Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-25 / 278. szám

1992. NOVEMBER 25. Hazai tükör 5 Fellázadtak a műtőssegédek Polgármestereké a szó Ki mossa az egészségügy szennyesét? Ez a cím eredetileg úgy hang­zott volna, hogy: Ki mossa a kór­ház szennyesét? Menetközben azonban sikerült úgy “kitereget­ni”, hogy kiderült, itt nemcsak a Hetényi kórház “szennyeséről” van szó, hanem az egész­ségügyéről. Sőt: Az országéról. Furcsa napra ébredt a kórház II. sz. kórházában (tüdőkórház), a Il-es számú sebészet műtője. Arra, hogy egyetlen műtőssegéd sincs. Mégpedig azért, mert mindnyájuk ellen fegyelmi eljá­rást indított a kórház - miközben az eljárás idejére a munkavégzés alól fölmentették őket. Úgyhogy a kórház többi részéről kellett “összekéregetni” a személyze­tet, hogy a műtő beindulhasson. Munka­megtagadás? Hogy mi volt az előzmény, ar­ról Herczeg Józsefné vezető műtősnő, Hernádi Béla, Da- bóczi Ferenc és Antoni Sza­bolcs műtőssegéd számolt be. A „botrány” a szennyes textí­lia miatt robbant ki. Korábban a műtő személyzetének az volt a feladata, hogy a műtőből egy csúszdán keresztül ledobta a szennyest a mosodába és kész. Csakhogy akkor a kórháznak még saját mosodája volt. Ezt azonban föl kellett volna újítani, és mivel nem volt rá pénz, úgy döntöttek, hogy a Kelenföldi Mosoda Kft-vel mosatnak ez­után. De hogy jön a képbe a műtő személyzete? Úgy, hogy őket utasították arra, hogy a mosodá­ba küldendő szennyest minden­nap az ügyeletben(l) számolják meg. Számolták is, aztán egy­szer csak betelt a pohár. Koráb­ban ugyanis arról volt szó, hogy ezt a munkát másokkal végezte­tik, és ők csak ideiglenesen „szállnak be”. Végül írtak egy levelet a mosodának, hogy nem hajlandók tovább számolni a szennyest. A levélre a kórház ve­zetése válaszolt. Rendkívüli osz­tályértekezletet hívtak össze, ám ott se sikerült megegyezni. így lett fegyelmi az ügyből. Az in­dok: munkamegtagadás. A műtő személyzete azonban nem ért egyet ezzel. íme, a véle­mények:- A műtőasztal melletti mun­kát mi soha nem tagadtuk meg!- Az a helyiség, mióta mi a szennyest ott számoljuk, még nem volt kitakarítva.- A sebészet mindennap felvé­teles mellkassebészetből. Oda hozzák a szúrt, lövött embereket operálni - én meg a szennyestá­rolóban számolom a tbc-s bete­gek textíliáit (is). Akkor rohan­jak föl a műtőbe életet menteni, de közben fertőtleníteni kellene magamat a szennyes után.- A műtőssegédeknek nincs fürdőhelyiségük. Szennyes szá­molás után hol fürödjenek meg?- Ez egy összeszokott, jó tár­saság, akiknek a munkájával so­ha semmi baj nem volt. Itt nem olyan műtőssegédek dolgoztak, akik isznak, hanem megbízható emberek. És ezt kapják akkor, amikor a betegek érdekében nem hajlandók a szennyesszámolásra tovább, ilyen körülmények kö­zött. Ki lopta el? Az orvos-igazgató, dr. Böjthe Lajos szerint a műtőssegédek egyike „bujtogató” szerepet ját­szik, és az ő számlájára írható a személyzet munkamegtagadása. Már ném az a tét, hogy minden a szabályoknak megfelelően történjen, hanem egyszerűen az, hogy a kórház ne zárjon be. Mert az, hogy nem hajlandók a szennyest megszámolni, az igaz­gató szerint egyértelmű munka­megtagadás. Hiszen az ő felada­tuk, tehát meg kell csinálni. An­nak, hogy a szennyest számol­ják, és utána mennek a műtőbe, szerinte nincs jelentősége, nincs olyan fertőzésveszély, amelyről a személyzet beszél. Ha beteget hoznak az ügyeletbe, egyszerűen abba kell hagyni a szennyes szá­molását, és a higiénés rendsza­bályok betartása /kézmosás, tu­solás, ruha-, cipőváltás/ után foglalkozni a beteggel. A szennyes számolásától nem le­het eltekinteni, mert pillanatnyi­lag több mint egy millió forintos hiánya van a kórháznak textíliá­ból. Előfordult, hogy olyan ke­vés volt, hogy a műtőben nem tudtak dolgozni.- Nem tudni, ki lopta el: mi vagy a mosoda? - Az igazgató indulatos. - Tudomásul kell ven­ni, hogy bizalmi elv alapján sem­mi se működik ma Magyarorszá­gon. Ezért darabszámra kell át­adni a szennyest, akármilyen ocsmány is ez a munka. A műtő személyzete nem érti meg, hogy nem a mosodának számolnak, hanem elsősorban önmaguknak, másodsorban a kórháznak és csak harmadsorban a mosodá­nak. Mert végül az osztályokkal fogom megfizettetni azt, ami el­veszett. Nemrégen készítettünk egy leltárt, és ezután fizetni kell a hiányért. Muszáj megtenni. Mert ha elmondom, hogy több mint 1 milliós hiány van textíli­ából, mindenki édesdeden mo­solyog, sőt alszik; de ha le fogom vonni a bérből ezt a hiányt, akkor mindenki föl fog ébredni, és ez­után odafigyel arra, hogy mit csi­nálnak a munkatársai. A demokrácia a kapuban megszűnik- De erre a számolásmegtaga­dásra mégis nagyon kemény vá­lasz a fegyelmi eljárás, munka alóli fölmentéssel párosítva.- Nem akarok precedenst te­remteni arra, hogy valaki ne vé­gezze el a dolgát. A demokrácia a kórház kapujában megszűnik. Engem meg lehet választani igazgatónak meg le lehet váltani, de amíg itt vagyok, addig azt kell csinálni, amit mondok. Nem va­gyok diktátor, de nem tudom el­fogadni, hogy mindenki azt csi­nál, amit akar. Mert ezzel az en­gedetlenséggel akár a műtő munkáját is meg lehet akasztani, ha éppen úgy tetszik.- Azt mondják, hogy önnek ka­póra jött ez az eset, mert meg akarja szüntetni azt a sebészetet. Igaz ez?- Igaz, hogy erről már koráb­ban is volt szó. De ha lépni kell, akkor azért tesszük, mert muszáj a kiadásokat, az ágyszámot csökkenteni. Jelenleg 150 millió forintos hiánya van a kórháznak. Ha bejön a kétkulcsos áfa, az 50 millió mínuszt jelent. Vagyis már 200 milliós hiányt. Akkor pedig ebbe a kórházba egy injek­cióstűt nem fognak szállítani, csak úgy, ha azonnal kész­pénzzel fizetünk. Ebben a hely­zetben, ha nem végzi el minden­ki a maga dolgát, az intézet össze fog dőlni! Ha arra kény­szerülünk, hogy bezárjunk egy szárnyat vagy egy részleget, mindenki azzal jön majd, hogy ez nem megy a betegellátás ro­vására? De igen, arra megy! Csakhogy nincs pénz. Nincs! Bezár a kórház?- Ilyen koryoly a gond?- Ésszerű (Megoldásokat kell találni, mért W'nem sikerül, ko­molyan mondom, hogy be kell zárni a kórház valamelyik részét. Itt az emberek fejében nem tör­tént meg a rendszerváltás. Min­denki azt az életformát akarja folytatni, amit eddig csinált. Te­hát nincs meg az emberekben az, hogy holnaptól nem lopjuk el a vattát. És hogy odaadjuk a mos­lékot a disznónak, de nem a csa­ládénak, hanem az intézetének, amelyiket Újszászon nevelünk. De mire Újszászra ér a moslék, addig valahogy eltűnik, vissza­felé meg a malachús tűnik el.- Mégis feltűnő, hogy egy ek­kora kórházban nincs más em­ber a szennyes számolására, mint az ügyeletes műtősszemély­zet.- November 15-ikétől a szennyesszámolás kérdése meg­oldódott. De arra nem volt pénz, hogy valakit fölvegyünk erre a feladatra. A szabályokat pedig egyszerűen nem lehet betartani. Ha én például betartom azt, amit a közalkalmazotti törvény előír, akkor a kórházban nem lesz ügyelet, mert ki kell adni a sza­badnapokat a dolgozóknak. Az se szabályos, hogy a takarítónő ebédet osszon, mert nem lehet, mert ő mossa fel a koszt meg a hányadékot: mégis oszt. Az se szabályos, hogy az orvos tolja be a beteget a műtőbe, és fölrakja a műtőasztalra, mert a műtőssegéd éppen eltűnt.- Azt mondják, hogy a bérmo­sás nem érte meg a kórháznak.- Nekünk volt egy saját moso­dánk, amelyet föl kellett volna újítani. Nem volt rá pénzünk és remény sem, hogy sikerül sze­rezni. Akkor a gazdasági igazga­tó úgy számolt, hogy nekünk anyagilag jó az, ha a kft. mossa a textíliánkat. Most kiderült, hogy nem jó. Akkor egyszerűen nem tudtuk, hogy mennyibe ke­rül a gőz, a víz stb., mert az inté­zet pénzéből fizettük ki. Most erre jön valaki és kapitalista mó­don kiszámolja, hogy mennyibe kerül és akkor kiderül, hogy na­gyon sokba. Az a baj, hogy itt sokan még mindig azt hiszik, hogy állóvíz van körülöttük, és nem jöttek rá, hogy rég elszállt fölöttünk az idő, és kemény, ka­pitalista világban élünk. Paulina Éva Fejlesztések Szászberken A szászberkiek két éve önál­lóan határozzák meg, merre kívánnak lépni. A közös ta­nács irányítása alatt nem volt annyi fejlesztés - mondotta Pe­tő Miklós polgármester - mint amennyi az elmúlt időben tör­tént. Az idén 800 négyzetméte­res kézilabdapályát adtak át az iskolában, három szolgálati lakás felújítását fejezték be és nekifogtak az orvosi rendelő átalakításának.-Miért döntött úgy, hogy fel­adja korábbi állását - kérdeztük a polgármestert.- Amikor ’90 októberében megválasztottak polgármester­nek, úgy gondoltam fel kell mér­nem mennyi munka vár rám. Ki­derült, hogy mostani foglalkozá­somat nehéz lenne összeegyez­tetni korábbi munkámmal. Éz a tevékenység egész embert kí­ván. 1991. december elsejétől főállásban látom el feladatomat.-A község önálló életének mi­lyen előnyei vannak?- Több pénzt fordíthatunk fej­lesztésre. Korábban nem indít­hattunk el komolyabb fejleszté­seket. Az elmúlt 15 év alatt alig volt beruházás. Most itt a föld­gáz. A lakások zöme központi Pető Miklós polgármester fűtéses. Hadd emeljem ki, hogy mindössze két és fél hónapig tar­tott a munka. A kivitelező az abonyi Kékláng Kft. volt, az ön- kormányzat finanszírozta az épí­tést.-Milyen helyi bevételekre szá­míthatnak?- Építményi, kommunális és iparűzési adót vezettünk be. Hat millió forint bevételre számí­tunk. Akkor érezhető ennek a súlya igazán, ha figyelembe vesszük, hogy éves költségveté­sünk 26 millió forint. Lényegé­ben két nagy termelő céget, és a vállalkozókat érinti ez az önkor­mányzati döntés.-Mennyi pénzük jut új beruhá­zásokra?- Mint említettem, 26 millió forintból gazdálkodunk, ebből 8,5 milliót fordítottunk fejlesz­tési célokra. Jó lenne egy új pol­gármesteri hivatalba költözni. A mostani épület 90 éves. A me­gyében talán nincs még egy ilyen lerobbant községháza. Az új hivatal helyét már megtalál­tuk; az iskola melletti park lenne erre a célra a legalkalmasabb. Ennél azonban fontosabb, a tele- fonvonal bevezetése, és a szennyvízelvezetés megoldása.-sz­Tartós szárazság várható Aszály-megelőzési program készül Az idei aszálykárok okairól és következményeiről tanácskoz­tak vízügyi, agrármeteorológus és agrárszakemberek a Földmű­velésügyi Minisztériumban.- Nem akkor kell felfigyelni az aszályra, amikor mág „ég” a határ, hanem stratégiailag kell felkészülni rá - mondta dr. Har- nos Zsolt egyetemi tanár. A Ma­gyar Tudományos Akadémia a jövőben foglalkozni kíván a problémával, mert az elmúlt év­tizedek időjárási viszonyai alap­ján készült agrármeteorológiai előrejelzések a közeljövőben tartós szárazságot ígérnek a Kár­pát-medencében, s várhatóan to­vább csökken majd a talaj ned­vességtartalma. Ezért szárazság­tűrő vetőmagvakra lesz szükség, jobban oda kell figyelni a táj ag­rometeorológiai viszonyaihoz igazodó termelési eljárásokra, a talajművelésre, a növényvéde­lemre, a tápanyagutánpótlás biz­tosítására. Olyan komplex prog­ramra van szükség, amely magá­ban foglalja a megelőzést, és a védekezést, folyamatosan gon­dol az aszály elhárítására. Tartó­san alkalmazkodni kell a csapa­dékban szegényebb viszonyok­hoz. Dr. Öcsödi Gyula, a Földmű­velésügyi Minisztérium osztály­vezetőjétől megtudtuk, hogy a legnagyobb kiesést az őszi beta- karítású szántóföldi növények­nél okozta az aszály, ezen belül is elsősorban a kukorica és a cu­korrépa károsodott, de kedve­zőtlenül érintette a vízhiány az áru- és takarmánynövényeket, a zöldség- és gyümöcsféléket, va­lamint a szőlőt. Még nem végle­ges számítások szerint mintegy 30 milliárd forint értékű a ter­méskiesés. Súlyosbította a helyzetet, hogy az aszály olyan időszakban következett be, amikor a mező- gazdaság likviditási gondokkal küzd, folyamatban van az átala­kulás és a kárpótlási törvény végrehajtása, amikor 500 szö­vetkezet a lét és nemlét határán él és háromszáznál több közös gazdaság felszámolás alatt áll. Az aszálykár pénzszűke miatt teljes egészében nem volt kom­penzálható. A kormány mentesí­tette a termelőket a vízkészlet - használati díj fizetése alól, az öntözővíz-felhasználók elszá­molhatták költségeiket. Negy­ven százalékos támogatást ve­hettek igénybe az idén az öntö­zési beruházásokra vállalkozó gazdálkodók, és 10 százalékos kamattámogatásban részesültek az öntözéshez felvett hitelek, így mintegy 600 millió forinttal csökkentették az öntöző gazda­ságok költségeit. A beruházások támogatására az idén 800-900 millió forintot fordított a kor­mányzat, ezzel mintegy 2 milli­árd forint értékű beruházásra ju­tott pénzük a mezőgazdasági ter­melőknek. A pénz egy részét azonban nem fejlesztésre, ha­nem a régi, elavult berendezések cseréjére fordították a gazdálko­dók. A károkat enyhítendő a kor­mány meghosszabbította a ko­rábbi aszálykárok rendezéséhez nyújtott hitelkamatok törlesztési idejét, a gabona őszi felvásárlá­sához felvett hitelek után pedig további 10 százalékos kamat- preferenciát adtak. Ugyanennyi kamattámogatás járt az őszi ve­tésekhez és a talajmunkákhoz felvett hitelekre is. A szárazság további pusztítá­sának enyhítésére hamarosan aszály-megelőzési programot dolgoz ki a mezőgazdasági tár­ca. A programot nemzetközi se­gélyekből és házi fejlesztési for­rások igénybevételével kívánják megvalósítani. Újvári Gizella Ferenczy Europress mgj» íiUJj ÍÉT' ÉJM 1 |yÉÍ ; FESTEK-NAGYKERESKEDES . Nemrégiben nyílt meg Szolnokon a Budafesték Szolnok Kft. festék, vegyi nagykereskedése a Nagysándor J. úton. Tízmillió forintos raktárkészlettel indultak, elsősorban festék és vegyiáru található jelenleg a raktárban, de az igényektől függően más áruféleségeket is beszereznek. (N. Zs.) •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom