Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-25 / 278. szám
8 Gazdasági tájoló 1992. NOVEMBER 25. Privatizációs Amit a számok rejtenek szabálytalanságok Jövőre: munkával vagy munka nélkül? A volt állami vállalatok társasággá alakulása, illetőleg privatizációja körül meglehetősen sok a rendellenesség. Az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatósága több mint 70 vállalat privatizációját tekintette át a közelmúltban. Mint Hatvani Szabó János ellenőrzési igazgató az MTI munkatársának elmondta: az esetek 30-40 százalékában azonnali intézkedésre volt szükség; munkajogi, kártérítési, illetőleg büntetőjogi felelős- ségrevonást kezdeményezett az igazgatóság. További 30-40 százalékban közvetlenül nem bizonyítható módon szenvedett sérelmet az állami tulajdon, a vagyon szubjektív elemek miatt csökkent rohamosan. A vizsgálatok tapasztalatai alapján elmondható, hogy a leggyakoribb szabálytalanságok az állami vagyon kezelése során mutatkoznak, illetőleg az átalakulással függnek össze. A vállalatvezetők, a menedzsment sajátjaként kezeli a vagyont, ám nem gondoskodik megfelelő hasznosulásáról. Viszonylag gyakori az is, hogy a megváltozott jogszabályokat fordítják saját hasznukra. Az új Munka törvénykönyve Az elmúlt évek társadalmi-gazdasági változásai jelentős módosulásokat hoztak az érdekképviseletben és az érdekvédelemben. A regionális és szakmai kamarák mellett számos, célkitűzéseiben részben hasonló szövetség, szervezet jött létre. A különböző tömörülések egyetértenek abban, hogy szükség van az egységes rendszert biztosító kamarai törvényre mint a jól működő piacgazdaság egyik nélkülözhetetlen eszközére. A törvény részleteit illetően azonban már jelentősen eltérnek az érdekek, a vélemények - amint azt a Tőzsde Kurír cikkében Gyarmatiné dr. Rácz Ágnes, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára is hangsúlyozta. A törvénytervezet szerint a kamara közjogi alapon, teljesen önállóan és politikailag függetlenül például kimondja, hogy ha a munkaviszony a munkáltató egyoldalú intézkedésére szűnik meg, a határozott munkaviszony végéig jár a vezetőnek a munkabér. A privatizáció, illetőleg a kisebb-nagyobb szabálytalanságok észlelése szükségessé teszi a volt vállalati vezetők egy részének felmentését. Az ÁVÜ azonban azt tapasztalja, hogy meglepően sok a határozott időre szóló munkaszerződés, nem ritka, hogy 15-25 millió forintot kell kifizetni egy-egy esetben annak a vezetőnek, aki ugyan jogszabályt nem sértett, de feltűnően sok rossz üzletet kötött. Az átalakulást követően már a privatizációban is tapasztalhatók visszásságok. Gyakran nem reális a vagyonértékelés. Erre jó példa a Nyugati tér 7. szám alatt található székház, mely önmagában is többet ér, mint a székházzal rendelkező vállalat teljes értékelt vagyona. A pályázatok körül sincs mindig minden rendben. Néha éppen ahhoz a befektetői körhöz nem jut el az információ, amely potenciálisan a legérdekel- tebb lenne a vagyon megvásárlásában - mondotta végezetül az ÁVÜ igazgatója. (MTI) kamarák vezetői ennek megoldását a korábbi kamarai vagyonok visszaadásában (illetve azok ellen- tételezésében), valamint megfelelő pénzügyi eszközök (például szakképzési hozzájárulás, adók) átcsoportosításában látják. Számításuk szerint a visszakapott vagyon nonprofit működtetésével hozzávetőlegesen annyi bevételhez jutnának, mint amennyihez tagdíj, vagy ahogy szívesebben nevezik, közbefizetés útján. Az induláshoz természetesen jelentősebb befektetésre lenne szükség. Ezért is hangsúlyozta nyomatékosan Keszthelyi Péter, a Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara főtitkára: 1993 közepéig meg kell születnie a kamarai törvénynek, mert csak így képzelhető el, hogy az 1994-es költségvetés tervezésekor figyelembe vegyék ezeket az igényeket. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a munkanélküliek száma 1992. október végén megközelítette a 35 ezret, a munkanélküliség ráta a 16 százalékot. A növekedés dinamikája mérséklődött. Az év első 10 hónapja alatt „csak” 10 ezerrel emelkedett az állásnélküliek száma, szemben az elmúlt év ugyanezen időszaka alatt bekövetkezett 14 ezer fős növekedéssel. 1991 októberében a munkanélküliségi ráta a megyében még csak súrolta a 10 százalékot. A munkaerőpiac A megyei szinten mért alacsonyabb növekedési ütem mellett az egyes térségek-települé- sek munkaerőpiaci feltételeiben ez évben is kedvezőtlen tendenciák voltak a meghatározók. A munkanélküliség felfutása Szolnok, Jászberény, Mezőtúr és Tö- rökszentmiklós térségében volt a legerőteljesebb. A munkanélküliségi ráta 6-6 százalékos növekedésével a helyzet relatív romlása leginkább a kunhegyesi és a mezőtúri körzeteket jellemezte. A munkanélküliek aránya októberre Kunhegyes térségében érte el az eddig legmagasabb értéket (26,5 százalék), amely után szorosan felzárkózott Karcag és Tiszafüred körzete. A korábbi munkaerőpiaci helyzethez képest jelentős romlást jelez a 4 százalékos rátanövekedés a kunszentmártoni körzetben. A leépítési szándékok Martfűn és környékén is szaporodtak, de relatív helyzete szerint az egyetlen körzet a megyében, ahol a munkanélküliségi ráta az országos átlagot még nem érte el. A munkaügyi központ nagyon fontosnak tartja a kapcsolattartást a megyében működő munkáltatókkal, hiszen piacigazdálkodási feltételeik változása a munkaerőpiacon közvetlenül csapódik le. Évente két alkalommal készül személyes interjú a gazdasági vezetőkkel, amelyek segítik a foglalkoztatási helyzet okainak feltárását és a folyamatok várható megítélését. A munkaadók helyzete Ez év őszén a felmérésben részt vevő 197 munkáltató a szervezetek 10,8 százalékát, a foglalkoztatottaknak a 49,8 százalékát reprezentálta. E munkáltatóknál jelentősen visszaesett a termelés és szolgáltatás, a foglalkoztatottak száma januártól szeptemberig közel 11 ezer fővel csökkent. Az elbocsátásokat láthatóan indokolta az alacsony arányú kapacitás-kihasználtság, amely a gazdálkodók -52%-ában 80-100%- 34 %-ában 51-80%-14%-ában 0-50% között alakult. Legrossszabb volt a kapacitás-kihasználtság a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, az építő- és építőanyagiparban. A kapacitások részleges kihasználtsága jellemezte az iparágak közül a gépipart és a könnyűipart. A munkahelyek megszüntetésének 41 százaléka a mező- gazdaságot, a 43 százaléka az ipari tevékenységet, 7 százaléka az építőipart érintette. További 9 százalékot jelentett a többi ágazatban történt létszámleépítés. A foglalkoztatási perspektívákat tekintve számolni kell azzal, hogy a munkáltatók 60 százaléka tartósnak íírijli meg a kapacitások kihasználtságát. Tartós állapotra számít pl. 23 ipari, 19 mezőgazdasági és 9 kereskedelmi szervezet. A rossz kihasználtság okai közül az első helyre 59 munkáltató a belföldi kereslet visszaesését jelölte, 17 munkáltató a tőkehiányt, 9 gazdálkodó az export csökkenését tartotta legfőbb oknak. A válsághelyzeten azonban egyszerre több gazdasági-környezeti tényező megváltozása segíthetne, így a kereslet fellendülése, olcsóbb hitelhez jutás, tőkemozgás és befektetés, ösztönző adó- és vámrendszer stb. A rendelésállomány 1993. első félévében várható alakulására 174 gazdasági vezető nyilatkozott, többségük nem túl derűlátóan. Növekedésre 24, változatlanságra 70, csökkenésre számít 80 gazdálkodó szervezet, amelyből kitűnik, hogy kevesen remélik a piaci viszonyok dinamikus javulását. Jövő évi tendenciák A munkáltatók bizonytalan kilátásai mellett nagyvolumenű beruházások, létszámfejlesztések nem várhatóak egyik ágazatban sem. Előre vetíthetők a következő tendenciák:- A mezőgazdaság átalakulásának létszámcsökkentő hatása a következő évre is áthúzódik. Az új szervezetek munkaerőigénye átlagosan kevesebb lesz. A mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenése az év második felében mérséklődhet.- A megye iparában alacsonyabb ütemben folytatódik a létszámleépítés. Kisebb létszám- bővítések is várhatók a könnyűipar ágazataiban. A gépipar további privatizációja javíthatja az ágazat pozícióját a foglalkoztatás megtartásában.- Lassan bővülnek a magánszféra munkahelyei, s várhatóan erősödnek a kisebb létszámot foglalkoztató szervezetek, számuk is tovább gyarapodik. A munkanélküliek száma a jelenlegi ismeretek alapján a jövő év első felében még 4-6 ezer fővel növekedhet, az év végére a növekedés megállása prognosztizálható. Ez 43-45 ezer fős munkanélküliséget, 20 százalék körüli rátát jelent. Amennyiben az aktív foglalkoztatási eszközök (a képzés, a közhasznú munka stb.) a mainál még szélesebb felhasználási lehetőséget kapnak országosan és a megyében is, a munkanélküli állapot időszaka rövidülhet. Az elhelyezkedési esélyek tényleges javulása viszont a piacgazdaság fejlődésétől függ. Az év végéig várható új gazdasági szabályozási döntések, jogszabályok, jelentősen befolyásolhatják a munka- és munkaerőpiac működőképességét 1993. évben. Czakóné Tari Mária Nélküle nincs piacgazdaság Jövőre: kamarai törvény Figyelnek az arányokra ✓ Az Állami Bankfelügyelet a bankprivatizáció elvi működne. Azédekvédelem mellett a kamarák aktív, cselekvő szerepet töltenek be a makrogazdaság fejlesztési koncepciójának, valamint a hozzá kapcsolódó törvényeknek a kidolgozásában, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok segítésében, alakításában. Magukra vállalnák a szakmunkásképzés irányítását, szervezését. Vissza a kamarák vagyonát Minthogy ezek az elké> k számos állami feladat átva..-dúsát jelentik, meg kellene teremteni a szükséges infrastruktúrát és biztosítani a pénzügyi feltételeket. A Hosszú előkészítő munka után ez év augusztusában megalakult a Tisza-Coop Nagykereskedelmi Elosztó és Szolgáltató Kft. Az alapító - Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Pest megyei - áfészek szándéka e cég létrehozásával saját árubeszerzési munkájuk hatékonyabbá tétele volt. A piaci versenyben - különösen az utóbbi időben - sorozatos hátrányok érték a fogyasztási szövetkezeteket. Fokozódott a kiszolgáltatottságuk a hagyományos nagykereskedelmi vállalatokkal szemben. Az önálló szövetkezeti nagykereskedelem létrehozzását e gazdasági kényszer érlelte meg. A nagybani beszerzésben rejlő előnyöknek a szövetkezetek boltjaiban kell realizálódni, hiszen csak így van Kötelező a tagság? A kamarai tagság az érintett iparosok, vállalkozók számára kötelező lenne. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó vagy a gazdasági társulás működése megkezdésével automatikusan kamarai taggá válik. De a tevékenység jellegétől függően választási lehetősége van az ipari, kézműves- és mezőgazdasági kamarák között. A kamarák vezetői tisztában vannak azzal, hogy addig nagyon sokat kell tenniük a szakmai, jogi és anyagi kérdések tisztázása és megoldása érdekében. Emellett sürgetni kívánják a kapcsolódó törvények mielőbbi megalkotását. esély a piaci versenyben való helytállásra. Az országos szinten is szerveződő közös beszerzési, értékesítési lánc jelentős kiskereskedelmi hálózatot tudhat magáénak. Hajdú-Bihar megyében - ahol elsőként alakult meg a Pro-Coop néven szövetkezeti nagykereskedelmi szervezet - már számokban mérhető e tevékenység eredményessége. A szolnoki székhellyel működő Tisza-Coop - mint a Pro-Coop lánc másodikként létrejött tagja - még csak néhány hónapos múltra tekinthet vissza. Tevékenységét élelmiszer és háztartási vegyiáru profilban kezdte meg, alkalmazkodva az áfészek igényeihez. A folyamatosan bővülő termékkör forgalmazásának feltételei várhatóan év véAz Állami Bankfelügyelet az Általános Vállalkozási Bank privatizációjának tapasztalatai, illetve tanulságai alapján ajövő- ben a leendő külföldi tulajdonosoktól valószínűleg olyan nyilatkozatot kér majd, amelyben azok a részvényvásárlás előtt kijelentik, hogy a kiválasztott bank helyzetét felmérték, ismerik a pénzintézet erős és gyenge gére alakulnak ki, hiszen mármost szűkösnek bizonyul a raktárkapacitás, és ki kell alakítani a számító- gépes adatfeldolgozás rendszerét is. A Tisza-Coop jelenleg mintegy 350 áfész-boltba szállít, melyekkel a kapcsolatot részben közvetlenül, részben az áfész központokon keresztül tartja. A boltvezetőket rendszeresen tájékoztatják az új termékekről, melynek egyik leghatékonyabb formája az árubemutató. Ma is egy ilyen árubemutatóra várják a boltvezetőket, valamint az áfészek vezetőit Szolnokon a Tisza Szállóban, ahol a Henkel Budapest és Hungária Kft., a Johnson & Johnson Kft., a Zwack Kft., a Szobi Szörp Rt., a Chió Kft., az AT- AFÉSZ Kft. mutatja be termékeit. pontjait is. Mindez az Állami Bankfelügyelet nemrégiben készített háttéranyagából derül ki, amely a bankprivatizáció elvi kérdéseivel, nemzetközi tapasztalataival foglalkozik. A dokumentum megállapítja: a nemzetközi tapasztalatok és a hazai bankcsődök is ráirányították a figyelmet a pénzintézetek tulajdonosi körének összetételére. Több külföldi példa is jelzi, hogy a privatizáció előkészítése során tudatosan és szisztemiku- san tervezték meg a bankrendszer, a privatizálandó pénzintézetek tulajdoni struktúráját. Ugyancsak nagy figyelmet kell fordítani a nemzetközi tapasztalatok alapján az egyes tulajdonosi csoportoknak az eladható részvények arányaira, az egy kézbe adható részvények maximális mennyiségére, a részesedéshez való jutás módjára. Jellemzőnek mondható, hogy a bankok privatizálásánál bizonyos előnyöket élveznek a belföldi befektetők. A külföldiek által megszerezhető részvénytulajdon arányát és az egy tulajdonosnak adható részvények mennyiségét viszonylag alacsony szinten határozzák meg. Megfigyelhető az is, hogy szerepet szánnak a dolgozói és menedzseri részvénytulajdonnak, sőt esetenként mindenkit megelőzően ezeknek a belső körből származó befektetőknek juttatnak részvényt. Arra is van példa, hogy a külföldiek csak a másodlagos forgalomban, magasabb árfolyamon juthatnak a pénzintézetek részvényeihez. A bankfelügyelet anyaga szerint szükséges a portfolió meg- tisztitása a privatizáció előtt. A rossz portfolió nem magyar sajátosság, az teljesen természetes kívánság, ha a befektető a bank részvényeinek megvásárlásánál csak a mérhető és ismert kockázatokat kívánja vállalni. A nemzetközi példákból ismert olyan eset, hogy a bank privatizálása csak a harmadik nekifutásra lett sikeres, mert a rossz kihelyezések, befektetések miatt a bank teljes tőkéjét elvesztette, így a privatizálást megelőzően a bankot az állam újratőkésítette, hogy az piacképes legyen. Az Általános Vállalkozási Bank nyári súlyos problémáinak egyik gyökere is a rossz hitelekben, portfoliókban keresendő, a problémára ez esetben a tulajdonosok által vállalt tőkeemelés adott megoldást. Tisza-Coop Kft.: „nagykereskedő” áfészek Hétről hétre Gazdasági hírmorzsák Struktúraváltás a magyar mezőgazdaságban A legutóbbi általános mezőgazdasági összeírás felmérése alapján 1,4 millió kistermelő gazdaság működik a mezőgazdaságban, de közülük mindössze 36 ezer önálló gazdálkodó. A szervezeti struktúrában az utóbbi két évben lényeges változások mentek végbe: a gazdasági társaságok száma jelentősen gyarapodott, s csökkent a vállalatok száma. A szövetkezetek ez év elején még mintegy 3,4 millió hektár szövetkezeti közös tulajdont képező földterülettel rendelkeztek, ez a használatukban lévő összes föld 60 százaléka. Ennek 71 százalékára jelentettek be kárpótlási igényt. A statisztika szerint a jövőben a mezőgazdasági termelés alapját a kistermeléssel együtt valószínűleg az új típusú szövetkezeti formák képezik majd. Mini-Magyarország Tatabányán az expóra A tatabányai önkormányzat MINGARY jeligével pályázatot nyújtott be az 1996-os világkiállításra. A tervezet szerint egy olyan parkot rendeznének be a város egyik új lakónegyedének tőszomszédságában, ahol bemutatnák Magyarország nevezetességeinek kicsinyített mását. Az elképzelések szerint a 15-20 hektáros parkban hazánk kicsinyített másán nagyobb vizeink, folyóink, a domborzat, a növénytakaró megfelelne az eredetinek. A megyéket alacsony sövény választaná el egymástól. Az 1:25 arányban kicsinyített templomokat, középületeket, jellegzetes épületegyütteseket a megyék, tájegységek képviselőivel együttesen tervezik kiválasztani. A pályázat készítői szerint a mini-világot egy év alatt lehet berendezni. Japán lap a magyarországi reformokról Magyarország megállította a gazdasági hanyatlást, közelebb jutott a piacgazdaság kiépítéséhez - állapítja meg az Aszahi Simbun című lap a kelet-európai országok átalakításáról készített elemzésében. A cikkíró úgy véli, hogy ha „Magyarország sikerrel jár a reformokban, akkor ezzel lökést ad az egykori kommunista országok, köztük a volt szovjet köztársaságok reformerőinek is”. A magyar gazdaság fellendülésének okát ilyen körülmények között abban látja a tudósító, hogy az ország magához tudta vonzani a térségbe irányuló nyugati beruházások több mint felét, és ezáltal számos új vállalkozás jött létre. „A nagy állami iparvállalatok csődhulláma ugyan tovább tart, az új vállalkozások azonban kompenzálják a kieső termelést.” Ukrajna magyar segítséget vár a mezőgazdasága számára Ukrajna a magyar tapasztalatok felhasználásával kívánja átalakítani mezőgazdaságát, s a korszerűsítésben számít a magyarországi szövetkezetekre, farmergazdaságokra és élelmiszeripari üzemekre - jelentette ki Dmitrij Kelman, az ukrán parlament agrárbizottságának tagja. Ukrán agrárszakemberek megállapodtak magyar tanácsadó szakemberek ukrajnai fogadásáról, ukránok magyarországi képzéséről, vetőmagvak, növényszaporító anyagok és tenyészállatok importjáról. Élelmiszeripari gépek és technológiák vásárlása, illetve közös érdekeltségű vegyes vállalatok, gazdasági társaságok alapítása ugyancsak szóba került. A Gazdasági tájolót szerkesztetti: V. Szász József
