Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-08 / 238. szám

Adótanácsadó A „d” oszlopban a tulajdonjog és/vagy a vagyoni értékű jog vagy lakásbérleti jog szer­zésének az évét kell feltüntetnie. Amennyi­ben a változás átvezetése az ingatlan-nyil­vántartásban nem történt meg, a szerzés idő­pontjának a szerzést igazoló irat (szerződés) évét írja be! Lakásbérlet szerzésének idő­pontja az a nap, amikor a bérleti jogviszony kezdődött. Az „e” oszlopba a szerzés jogcímét kell beírni, amely lehet: adásvétel, csere, ajándék, építés, elbirtoklás, öröklés, tartás (életjára­dék). Ha mindezek egyike sem felel meg Önnek, mert például részben örökölte, rész­ben vásárolta a vagyont, akkor az „egyéb” szót szerepeltesse az „e” oszlopban! Az „f” oszlopot az adóhivatal tölti ki. A „g” oszlopban a vagyon szerzéskori értékét tüntesse fel. Szerzéskori érték a szerződés szerinti tel­jes összegnek a magánszemélyre eső része. Az együtt nyilatkozó házastársak az érték rájuk eső részét akkor is külön-külön tüntes­sék fel, ha az ingatlan egyébként közös tulaj­donukban van. Ha nincs szerződés szerinti érték, mert a vagyont ingyenesen szerezte (örökölte vagy ajándékba kapta), akkor az illetékhivatal által megállapított, és az ille­tékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték­nek a megfelelő részét kell feltüntetnie! Az értéket csak számjegyekkel írja ki. Ha a va­gyonnak nincs értéke vagy az nem ismert, a rovatot húzza át! A lakásbérlet szerzéskori értéke az az összeg, amelyet használatbavételi díj vagy más jogcímen ténylegesen fzetni kellett a jog megszerzéséért. Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítése során szerzett tulajdonjog ese­tében szerzéskori értékként a szerződésben feltüntetett tényleges vételárat kell szerepel­tetni. A „h ”, „i”,, j ” oszlop a vagyon azonosító adatának feltüntetésére szolgál. Amennyiben az Ön vagyonát az ingatlan­nyilvántartásban a nyilatkozattétel napjáig nem jegyezték be, azonosító adatként azt je­lölje meg, ami a szerződésből megállapítha­tó! Azokat a sorokat, amelyekben nincs ada­ta, ne hagyja üresen, hanem húzza át! A „k” oszlopba a földingatlan alapterüle­tét kell beírnia négyzetméterben. Ha négy­szögölben ismeri, 3,59-cel szorozza meg (vagy ami ugyanazt eredményezi, 0,278-cal ossza el). A „k” oszlopban akkor is az egész földterület szerepeljen, ha a földterületen ház is áll. Ekkor a ház alapterületét az „1” oszlopba írja! Lakás esetében is az „1” osz­lop szolgál a lakás alapterületének feltünteté­sére. Ez lehet akár a hasznos, akár a tényleges alapterület. (Az együtt nyilatkozó házastár­sak mindegyike a közös tulajdonukban álló földterületet, a lakás, a ház alapterületét is teljes egészében tüntesse fel. így kell eljárni akkor is, ha csak egyikük köteles nyilatkoza­tot tenni.) A szövetkezeti és a társasház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jog esetén csak annak a lakrésznek (esetleg telekrésznek) a területét kell szerepeltetnie, amelyre Önnek kizárólagos használati joga van. A tulajdonostársak közös használatában lévő helyiségeket (lépcsőházat, padlásteret, folyosót stb.), illetve azok alapterületét nem kell beírnia. Az adatokat a tulajdoni lap (építéshatósági engedély) adataival egyezően kell feltüntet­ni. Az „m” oszlopba a nyilatkozó(k) saját tulajdoni, haszonélvezeti vagy használati stb. jog hányadát kell beírni. Ha a vagyon a há­zastársak közös tulajdonában van, mind­egyik fél a saját sorában 1/2-1/2 hányadot írjon, kivéve ha eltérő házassági vagyonkö- zösségi megállapodás van, ez esetben ezt a tulajdoni részarányt szerepeltesse. Ha csak az egyikük köteles nyilatkozatot tenni, az a fél csak a saját tulajdoni hányadát írja az „m” oszlopba. FONTOS! * A nyilatkozaton a kitöltés napjának dátu­ma szerepeljen. Ne feledje el a nyilatkozatot aláírni minden oldalon, ott is, ahol nem tüntet fel adatot. * Az adóhivatal munkatársai csak az aláírt nyilatkozatokat tekintik hitelesnek, ezért minden esetben, ha az aláírás hiányzik, annak pótlását kérik. Ez a felesleges utánjárás az aláírással megelőzhető! 12 V \ Adótanácsadó amelyet a magánszemély az utolsó nyilatkozatot követően szerzett. Célszerű ezért a kötelezően feltüntetendő vagyontárgyak mellett fel­sorolni azokat is, amelyek feltüntetése nem kötelező. Ily módon elkerülhető, hogy azok később olyan vagyongyarapo­dásként jelentkezzenek, amelynek eredete nem tisztázható. Ha olyan vagyontárgyai vannak, amelyekről nem tudja eldönteni, hogy kell-e róluk nyilatkoznia, lapozzon a Részletes útmutató a kitöltéshez című fejezethez. Az ott leírtak tartalmazzák a szükséges tudnivalókat. Nem kell vagyonnyilatkozatot adni a takarékbetétben, devizaszám­lán lévő vagyonról. Ha erről mégis számot ad, azt az adóhatóság köteles lesz elfogadni, mint a nyilatkozattétel időpontjában meglévőt. Ennek feltétele azonban, hogy a nyilatkozatban fel kell tüntetnie a betétkönyvet kiállító pénzintézetet és a betétkönyv számát. Az erről szóló pénzintézeti igazolást pedig őriznie kell. Hogyan kell vagyonnyilatkozatot tenni? A vagyonnyilatkozatot az erre a célra kialakított nyomtatványcso­mag kitöltésével és postára adásával kell megtenni. A nagykorú, házasságon kívül élő magánszemélynek külön nyom­tatványcsomagot kell kitöltenie akkor is, ha bárkivel közös háztartás­ban lakik. A házastársaknak egy nyomtatványcsomag benyújtásával kell a vagyonnyilatkozatot megtenni. Ebben a nyilatkozatban tüntetik fel a házasfelek a közös- és a különvagyonukat. A kiskorú gyermek(ek) vagyonáról a törvényes képviselő [szülő(k), gyám] tesz vagyonnyilatkozatot. Ez csak akkor kötelező, ha a kisko­rúra is kötelező a vagyonnyilatkozat-tétel, azaz volt adóköteles bevé­tele 1988. január 1-jét követően, és van vagyona is. A kiskorú gyer­mekiek) vagyonáról a szülő, mint törvényes képviselő nyilatkozik. Ha a szülői felügyeletet a házasfelek együttesen gyakorolják, a nyi­latkozatot bármelyikük megteheti. Kiskorú gyermek az, aki nem töltötte be a 18. életévét, ideértve az örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeket is. A gyámság alatt álló kiskorú helyett a gyámja nyilatkozik. A nagykorú gyermek akkor is külön nyilatkozik, ha a szülőkkel él. Az élettársak mindegyikének külön-külön kell vagyonnyilatkoza­tot tenni. Ha közös gyermekük is van és neki is van nyilatkozattételi kötelezettsége, az ő vagyonáról a törvényes képviseleti jog gyakor­lására jogosult fél nyilatkozzon. A n\ásikuk egyedülállóként tesz nyilatkozatot egy másik nyomtatványcsomag benyújtásával. Az ügyeinek vitelében valamely oknál fogva akadályozott magán- személy (pl. az írni képtelen, a világtalan) vagy a gondnokság alatt álló nagykorú magánszemély nyilatkozatát a törvényes képviselője, a meghatalmazottja vagy a gondnoka készítheti el. A vagyonnyilatkozat-nyomtatványcsomagban háromféle tábla van. Az első tábla a személyi adatok, a második az ingatlanok, a harmadik az ingóságok feltüntetésére szolgál. Az egységcsomaghoz tartozik még egy kitöltési útmutató és egy válaszboríték. v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom