsé­geknek jóval alatta dotálja az ál­lomást. (Egyetlen beteg dialízis kezelése 10 ezer forintba kerül, az évi 2400 kezelésre az állomás ezzel szemben, a szükséges 24 millió forint helyett 1990-ben mindössze 4 millió forintot ka­pott.) A dializáló gépek korszerű­ség tekintetéban is elmaradtak a legmodernebb színvonaltól az idők folyamán. Mi a teendő, ha maga az egészségügy az ország betg em­bere? Egyik megoldás: a tulajdo­nos, aki jelen esetben a városi önkormányzat fizeti a gépcseré­ket, az eszközök korszerűsítését. A művese állomásnál ez jelenleg legalább |lQ,millió forintos beru­házást jelent. Kérdés, hogy egy ekkora város, mint Karcag, elbír- e egy ilyen beruháázást? Aligha. Az utóbbi időben a művese állomásokat magán vállalatok keresik fel, ajánlkozva működ­tetésükre. így történt a karcagi Velünk tartottak - nyertek! Egedi Imre és családja Karca­gon a Tisza út 4/c alatt lakik. Ok azon szerencsések közé tartoznak, akik az Új Néplap előfizetői között kisorsolt ajándékok közül egy Elektra japán színes tévét nyertek.-' Hogyan értesültek a jó hírről?- Már négy éve jár a Néplap, de nem reggel korán szoktuk elolvas­ni. hanem később, a nap folyamán. amikor ráérünk. Reggel vittem a gyereket az óvodába, mikor az anyósom integetett, hogy hallot­tam-e már a jó hírt? így tudtam meg, ott az utcán. Hirtelen úgy meglepődtem, hogy majdnem le­estem a bicikliről. Van már ugyan tévénk, de éppen ki akartuk cserél­ni, ezért nagyon örülünk a nyere­ménynek. Ezen a helyen nem maradhat a művese állomás kórház esetében is. Két kft aján­latából az izraeli NEK (Nemzet­közi Egészségügyi Központ- Iz­rael) ajánlata volt a kedvezőbb. A városi önkormányzat gazda­sági testületé a kórházzal karölt­ve úgy döntött: bérbe adják az izraeli részvénytársaságnak a művese állomást. A 10 évre szóló szerződés mára elkészült. A legkorszerűbb eszközökkel felszerelésre kerü­lő művese állomást a kórház be­járata mellett levő gyógyszertár és irodahelységek területén áp­rilis 30-ig átadják. Ez a nagyon modern műve­se állomás modell értékű lehet az egész kórház működését il­letően. A Szolnok és Eger vesebe­tegeit is ellátó állomás létreho­zását országos szinten is mo­dell értékűnek tartják, mégpe­dig olyan szempontból, hogy ahol a városi önkormányzat nagyfokú segítő szándékkal áll egy kórház mellé, ott, - a fen­tebb említett hasonlatnál ma­radva - nagy betegünk, az egészségügy gyógyítása sem teljesen remyénytelen. Az oldalt írta: Kátai Szilvia Fotó Korányi Éva A múlt karcagi tudósai Külön városi, falusi oldalainkon általában nem szokásunk a könyv- ismertetés. Hogy ezúttal kivételt teszünk, annak az az oka, hogy a téli könyv vásárra “A múlt magyar tudósai” sorozatban Rónai-Tas András tollából az Akadémiai Ki­adó gondozásában megjelent egy könyv Karcag nagyhírű tudósáról, Németh Gyuláról. Karcagtól az Eötvös kollégiu­mig, A török tanszék száz szemesz­tere, A törökség őskora és Attila hunjai, Viták a nagyszentmiklósi kincs feliratai körül, A honfoglaló magyarság kialakulása, Kunok és jászok, A török hódoltság nyelve és nyelvjárásai, A török irodalom és folklór, A magyar őstörténet új szintézise felé címszavak köré cso­portosítva mutatja be a szerző az 1890-ben született nagy magyar tu­dós életét. Arra törekszik, hogy Németh Gyula tudományos gon­dolkodásának ívét tárja az olvasó elé, kiemelve az őstörténeti, ma­gyar vonatkozású turkológiái mű­ködését. A könyvben Németh Gyula gazdag életművének más vonatko­zásait a szerző csak igen röviden említi meg, abban a reményben, hogy műve mások figyelmét is ez- irányú kutatásra sarkallja. A teljesség igény nélkül is nagyszerű dolgozat előszavát Ró- nai-Tas András így fejezi'be: Jogos igény lehetne Németh Gyula ma­gyar őstörténeti koncepciójának bírálatátát, a körülötte zajló vitákat bemutatni. Erre ebben a műfajban és ezek között a terjedelmi keretek között nem volt mód, de biztos va­gyok benne, hogy Németh Gyula születésének évfordulóján vagy a honfoglalás valamelyik kerek év­Életveszély elhárítva Két oka is volt, hogy ellátogattunk a Zádor úti Általános Iskolába. Egyik, hogy igazgatóválasztás volt. A tantestület 81 százalékos arányban Cs.Né- meth Lajosnéra voksolt. Döntésükkel egyetértő határozatban a keddi önkormányzati testületi ülés Cs.Németh Lajosnét 5 évre kinevezte a Zádot úti iskola igazgatójává. A másik ok, amiért felkerestük a régi és immá­ron új igazgatónőt, hogy megkérdezzük, mi lesz az életveszélyessé vált iskolaépület sorsa. Tájékoz­tatásunkra az alábbiakat mondotta el:- A Zádor úti iskola 1900-ban épült, azóta az életveszélyessé nyilvánított iskolairész nem volt felújítva. Kezdeményeztem a polgármester úrnál az épület felújítását. A vályogból készült épület, ami egyéként Karcag első katolikus iskolája volt, az idők folyamán úgy tönkre ment, hogy úgy érezzük, mára csak a falakat borító csempe tartja össze a házat. A város vezetése tiszteletreméltó megértéssel fogadta kérésünket. Sőt azt is mond­hatom: ez az iskola fennállása óta nem kapott ennyi segítséget a várostól, mint amennyit az utób­bi két évben. Nemcsak az említett épület lebontá­sára kerül sor, azt ugyanis felújítani már nem lehet, hanem 17 millió forintos beruházással (ennek felét a minisztérium fizeti) 4 tantermes új épület készül ebédlővel, kiszolgáló helyiségekkel. Emellett a Rákóczi úti napközibe is bevezetik a gázt. Az iskolát a katolikus egyház 2000-től kéri vissza. Addig is folyamatosan tervezik katolikus osztályok indítását. Képünkön a lebontásra váró épület. A szerencsés nyertesek Hírek Őszi vetések után A Magyar-Bolgár Tsz-ben a 14.500 ha szántóterületből 4654 ha-ba őszi búza, 533 ha-ba került őszi árpa. Ez a tavalyi évhez ké­pest 50 százalékos növekedést je­lent a búzánál és 20 százalékost az árpánál. Ennek a nagyfokú te­rületnövekedésnek több oka is van: az elmúlt évben a kárpótlás miatt nem vetettek, a tsz régi ve­zetésének szubjektív megítélése is akadályozta az őszi vetési és szántási munkát. Az új vezetés elhatározta, hogy növelik a beve­tendő területet, s ezt meg is tették. Jelenleg az időjárás gátolja az őszi talajelőkészítési munkákat. Sikerült betakarítani a termést a 160 hektár cukorrépa és 170 hek­tár cirok kivételével. A répa föld­ben maradásának oka a cukor­gyár átvételi bonyodalma körül kereshető: a 700 ha-ról naponta 35 vagont vett át. A tsz most újabb átvételi forrásokat keres. Az átvétel megszervezése azért is fontos, mert a cukorrépa a tagok háztáji területén van, s ha a föld­ben marad, a tagok jelentős jöve­delemkiesését okozza. Újabb telefontársulás Az új telefontársaság közös képviselője a polgármesteri hiva­tal. Ebben a hónapban tehetik meg az igénylők szándéknyilat­kozatukat, hogy kérik-e a telefont a következő feltételekkel: egy szóló főállomás kiépítési költsé­ge 45 ezer forint, egy iker főállo­másé 41 ezer forint. Ha 500-nál több igény lesz, csak akkor tudja a hivatal a MATÁV Rt.-vel a gaz­dasági megállapodást megkötni, s akkor 93. augusztus 31-ig az igénylőknek bekötik a telefont. A fizetési feltétel hasonló az előző társuláshoz. Lehet készpénzzel és OTP-n keresztül is fizetni. Ha nem lesz elég igénylő, akkor a korábbi elvek szerint lehet tele­fonhoz jutni, vagyis a beadott igé­nyek sorrendjében. Bezárt az IBUSZ November közepén végleg le­húzták a rácsot az IBUSZ karcagi irodájának ajtaján. A cég úgy Ítél­te meg, hogy veszteséges az iroda működtetése. Ezután a karcagiak Szolnokra és Debrecenbe mehet­nek, ha igénybe kívánják venni az iroda szolgáltatásait. A polgár- mesteri hivatal úgy ítélte meg, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy más utazási iroda ki- rendeltséget nyisson a városban. Elköltözés után Új helyen várja ügyfeleit a Munkaügyi Központ. A városban a munkanélküli ráta 26,4 százalé­kos a regisztrált 3883 munkanél­küliből 2266 a járadékos. Ezek a számok is indokolták, hogy egy nagyobb helyre költözzön a ki- rendeltség. Júliustól újabb jogta­nácsost is alkalmaznak, a vállala­ti kapcsolattartás is erősebb. Pró­bálnak segíteni az új vállalkozók­nak is. Azok, akik ellátatlanok, vagy már lejárt a munkanélküli segély folyósítási idő, szociális támogatást kapnak. Mód lesz arra is, hogy különböző tanfolyamo­kat itt tartsanak. 13. havi fizetés A közalkalmazottak 13. havi béréről törvény rendelkezik. Kar­cag polgármestere, dr.Fazekas Sándor, Kupa Mihály pénzügy- miniszternek arra a kijelentésére, hogy tudniillik a 13. havi bért akár létszámleépítések árán is ki kell fizetni, azt mondta: nem tud­ja, Kupa Mihály milyen önkor­mányzati pénzfedezetre gondolt, hiszen az önkormányzatoknak a 12. havi bért is nehéz kigazdál­kodni. A karcagi önkormányzat min­denesetre törekszik e pénz kifize­tésére. Az ehhez szükséges mint­egy 25 millió forintot több mint valószínű, a jövő évi költségvetés terhére fogják kifizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom