Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-19 / 273. szám
__ H 1 992. NOVEMBER 19. A(nem)gyengébb nem 11 Arcbőrünk ápolása - télen Elsősorban a városok lakóira gondolunk akkor, amikor az arcbőr téli, a légszennyeződéstől származó ártalmainak elkerüléséről szólunk. Igaz, a hideggel, a csípős széllel vidéken, a falvakban talán inkább kell szembenézni, de ez ellen könnyebb védekezni. Nagyon könnyen megállapíthatjuk magunk is, hogy a levegő mikor és mennyire tiszta vagy szennyezett. Ha egyetlen személyautó elhaladásának a szagát meg lehet érezni - akkor tényleg tiszta a levegő. Ehhez a természetesen némileg szubjektív mérési módhoz még annyit: a jól beállított, látható égésterméket nem kibocsátó gépjármű légszennyezéséree gondolunk. Ilyen „szigorú” követelménynek megfelelő levegőtisztaság bizony ma már - sajnos - sok kisebb településnek a főbb útjain is csak éjjel, vagy friss hóesét követően tapasztalható. Hát még a városokban! Elég, ha megnézzük egy olyan gépkocsi karosz- szériájának az állapotát, amelyik 1 -2 napja mozdulatlanul parkol. Látni fogjuk, milyen piszkos. Ugyanez a levegő éri az arcunkat is. Ezt a szennyet naponta legalább egyszer feltétlenül el kell távolítanunk bőrünk (különösen arcbőrünk) felületéről. Akinek zsíros az arcbőre, az használjon e célra meleg vizet és szappant. A szárazbőrűek pedig vattapamacsra kent arctejet alkalmazhatnak. Aki először használja, medg fog lepődni, hogy milyen rendkívül erős mértékben tud elszennyeződni ez a vattapamacs az arcától. Addig kell a vattát cserélni, amíg az tiszta marad. Ezt az arclemosást ésszerű esténként elvégezni; ezzel azonban az arcápolás még nem fejeződött be. Aki szeretné, hogy sokáig szép és ránctalan legyen az arcbőre, a letisztítást követően két kezével 1-2 percig paskolja meg az arcbőrét, majd ezt követően valamilyen bőrtápláló kozmetikummal kenje be éjszakára. Ez azonban csak közvetlenül alvás előtt történjék. Nem kelt esztétikus látványt sem az anya, sem a feleség a fényesre krémezett arcával és dekoltázsával (netán becsavart hajkoronájával). Ehhez az arcápoláshoz nem kell feltétlenül márkás, drága kozmetikumot beszereznünk; megfelel erre a célra például az olcsó babaolaj is, különösen akkor, ha kevés (néhány milliliter) „A” vitamin olajjal dúsítjuk. Ha az esti arcbőrtisztítást rendszeresen elvégeztük, akkor reggelre mindig tiszta arcbőrrel ébredünk. A reggeli arcápolás így történhet csak hideg vízzel is, bár a melegebb és a hidegebb víz váltogatása nagyon jó hatású értoma. A melegben kitáguló bőr- ereket a hideg összehúzódásra készteti. Erre érdemes nemcsak reggel, hanem esténként is 2-3 percet rászánni. Mindez természetesen egész testünkre is érvényes. Ha a meleg fürdőt hideg-meleg zuhannyal váltogatva, végül is hideggel fejezzük be, akkor nemcsak a vérkeringés lesz frissebb, de mindez igen kedvező edzettséget, jó megelőzést is jelent a különféle meghűléses betegségekkel szemben. Visszatérve az arcbőrre: a vízzel történt lemosás, paskolás után valamilyen nappali krém használata ajánlott. Akár alapozónak a smink alá, akár önmagában annak, aki egyáltalán nem festi magát. Ez még annyi előnnyel is jár, hogy a napközben rárakódó szennyet, kormot, füstöt és port ez a védőréteg felfogja. Ha van rá módunk, akkor ennek az alapozónak - az ugyancsak vattapamaccsal való - eltávolítására és újra történő alapozására is szánjunk néhány percet. Ezt semmi körülmények között nem mulaszthatjuk el akkor, ha esti programra - például színházba, társaságba stb. - készülünk. Mindeddig azonban csak az arcbőr külső ápolásáról volt szó. Pedig nem kevésbé fontos a belső ápolása: az egészséges, változatos étrend, amely sok gyümölcsöt, zöldséget és főzeléket tartalmaz; ugyanakkor szénhidrátokban és zsírban szegény. Durvább őrlésű lisztet, illetve ilyen lisztből sütött kenyeret fogyasszunk, disznózsír helyett pedig étolajjal készült ételeket. Legyen az étrendünk könnyű, száraz húsokban, baromfiakban, valamint halakban (főleg tengeri halakban) gazdag. Hozzátartozik az arcbőr belső ápolásához az alkohol (elsősorban a tömény szeszes italok) és a dohányzás csökkentése (beleértve a passzív dohányzást is!). Napi 2 deciliter bor - étkezéskor - sok kutató szerint kifejezetten hasznos (de nem több!). Ugyanakkor érdemes több folyadé- kot inni, különösen a rostos gyü- mölcsleveknek van kedvező élettani hatásuk. Az is hasznos lehet, ha valaki a reggeli arcápolásának a megkezdése előtt egy pohár szobahőmérsékletű vizet iszik meg. Mindezt pedig ki kell egészíteni a jó levegőn történő egészséges testmozgással. A téli hideg időben sem célszerű erről lemondani. Legalább sétáljunk a településnek azon a részén, ahol köztudottan jobb a levegő (például folyóparton, erdőben). Ez is hozzátartozik az arcbőr fiatalon tartásához. dr. K.K. Ki hordja a kalapot? A családok egy részében ma már elismerten a nő "hordja a kalapot.” Statisztikai adatok még nincsenek a birtokunkban arra vonatkozóan, hogy ez mennyire sikeres. Egy biztos; ha nem is eredményesebb, mintha az erősebb nem hordaná, mindenesetre - mint képünk is bizonyítja - bajosabb. Anya - ápolónő szerepben Karácsonyig a nagyi megkötheti Kesztyű az unokának Jó, ha az ajándék praktikus, de még kedvesebb, ha sajátkezűleg készül. Ilyen meglepetés lehet az egyujjas kesztyű, amelyet a karácsonyig hátralevő időben kényelmesen megköthet a nagyi. Elsőként készítsünk az unoka kezéhez nagyjából hasonló kézről, papírra fektetve, egy körrajzot. Ha 10-12 év körüli gyerekről van szó, 48 szemmel kezdhetjük a kötést. (Nagyobb vagy kisebb kézre nyolccal osztható szemmel kezdjük.) Négy tűre 12-12 szemet hurkolunk föl, az ötödikkel kötünk. Úgy kötjük össze, hogy egyszerűen körbe fogjuk a 4 tűt és rákötjük a következő sort; először kicsit meghúzva a szálat, hogy ne legyen laza. 2 sima, 2 fordítottal 7 centit kötünk, azután megkötjük a hüvelykujjig, lehet teljesen simán vagy mintával. (Jó minta a kétsoros rizskötés: 1 sima, 1 fordított két soron át, azután a simára fordított, a fordítottra sima kerül, szintén kétso- ronként váltogatva.) A hüvelykujj-részre 8 szemet biztosítótűre teszünk, a tenyérrész jobb vagy bal szélén - attól függően, hogy jobb vagy bal kesztyűt készítünk. A biztosítótűre tett szemek fölött ugyanennyit visszahurkolunk a kötőtűre. Ezt az ujjat a legvégén kötjük meg. Tovább kötünk a kisujj végétől visszafele számítva 1 cm-ig. Itt kezdjük el a fogyasztást, a kesztyű jobb és bal oldalán - először kétsoronként. Ezután minden sorban fogyasztunk 1-1 szemet, amíg 20 szem marad. Ezt varrótűvel felfűzzük a fonalra, s ahogy kész a hüvelykujj, kifordítjuk a kesztyűt és összevarrjuk. Ferenczy Europress Kalitkában az ifjúság madara Németh Marika: az öregségre nem gondolok Igen sok esetben tapasztalják a szülők, hogy hosszabb betegség után a gyermekük nevelése nehezebb, mint azelőtt. Ez a probléma még azoknál a gyermekeknél is előfordul, akik betegségük előtt könnyen nevelhetők voltak. A jelentkező nevelési nehézségek rendszerint két eredetre vezethetők vissza. Egyik esetben arról van szó, hogy a hosszú betegség megszakította nevelés megszokott folyamatát, megváltoztatta a napi beosztást, elszoktatta a gyermeket a mindennapi élet apróbb kötelességeitől, megváltoztatta a gyermek körül a realitás körét, amelyhez eddig alkalmazkodnia kellett. Mindez elég ahhoz, hogy komoly nevelési nehézségekhez vezető tüneteket produkáljon olyan gyermeknél, aki hajlamos arra, hogy „elhagyja magát”, vagy akinél elhibázott a nevelési stílus; már a betegség előtt meglazították a szociális formákhoz való alkalmazkodás fegyelmét. A másik eset az, amikor a betegség által előidézett vagy kiváltott viselkedési tünetek elsősorban a betegség alatt okoznak sok gondot a környezetnek. Közismert a beteg gyermeknek az a típusa, aki csak hosszabb rábeszélésre, vagy csak bizonyos ellenszolgáltatás fejében hajlandó enni, gyógyszert bevenni, vagy ellenkezésével lehetetlenné teszi a szükséges orvosi vizsgálatot. Komolyabb és nagyobb jelentőségűek azonban a betegség kiváltotta jellem változási tünetek a betegség lezajlása után, a lábadozás időszakában, amikor a gyermek gyakran már képtelen visz- szahelyezkedni a mindennapi életbe. Valósággal zsarnok lesz, indulatos, szülei akaratával minduntalan szembehelyezkedik, hamar sír, zokog, földre dobja magát. Ilyen esetben nem is a betegség ténye, hanem a környezetnek betegség alatt, a gyermekkel szemben tanúsított hibás magatartása idézte elő a magatartás-torzuláso- kat. A mindig jószándékú gyengédségből fakadó, betegség utáni viselkedészavarok egészséges gyermeknél hamar elmúlnak, és újra beilleszkedik a mindennapok egészsége életritmusába. Érzékeny idegrendszerű gyermeknél azonban a betegség ideje alatt keletkezett zavarok könnyen állandósulhatnak. Ebben az esetben már orvosi segjítségre van szükség ahhoz,hogy a gyermek lelki problémája rendeződjön. Amint kitűnik, nem is olyan könnyű az édesanyának az ápolómé szerepét helyesen betölteni. Talán a legfontosabb: a szeretetteljes határozottság! A gyermeknek betegségében is éreznie kell, hogy „szeretet-függőségi viszonyban” van szüleivel szemben, és engedelmességgel tarto- zilk. Saját érdekében. Ez nem változhat meg betegség alatt sem. Természetes dolog hogy a beteg gyermek több gondoskodást igényel mint az egészséges, e ez ne abban nyilvánuljon meg, hogy az ő akaratossága irányítsa az édesanyja tevékenységét például abban, hogy hívjon-e orvost, betartsa-e az orvos által rendelt diétát, vagy bevegye-e pontosan a gyógyszereket stb. A beteg gyermek sokszor nyűgös, szorongó, vagy unatkozik, esetleg nem találja helyét, és kiugrál az ágyból, amikor még ágy- nyugalomra volna szüksége. Ilyen esetben az anyának sok türelemmel kell foglalkozni a kis beteggel, hogy a nehéz napokat átvészelje. A közös játék leköti a kicsi figyelmét, kifárad és elalszik. (Babaruha készítés, színezés, gyöngyfűzés, papírhajtogatás, mesélés, babákkal játékiskola, rongybaba varrás). Megkönnyíti a betegápolást, ha az egészséges gyermeknek előre megmagyarázzuk, miért szükséges betegség esetén az orvosi vizsgálat, a gyógyszerek szedése, az orvosi utasítások betartása. Ne ijesztgessük sohasem a gyermeket az orvossal, mert egész életre szóló félelem rögződhet meg benne az orvos iránt. Fentiekben csak nagy vonalakban motiváltuk a helyes anyai megatartást. Egyéni érzékenységtől, a betegség súlyosságától és nagyon sok egyéb körülményektől is függ, hogy milyen árnyaltabb teendői vannak az anyának - ápolónő szerepben. Fási Katalin Németh Marika (67) 1948- ban lépett először a világot jelentő deszkákra: a Nebántsvirá- got énekelte-játszotta az Operettszínházban. Már bemutatkozásakor tudta a szakma is, a közönség is, hogy új primadonnacsillag született. S a Csárdáskirálynő Szilviája, majd később Cecíliája nemcsak egy csillag, hanem állócsillag lett az operett egén, aki jelenleg is fergeteges sikerrel alakítja a Nagymama címszerepét. Most is bájos, szép jelenség - most is a közönség, kivált a férfi nézők kedvence.- A fiatalság megőrzésének valószínűleg nem egy, hanem több titka van - mondja, amikor hosszú, s még korántsem befejezett művészi pályájának egyik fontos feltételéről, a fizikaiszellemi frissesség megtartásáról beszélgetünk. Az egyik valószínűleg az, ami nekem megadatott, a derű, az életszeretet.- Nem tartozom az önsanyargatók szektájába, imádom például a finom ételeket. Ráadásul férjem, Marik Péter is hasonló ízlésű... Füszermániás vagyok, nagyon szeretem a hagymát, a fokhagymát. Fia csak tehetem, „szójázok” - nem értem, miért idegenkednek sokan tőle, hiszen a szója hússal keverve, jól befűszerezve jobb, mint az igazi”... A művésznő nemcsak a színpadon, hanem közvetlen közelről is üde jelenség, igazi szépasszony. Úszik, tornázik, aero- bikozik? Nevetve tiltakozik:- Az igazság az, hogy szeretek lustálkodni, üldögélni a képernyő előtt és gyakran varrogatok - egyik sem éppen sportos foglalatosság. Időnként azért egy keveset tornázok.- A ráncokkal nemigen kell küszködnöm, szerencsés alkat vagyok - édesanyámnak is szép bőre volt. Szóval nem járok kozmetikushoz, semmimet nem varrattam föl...- Persze a jó biológiai örökségen túl azt hiszem, néhány egyéb tényező is segíti az öregség késleltetését. Engem például a színpad nagy önfegyelemre nevelt, s ez erőt ad a nehézségek elviseléséhez, ahhoz, hogy a dolgokat úgy tudjam fogadni, ahogy vannak. Még az optimizmus is bizonyos mértékig önfegyelem kérdése. S az is, hogy bár sokszor tűnődök, meditálok - az öregségre nem gondolok.- Végül a belső fiatalság megtartásában nagy része van annak, Fogy imádom a szakmámat, a férjemet és a kertünket. Fiatalít, ha gondozom a virágokat, ha belefeledkezem a természet szépségeibe. A kert hálás a szerétéiért; az idén rengeteg almánk termett. Mostanában almát eszem almával... Szabó Margit Ferenczy Europress
