Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-25 / 278. szám

8 Gazdasági tájoló 1992. NOVEMBER 25. Privatizációs Amit a számok rejtenek szabálytalanságok Jövőre: munkával vagy munka nélkül? A volt állami vállalatok társa­sággá alakulása, illetőleg privati­zációja körül meglehetősen sok a rendellenesség. Az ÁVÜ Ellenőr­zési Igazgatósága több mint 70 vál­lalat privatizációját tekintette át a közelmúltban. Mint Hatvani Szabó János el­lenőrzési igazgató az MTI munka­társának elmondta: az esetek 30-40 százalékában azonnali intézkedés­re volt szükség; munkajogi, kárté­rítési, illetőleg büntetőjogi felelős- ségrevonást kezdeményezett az igazgatóság. További 30-40 száza­lékban közvetlenül nem bizo­nyítható módon szenvedett sérel­met az állami tulajdon, a vagyon szubjektív elemek miatt csökkent rohamosan. A vizsgálatok tapasztalatai alapján elmondható, hogy a leg­gyakoribb szabálytalanságok az állami vagyon kezelése során mu­tatkoznak, illetőleg az átalakulás­sal függnek össze. A vállalatveze­tők, a menedzsment sajátjaként ke­zeli a vagyont, ám nem gondosko­dik megfelelő hasznosulásáról. Vi­szonylag gyakori az is, hogy a megváltozott jogszabályokat for­dítják saját hasznukra. Az új Munka törvénykönyve Az elmúlt évek társadalmi-gaz­dasági változásai jelentős módosu­lásokat hoztak az érdekképviselet­ben és az érdekvédelemben. A re­gionális és szakmai kamarák mel­lett számos, célkitűzéseiben rész­ben hasonló szövetség, szervezet jött létre. A különböző tömörülé­sek egyetértenek abban, hogy szükség van az egységes rendszert biztosító kamarai törvényre mint a jól működő piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen eszközére. A tör­vény részleteit illetően azonban már jelentősen eltérnek az érde­kek, a vélemények - amint azt a Tőzsde Kurír cikkében Gyarmati­né dr. Rácz Ágnes, a Magyar Gaz­dasági Kamara főtitkára is hangsú­lyozta. A törvénytervezet szerint a ka­mara közjogi alapon, teljesen önál­lóan és politikailag függetlenül például kimondja, hogy ha a mun­kaviszony a munkáltató egyoldalú intézkedésére szűnik meg, a hatá­rozott munkaviszony végéig jár a vezetőnek a munkabér. A privati­záció, illetőleg a kisebb-nagyobb szabálytalanságok észlelése szük­ségessé teszi a volt vállalati veze­tők egy részének felmentését. Az ÁVÜ azonban azt tapasztalja, hogy meglepően sok a határozott időre szóló munkaszerződés, nem ritka, hogy 15-25 millió forintot kell kifizetni egy-egy esetben an­nak a vezetőnek, aki ugyan jogsza­bályt nem sértett, de feltűnően sok rossz üzletet kötött. Az átalakulást követően már a privatizációban is tapasztalhatók visszásságok. Gyakran nem reális a vagyonértékelés. Erre jó példa a Nyugati tér 7. szám alatt található székház, mely önmagában is töb­bet ér, mint a székházzal rendelke­ző vállalat teljes értékelt vagyona. A pályázatok körül sincs mindig minden rendben. Néha éppen ahhoz a befektetői körhöz nem jut el az információ, amely potenciálisan a legérdekel- tebb lenne a vagyon megvásárlásá­ban - mondotta végezetül az ÁVÜ igazgatója. (MTI) kamarák vezetői ennek megoldá­sát a korábbi kamarai vagyonok visszaadásában (illetve azok ellen- tételezésében), valamint megfele­lő pénzügyi eszközök (például szakképzési hozzájárulás, adók) átcsoportosításában látják. Számí­tásuk szerint a visszakapott va­gyon nonprofit működtetésével hozzávetőlegesen annyi bevétel­hez jutnának, mint amennyihez tagdíj, vagy ahogy szívesebben ne­vezik, közbefizetés útján. Az indu­láshoz természetesen jelentősebb befektetésre lenne szükség. Ezért is hangsúlyozta nyomatékosan Keszthelyi Péter, a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara főtitkára: 1993 közepéig meg kell születnie a kamarai törvénynek, mert csak így képzelhető el, hogy az 1994-es költségvetés tervezésekor figye­lembe vegyék ezeket az igényeket. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében a munkanélküliek száma 1992. október végén megközelí­tette a 35 ezret, a munkanélküli­ség ráta a 16 százalékot. A növe­kedés dinamikája mérséklődött. Az év első 10 hónapja alatt „csak” 10 ezerrel emelkedett az állásnélküliek száma, szemben az elmúlt év ugyanezen időszaka alatt bekövetkezett 14 ezer fős növekedéssel. 1991 októberében a munkanélküliségi ráta a me­gyében még csak súrolta a 10 százalékot. A munkaerőpiac A megyei szinten mért ala­csonyabb növekedési ütem mel­lett az egyes térségek-települé- sek munkaerőpiaci feltételeiben ez évben is kedvezőtlen tenden­ciák voltak a meghatározók. A munkanélküliség felfutása Szol­nok, Jászberény, Mezőtúr és Tö- rökszentmiklós térségében volt a legerőteljesebb. A munkanélkü­liségi ráta 6-6 százalékos növe­kedésével a helyzet relatív rom­lása leginkább a kunhegyesi és a mezőtúri körzeteket jellemezte. A munkanélküliek aránya októ­berre Kunhegyes térségében érte el az eddig legmagasabb értéket (26,5 százalék), amely után szo­rosan felzárkózott Karcag és Ti­szafüred körzete. A korábbi munkaerőpiaci helyzethez képest jelentős rom­lást jelez a 4 százalékos rátanö­vekedés a kunszentmártoni kör­zetben. A leépítési szándékok Martfűn és környékén is szapo­rodtak, de relatív helyzete szerint az egyetlen körzet a megyében, ahol a munkanélküliségi ráta az országos átlagot még nem érte el. A munkaügyi központ na­gyon fontosnak tartja a kapcso­lattartást a megyében működő munkáltatókkal, hiszen piaci­gazdálkodási feltételeik változá­sa a munkaerőpiacon közvetle­nül csapódik le. Évente két alka­lommal készül személyes interjú a gazdasági vezetőkkel, amelyek segítik a foglalkoztatási helyzet okainak feltárását és a folyama­tok várható megítélését. A munkaadók helyzete Ez év őszén a felmérésben részt vevő 197 munkáltató a szervezetek 10,8 százalékát, a foglalkoztatottaknak a 49,8 szá­zalékát reprezentálta. E munkál­tatóknál jelentősen visszaesett a termelés és szolgáltatás, a fog­lalkoztatottak száma januártól szeptemberig közel 11 ezer fő­vel csökkent. Az elbocsátásokat láthatóan indokolta az alacsony arányú kapacitás-kihasználtság, amely a gazdálkodók -52%-ában 80-100%- 34 %-ában 51-80%-14%-ában 0-50% között alakult. Legrossszabb volt a kapaci­tás-kihasználtság a mezőgazda­ságban, az élelmiszeriparban, az építő- és építőanyagiparban. A kapacitások részleges kihasz­náltsága jellemezte az iparágak közül a gépipart és a könnyű­ipart. A munkahelyek megszün­tetésének 41 százaléka a mező- gazdaságot, a 43 százaléka az ipari tevékenységet, 7 százaléka az építőipart érintette. További 9 százalékot jelentett a többi ága­zatban történt létszámleépítés. A foglalkoztatási perspektí­vákat tekintve számolni kell az­zal, hogy a munkáltatók 60 szá­zaléka tartósnak íírijli meg a ka­pacitások kihasználtságát. Tar­tós állapotra számít pl. 23 ipari, 19 mezőgazdasági és 9 kereske­delmi szervezet. A rossz kihasználtság okai közül az első helyre 59 munkál­tató a belföldi kereslet vissza­esését jelölte, 17 munkáltató a tőkehiányt, 9 gazdálkodó az ex­port csökkenését tartotta leg­főbb oknak. A válsághelyzeten azonban egyszerre több gazda­sági-környezeti tényező meg­változása segíthetne, így a ke­reslet fellendülése, olcsóbb hi­telhez jutás, tőkemozgás és be­fektetés, ösztönző adó- és vám­rendszer stb. A rendelésállomány 1993. el­ső félévében várható alakulására 174 gazdasági vezető nyilatko­zott, többségük nem túl derűlá­tóan. Növekedésre 24, változat­lanságra 70, csökkenésre számít 80 gazdálkodó szervezet, amelyből kitűnik, hogy kevesen remélik a piaci viszonyok dina­mikus javulását. Jövő évi tendenciák A munkáltatók bizonytalan kilátásai mellett nagyvolumenű beruházások, létszámfejleszté­sek nem várhatóak egyik ágazat­ban sem. Előre vetíthetők a kö­vetkező tendenciák:- A mezőgazdaság átalakulá­sának létszámcsökkentő hatása a következő évre is áthúzódik. Az új szervezetek munkaerőigé­nye átlagosan kevesebb lesz. A mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenése az év második felé­ben mérséklődhet.- A megye iparában alacso­nyabb ütemben folytatódik a lét­számleépítés. Kisebb létszám- bővítések is várhatók a könnyű­ipar ágazataiban. A gépipar to­vábbi privatizációja javíthatja az ágazat pozícióját a foglalkozta­tás megtartásában.- Lassan bővülnek a ma­gánszféra munkahelyei, s várha­tóan erősödnek a kisebb létszá­mot foglalkoztató szervezetek, számuk is tovább gyarapodik. A munkanélküliek száma a jelenlegi ismeretek alapján a jö­vő év első felében még 4-6 ezer fővel növekedhet, az év végére a növekedés megállása prog­nosztizálható. Ez 43-45 ezer fős munkanélküliséget, 20 százalék körüli rátát jelent. Amennyiben az aktív foglal­koztatási eszközök (a képzés, a közhasznú munka stb.) a mainál még szélesebb felhasználási le­hetőséget kapnak országosan és a megyében is, a munkanélküli állapot időszaka rövidülhet. Az elhelyezkedési esélyek tényle­ges javulása viszont a piacgaz­daság fejlődésétől függ. Az év végéig várható új gazdasági sza­bályozási döntések, jogszabá­lyok, jelentősen befolyásolhat­ják a munka- és munkaerőpiac működőképességét 1993. év­ben. Czakóné Tari Mária Nélküle nincs piacgazdaság Jövőre: kamarai törvény Figyelnek az arányokra ✓ Az Állami Bankfelügyelet a bankprivatizáció elvi működne. Azédekvédelem mellett a kamarák aktív, cselekvő szerepet töltenek be a makrogazdaság fej­lesztési koncepciójának, valamint a hozzá kapcsolódó törvényeknek a kidolgozásában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok segítésé­ben, alakításában. Magukra vállal­nák a szakmunkásképzés irányítá­sát, szervezését. Vissza a kamarák vagyonát Minthogy ezek az elké> k számos állami feladat átva..-dúsát jelentik, meg kellene teremteni a szükséges infrastruktúrát és bizto­sítani a pénzügyi feltételeket. A Hosszú előkészítő munka után ez év augusztusában megalakult a Tisza-Coop Nagykereskedelmi El­osztó és Szolgáltató Kft. Az alapító - Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Pest megyei - áfészek szándéka e cég létrehozásával saját árubeszer­zési munkájuk hatékonyabbá téte­le volt. A piaci versenyben - külö­nösen az utóbbi időben - sorozatos hátrányok érték a fogyasztási szö­vetkezeteket. Fokozódott a kiszol­gáltatottságuk a hagyományos nagykereskedelmi vállalatokkal szemben. Az önálló szövetkezeti nagyke­reskedelem létrehozzását e gazda­sági kényszer érlelte meg. A nagy­bani beszerzésben rejlő előnyök­nek a szövetkezetek boltjaiban kell realizálódni, hiszen csak így van Kötelező a tagság? A kamarai tagság az érintett ipa­rosok, vállalkozók számára kötele­ző lenne. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó vagy a gazdasági társu­lás működése megkezdésével au­tomatikusan kamarai taggá válik. De a tevékenység jellegétől függő­en választási lehetősége van az ipa­ri, kézműves- és mezőgazdasági kamarák között. A kamarák vezetői tisztában vannak azzal, hogy addig nagyon sokat kell tenniük a szakmai, jogi és anyagi kérdések tisztázása és megoldása érdekében. Emellett sürgetni kívánják a kapcsolódó törvények mielőbbi megalkotását. esély a piaci versenyben való helytállásra. Az országos szinten is szerveződő közös beszerzési, érté­kesítési lánc jelentős kiskereske­delmi hálózatot tudhat magáénak. Hajdú-Bihar megyében - ahol el­sőként alakult meg a Pro-Coop né­ven szövetkezeti nagykereskedel­mi szervezet - már számokban mérhető e tevékenység eredmé­nyessége. A szolnoki székhellyel működő Tisza-Coop - mint a Pro-Coop lánc másodikként létrejött tagja - még csak néhány hónapos múltra te­kinthet vissza. Tevékenységét élel­miszer és háztartási vegyiáru pro­filban kezdte meg, alkalmazkodva az áfészek igényeihez. A folyama­tosan bővülő termékkör forgalma­zásának feltételei várhatóan év vé­Az Állami Bankfelügyelet az Általános Vállalkozási Bank privatizációjának tapasztalatai, illetve tanulságai alapján ajövő- ben a leendő külföldi tulajdono­soktól valószínűleg olyan nyi­latkozatot kér majd, amelyben azok a részvényvásárlás előtt ki­jelentik, hogy a kiválasztott bank helyzetét felmérték, isme­rik a pénzintézet erős és gyenge gére alakulnak ki, hiszen mármost szűkösnek bizonyul a raktárkapa­citás, és ki kell alakítani a számító- gépes adatfeldolgozás rendszerét is. A Tisza-Coop jelenleg mintegy 350 áfész-boltba szállít, melyekkel a kapcsolatot részben közvetlenül, részben az áfész központokon ke­resztül tartja. A boltvezetőket rendszeresen tájékoztatják az új termékekről, melynek egyik leg­hatékonyabb formája az árubemu­tató. Ma is egy ilyen árubemutatóra várják a boltvezetőket, valamint az áfészek vezetőit Szolnokon a Tisza Szállóban, ahol a Henkel Budapest és Hungária Kft., a Johnson & Johnson Kft., a Zwack Kft., a Szo­bi Szörp Rt., a Chió Kft., az AT- AFÉSZ Kft. mutatja be termékeit. pontjait is. Mindez az Állami Bankfelügyelet nemrégiben ké­szített háttéranyagából derül ki, amely a bankprivatizáció elvi kérdéseivel, nemzetközi tapasz­talataival foglalkozik. A dokumentum megállapítja: a nemzetközi tapasztalatok és a hazai bankcsődök is ráirányítot­ták a figyelmet a pénzintézetek tulajdonosi körének összetételé­re. Több külföldi példa is jelzi, hogy a privatizáció előkészítése során tudatosan és szisztemiku- san tervezték meg a bankrend­szer, a privatizálandó pénzinté­zetek tulajdoni struktúráját. Ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a nemzetközi tapasz­talatok alapján az egyes tulajdo­nosi csoportoknak az eladható részvények arányaira, az egy kézbe adható részvények maxi­mális mennyiségére, a részese­déshez való jutás módjára. Jellemzőnek mondható, hogy a bankok privatizálásánál bizo­nyos előnyöket élveznek a bel­földi befektetők. A külföldiek által megszerezhető rész­vénytulajdon arányát és az egy tulajdonosnak adható rész­vények mennyiségét viszonylag alacsony szinten határozzák meg. Megfigyelhető az is, hogy szerepet szánnak a dolgozói és menedzseri rész­vénytulajdonnak, sőt esetenként mindenkit megelőzően ezeknek a belső körből származó befek­tetőknek juttatnak részvényt. Arra is van példa, hogy a külföl­diek csak a másodlagos forga­lomban, magasabb árfolyamon juthatnak a pénzintézetek rész­vényeihez. A bankfelügyelet anyaga sze­rint szükséges a portfolió meg- tisztitása a privatizáció előtt. A rossz portfolió nem magyar sajá­tosság, az teljesen természetes kívánság, ha a befektető a bank részvényeinek megvásárlásánál csak a mérhető és ismert kocká­zatokat kívánja vállalni. A nemzetközi példákból is­mert olyan eset, hogy a bank pri­vatizálása csak a harmadik neki­futásra lett sikeres, mert a rossz kihelyezések, befektetések miatt a bank teljes tőkéjét elvesztette, így a privatizálást megelőzően a bankot az állam újratőkésítette, hogy az piacképes legyen. Az Általános Vállalkozási Bank nyári súlyos problémáinak egyik gyökere is a rossz hitelekben, portfoliókban keresendő, a prob­lémára ez esetben a tulajdonosok által vállalt tőkeemelés adott megoldást. Tisza-Coop Kft.: „nagykereskedő” áfészek Hétről hétre Gazdasági hírmorzsák Struktúraváltás a magyar mezőgazdaságban A legutóbbi általános mezőgaz­dasági összeírás felmérése alapján 1,4 millió kistermelő gazdaság mű­ködik a mezőgazdaságban, de kö­zülük mindössze 36 ezer önálló gazdálkodó. A szervezeti struktúrá­ban az utóbbi két évben lényeges változások mentek végbe: a gazda­sági társaságok száma jelentősen gyarapodott, s csökkent a vállala­tok száma. A szövetkezetek ez év elején még mintegy 3,4 millió hek­tár szövetkezeti közös tulajdont ké­pező földterülettel rendelkeztek, ez a használatukban lévő összes föld 60 százaléka. Ennek 71 százalékára jelentettek be kárpótlási igényt. A statisztika szerint a jövőben a me­zőgazdasági termelés alapját a kis­termeléssel együtt valószínűleg az új típusú szövetkezeti formák képe­zik majd. Mini-Magyarország Tatabányán az expóra A tatabányai önkormányzat MINGARY jeligével pályázatot nyújtott be az 1996-os világkiállí­tásra. A tervezet szerint egy olyan parkot rendeznének be a város egyik új lakónegyedének tőszom­szédságában, ahol bemutatnák Ma­gyarország nevezetességeinek ki­csinyített mását. Az elképzelések szerint a 15-20 hektáros parkban hazánk kicsinyített másán nagyobb vizeink, folyóink, a domborzat, a növénytakaró megfelelne az erede­tinek. A megyéket alacsony sövény választaná el egymástól. Az 1:25 arányban kicsinyített templomo­kat, középületeket, jellegzetes épü­letegyütteseket a megyék, tájegy­ségek képviselőivel együttesen ter­vezik kiválasztani. A pályázat ké­szítői szerint a mini-világot egy év alatt lehet berendezni. Japán lap a magyarországi reformokról Magyarország megállította a gazdasági hanyatlást, közelebb ju­tott a piacgazdaság kiépítéséhez - állapítja meg az Aszahi Simbun cí­mű lap a kelet-európai országok át­alakításáról készített elemzésében. A cikkíró úgy véli, hogy ha „Ma­gyarország sikerrel jár a reformok­ban, akkor ezzel lökést ad az egy­kori kommunista országok, köztük a volt szovjet köztársaságok re­formerőinek is”. A magyar gazdaság fellendülé­sének okát ilyen körülmények kö­zött abban látja a tudósító, hogy az ország magához tudta vonzani a térségbe irányuló nyugati beruhá­zások több mint felét, és ezáltal szá­mos új vállalkozás jött létre. „A nagy állami iparvállalatok csődhul­láma ugyan tovább tart, az új vállal­kozások azonban kompenzálják a kieső termelést.” Ukrajna magyar segítséget vár a mezőgazdasága számára Ukrajna a magyar tapasztalatok felhasználásával kívánja átalakíta­ni mezőgazdaságát, s a korszerűsí­tésben számít a magyarországi szö­vetkezetekre, farmergazdaságokra és élelmiszeripari üzemekre - jelen­tette ki Dmitrij Kelman, az ukrán parlament agrárbizottságának tag­ja. Ukrán agrárszakemberek meg­állapodtak magyar tanácsadó szak­emberek ukrajnai fogadásáról, uk­ránok magyarországi képzéséről, vetőmagvak, növényszaporító anyagok és tenyészállatok import­járól. Élelmiszeripari gépek és technológiák vásárlása, illetve kö­zös érdekeltségű vegyes vállalatok, gazdasági társaságok alapítása ugyancsak szóba került. A Gazdasági tájolót szerkesztetti: V. Szász József

Next

/
Oldalképek
Tartalom