Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-07 / 237. szám
1992. OKTÓBER 7. 7 Tiszainoka a „három hás” falu Ha azt állítjuk, hogy a Tiszazug „három hás”, vagyis halmozottan hátrányos helyzetű tájegysége az országnak, akkor Tiszainokára méginkább ráille- nek ezek a jelzők. S éppen e miatt a mozgásterük is alaposan behatárolt. Hiába kapták meg a lehetőséget, hogy saját kezükbe vegyék sorsuk irányítását, de ugye ismerős a mondás, hogy üres konyhának bolond a gazdaasszonya. Jóllehet vannak tervek, elképzelések, tudják, hogy mit kellene megcsinálni, csakhát a pénz hiánya mindig is gátat szab a szárnyaló gondolatoknak. Ennek ellenére próbálkoznak. Ezt bizonyítja, hogy a komplex térségi fejlesztési program keretében bevezethetnék a faluba a gázt. Csak mint Rottmayer Gusztáv polgármester elmondta, a fővezeték kiépítése 10 millió forintba kerülne. Mindenesetre a napokban megkapták erre az engedélyt, elkészült a terv, amit megelőzött egy alapos felmérés. A szakemberek végigjárták a falu házait és kikérdeztek mindenkit, hogy ki szeretné csak a lakását és ki e mellett még a fóliaházát is gázzal fűteni. Nos, mint megtudtuk, családonként legalább 30 ezer forintba kerülne a gáz bevezetése, de csak akkor, ha mindenki megfogná még a lapát nyelét is. Ám ez aligha fog menni, mert a faluban élő 473 állandó lakos túlnyomó többsége idős, beteg, öreg ember. Erre mondta a polgármester, hogy ennek ellenére mindent megpróbálnak, mert ha ezt a lehetőséget nem használják ki és nem vágnak bele, akkor képletesen szólva, elmegy ez a hajó is, és Tiszainoka továbbra is hihetetlenül hátrányos helyzetű település marad. Tehát mindenképpen szeretnének állami támogatást szerezni, mivel a 13 milliós idei költségvetésükből csak az egy helyben topogásra futja. Fejlesztésre egy fillér sem marad. Ezért aztán amire lehet, pályáznak. így nyertek nemrégiben 3 millió forintot egy gondozóház felépítésére, ahol az öreg nénik és bácsik elhelyezhetők, s teljes ellátást kapnak. A szóban forgó létesítmény a tervek szerint jövőre elkészül, de van akinek már ez is késő, mivel a polgár- mesteri hivatalban tudnak arról, hogy élnek a faluban olyan öregek, akiknek már majdnem összedőlt a házuk és nem bírják hová rakni őket. Szóval kár szépíteni a dolgot, Tiszainokán arat a nyomor... Tiszaugon Döntésre várnak Mi lesz veled bekötőút? Az arra járók tudják, hogy a tiszaugi vasúti és közúti hidat felújítják. Szünetel rajta a forgalom. Ám, hogy az autósok, motorosok még is eljuthassanak egyik partról a másikra, építettek egy ponton hidat, amihez a folyó mindkét oldalán jó minőségű bekötő út vezet. Nos az a földdarab, ahol az út vezet, jó lehet, hogy a helyi önkormányzat tulajdonában van, mégis engedélyt kellett kérni az építéshez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságától, mivel természetvédelmi területről van szó. A természetvédők meg is adták az ideiglenes engedélyt azzal a feltétellel, hogy ha befejeződik a híd felújítása, akkor vissza kell állítani az eredeti állapotot. Igen ám, csakhogy időközben a Tiszaugi Polgármesteri Hivatalt megkereste egy kiskunfélegyházi vállalkozó azzal, hogy ha a bekötő út megmarad, akkor ő saját költségén épít ott egy hajókikötőt, körülötte pedig szabadidő központot alakít ki. A helybeli önkormányzat tulajdonképpen hajlana is a vállalkozóval való egyezségre, mert ettől a község idegenforgalmának felvirágzását remélik. Éppen ezért már írtak is levelet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához, hogy azt a földrészt engedjék át a helyi önkormányzatnak. Ennek eredményeként nemrégiben helyszíni szemlét tartottak a szakemberek, s abban maradtak, hogy írni kell egy újabb kérelmet. Erre a válasz természetesen még nem érkezett meg, az idő viszont sürget, mert - mint Hegedűs Jánosné a település polgár- mestere kérdésünkre válaszolva elmondta - a híd teljes felújítása október végén, november végén befejeződik. S ha nem hagyják jóvá kérésüket, akkor viszont menthetetlenül fölverik a szóban forgó utat. Persze az eredeti állapotot akkor sem tudják majd visszaállítani, hisz onnan ölnyi vastag fákat vágtak ki, s ugyanolyanokat aligha lehet visszatelepíteni. Ez az egyik dolog, a másik pedig az, - tette hozzá a polgármester asszony -, hogy teljesen logikátlan lenne a pár száz méteres betoncsík felbontása, mivel tíz év múlva amikor a hidat majd újra felújítják, akkor ismét építeni kellene egy hasonló bekötő utat. átnak a sorsa lehet, hogy csak egy pecséten múlik? Az Uj Néplap a Tiszazugban Október kilencedikén eldől minden • • Ónálló termelőszövetkezet Szelevényen A vagyonmegosztás még hátravan Szelevényen, amikor mit sem sejtve beléptünk a helyi termelő- szövetkezet régi épületének ajtaján, éppen egy tárgyalás kellős közepébe csöppentünk bele. Gyulai Lajos, a kunszentmártoni Kőrösmenti Termelőszöveteke - zet elnöke vitte a szót. Amint meglátott bennünket, pár perc türelmet kért, majd felénk fordulva jövetelünk célja felől érdeklődött.- A mostani megbeszélésen miről tárgyalnak? - kérdeztem tőle. Gyulai Lajos: Október 9-én sorsdöntő közgyűlésünk lesz, mert ott dől el, hogyan osszuk fel a vagyont.- Október 9-én - kezdte - egy sorsdöntő közgyűlésre kerül sor a szövetkezetünkben, aminek az előkészítése folyik. Ugyanis az említett közgyűlésen foglalkozunk majd azzal, hogy a korábban bejelentett kiválási szándékoknak megfelelően hogyan oszlik fel a közös vagyon. Most éppen erről beszélgetünk. Lényegében arról van szó, hogy október 9-én még mindenki úgy vesz részt a közgyűlésen, mint a Kőrösmenti téesz tagja. Természetesen itt már vannak másféle érdekek is, mivel nemrégiben megalakult a Szelevényi Szövetkezet. Tehát azontúl, hogy a hamarosan sorra kerülő közgyűlésünkön az egész Kőrösmenti Tsz átalakulásáról szavazni kell majd a tagoknak, a szelevényiek ügyében is állást kell foglalnunk.- Ez akkor egy eléggé felemás helyzet, mert hajói értem, jelenleg még mindenki a Kőrösmenti Tsz tagja, de ugyanakkor megalakult itt Szelevényen is egy téesz. így van - válaszolta Pánczél Ferenc, a szelevényi közös gazdaság vezetője. Ez a kiválási szándék akkor fogalmazódott meg - folytatta - amikor a falu is elindult az önállósodás útján. Úgy gondolták a helybeliek, hogy ha a település a maga ura lesz, akkor a szövetkezet is legyen az. Erre egyébként lehetőséget az átmeneti és az új szövetkezeti törvény adta meg, s 178- an úgy határoztunk, hogy ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani. így aztán szeptember 18-án 116 alapító taggal létrejött a Szelevényi Szövetkezet. Jelenleg itt tartunk, s most éppen a vagyonmegosztás van terítéken. Úgy néz ki, hogy egyezségre fogunk jutni.- Ön is így gondolja - fordultam megint Gyulai Lajoshoz.- Igen, - felelte. Azt tenném még hozzá, bogy mi már 1989- ben elfogadtuk az új alapszabályunkat, amivel én úgy érzem, hogy a rendszerváltás már nálunk akkor 5yr^egkezdődött. Ugyanis az alapszabály kapcsán mi belső vállalkozási rendszert alakítottunk ki, ami egy, a korábbinál jóval önállóbb gazdálkodással járt együtt. De 1991. végén a tagjaink úgy döntöttek - köztük a szelevényiek is - hogy tovább mennek ezen az úton és jogilag teljesen önálló gazdasági társaságot hoztak létre, amit a cégbíróság az idén Kőrösmenti Szelevény Kft. néven be is jegyzett. Ez a gazdasági társaság 1992. január 1-től szelevényi központtal önállóan működik. S most, ha majd teljesen szétválunk, lényegében nem történik más, mint a tulajdon rendeződik át oly módon, hogy a Kőrösmenti Tsz tagságának egy része kivonul innen és csak a szelevényi érdekek jelennek meg. Ezzel persze az itt maradottak felelőssége is megnő. Az irányításban magukra maradnak, s gondolom, hogy ez újabb lehetőségeket de felelősséget is rejt magában. Hallgatva az elnököt, az járt a fejemben, hogy lényeges lenne a vagyonmegosztás kérdésében minél gyorsabban dűlőre jutni. S ha tisztességes -'lesz mindenki, akkor nem lehet különösebb gond. Mert nem azon múlik egyik közös gazdaság jövője sem, hogy ki kap másfél MTZ traktorral többet, hanem azon, hogy működőképes marad-e a Pánczél Ferenc: A kiválási szándék akkor fogalmazódott meg, amikor a falu elindult az önállósodás útján. Kőrösmenti Tsz. Hisz ha csődbe kerülnek vagy felszámolják őket, akkor ez az osztoszkodás amiről most szó van, nagyon könnyen köddé válhat. Gyulai Lajos mintha olvasott volna a gondolataimban, így beszélt:- Hála Istennek, a Kőrösmenti nincs éladósodva, jól lehet az aszály bennünket is sújtott. Persze ez az egész egy cirkuszi mutatvány - utalt az elnök a gazdálkodás körülményeire - mert egy olyan drótkötélen egyensúlyozunk, ami alatt lehet, hogy nincs is gumiháló kifeszítve. így ha elvétjük a lépést, halálra zúzzuk magunkat. Mi persze bízunk abban, hogy nem így lesz, de ennek esélye meg van. Sajnos! Csépán Felújították a művelődési házat Rendőrőrs a faluban A művelődési ház felújított nagyterme. Ebben az épületben kapott helyet az újonnan megalakult rendőrőrs. Ha vaiaxi a 44Z-es muutroi Cibakháza után jobbra kanyarodik és Nagyrév felé veszi az irányt, a faluba érve rögtön szembetűnik az a többtornyú épület, ami olyan gyorsan nő ki a földből, mint a gomba egy kiadós eső után. A község ap- raja-nagyja tudja, hogy ez lesz az új hat tantermes általános iskola. Mint a polgármesteri hivatalban megtudtuk, nem lehetett már tovább halogatni az új iskola építésének megkezdését, mivel a gyerekek korábban is öt-hat épületben szétszórva tanultak. Csakhogy közülük az egyik időközben összedőlt, a másik kettőt meg életveszélyessé nyilvánították. Úgyhogy még jelenleg is különböző szükségtantermekben meg a könyvtárban folyik az oktatás. Ebben a tanévben jóllehet marad minden a régiben, de ’93 szeptemberében szinte biztos, hogy birtokba vehetik a nagyrévi nebulók az új iskolát, amely 45 millió forintba kerül. Ehhez a pénzhez központi támogatásból jutott az önkormányzat, ám a terveikben szerepel az is, hogy még egy tornatermet építenek majd. Az persze nem készül el jövőre, csak 1994-re. Annak érdekében, hogy pénzhez jussanak a helybeliek, pályázatot is beadtak, de már most tudják, hogy a tornaterem bekerülési költségének legalább 60 százalékát nekik kell előteremteni. Csépán mint megtudtuk, már nem lehetett halogatni tovább a művelődési ház felújítását. Annak rendje, módja szerint a helyi önkormányzat műszaki szolgáltató szervezete neki is látott a munkának. Elvégezték az épület belső festését, a fűtés korszerűsítését, kicserélték a villanyvezetékeket. S ahogy az ilyenkor általában lenni szokott, menet közben újabb gondok merültek föl. Kiderült, hogy rossz az épület szennyvízvezetéke, szigetelése és így tovább... E miatt az előre eltervezett összeg nem lett elég a felújításhoz, ám ennek ellenére már most is szép és esztétikus belülről a művelődési ház. Nem véletlenül újították föl ezt az épületet, ugyanis a községben komoly program készült, hogy minden intézmény megfelelő helyet kapjon. így például a mozi helyiséget átalakították könyvtárrá, mivel a régi könyvtárépülete az egyház kezelésébe kerül, ahol óvoda és iskola is lesz. Ugyanabban az épületben az egyház még biztosít helyiséget a pártoknak is, ahol gyűléseiket tarthatják. Ez azért fontos, mert a korábbi pártok házát viszont a helyi önkormányzat átadta a rendőrségnek, s október elsején egy 24 tagú rendőrőrs kezdte meg a településen működését. Ettől a helybeliek elsősorban a közbiztonság javulását várják. Az oldalt szerkesztette: Nagy Tibor Fotó: Korányi Éva Nagyréven Épül az általános iskola
