Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-15 / 244. szám
1992. OKTOBER 15. Kunsági Extra—Kunhegyes 7 Hol vagytok régi barátok? A kunhegyesi gimnázium éppen huszonöt esztendeje, 1967- ben bocsátottaki legelső, végzett növendékeit: 78 helyi és környékbeli érettségizettet. Vajon kit merre vetett a sors, hiszen negyvenen eljöttek arra a negyedszázados találkozóra, amelyet közülük Mészáros Szabol- csék, Nagy Jánosék szerveztek. Bernáth Marinak * ő a helyi posta vezetője - négy gyereke, egy unokája van. Itt volt Csörögi Eszter is, akit Dienes Eszterként ismernek a verseiről, novelláiról. Daróczi Etelka az abádszalóki ABC-ben dolgozik, Halas Mari Móron talált otthont, Juhász Mari, ő a Kossuth iskola számítógép-kezelője, és egyik felnőtt fia jóvoltából pár hónapja anyós. Kovács Ica kereskedő, Vincze Erzsi pedig Sárospatak mellett gyógyszerész. Cseh Erzsi 27 éve Párizsban lakik, boltjuk van és húsz évet nyugodtan letagadhatna. Csécsei Juli Szolnokra került, akár Kis Anikó. Gyűjtő Mari Tö- rökszentmiklóson kozmetikus, Lukács Irén pedig két szerelmes, nagylány anyukája. Lukács Klári a BHG osztályvezetője volt, K. Molnár Ica Pesten él, és pár hónapos anyós. Nánási Mari Kunhegyesen lakik, Novák Judit pedig Jászszentandráson óvónő. Péter Erzsi a BHG-ban dolgozott osztályvezetőként, Szőnyi Ica soroksári lett, Tar Gizi pedig Ko- márom-Esztergom megyében bíró. Tóth Éva eredetileg óvónő volt, most vállalkozó, Rózsa Irén polgármester Tomajmonosto- rán. Bottlik Sanyi közel húsz éve Pesten művezető-helyettes. Felső Péter Kunhegyesen dolgozik, Kéri János pedig Szolnokon őrnagy, helikopter vezető. Keskeny Imre leszázalékolt nyugdíjas, szavai szerint Marx ide-oda lógóját nem értette, így „partvonalon kívülre,, került. Kovács Laci Törökszentmiklóson vállalkozó, Mészáros Szabolcs Kunhegyesen ügyvezető igazgató. Sajnos Pintér Zoli és Molnár Gáspár már meghaltak. Nagy Ist- ván Törökszentmiklóson a strand és a kemping vezetője, Janika, azaz Nagy János biztosítási ügynök. Molnár Lajos esztergályos, Gál Gábor kereskedő, Rézsó Pista vámos, Szabó Gabi nehézgépkezelő, most munkanélküli. A volt osztályfőnökök közül Csete Miklós közel a nyugdíjhoz Szolnokon tanít, akárcsak Hídvégi Ilona. Lovász Gábomé meghalt, Göblyös Sándorné, Zsóka néni pedig nyugdíjas. A rövid bemutatkozásokat jóízű vacsora követte, amelynek a színhelye a tornaterem volt. Miután az ételekhez italféleséghez zene is kellett, ezt Bari Elemér prímás és Nagy János, az Andro- méda együttes dobosa szolgáltatta. Kivilágos virradatig, ahogy egy negyedszázados osztálytalálkozóhoz illik. Verekedés helyett házkutatás Mint beszámoltunk róla, két rivális társaság állítólag egy nő miatt a minap kevés híján ösz- szeverekedett Kunhegyesen. A nemkívánatos, többmenetes csetepatét a rendőrség példás gyorsasággal előzte meg, majd az egyik főkolomposnál házkutatást tartottak. Jó lehetett a szimatjuk, mert kiderült az „ártatlan”, verekedésre szerfölött hajlamos lélekről, hogy kiesnek éppen nem nevezhető hajlékában jónéhány olyan holmi lapul, ami enyhén szólva, nem máshonnan, hanem betörésből származik. Mivel garázda hősünk az áruféleségek eredetére szerfölött furcsa válaszokat adott, ügyében elkezdődött a nyomozás. ígérjük, ha a karcagi kapitányság pontot tesz az eljárás végére, írunk az egészről. Ennek a közölt esetnek pedig - amelyet a városházán hallottunk - az a tanulsága, hogy akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. Magyarra fordítva: ne kezdeményezzen verekedést, mert lebukik. Például a korábban ellopott holmikkal... Az igazgatóság új elnöke Változik a világ, benne az emberek, a nevek is, így a Kunság Népe Mezőgazdasági Termelőszövetkezetből is Kunság Népe Szövetkezet lett. A korábbi 886 tagból 14 lépett ki, 872-en maradtak. Megvan a kilenctagú igazgatóság, amelynek elnökéül Cumihár GfáU. volt főinérI ó célunk a tagsag vagyoltanak a működtetése, mondja Gombár Géza, az igazgatóság elnöke. nököt választották. A legnagyobb gondjuk az, hogy az esedékes hitelek törlesztéséhez, illetve a termelés folytatásához pénzt, további forintokat, ha úgy tetszik hitelt kell szerezniük. Erre azért is szükség van, mert a kárpótlás ellenére ügy tűnik, óriási területeken kell továbbra is gazdálkodniuk. így azután 550 hektáron már földbe került az őszi árpa, 700 hektáron a búza, de még továbi 2 ezer 300 hektáron szeretnének vetni. A cukorrépa harmadát már felszedték, elszállították Hatvanba. Úgy tűnik, 380 mázsa felett fizet. Hozzákezdtek a kukorica betakarításához is, itt 50 mázsa körül-felett várnak hektáronként. Az elképzelések szerint a szövetkezet öt-hat kft.-vé szerveződik, amelyeknek a legfontosabb célja - kissé szaknyelven fogalmazva-: a tagok vagyonának a működtetése. Hogy végül is ez miképpen történik, arra az elkövetkezendő időszak ad feleletet. Itt is többe kerül A Kunság Népe Szövetkezet közkedvelt húsboltjában is emelkedtek az árak. íme, egy rövid lista a régi és az új forintokról: a zsír 40 helyett 50 forintra, a comb 245-ről 290-re, a karaj 240-ről 280-ra, a tarja meg a dagadó 200-ról 250-re, az oldalas 160-ról 210-re, a csülök 100-ról 130-ra, a máj 110-ről 130-ra, a szalonna 35-ről 40-re, a hasított félsertés kilója 170-ről 210-re emelkedett. Most már csak annyit kell tenni, hogy ezeket az árakat összehasonlítani a többi szakboltéval és ott vásárolni, ahol olcsóbb. Vagy ott sem nagyon, mert előfordul(hat), arra sem futja. Legalább is sűrűn... Villanyszerelőből fafaragó A most harmincéves HarÖtvennyolc év a létrákon Rossz-e a kenyér? math Attila kacskaringós utat járt be, amíg fafaragó lett. Ugyanis eredetileg, az érettségije után villanyszerelőként kereste a kenyerét. Tíz évig úgy teltek órái, hogy napközben dolgozott, este pedig a hobbijának, a fafaragásnak hódolt. Igaz, először kisdiák korában vett a kezébe bicskát, és fapuskát készített fenyőből. Ezután következtek a kopjafák, majd egyre veretesebb, mívesebb darabok. Második éve, hogy a Heves Kereskedőház faragója és keze munkája után csodálatos virágok, díszek nyílnak az exportra szánt bútorok ajtajain. elején. Jelenleg Tiszagyendán lakik, a gyerekei ott járnak iskolába, a felesége háztartásbeli, ő pedig Kunhegyesen varázsol szebbnél szebb motívumokat a mutatós bútorokra. Nagyon szeret dolgozni, a többiekhez viszonyítva elég jól is keres, bár Nem könnyű munka ez, a véső bizony megkérgesíti az ember tenyerét nevetve megjegyzi: az ő munkája ennél többet ér. Leírom, hátha olvassák ott is, ahol... Váradi István mester urat errefelé a többség minden bizonnyal ismeri, hiszen a jónevű bádogos hetvenkét eddigi esztendejéből ötvennyolcat a tetők, létrák környékén töltött. Adódott kitől örökölnie a szakmát, hiszen édesapja is ezt csinálta, nem kevesebb mint hatvankét évig. Úgy látta jónak, hogy nyolc testvére közül Pista fia vigye tovább hivatását, ami be is következett. Hajdanában még a szocializmus dicső korában néhány évig szüneteltetnie kellett a szakmát, jobban mondva kisiparosként nem dolgozhatott. Túlzás nélkül állítható róla: közvetlen modoráért, megbízhatóságáért a nép, az emberek bádogosa. Mégpedig nem csak Kunhegyesen, de Tiszaroffon, Tiszagyendán is. A hobbija a munkája, és istenigazából abban a műhelyben érzi jól magát, amelyet édesapja 1900-an épített. Mivel az itókát elkerüli, balesete sem volt még, és soha, sehonnan sem esett le. A csatornaépítésen kívül a tepsik, vedrek, mosótekS/crencscs ember, mert a hobbija a munkája, a munkája meg a hobbija. nők, vájuk készítéséhez is ért, mivel a háború után főleg ezekre volt kereslet. A portréjához hozzátartozik, hogy anyagi lehetőségéhez mérten három egyházat is támogat. Ami pedig a jövőt illeti, a minap is valaki felvetette: Váradi úr, már ne haragudjon, de sírhely nem kellene? Mire ő: micsoda, sírhely? Minek, kinek, amikor annyi a munkám? kihűltek,.sokat veszítettek. Ez is tény. Van "még további kettő is. A második az, hogy változik az alapanyag, a liszt minősége is. A tározóba közel száz mázsa fér, és amíg az ki nem fogy, ha a liszt jó, jó a kenyér, ha közepes, közepes. Ez is tény. Meg még van egy harmadik is: maga a pék. Egykori régi ismerőseim szerint, akik a kemencék világában élték le munkásnapjaikat, évtizedekig sütötték a vekniket: azt vallották: a jó kenyérhez jó liszt és jó pék kell. A liszttől 75 százalékban függ a minőség, a többi attól aki gyúrja, keveri, formálja, süti - szóval a szakembertől. Az is kiderült, hogy a legtöbb panasz a kilós kenyérre érkezett, nem ok nélkül. Remélhetőleg október 26-tól valamilyen változás következik be. Ugyanis ha a boltosok kérik - és remélhetőleg kérik - délután is lesz szállítás. Ebből kifolyólag friss, meleg kenyér, amely talán küllemében is másképp néz ki, mint a hajnalban kifuvarozott, egymásra halmozott társai... A jo tészta, kenyér túlnyomórészt a liszttől, kisebb hányadban a péktől függ - állítják a régiek Nehéz erre választ adni annak, aki innen hatvan kilométerre szeli napról nnapra a karajokat. Tény, jónéhányan jelezték: bizony olykor-olykor baj van a kenyérrel. Kiderült, eddig úgy történt a szállítás, hogy mindahány boltos nyitásra kérte a vekniket. Egy részüket polcokra rakták, mások maradtak a ládákban, bizony küllemükben, kinézetükben mire egymás hegyén-hátán A vészkapus bevált A dolog úgy történt, hogy a helyi aranylábúak a múlt hét végén Mezőtúron léptek pályára, ahol rövid úton-módon kiderült, hogy a csapat kapusának lejárt a sportorvosi igazolása. így hivatalosan hálóőr nélkül maradtak, de hogy azért a három léc ne árválkodjék önmagában, a középpályás Kovrig Zoli állt be védeni. Tette ezt azért, mert már vészhelyzetben máskor is kapusko- dott, és ahogy mondják, mindig ügyesnek bizonyult. No, meg a rossznyelvek szerint némileg az igazolás körüli mulasztás az ő lelkén is szárad, mivel szakosztály- vezető. Akárhogy is volt, Zoli kapusstátusza remek húzásnak bizonyult, hiszen a kunhegyesiek „pontosan” távoztak a túri pályáról. Van, aki esküszik a doromboló vasmacskára, hogy állítólag két lövés ment kapura, az egyiket hárította, a másikat nem. Mások szerint ez alávaló rágalom, mivel Zoli ott is igazolta: ehhez is ért. A vitát lezárandó, egy a lényeg: a végeredmény 1 -1. Ez pedig mind a tízegynéhány kunhegyesi érdeme, így természetesen a középpályás kapusé is... „Költözik” a szovjet emlékmű A városháza díszkertjében évtizedek óta áll két szovjet katonai emlékmű. Igaz, 1956 őszén, a forradalom idején ledöntötték őket, de később újra helyreállították. Az üggyel, jobban mondva az emlékművek áthelyezésével a képviselő- testület is foglalkozott. A helyi honatyák állásfoglalásukban megállapították, hogy az itt nyugvó ukrán katonák parancsot teljesítettek, és így jórészt semmi közük nem volt kormányuk túlkapásaihoz. Éppen ezért ott lesz a végső nyughelyük, ahol idősebb társaik, azok az orosz katonák pihennek, akik az első világháború alatt, után ebben a községben éltek és itt temették el őket. Ez a sírkert: a római katolikus temető lesz, ahol méltó körülmények között találnak immáron állandó nyughelyét ennek a tízegynéhány ukrán fiatalembernek. Egyébként holnapra, azaz péntekre várják a nagykun településre az orosz nagykövetség illetékesét, megbeszélni az áthelyezés részleteit. A hírek szerint egy szakmai, ezzel foglalkozó cég végzi az emlékművek bontását, azután újabb összeállítását, illetve az exhumálást. További telefonbővítés Régi óhajuk teljesült a nagykunoknak akkor, amikor a település végre modern telefonközpontot, hálózatot kapott. Az első ütemben a cégeken, közületeken, hivatalokon kívül 523 magántelefon is gazdára talált. Úgy tűnik, sok a megbeszélnivaló, az ilyen-olyan távolsági üzletkötés, tájékoztatás, mivel a jövő év derekáig további 530 vonal épül. Ezeknek az ára lakásonként harmincezer forint, mivel a költségek többi részét az önkormányzat átvállalja. Száműzik a szenet, a fát Úgy tűnik, hogy a településen nincs gáz a gázzal. Ugyanis a jelenlegi helyzet szerint a város háromezer-háromszáz lakásának már fele kapcsolódik erre a hálózatra. Az idén például Kunhegyes különböző, részein újabb kétszáz otthonhoz jutott el ez a tüzelési mód. Napjainkban a falig a költség itt húszezer forintba kerül. Hogy jövőre csak ennél több lehet, ahhoz aligha kell jósnak lenni. Elvégre az árak mindenhol emelkednek, miért lenne kivétel éppen ez a terület? Már a második évfolyam Október 20-án délután négy órakor a művelődési központ lesz a helyszíne a biogazdák népfőiskolája tanévnyitó ünnepségének, egyúttal első foglalkozásának. A teljességhez hozzátartozik, hogy az idén ősszel már a második évfolyam kezdi meg itt a tanulmányait. Ugyanezen a napon este hétkor pedig a tehéntartó gazdák népfőiskolájának az első összejövetelét is megtartják. A tartozás fejében: központ Régi dolog, de tény, hogy BHG a szennyvíztározó építéséért, bővítéséért közel huszonötmillió forinttal tartozott a városnak. A település és a cég fővárosi illetékesei között sikeres tárgyalások folytak, amelyek eredményeképpen egyféle mindkét félnek szimpatikus megoldás született. Ezt az összeget, tartozást a város magára vállalta, cserében pedig a BHG újabb, ezervonalas telefonközpontot ad Kunhegyesnek. így a korábbi központ a duplájára bővül, és lehetőség nyílik újabb telefonok beszerelésére. írta: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János
