Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-19 / 273. szám

1992. NOVEMBER 19. Hazai krónika 3 Mi van a kosárban? Gondolatok az élelmiszer-létminimumról Két életet mentettek meg Dr. Tóta Aronné átadja a kitüntetést Horti Józsefnek, aki mellett a másik életmentő, Kecskés Zsolt áll Évek óta tart a vita: mennyi a megélhetéshez feltétlenül szük­séges pénz és hogyan kell kiszá­mítani a létminimumot? A Köz­ponti Statisztikai Hivatal és az Újpesti Családsegítő Központ egymástól eltérő adati - egészen a legutóbbi időkig - csak borzol­ták a kedélyeket és egyúttal ron­tották mind a két adatközlő hite­lét. Kinek higgyünk? A hivatalos számításoknak, vagy saját, egyre vékonyabb pénztárcánknak? Nos, a statisztikai Hivatal lépett, és most már népes parlamenti bizottság ajánlása alapján készíti - a valós fogyasztáshoz eddigi­nél jobban igazodó - létmini­mumszámítást. A tanácsadó tes­tületben érdekvédelmi szerveze­tek, kutatóintézetek szakem­berei, országgyűlési képviselők döntöttek arról, miből és mennyi kerüljön a létminimum szintjén élők feltételezett kosarába? Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet A jog, a tulajdon, a pénz, a technika szükséges, de nem elég­séges feltétel a minőségi telepü­lésigazgatáshoz. A professszio- nális helyi önkormányzati mun­kához nélkülözhetetlen felké­szültséget az új ismeretek, ta­pasztalatok felhalmozása és ter­jesztése teremti meg. Ezt felismerve hozta létre egy évvel ezelőtt az Önkormányzati Akadémiát - megalakulásával egy időben - az Alapítvány a Ma­gyarországi Önkormányzato­kért. Az alapítvány oktatási és ta­nácsadó intézete 1991 novembe­rében kezdte meg működését, először csak a budapesti köz­pontból szervezve a programo­kat, majd ez év januárjától kiala­kította országos hálózatát. A hat területi iskolaközponttal és hat együttműködő intézménnyel te­vékenykedő szervezet tanfolya­mokat, rendezvényeket, trénin­geket rendez az önkormányzati képviselők, polgármesterek, munkatársai szerint egy közepe­sen aktív felnőtt napi életműkö­déséhez 2700-2800 kalória szükséges, a nyugdíjasoknak en­nél 12 százalékkal, míg a gyere­keknek 22 százalékkal kevesebb is elegendő. A napi tápanyagok között feltétlenül lennie kellene 90 gramm fehérjének, 95-100 gramm zsírnak, 370-380 gramm szénhidrátnak, továbbá 2500 milligramm káliumnak, közel 800 milligramm kálciumnak, 12 milligramm vasnak, illetve 1100 mikrogramm B-l, 1600 mikro- gramm B-2, 100-110 mikrog­ramm C-vitaminnak és 10 gramm nyersrostnak. Nos, mindezek elfogyasztá­sát a legolcsóbb élelmiszerekből számítják a statisztikusok. Pél­dául a hús helyett a szintén állati eredetű (de jóval olcsóbb) tejala­pú fehérjét vették alapul. Nem kerül a statisztikai hivatal létmi­nimum kosarába karaj, comb, van viszont dagadó, tarja, kevés lapocka és máj. A húskészítmé­tisztségviselők és kulcsfontossá­gú szakemberek gyakorlati fel­készítésére. Ezek mellett tájé­koztató, ismeretterjesztő, oktató anyagokat készít és terjeszt, va­lamint információs és tanácsadó szolgálatot működtet. Az elmúlt időszak tapasz­talatai szerint az akadémia tanfo­lyamai iránt nagy az érdeklődés. Eddig mintegy 3700 helyi képvi­selő vett részt a 80, különböző aktuális témakörben tartott elő­adáson, konferencián. Az akadé­mia tervezett programjai sorában szerepelnek - többek között - a nemzetiségi, etnikai kérdések­kel, a munkanélküliség kezelésé­vel, valamint az önkormányza­tok humánpolitikájával, környe­zetvédelmi feladataival foglal­kozó előadások. Az akadémiát az alapítvány költségvetési támogatásban ré­szesíti. A rendezvényeken való részvételhez minden önkor­mányzati képviselő támogatást kap. (MTI) nyék között nincs szalámi, son­ka, szárazkolbász, ugyanakkor számolnak párizsival, krinolin- nal, hurkával és kenőmájassal. A statisztikusok száraztésztája ter­mészetesen nem nyolc, hanem csak két tojásos, a gyümölcsök közül pedig a legolcsóbbnak tar­tott almát és szilvát vették figye­lembe. Azt is végiggondolták a mini­mális költségek kiszámításakor, hogy például a tésztát otthon gyúrják, mert így olcsóbb. Mindezek figyelembevételé­vel a KSH szerint az élelmiszer­létminimum egy felnőttre vetít­ve 1989-ben 1570 forint, míg 1992-es szeptemberi árakon szá­molva 3300 forint volt havonta. Ez azonban csak a nyers élelmi­szer ára... A 6000 forintos öreg­ségi nyugdíjat, vagy a 8000 fo­rintos bruttó minimumbért - szá­mítás ide, számítás oda -, bizony mind nehezebb beosztani. Ismét Filmszemle Várhatóan legalább 20 játék­film és ugyanennyi dokumentum­film bemutatója szerepel az 1993. február 5. és 9. között megrende­zendő 24. Magyar Filmszemlén. A szemle igazgatója Kézdi-Kovács Zsolt lesz. A stúdiók előrejelzése szerint a szemlére egyebek között elkészül Bereményi Géza Turné; Maár Gyula Ipi-apacs; Szabó Ildikó Gyermekgyilkosságok; Tóth Esz­ter Nyomkereső, Erdélyi János- Zsigmond Dezső Indián tél; Mol­nár György Anna filmje; Gyar- mathy Lívia A csalás gyönyöre; Sántha László Az adószedő magá­nyossága; Bacsó Péter Live show és Sőth Sándor A nagy postarablás című filmje. A szemlén Szomjas György Roncsfilm-jét és Koltay Róbert Sose halunk meg című filmjét is vetítik majd. A 24. Magyar Filmszemle ün­nepi megnyitóját és a záróbemuta­tót a tervek szerint az Átrium Mo­ziban tartják, a szemle filmjeit a Metró a Művész és a Szinbád Mo­ziban láthatják az érdeklődők. (MTI) Ránézetre semmi különös nincs rajtuk, pedig hősiességből, önfeláldozásból - amikor arra szükség volt - mindketten jelesre vizsgáztak. Az egyik Honi Jó­zsef 43 éves jászberényi lakos, aki azon a nevezetes augusztus 27-i napon munkahelyén, a jász- boldogházi szövetkezetben, a határban dolgozott. Egyszer ész­revette, hogy a Sóshidi-féle ta­nyából lángnyelvek csapnak ki. Motorra pattant, és pillanatokon belül ott volt. Megtudta, felrob­bant egy gázpalack és ketten is beszorultak a tanyába. A nagy­mama, aki végül is a tűz áldozata lett, illetve egy négyéves kisfiú. Betörve az ablakot, négyszer is beugrott a szobába, de senkit nem talált. Látni nem lehetett semmit. A másik oldalon, a má­sik szobával próbálkozott. Ott volt a kisfiú, aki megijedhetett tőle, mert a hívó szavára elbújt. Nagy nehezen, tapogatózva ta­lált rá az óriási füstben, és mene­kítette ki a házból. Kecskés Zsolt egészen fiatal, szintén jászberényi fiatalember, aki csak a jövő év júliusában tölti a húszat. Jászárokszálláson érettségizett, és jelenleg fogtech­nikusnak tanul. Május 15-én Be- rényben, a Tigris úton ebédért ment, amikor észrevette, hogy az egyik házból füst gomolyog. Előtte emberek tanakodtak, de bemenni már senki sem mert, csak a fiatalember. Sajnos mit se látott, ezért újra kirohant. Jókora adag friss levegőt szippantva le­hajolt, és térdmagasságban ész­revett egy tolókocsit, benne egy emberrel. Megfogta a kocsi ele­jét, és a magatehetetlen férfival együtt kihúzta az alkalmatossá­got. Csak később tudta meg, hogy az életét kockáztatta, hi­szen az épületben gázpalackok is voltak. Az ügy érdekessége, hogy Zsolt édesapja a tűzoltó­ságnál dolgozik. A két bátor ember nem min­dennapi tettét Boros Lajos, a me­gyei közgyűlés elnöke terjesz­tette fel kitüntetésre. A minisz­terelnök úr egyetértve az indok­lással, Hord József és Kecskés Zsolt jászberényi lakosoknak az Életmentő Emlékérem kitünte­tést adományozta. Az indoklás szerint azért, mert hirtelen dön­téssel, a veszélyhelyzettel nem számolva, önfeláldozó módon életeket mentettek. Az elismeré­seket tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei területi hivatalban dr. Tóta Áronné, a köztársasági megbízott területi hivatalának vezetője adta át a két jászberényi lakosnak. Továbbá az érmekkel együtt 25-25 ezer forintot is, ami ezzel jár. A rövid kitüntetési ün­nepségen megjelent Boros La­jos, a megyei közgyűlés elnöke is. A bátor jászságiaknak ezúton gratulálunk, és kívánjuk nekik, hogy költsék a pénzt jó helyre. Elvégre rászolgáltak... D.Sz.M. Fotó: K.É.- szabó - Ferenczy Europress Önkormányzati Akadémia Szerelembe táncolták magukat Tény, az ország legjobb ama­tőr balettegyüttese ma Szolno­kon, a Városi Művelődési Ott­honban található. A sok kiváló táncos lány között napjainkban a 18 éves Rigó Krisztina a legjobb. Tizenegy hosszú éve táncol és csiszolja a tudását, sőt legújab­ban Mozsonyi mester mellett már segédkezik is. Jelenleg a 166 centijéhez 52 kiló társul: nem nagy súly, de hát amikor ötvenszer kell már emelni, akár­hogy vesszük, 26 mázsa az a partnerének, Fekete Zsoltnak. Zsolt korábban néptáncos volt, jelenleg pedig az érettségije után a technikusi képesítő vizsgájára készül. Krisztával egy éve tán­col, és hogy nem teltek ered­ménytelenül az együttes próbák, napok, mi sem bizonyítja job­ban, hogy július 22 óta me­nyasszony-vőlegény a viszo­nyuk. Kriszta tervében két hiva­tás is szerepel: jövőre ismét meg­próbálkozik a Kereskedelmi és Ez a mozzanat látható lesz a decemberi fellépésen is Vendéglátóipari Főiskolával, ámbár arról sem tett le. hogy esetleg apró­ságokat oktasson a balett szépségeire, alapjaira. Ezért még most is hétről hétre rengeteget gyako­rol, próbál, hogy egykoron a táncot befejezve legyen mit átadni az utána következőknek. Addig viszont még sok-sok munka vár­ja őket, hiszen pél­dául december 5-én afféle Mikulás-napi meglepetésként ba­lettesten lépnek fel sokadmagukkal. A bevételt a Hetényi Géza Kórház gyermekosztálya műszereinek a bővítésére, mo­dernizálására ajánlották a részt­vevők, szereplők. Búcsúzás után Zsolt még utá­nam fut, és a lelkemre köti, hogy ő a Kos, Krisztina pedig az Oroszlán jegyében született, és a Egy szép emelés a próbateremben horoszkópok szerint ez a két égöv remekül összeillik. Ő nem akar a kettőjük sorsával példá­lózni, de ha lehetne, ezt még ír­jam be a cikkbe. Mit mondjak? Lapzárta előtt még éppen lehe­tett...- D. Szabó - Fotó: T.Z Falusi hírek Kenderes Az általános iskolában 547 diákot tartanak számon, őket 39 nevelő - közöttük két újonnan ér­kezett - oktatja. Évfolyamonként három osztály működik, kettő a Tolnainé néven ismertté vált módszerrel dolgozik, míg a har­madik a Zsolnay-féle értékköz­vetítő programmal. Ennek kere­tében már első osztálytól kezdve három idegen nyelv - angol, né­met, orosz - közül választhatnak a kisiskolások. Érdekességként említhető a környezet- és vizuális kultúra tantárgy, valamint a nyel­vi irodalmi kommunikáció. Új gépsorral - IBM típusúakkal - bő­vült az iskola számítástechnikai gépparkja, amelyet legfőképpen a matematika tagozatosok hasz­nálnak majd. Alakulóban van az iskolamú­zeum, amelynek kínálatát a gye­rekek saját maguk jellegzetes néprajzi tárgyakból állítják össze. Ezeknek egy része a falu egykori használati dolgai közül maradt rájuk, míg a többit - ter­mészetesen a hagyományokat megőrizve - két kezükkel készítet­ték (készítik) el. Lássunk némi ízelítőt a helyi művelődési ház repertoárjá­ból: havonta egyszer itt ülésez­nek a kisgazdák; hétfőnként nyugdíjasklub és a citerazene- kar népesíti be a helyiségeket; ugyanezen a napon fiatalokból álló evangelizáló-csoport jön össze, míg szerdánként a nyug­díjas népdalkor próbái zajla­nak az épületben. Hetente két­szer kondicionáló-tornára gyűlnek össze a huszonéves fia­talok - köztük kismamák -, míg az állandó jelleggel működő zongoraoktatást Forró István vezeti. November 9-én a buda­pesti meseszínkör tartott nagy­sikerű előadást, másnap cipő­vásárral egybekötött ruhavá­sár otthona volt a ház. Jelenleg nyugdíjastalálkozóval egybe­kötött Katalin-bálra készülő­dik a falu lakossága, amelyet e hónap 21-én tartanak, mintegy 250 fő részvételével. Nemrégi­ben megalakult a Lungo Drom helyi szervezete, ők hetente két­szer szintén a művelődési ház­ban tartják összejöveteleiket. November 6-án ünnepélyes keretek között adták át a szak­munkásképző intézetben az új profdként bevezetett gazda-, va­lamint a második évébe lépett gazdasszonyképzés szükséges épületeket. A közelmúlt esemé­nyeihez tartozik a minifarm elké­szülte, amely egy komplex jó­szágtartó telepet alkot. A tapasz­talatok azt mutatják, a kétéves gazdasszonyképzésre nagy a túl­jelentkezés, míg a gazdáknál egyelőre kísérleti jelleggel, 36 fő­vel folyik az oktatás. A tanul­mányi idő 3,5 + fél év, ennek végén általános mezőgazdasági szakmunkás-bizonyítványt vehet­nek át a diákok. Az iskola-vezetés célja az eddigi növénytermesztő- gépész szak leépítése, a későbbi­ekben ennek megszüntetése, he­lyette a gazdaképzést szeretnék fellendíteni. Az állami gazdaság­tól egy 83 hektáros földterületet kaptak, ami a gyakorlati képzés­ben nyújt majd nagy segítséget. Az érdeklődő általános iskolák­nak kérésre is videóvetítéssel egybekötött tájékoztatót tarta­nak. A legutóbbi testületi ülésen a jövő évi költségvetés legna­gyobb beruházásaként került szóba a Kenderes-Kisújszállás közötti kerékpárút megépítése, amelynek anyagi szükségleteit részben pályázati úton, részben saját erőből próbálják előte­remteni. Ennek valóra váltásá­ra a jövő évben kerülne sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom