Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám

I 1992. NOVEMBER 12. Kultúra 5 A kunok emlékhelyéről Nem kell sokáig lapozgat­nunk a históriás könyvekben, hogy rájöjjünk: ez az évtized a nagykunsági jubileumok évtize­de (is) lesz. Hétszázötven éve, 1243-46 között telepedtek le a kunok, 250 éve - Mária Terézia jóvoltából - megvalósulhatott a Jászkun önmegváltás, a redemp- tió. Ha mindezt összekapcsoljuk az 1100 éves honfoglalással, rá­bukkanunk helyileg kapcsolható évfordulókra; pl. 1895-ben Kun­hegyesen született Szegő Gábor világhírű matematikus. Tervein­ket bele akarjuk szőni a ’96-os világkiállítás programjába, test­közelbe kerül a cselekvés igénye is. Bizonyára így gondolkodha­tott dr.Szabó Lajos, a térség or­szággyűlési képviselője is, ami­kor 1991 novemberében papírra vetette gondolatait: „Cél a nem­zeti és nagykunsági tudat erősí­tése, tartalmi gazdagítása, cse­lekvésre késztetés, áldozatválla­lás a jelen és a jövő érdekében.’ ’ Ez az elgondolási javaslat mot­tója. , Ezt szolgálná az ősi kun szál­láshely, Kolbászszék térségében létesítendő park és múzeum. Le­hetőleg egy alkalmas kunhalom mellett, vagy magán a kunhal­mon szeretnék létrehozni, mely­re Gergelyhalom látszik legmeg­felelőbbnek. Az alig egy éves ötlet megvalósításáig még na­gyon sok a teendő. Először is létre kell hozni egy alapítványt, melynek feladata a megfelelő anyagi bázis megteremtése. Kell egy szervező, operatív bizottság, melyben Karcag, Kunmadaras, Kisújszállás, Túrkeve, Kunhe­gyes, Kunszentmárton, Kun­csorba, Mesterszállás képviselői dolgoznának. A megfelelő garanciák meg­teremtéséhez védnökök is kelle­nek. Ahhoz, hogy az emlékhely történelmi súlyának megfelelő­en, igényes építészeti megoldás­ban készüljön el, szükségeltetik művészek, tudományos szakem­berek; muzeológusok, történé­szek bevonása is. Dr.Szabó La­jos tervezete az emlékhely kiala­kítása mellett nagy hangsúlyt fektet a térség népművészeti, kulturális hagyományainak fel­elevenítésére is. Az ajánlatban a templomi hangversenytől kezdve a túri vá­sáron keresztül a Tisza-tavi programokig minden szerepel. Szerepet kapna itt a kisújszállási Phoenyx Kórus, a tiszafüredi és jászsági néptáncegyüttes, lenné­nek lovasbemutatók, versenyek, tudományos ülések és konferen­ciák. A programtervezet legna­gyobb értéke, hogy olyanban gondolkodik, amivel a térség már rendelkezik, arra épít, ami már bevált.- pemi ­r A Szigligeti Színház örökös tagja: A Sebestyén Éva Sebestyén Éva neve ösz- szefonódik a Szigligeti Szín­ház több évtizedes törté­netével. A nagynevű színész­dinasztiából származó mű­vész ősei még vándorszíné­szek voltak, ő maga 1957 óta tagja a szolnoki színháznak. Zöld plüss szabadidő ru­ha, pinkszínű zokni - ugyan­olyan ajakrúzs, edzőcipő - ebben a sportos összeállítás­ban várt rám öltözőjében a művésznő.- Én vagyok az első a Szigligeti Színház törté­netében aki megkapta a szín­ház örökös tagja címet - mondta. - A hírt még az el­múlt évad végén jelentette be Schwajda, az okmányokat Spirótól vehettem át ebben az évadban. Pici gyerek voltam szinte, V ________ „...nagyon szerettem itt lenni” amikora színházba kerültem, az egész életem egy a szín­házzal. Nem túlzók, ha azt mondom: szimbólum va­gyok. Segítségemmel nőttek fel a város irodalmat, színhá­zat kedvelő diákjai, már csak azért is, merthogy húsz éven keresztül jártam iskoláról is­kolára, rendhagyó irodalom órákat tartani. Amikor fiatal voltam, na­gyon szerettem itt lenni. Volt egy olyan korszaka a szín­háznak, ami számomra is a fénykort jelentette. Ez a hat­vanas évek második felében volt. Akkoriban zsúfolásig telt ház előtt játszottunk. Még a „csilláron is lógtak” az emberek. Egyébként még most is elbírnék és szeretnék is ennél jóval több munkát, mint amit csinálok momen­tán.-Az örökös tagság meg­tisztelő címhez mi is gratulá­lunk, s mint szeretné, jó egészséget, sok munkát, sike­reket kívánunk. K. Sz. Fotó: Tarpai _________________y Amerika felfedezésének kisenciklopédiája Az idén ötszáz éve annak, hogy Kolumbusz Kristóf felfe­dezte Amerikát. Az évforduló al­kalmából egy hiányt pótló kisen­ciklopédiát jelentetett meg Ve­resegyházi Béla, akinek neve is­merősen csenghet a szolnokiak körében, hiszen a Verseghy Fe­renc Gimnáziumban érettségi­zett, s az egyetem elvégzése után a megyeszékhelyen tanított, majd a TIT-nél is dolgozott. Je­lenleg ugyan már nem Szolno­kon él, de emlékei erősen kötik a városhoz, a kötetét Hagymási Imrének, gimnáziumi tanárának - aki megszerettette vele a föld­rajzot - ajánlja. Mi pedig jó szív­vel ajánljuk a könyvét mind­azoknak, akik szeretnének job­Kolumbusz Kristóf egy XVI. századi festményen ban megismerkedni Kolumbusz Kristóf korával, s az 1492-1600 közötti felfedezések kiemelkedő alakjainak, történelmi személye­inek életútjával. A kötet e mellett bemutatja Amerika geológiai felépítésének jellegzetességeit, növény és ál­latvilágát, éghajlati viszonyait, népességét. A könyvet tizennégy színes, továbbá 91 fekete-fehér kép, il­letve térkép teszi szemléleteseb­bé. A kisenciklopédia a Primo Kiadó gondozásában jelent meg, s Szolnokon, a TIT Könyveshá­zában vásárolhatják meg az ér­deklődők. A híres „Santa Maria” makettje A megye múzeumai közül egyedül a tiszaföldvári található nagyközségben, a többi mind városban működik. A Tiszazug múzeuma tr A viszonylag fiatal intéz­mény története 1956-ban kezdő­dött, amikor Tiszaföldvár akkori községi és pártvezetése elhatá­rozta egy helyi gyűjtemény vagy múzeum létrehozását. A terv megvalósítását dr.Varga Lajos földrajz-történelemszakos gim­náziumi tanárra bízták, akit 1950-ben helyeztek a község új gimnáziumába és 1956-ra na­gyon gazdag földrajzi szertárt hozott létre. Mellé „kijelöltek” egy kisebb bizottságot is, amely nagyon hamar elfeledte megbí­zatását. Ma is őrizzük azt a félig Tisza és a Körös által határolt kis tájegység. Állandó kiállításunk is a Ti­szazug természeti viszonyaival és vázlatos történetével ismerteti meg a látogatót. Az l:25000-es kicsinyítésű domborzati térképen jól áttekint­hető a Tiszazug és közvetlen kör­nyéke. Magasságában és színei­ben is jól elkülönülnek az egyes felszíni formák. Cserkeszőlő, Ti- szakürt, Csépa határában a ho­mokbuckás terület emelkedik a legmagasabbra. A legalacso­Cserkeszőlő csak 1952-ben vált önálló községgé. Az írott emlékek közül az 1571-es török defter nyitja meg a sort. Adatai szerint például Fődvár 49 házból és egy temp­lomból állt. A török időszak és Rákóczi-szabadságharc alatt a falvak többségének alaposan megfogyatkozott a lakossága vagy teljesen elnéptelenedtek. A normális élet csak az 1710-es évek végén indult meg ezen a tájon. A kiállításunk utolsó har­mada a XIX. századot és a közel­részlete A múzeum kiállításának egyik kész térképet, amelyet elkészí­tettek. Varga Lajos viszont kitar­tóan gyűjtött, szervezett, amibe bevonta diákjait, ismerőseit, kol­légáit is. Kezdetben a községi ta­nács, később a Szolnoki Járási Tanács Művelődési Osztálya biztosított némi anyagi támoga­tást. 1959 tavaszára készen állt az első állandó kiállítás anyaga, amelynek bemutatásához a helyi tanács alakíttatott át egy helyisé­get Weisz János hajdani fakeres­kedő államosított házában. Ezen a helyen nem sokáig maradhatott a múzeum, mert 1963-ban itt kezdték építeni a gimnázium új épületét. Ideiglenesen a volt 48- as kör épületébe költöztünk. Amikor 1965 elején átadták az új gimnáziumot, az addig menzá­nak használt egykori kéttanter- mes református iskolát kaptuk meg múzeumi célra. Jelenleg még ebben az épületben va­gyunk, de valószínűleg nemso­kára újra költöznünk kell, mert a református egyház visszaigé­nyelte az államosított épületét. Marosfalvi Ernő polgármester azt Ígérte, hogy a múzeum részé­re megfelelő helyet fognak bizto­sítani a községben. 1963-ban gazdát cserélt a mú­zeum: a Járási Tanácstól a Me­gyei Múzeumok Igazgatóságá­hoz kerültünk át és jelenleg is ide tartozunk. Az új helyünkön az állandó kiállítás elkészítéséhez már sok segítséget kaptunk Ka­posvári Gyulától és Szabó Lász­lótól. Közben - 1965-ben - dr.Varga Lajos különböző okok miatt megvált a múzeumtól. Kezdettől fogva társadalmi munkában vé­gezte a múzeum irányítását, a ki­állítások tervezését, csak a gim­náziumban volt némi órakedvez­ménye, amit egyesek nem néztek jó szemmel. Ekkor engem bíztak meg a múzeum vezetésével. A múzeum profilját elsősor­ban dr.Varga Lajos szakképzett­sége határozta meg. Gyűjtőkö­rünk ma is természeti és gazda­sági földrajz, helytörténet, gyűj­tőterületünk pedig a Tiszazug, a nyabb rész pedig a Tiszát és a Köröst övező széles ártér, amely­nek nagy része a folyószabályo­zások következtében szántóföldi művelésre alkalmassá vált. A kettő között helyezkedik el a szolnoki löszhát nyúlványa, fel­színén többnyire jó minőségű barna mezőségi talajjal. A lösz főként a levegőből hulló porból keletkezett. A tiszaföldvári tég­lagyár bányafalának metszetét bemutató tablónkon 2-2,5 méter mélységben apró löszcsigákat láthatunk, amik a Helsinki Egye­tem Radiocarbon Laboratóriu­mának mérése szerint 17 ezer évesek. (Tehát a 2 méter vastag­ságú löszréteg 17 ezer év alatt rakódott le és temette be a csiga­házakat.) Mellette a tiszaföldvári strandot meleg vízzel ellátó 1047 méteres mélyfúrás rétegmintáit' és metszetrajízát láthatjuk, fez a fúrás az 5-7 millió évvel ezelőtt itt hullámzó Pannon-tenger üle­déksorának a felső felét tárta fel. A geológiai rész után az ég­hajlati és a vízrajzi jellegzetessé­geket ismerhetjük meg. Talán közismert tény, hogy a Tiszazug is az ország legszárazabb vidékei közé tartozik. A csapadék évi át­laga 509,4 mm Tiszaföldváron. A szeszélyes csapadékeloszlás megmutatkozik a Tisza vízjárá­sán is. A kisvíz és az árvíz szintje között több mint 12 méter a kü­lönbség a tiszaugi híd fölött lévő szelvényben. A vízmennyiség pedig 60-70 köbméter/sec, ill. 3500-4000 köbméter/sec értékek között változik. A természeti földrajzi rész után a régészeti leletek vezetnek vissza az időben 3-4 ezer évvel. A kezdő tablón a régészeti lelő­helyeket apró színes pontok jel­zik, amelyek szinte kivétel nél­kül az egykori ártér és az árvíz­mentes terület határvonalán he­lyezkednek el. Ugyanitt települ­tek a mai községek ősi magvai is egyetlen kivétellel, ugyanis múltat öleli át. A történeti tabló­kat korabeli tárgyak kisérik főleg a háztartásokból és a gazdálko­dásból válogatva. Közülük ki­emelhető a Tisza medréből elő­került böbönhajó, a míves ko­vácsmunkával készített nádvágó tolókasza, a ritkaságnak számító, cserépből készült mustszűrő stb. A kiállításon látható körülbe­lül 100 tárgy mellett több ezer várja a bemutatást a raktárakban. A természettudományi anya­gunk 2285 leltározott darabból áll. Ezek között vannak ásvá­nyok, kőzetek, kövületek, réteg­minták, fúrásmagok. Szolnok megye múzeumaiból hozzánk került az összes őslénytani anyag (mammut, őstulok, ősbölény, gyapjas orrszarvú koponyák, csontok). A Magyar Nemzeti Múzeum őslénytani szakértője , szerint nálunk van az ország har­madik legnagyobb gyűjteménye. Néprajzi anyagunk nem vete­kedhet a nagyobb múzeumok gyűjteményével. Elsősorban a háztartásban és gazdálkodásban használt tárgyakat gyűjtöttük, de egy-két kismesterség eszközeit is sikerült megvásárolnunk. Je­lenleg 1100 darabból áll ez a gyűjtemény. Általános történeti dokumen­tumból (régi képek, képeslapok, iratok, igazolványok, könyvek stb.) 3400 darabot leltároztunk eddig. Adattárunkban a doktori disszertációtól a néhány oldalas tanulói pályamunkáig a kézira­tok széles skálája található. A kö­rülbelül 600 dosszié főként hely- történeti és néprajzi jellegű anya­got rejt. Igen jelentős a filmtárunk. 15 ezer negatívot és körülbelül 5000 diafilmet őrzünk. Egyelőre a református temp­lom és a községháza melletti régi helyünkön várjuk látogatóinkat, de az esetleges költözés után az új helyünkön is szívesen foga­dunk mindenkit. Szlankó István múzeumigazgató

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom