Új Néplap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-11 / 266. szám

8 Gazdasági tájoló 1992. NOVEMBER 11. 1 | ] II Módosítások a józan ész parancsára Devizatörvény — az életnek A kormány nemrég tárgyalta meg az új devizatörvényről szó­ló előterjesztést. Ilyenformán az Országgyűlés novemberben el is fogadhatja azt. A törvényterve­zetből annyit már tudunk, hogy a lakossági devizakeret tovább emelkedik, hogy a vállalkozók forintjaikat szabadon átválthat­ják devizára, hogy a Pénzügy­minisztérium mellett az MNB is devizahatósági jogkört kap. A sokakat foglalkoztató kérdés azonban változatlanul az, hogy a jogszabály az élet apró dolgai­ban is konzisztens legyen, azaz a törvény ne avuljon el már akkor, amikor megszületik. E problé­makörről ír a Tőzsde Kurír szak­írója. Ma, amikor a jogi szabályo­zás és a gyakorlat is a gazdasági élet liberalizálása felé halad, és annak ad egyre nagyobb teret, joggal tehető fel a kérdés: a terv­szerű devizagazdálkodásról szó­ló 1974. évi 1. sz. törvényerejű rendelet - reméljük, hamarosan bekövetkező módosításáig - ho­gyan és mennyiben követhető? Korszerűtlen jogszabályok A gyakorlat és az elmélet itt (is) nagyon messze áll egymás­tól. Az előbb említett hatályos jogszabály szerint majdnem minden devizával kapcsolatos tevékenységhez hatósági jóvá­hagyás szükséges. A gyakorlatban ezt nem na­gyon szokták betartani, ami nem is csoda, hiszen ma már majd­nem mindenki ismeri a valuta “tisztára mosásának” módját. Bárki, aki akár szabályosan, akár szabálytalanul valutához jut, azt BC-számlára teheti - nem kérde­zik a pénz eredetét -, majd onnan kivéve máris igazoltan viheti ki az országból. A számla közbeik­tatása nélküli kivitelért azonban súlyos árat kell fizetni. Például azt is kevesen tudják, hogy ha két-három hétre hazánk­ba látogató külföldi állampol­gárságú barátjuknak erre az idő­re kölcsönadják saját tulajdonú személygépkocsijukat, ezzel máris a rendelet kereteibe ütköz­nek, és ha ez - általában baleset, lopás során - kiderül, mindkét fél ellen hivatalból megindul az el­járás. Mivel a jogalkalmazók is látják ezt a visszásságot, igen enyhe a büntetés, de az eljárás okozta kellemetlenségeket fi­gyelembe véve mégis több, mint ami az életvitelt követő joggya­korlattól elvárható. A jogszabály kiköti: ha ma­gyar állampolgár belföldön örö­köl külföldi állampolgártól, de visszautasítja az örökséget (és ezáltal külföldi jutna hozzá), ezt csak devizahatósági engedéllyel teheti meg. E rendelkezés (több társával együtt) a büntetőjog eszközeivel teljesen egyértelmű­en a polgári jog területére nyúl, beleavatkozik abba. Mindezek után különösen furcsa: ahhoz nem kell devizaha­tósági engedély, hogy - ha az alapításkor sem kellett - a belföl­di részvénytársaság által kibo­csátott részvényt külföldre vi­gyék. Ahhoz viszont megint en­gedély kell, ha egy belföldi va­gyoni igényt akar érvényesíteni egy külföldivel szemben bíróság vagy más hatóság előtt. Az új devizatörvény elfoga­dásra vár. A módosítás terveze­tében a legfontosabb alapelv az, hogy csak az arany és a papír­pénz vonatkozásában lehetne deviza-bűncselekményt elkö­vetni. Azt csak remélni lehet, hogy a jogszabályt a gyakorlat nem lépi keresztül már megszületése pillanatában. Jó volna, ha a par­lamenti vita során arra is gon­dolnának a jogalkotó képvise­lők, hogy ez olyan fontos terü­let, ahol a közérdek találkozik a magánszemélyek és a vállalko­zók érdekeivel. (MTI-Press) Dr. S. I. / Kisvállalkozók a FÁK piacán A magyar magánszféra számá­ra új együttműködés kezdődött azokkal a tárgyalásokkal, amelye­ket Kádár Béla külgazdasági mi­niszter folytatott november i-je és 4-e között Moszkvában, Ufában és Kazanyban - értékelte a megbe­széléseket Kassai Róbert, az Ipar­testületek Országos Szövetségé­nek alelnöke, aki a delegáció tag­jaként vett részt a FAK-országok- beli tanácskozásokon. Az IPOSZ,alelnöke sajtótájé­koztatón adott tájékoztatást ar­ról, hogy a kis- és középvállalko­zói szféra milyen konkrét kap­csolódási lehetőségeket lát az új­ra felfedezett FÁK-piacon. Kas­sai Róbert elmondta: a moszkvai tárgyalásokon kiderült, a magyar vállalkozók élvezik az orosz kormány támogatását á privati­zációban való részvételben. A magán külföldi tőke bevonására ugyanis biztosítási, fejlesztési és garanciális alapokat hoznak majd létre. A magyar vállalko­zók lehetőséget kapnak arra is, hogy a régiókkal, vállalatokkal közvetlenül, Moszkva kikerülé­sével teremtsenek kapcsolatot. A részletekről december 16-án köt szerződést az IPOSZ. Kassai György elmondta azt is, hogy az IPOSZ a Videoton kereskedői hálózatát felhasznál­va december közepén két nagy orosz áruházzal, a GUM-mal és a CUM-mal megállapodást ter­vez különböző közszükségleti cikkek forgalmazására. A moszkvai, baskíriai és. ta- társztáni tárgyalások azt mutat­ják, hogy a FÁK államok és a magyarországi kisvállalkozók között egyelőre elsősorban köz­szükségleti cikkek kereskedel­méről lehet szó. A FÁK orszá­gokban mindén áru eladható - hangsúlyozta az IPOSZ elnöke. A FÁK-piac jelentősége a ma­gyar magánvállalkozók számára újra megnő. Ezt jelzi, hogy az államközösséggel folytatott ke­reskedelmünk, amely tavaly mintegy 2,8 milliárd dollár volt, az idén már 32 százalékkal növe­kedni fog. Ebből a kisvállalkozói szféra részesedése ebből az idén 20-24 százalékkal, a tavalyi két­szeresével nő. Agrárképzés Elstartolt a “nulladik” évfo­lyam, azaz a távoktatásban részt­vevők első mezőnye. Az ország öt városában ugyanis - a kialakí­tott távoktatási központok segít­ségével - e különleges módon sa­játíthatják el az érettségizett ta­nulók a szükséges tudnivalókat. A Falutévé riportere dr. Szendrő Péter egyetemi tanárral, “A te­hetségért” mozgalom agrárszer­vezetének elnökével készített in­terjújából kiderül: milyen céllal?- A képzés elindult. Mintegy háromszáz hallgató vesz részt benne, felerészt nappali, fel­erészt pedig távoktatási tagoza­ton. De a a nappaliaknak is van­nak olyan időszakaik, amikor ott­hon tanulnak, s a távoktatásban résztvevők is időként bejárnak a távoktatási központokba, ame­lyek az ország öt városában már működnek. Az biztos, hogy aki a nappali tagozatra jár, az az inten­zív tagozaton végigüli, ponto­sabban végig is tanulja a napot, összesen mintegy 600 órában. De hogy aztán hétvégén, otthon, s az intenzív szakaszok között mennyit tanul felügyelet nélkül, az teljesen az ő dolga. Mi legföl­jebb annyit tehetünk, hogy a szükséges technikát odaadva, „Raskó úr rosszul látja” Az agrárhitelezés nem csupán pénzkérdés Vidéki bankhálózat nélkül elbukhat az agrárátalakulás - foglalja össze Raskó György véleményét a Napi Gazdaság című újság pénteki számában. A Földművelésügyi Minisztérium sajtótájékoztatójáról a tudósító azt írja, hogy a tárca államtitkára szerint egyetlen kereskedelmi bank sincs, amelyik hajlandó lenne foglalkozni a kisvállalkozásokkal, magángazdákkal, így azok képtelenek hozzájutni a kedvezményes hitelekhez. Az FM ezért egy új vidéki bankhálózat kialakítását szorgalmazza. „Miért nézik közönyösen a nagy kereskedelmi bankok a mezőgazdaság átalakulását? - kérdeztük az olvasottak kapcsán a Magyar Külkereskedelmi Bank szolnoki fiókigazgatóját, Koleszár Istvánt.- Már miért néznék közönyö­sen - sőt! A bankoknak lenne leginkább érdeke a mezőgazda­ság talpra állítása, mert hitele­zésre fordítható forrásaik jelen­tős része éppen ebben az ágazat­ban fekszik, a visszafizetés re­ménye nélkül. Egy, az FM által remélt, terheket nem hordozó új bank persze kétségtelenül könnyebben hitelezne, mert több lenne a szabad forrása. De Kislexikon Ü ügynök: üzletszerző, aki sa­ját nevében mások számlájára jo­gosult a tőzsdén értékpapírügy­ietek megkötésére. ügynöki jutalék: az értékpa­pír-forgalmazó díjazása, az ér­tékpapírok megbízásból történő eladásáért vagy megvételéért üzleti jelentés: a mérlegből és az eredményelszámolásból ál­ló éves zárszámadás szóbeli ki­egészítése, amelyet minden rész­vénytársaság évenként közread. Üzletrész: közös üzleti vál­lalkozásban a tőkebefektetésnek egy tagra jutó hányada, ill. az erről szóló értékpapír. távoktatással kedvet próbálunk csinálni mind­ehhez. Ä célunk, hogy miután az agrárfelsőoktatásból indul ki a rendszer - közelebb kerüljenek a fiatalok a felsőoktatáshoz. A fel­vételihez intézményeink jelentős része beszámítja záróvizsgáink eredményét, hiszen azok bizott­ság előtt tétetnek. Persze, az még nem felvételi vizsga, noha egy évben többször is kontrolláljuk a tudást. Az sem titkolt célunk, hogy aki addigi tanulmányai so­rán még nem döntött jövője felől, az az agrárfelsőoktatást válassza. Szeretnénk más intézményeink­nek is példát mutatni: van arra mód, hogy érettségi után azok­nak, akiknek nem sikerült to­vábbtanulni, hasznosan lehet^a tudást tovább gyarapítani. Ők egy évvel az érettségi után na­gyobb eséllyel jelentkezhetnek ismét valamelyik egyetemi, főis­kolai karra. Nyilván nem mindenki éri el azt, hogy átvegyék, de az is értel­mesen tölti a tanévet, akinél mindez nem jön be. Tervünk, hogy az agrárfelsőoktatás “nulla­dik” évét szakirányú képzéssel meegtoldjuk és így a további ta­nulás révén a diákok szakképesí­tést szerehetnek. ki adná az agrár-finanszírozásra fordítható pénzt? A külföldi tő­ke erre nem nagyon törekszik, sőt éppen a magyar kereskedel­mi bankok sok kétes (például mezőgazdasági) hitelkövetelése akadályozza a pénzintézetek privatizációját. Vagy állami pénzből hoznák létre az új „ag­rárbank hálózatot”? Akkor már egyszerűbb lenne ezt az össze- set,a téeszek és állami gazdasá­Az idén a GDP (bruttó hazai termék) reálértékben 5 százalék­kal csökken - állapítja meg a Pénzügyminisztérium legutóbb elkészült jelentése. A szakem­berek a prognózist a gazdaság augusztusi, szeptemberi helyze­tét elemezve készítették el. A visszaeséssel párhuzamo­san továbbra is kedvezően ala­kult az ország folyó fizetési mérlege. A mérlegben augusz­tus végén 770 millió dollár aktí­vum keletkezett, saz előzetes számítás szerint ez a többlet szeptemberben is fennmaradt. Az adósságszolgálat finanszíro­zásához a folyó fizetések aktí­vuma nagymértékben hozzájá­rult. Az áruforgalmon kívüli fo­lyó fizetési tételek aktívumai a következőképpen alakultak: az idegenforgalmi többlet 340 mil­lió dollár, a viszonzatlan átuta­lások aktívuma 520 millió dol­lár, a szolgáltatások többlete 100 millió dollár, volt. A vizsgált időszakban 2,5 milliárd dollárt ért el a bruttó tőkebevonás. Ebből 930 millió dollár érkezett működőtőke for­májában. Az adósságszolgálat teljes összege pedig 2,66 milli­árd dollárt tett ki. Az áruforgalomban továbbra is kétféle számítás szerint ösz­Továbbra is a korlátolt fele­lősségű társaságok ellen érkezik a felszámolási, illetve csődel­járási kérelmek túlnyomó része - derül ki a Fővárosi Bíróság legfrissebb adataiból. A bírósághoz október folya­mán 40 csődeljárási kérelem ér­kezett, melynek csaknem két­harmada, 28 kérelem vonatko­zott kft-kre. Októberben 26 csődeljárás fejeződött be, me­lyek közül 9 egyezséggel végző­dött, 17 pedig felszámolásba fordult át. Ezek az arányok né­miképp eltérnek a vidéki ada­toktól, mivel azoknál jellemző­en az ügyek 50-60 százaléka ér véget egyezséggel. Megfigyel­gok biztosan behajthatatlan tar­tozásainak rendezésére fordíta­ni. Ez után már a mostani keres­kedelmi bankoknak is inkább lennének forrásaik a mezőgaz­dasági hitelekre. De, ha már túl volnánk a pénzkérdésen, akkor is százszor meggondolnák a (régi vagy új) bankok, érdemes-e hitelt adni­uk. A szövetkezetekben ugyan nevesítették a földtulajdont, de annak még nyoma sincs a föld­hivatalokban. Késik a jelzálog törvény, pedig ennek megszüle­tése elengedhetetlen a bankok biztonságának, hitelező kedvé­nek növekedéséhez. És ami leg­inkább hiányzik: a termelőnek és a pénzintézetnek is tájékozó­dási pontot jelentő agrárpiaci rendtartás. E nélkül képtelenség eldönteni mennyi búzát érde­mes is vetni, mennyi vetést ér­demes hitellel finanszírozni. Raskó úr tehát - finoman fo­galmazva - leegyszerűsíti a dol­got, amikor a mezőgazdaság át­alakulását a pénzintézeteken ké­ri számon. A dolog éppen fordít­va áll: megfelelő jogi és agrár- politikai háttér nélkül a pénz­ügyi szféra tartózkodásra kény­szerül. V. Sz. J. szegzik az eredményeket. A vámstatisztika alapján - amely a teljes árumozgást követi - szep­tember végén jelentős passzí­vum alakult ki, amelynek értéke 440 millió dollárra tehető. Szep­temberben a passzívum 160 mil­lió dollárral nőtt. Amennyiben azonban csak azt az árumozgást veszik figyelembe, amely fize­tési kötelezettséggel is jár, úgy az adatok lényegesen kedvezőb­bek. A fizetési mérlegben nyil­vántartott külkereskedelmi egyenleg augusztus végén ugyanis nem passzívumot, ha­nem aktívumot mutatott, s an­nak nagysága 636 millió dollárt tett ki. Igaz, ez a többlet csök­kentjúniushoz képest, amikor is az aktívum 695 millió dollár volt. Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy az export növekedési üteme mérséklődő­ben van. A kormányzat arra számít, hogy az év egészét tekintve az export valószínűleg 5 száza­lékkal bővül, az import pedig 4-6 százalékkal esik vissza. Az import összetételét vizsgálva azonban megállapítható, hogy a gazdaság egy termelési, be­ruházási fejlendülési szakasz előtt áll. hető azonban, hogy a fővárosi statisztikában is emelkedik az egyezséggel végződő esetek száma. A Fővárosi Bírósághoz októ­berben 273 felszámolás iránti kérelem érkezett, ez lassú emel­kedés az előző hónapokhoz ké­pest, és azt mutatja, hogy a kérel­mek száma az előrejelzések sze­rint tartósan 2-300 között stabili­zálódik. Az eljárást túlnyomó- részt a hitelezők, szállítók, azaz a szerződéses partnerek kezde­ményezték. Ugyanezen időszak­ban 138 felszámolás fejeződött be, amelyek többsége azonban nem érdemi, hanem inkább úgy­nevezett technikai jellegű lezá­rás volt. .fc o, z Tovább csökkent a GDP Csődök, felszámolások Hétről-hétre Gazdasági hírmorzsák EK - a vártnál kisebb növekedés Az Európai Közösség módosíta ni volt kénytelen az idei és az 1993 as gazdasági növekedés előrejelzet ütemét. Diplomáciai források sze rint Jaques Delors, az EK-bizottsá; elnöke a tagállamok képviselőinél már átadta a dokumentumokat ar ról, hogy a helyesbített prognózi szerint az idén a közösségben 1. százalékos, 1993-ban 1.4 százaié kos lesz az átlagos növekedés, ; mindkét évre várt 2.5 százalék he lyett. 25 milliós gyorssegély Újabb sertéspestises gócot szá moltak fel Békéscsaba és Kétegy háza két nagyüzemében. Novem bér 6-áig csaknem 13 ezer állata semmisítettek meg. A Földműve lésügyi Minisztérium az újabl megbetegedésekről is tájékoztatt az Éurópai Közösséget. A minisz térium 25 millió forint gyorssegély utalt ki a nagyüzemek és az állal egészségügyi állomások számárt hogy beszerezhessék azokat a be rendezéseket, fertőtlenítőszereke gyógyszereket, amelyekkel elvé gezhető a környék vírusmentesíté se. Növénytermesztési mintafarm Debrecenben A PHARE-program támogat: sával létrehozott növénytermeszté si mintafarmot avatott Debrecer ben Hans BEck, az Európai Közös ségek Bizottsága budapesti képv seletének nagykövete. A prograi keretében hazánknak nyújtott ti mogatás elsősorban munkahelyt« remtő célokat szolgál, ezen belül a agrárpolitikai elképzelések megví lósítását segíti. így valósulható meg a Debreceni Agrártudomán; Egyetem kísérleti telepén az a mt dellgazdaság is, ami a tiszántúli té ség egyéni és családi mezőgazdas; gi vállalkozóinak példázza a nag\ üzemitől eltérő termelési formát. • Szigetközi katasztrófaprognózis Ha nem sikerül a Szigetköz ví: utánpótlását megoldani, a társé; ben megindult folyamatok száz na alatt visszafordíthatatlanokká vá nak, s a talajvíz kiürülése folyta katasztrofális helyzet alakult ki. Duna elrekesztése óta tíz nap telt e és máris tragikus állapot állt elő, főmeder vízszintjének csökkené: következtében a mellékág-ren< szerből az öreg Dunába szinte kirí hant a víz, s a kiszáradt melléi ágakban milliószám pusztulnak halak. Az Észak-Dunántúli Ví: ügyi Igazgatóság most olyan idei; lenes műszaki megoldást terve ami a katasztrófa elhárítását szó gálná: a Dunakiliti térségben köb és kavicsból épített mesterséges ki szöbbel duzzasztanák fel a főmed vízszintjét, hogy a mellékágak ví pótlásához szükséges vízmagass got elérjék. Kuvait - kiömlött óla exportja Kuvait 1.3 millió hordí oly: nyersolajat indított útnak Európ ba, amelyet az iraki kútrombolást után keletkezett hatalmas sivata olajtavakból nyertek vissza. P emirátusban a számítások szeri 20-25 millió hordó kiömlött kőol gyűlt össze a mintegy 700 kút ft robbantása után a felszíni mélyed sekben. A Gazdasági tájolót szerkesztetti: V. Szász József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom