Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

i 1992. NOVEMBER 16. Sportextra 7 Kosárlabda NB I. Macska-egér harc U'jTVa^ Férfiak: Szolnoki Olajbányász - PVSK111-77 (61-36) Szolnok, 2500 n., v.: dr. Gencsev, Kóthay Olajbányász: Hosszú 27/21, Stan 16, Horváth 4, Berkics 8, Ivkovics 11. Csere: Tóth A. 14/9 Mérész 5, Góbi 10, Takács 14/6, Bódi 2. Edző: Rezák László. PVSK: Sipos 8, Miklóssy 18/6, Ko­vács 23, Tiaguszov 11, Séra 5. Csere: Völgyi 9/3, Pákozdi 2, Dúl 1, Ihász, Káldi. Edző: Varga Ferenc. Az eredmény alakulása - 5. p.: 15-7, 10. p.: 31-17, 15. p.: 47-26, 25. p.: 74- 40,30. p.: 88-48,35. p.: 100-63. A hosszú bajnoki szünet után tétmér­kőzésre éhesen gyülekezett a közönség a tiszaligeti sportcsarnokban. Megnyugod­va vették tudomásul, kedvenceik az utóbbi időben megszokott összeállítá­sukban lépnek pályára. Alig telt el tíz másodperc, mikor Hosszú megkezdte a pontgyártást, triplá­val tette le névjegyét. Szinte az első perc végére el is dőlt a találkozó, hiszen 9 pontot szerzett az Olajbányász úgy, hogy a PVSK nem volt képes válaszolni. Szemmel láthatóan élvezték a játékot a Tisza-partiak, valamennyi kezdőember kivette részét a kosárszerzésből. Nem boldogultak a magassági fölényben lévő piros-feketékkel a pécsiek, a palánk álól semmi veszélyt nem jelentettek a hazai­ak kosarára, távoli próbálkozásaikat pe­dig nem sok szerencse kísérte. Az olajo­sok jól erőltették a bejátszásokat, betöré­seket, Stan és Ivkovics pedig egyszerűen képtelen volt hibázni. Ennek ellenére a csapat legjobbja nem a két idegenlégiós volt, hanem a triplákat sorozatban szóró Hosszú. Régi szép nap­jait idézte a Szolnok, látványos támadá­saik révén a 13. percben már 22 pont volt előnyük. Ettől kezdve a cseresor ka­pott bizalmat Rezák Lászlótól, ám ez nem látszott meg az együttes eredmé­nyességén. Fordulást követően ott foEUtfta, az Olajbányász, ahol az első félidőben ab­bahagyta, azzal a különbséggel, Rogy ez­úttal egészpályás letámadással kergették őrületbe a vasutasokat. Macska-esér Hosszú (4) a védekezésben is kivette a részét harc folyt a pályán, nem volt egy súly­csoportban a két gárda. Jól tükrözi a két kezdőötös közti különbséget, hogy Ber- kicsék a 27. percre már 40 pontra növel­ték előnyüket. A játékrész második részében ismét a fiatalok kaptak lehetőséget, egészen a hajráig folytatták is az „öregek” által diktált tempót. Góbi századik pontjánál felállva ünnepelt a közönség, ám ekkor még senki sem gondolta, hogy a hátralé­vő hat percben alig szerez kosarat az Olajbányász. Rezák mester időkérése szerencsére felrázta fiait, akik az utolsó pillanatokban visszaállították a megszo­kott rendet, s fölényessé tették győzel­müket. Jók: Hosszú, Stan, Tóth A., ill. Ko­vács. Ifjúságiak Szolnoki Olajbányász-PVSK 87- 62 (49-16) Szolnok, 1000 n. V.: Erdélyi, Budai. Olajbányász: Újvári 7, Takács 2, Bó­di 23, Csécsei 29/9, Tóth II. 8. Csere: Balogh 5/3, Csősz 11/9, Fehérvári 2, Barsi, Katona. Edző: Tapodi László. A pécsi csapat megilletődött játéká­nak köszönhetően az enerváltan játszó hazai fiatalok az elején jelentős előnyre tettek szert. A második félidőre feljavult vendégek ellen sajnos nem sikerült rit­must váltania az olajosoknak, így ezt a játékrészt el is vesztették. Tanulságul kell, hogy szolgáljon a mérkőzés - a ha­zai győzelem ellenére - a hátralévő ne­héz sorozatra, amikor ilyen teljesítmény kevés lehet a boldogsághoz. Géléi: _______________Nőle _______________ K SC Szekszárd-Szolnoki MÁV MTE 104-66 (45-30) Szekszárd, 200 n„ v.: dr. Páli, VÁr- halmi MÁV MTE: Koroleva 36, Czeglédi 2, Krasznai 5, Gailouma 12/6, Tele- povszki 5/3. Csere: Posta 4, Petróczi 2, Miklós, Szombathelyi. Edző: Rasid Abeljanov. Az A-csoportba jutás tervét szövögető Szekszárd látta vendégül a MÁV MTE kosaras lányait, ékszerdoboznak is ne­vezhető csarnokában. A találkozó biztos esélyese a KSC volt, azonban Abeljanov mester úgy gondolta, megnehezíthetik számukra a mérkőzést. Sajnos a végén kiderült, ezt csak ő szerette volna. A második percben született az első kosár - a hazaiak szerezték -, de Gailou­ma két triplájával egészen a 10. percig tartotta magát a MÁV MTE, 13-13. Né­meth József, a szekszárdi lá'nyók edíőjé időt kért, s ettől kezdve Várkónyi vezér-' létével szárnyakat kaptak a vendéglátók, egyre jobban felőrölték a gyenge, elkép­zelés nélkül játszó szolnokiak minimális ellenállását. Egyedül Koroleva teljesít­ményére nem lehetett panasz, az idegen- légiós minden tőle telhetőt megtett a sú­lyos vereség elkerülése érdekében. Fordulás után tovább növelte amúgyis jelentős előnyét a hazai együttes, tetszés szerint érte el kosarait. Abeljanov sűrű cserékkel igyekezett felrázni „álmuk­ból” játékosait, próbálkozásai azonban kudarcot vallottak. A 35. percben bekö­vetkezett az, amitől mindenki nagyon tartott, Telepovszki szalagszakadást szenvedett, a csapat irányító nélkül ma­radt. A sérülés lelki terhe alatt teljesen szétesett a MÁV MTE, a hajrában vált ilyen megsemmisítővé a szekszárdiak si­kere. Az előző találkozókon nyújtott tel­jesítményét ezúttal nem tudta megismé­telni a Szolnok, alig lehetett rá ismerni játékosaira. Sorozatban hat olyan összecsapás kö­vetkezik, melyeken joggal léphetne győ­zelmi esélyekkel pályára a MÁV MTE, viszont ennél sokkal jobb teljesítményre lenne szükség. Ifjúságiak KSC Szekszárd-Szolnoki MÁV MTE 78-79 (44-36) v.: Major, Haász Szolnok: Lugossy 14, Janik 10/6, Pusztai 17, Szombathelyi 13/6, Benedek 16/3. Csere: Cseh 9. A végig szoros mérkőzésen a jól ját­szó szolnoki lányoknak a hajrában sike­rült ledolgozniuk négypontos hátrányu­kat, ezzel visszavágni a hazai pályán el­szenvedett vereségért. Balogh Röplabda NB I. A-csoport Meccslabdáról vesztett a Vegyi Nők: Szolnoki Vegyiművek - Lehel SC 2:3 (12, -10,12,-9, -15) Szolnok, 100 n., v.: Juhász, Szabó F. Vegyiművek: Kmézic, Illésné, dr. Sikéné, Hajdúné, Lőrinczné, Szlivkó. Csere: Gergelyfi, Vasicsek. Edző: Va- sicsek János. Lehel: Sápi, Göblyös, Petliak, Ari- sena, Pesti, Nagy. Csere: László, Hall­gat, Agócs. Edző: Szőke Péter. A megyei rangadókat mindig megkü­lönböztetett figyelem kíséri, nem számít ki az esélyes, a gyengébb formában lévő is rendre feladja a leckét esélyesebb el­lenfelének. Nem történt ez másként ez­úttal sem, a bajnoki szezon alatt egyre jobban összekovácsolódó Vegyiművek kis híján meglepetést okozott. Pedig rosszul indult számukra a mér­kőzés, a bemelegítés alatt egyik megha­tározó emberük, a kulcsfeladatot ellátó ütőjátékos Csertán Edit nemrégiben mű- tött bokája alátört, képtelen volt pályára lépni. A kedvezőtlen előjelek ellenére a hazaiak ragadták magukhoz a kezdemé­nyezést, villámrajtot véve 5-0-ra elhúz­tak. Ugyan a Lehelesek ekkor még Nagy Mariann ütéseivel ledolgozták hátrányu­kat, de ez felemésztette minden energiá­jukat, több helyezkedési hibát vétettek, s ezt a Vegyi rutinos játékosai azonnal ki­használták. Érdekes módon a biztosan kiharcolt vezetés nem nyugtatta meg a szolnokiakat, addigi jó teljesítményük zuhanásszerűen visszaesett. Nem találta megszokott ritmusát a herényi együttes sem, de a döntő pillanatokban Sápi nem hibázott, ütései nyomán a labda rendre a vonalon ért talajt. Az egyenlítés ellenére változatlanul hullámzó formát mutatott a legjobb négy közé aspiráló Lehel, meg­határozó játékosai mélyen tudásuk alatt produkáltak. A Tisza-partiak idegenlégi­ós feladója, Szlivkó minden rafinériáját bedobta, ravasz ejtései, kiszámíthatatlan nyitásai újra hazai vezetést eredményez­tek. A negyedik játszmára döbbent rá a Lehel, hogy akár el is veszítheti a talál­kozót. Fogcsikorgatva küzdött a vendég­csapat, zsinórban hét pontot szerezve tekin­télyes előnyre tett szert. Már a elöntő üt­közetre gondolhattak Sápiék, mikor lazítot­tak egy kicsit, s ez majdnem megbosz- szulta magát. Lő­rinczné azonban meg­könyörült rajtuk, zic­cerben hibázott, ezzel mint már oly sokszor a két együttes össze­csapásain, ismét ötö­dik szettre került sor. Meglepetésre a fárad­ni látszó hazaiak állva hagyták vendégeiket, dr. Sikéné vezérleté­vel 7-3-ra elhúztak. Mikor már minden labda pontot ér, ekko­ra előnyt szinte nem lehet elveszíteni. A Vegyiműveknek sikerült. A vállsérülés­sel bajlódó Göblyös „hátára” vette csa­patát, sorozatban bombázott a szolnoki térfélre, ezzel egészen meccslabdáig jut­tatta hatosát. Poraiból támadt fel a Ve­gyi. Szlivkó finom ejtésével fordult a kocka, 15-14 alakult az állás. Az egykor Szolnokon játszott Sápi azonban bebizo­nyította, nem remeg meg a keze a döntő pillanatban, egy rosszul sikerült feladás­ból pontot csinált. A győzelmet aztán egy rossz nyitás-fogadás döntötte el a szerencsésebb vendégek javára. (G.J.) Férfiak: Szolnoki Vegyiművek SE - Tungsram-UTE 1:3 (7, -12, -12, -7) Tűzoltócsamok, 100 n., v.: Grábner, Hajdú Vegyiművek: Hajdú, Januscsika, Papp, Gulyás, Makai, Tóth. Csere: Il­lés, Szűcs, Buday. Edző: Péter Ferenc. Tungsram-UTE: Jagodics, Börcsök, Pál, Glózik, Lombos, Horosztyanov. Csere: Valics, Sárik. Edző: Tatár Mi­hály. „A vereség ellenére örömmel ültem a kispadon” - nyugtázta a meccs utáni vé­leményét Péter Ferenc, a hazaiak trénere. Mindez nem meglepő, hiszen a Vegyi­művek játékosai az utolsó szett fáradt produkciójától eltekintve, végig lelkes és taktikailag fegyelmezett teljesítményt nyújtottak. Ennek köszönhetően a még mindig sérüléssel bajlódó, válogatott irányító - Schildkraut - nélkül felálló fővárosiak az első szettben hamarjában azon kaphatták magukat, hogy az eredményjelző 11-1-et (!) mutat. Ezt az állást az egyesülésük óta különösen megerősödött, egyben bajnoki tabellát vezető együttes ellen, egy „mezei”, A-csoportos újonc tudhat­ta magáénak... Makai nyitása révén kezdték meg pontgyűjtésüket a vegyisek, kis idő múl­va, nem sokat teketóriázva ugyancsak Makai ász szervájával már 4-0-ra módo­sult az eredmény. Meglehet, sokan dőr- zsölgették a szemüket, mikor azt tapasz­talták, ha meg is szerzik a nyitás jogát a vendégek, a mieink a következő labda­menetben visszaszerzik azt. Tatár Mi­hály hiába próbálkozott „mentőöv-idő­kérésekkel”, mind a szolnoki blokkokat, mind a mezőnyözéseket, ütéseket köve­tően még a potya-labdák is az ellenfél térfelén landoltak. A második szett már vagy tíz perce tartott, de egy pontnál többet egyik csa­pat sem tudott a maga számlájára írni. Kiélezetté vált a küzdelem, különösen Valics beállítása könnyített az egyesült csapat terhén. 6-2-re, majd 9-9 után 11- 9-re még meglógott a Szolnok, ám a Tungsram-UTE sáncmunkájának felja­vulása révén a maga javára fordította a játszmát. A következő játékrész elején úgy tűnt, ellőtte puskaporát a Vegyimű­vek, hiszen 1 -4-es vezetést szereztek a pesti legények. Januscsika nem volt ve­lük egy véleményen, sorozatos remekbe szabott nyitásaival visszavette a vezetét. Az állandó idegőrlő nyitásváltások az előző játszmához hasonlóan ismétlőd­tek, ettől függetlenül 12-11-re még min­dig Gulyásék vezettek. Kisebb koncent­ráláshiány, valamint egy bírói vita után azonban ismét térfélcseréhez vonulhat­tak a csapatok, 1:2. Az utolsó szettben az elfáradt Tisza-partiakkal szemben a bajnokesélyes együttes ütőfölénye a pa­pírformát érvényesítette a csaknem két órán át tartó összecsapáson. Ha a második és harmadik szett utol­só pillanataiban kicsit jobban összponto­sít a szolnoki gárda, könnyen a forduló meglepetését okozhatta volna. Jók: Gulyás, Januscsika, Makai, ill. Valics, Glózik, Horosztyanov Junior: Szolnoki Vegyiművek - Tungsram-UTE 3:0 (kocsis) Az üres széksoroknál több nézőt érdemelne a sportág Fotó: Novák

Next

/
Oldalképek
Tartalom