Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-31 / 257. szám

1992. OKTÓBER 31. Szabadidőben—családi körben Italok a terített asztalon Az ebéd- vagy vacsoravendé­gek szomjának oltására és kedvé­nek derítésére sok régi, időtálló - azaz napjainkban is érvényes - sza­bály alakult ki. Az ital megválasz­tásának, szerv írozásának „kódexé­ből” néhány fontosabb tudnivaló: Az innivalók - csakúgy, mint az ételek - kínálásának sorrendjében az elsőbbség általában a könnyebb nedűké, s a továbbiakban is érvé­nyesíteni kell a fokozatosságot. A testesebb, nehezebb, töményebb italok tehát az ebéd vagy vacsora záró szakaszában kerülhetnek „te­rítékre”. Igaz, a szabály alól itt is van kivétel. Az étvágygerjesztő, „be­melegítő” aperitif ugyanis nem­csak gyümölcslé vagy gyomorke­serű lehet, hanem valamilyen rövi­dital is. Az előételekhez viszont egyértelműen könnyű, száraz fe­hér bor dukál - csakúgy, mint a levesek után. (A leves „kísérője” egyébként sör is lehet!) Halételekhez ugyancsak száraz, esetleg félszáraz bor illik, ha azon­ban a hal fűszeres - mondjuk rác­ponty - kínálhatunk hozzá könnyű vörös bort is. Általában: fehér hú­sokhoz - sertéshez, szárnyashoz, borjúhoz, bárányhoz - fehér bort töltsünk, de már testesebbet és semmiképp nem édeset! A marha­hús, a vadétel „korcsolyája” szá­raz vagy félszáraz vörös bor. Édes italt csak a desszerthez ad­junk. A vendéglátói illem azt dik­tálja, hogy a süteményhez fehér bort, a fagylalthoz, parféhoz fél­édes vagy édes pezsgőt, a sajthoz vörösbort kínáljanak a háziak. A gyümölcshöz tokaji szamorodni vagy aszú, a kávét követően pedig likőr, brandy, konyak a megfelelő italpartner. Megszívlelendő tanács, hogy az italokat ne hűtsük túl. A sört is csak annyira, hogy még legyen habja. A fehér pince-, a vörös pedig szoba- hőmérsékleten a legízletesebb. A pezsgőt azonban nyugodtan tart­hatjuk hűtőben, sőt, ha van pezs- gősvödör, rakjuk körbe jégdarab­kákkal az üveget. A tömény italo­kat nem szokás lehűteni, de az utóbbi időben némelyiket hűtve tá­rolják. Köztük is leginkább a Vil­mos körtét, mert - úgymond - így igazi az aromája... (szó-ma) Ferenczy Europress A pedagógia hétköznapjai Játszani is engedd - de mivel? A gyerek számára a játék öröm, szórakozás de egyszer­smind készülődés is a felnőtt korra. Szereptanulás, ügyesedés, versengés, feszültségek leveze­tése - egyszóval egyike a legfon­tosabb és legkomolyabb foglala­tosságoknak. A játékboltokban a szülőknek könnyen nyílik a pénztárcájuk. De mielőtt belefeledkeznénk a játékvilág csodáiba, gondoljuk meg: gyermekeinknek nem min­dig az a legvonzóbb és legkedve­sebb, ami csillog, mindent tud és - drága. Sőt... A jó játék cselekvésre kész­tet: minden érzékszervet működ­tet, figyelmet, odaadást igényel. Jók a társasjátékok: a sakk, a kár­tya, a labda vagy a „dobozos” (Ki nevet a végén, Gazdálkodj okosan, stb.) játék. Hasznosak a szerepkört megjelenítő, jellemet fejlesztő figurák, babák és egyéb apróságok. (Már a középkorban ott voltak a gyerekek kedvencei között a katonafigurák, a lovagi tornák résztvevőit megszemé­lyesítő bábuk. II. Rákóczi Ferenc kisfiúként például agyagkato­nákkal, lovacskákkal, kardokkal múlatta az idejét. A gyermek XI- II. Lajos viszont legszívesebben babázott.) Sokszor a szépen becsoma­golt, dekoratív játék fölötti öröm csak percekig tart. Az óriási ál­latfigurák, az automatikus cso­da-szerkezetek, a szét nem szed­hető „távolságtartó” játékok egyhamar lakásdísszé, gyermeki státuszszimbólummá válnak. Igazi kedvencük pedig esetleg egy színes rongydarab, maguk készítette papír-kivágás, egy- egy pergő kerekű filléres autó, netán üres doboz, búgócsiga vagy egymásba rakható kocka. Minden olyasmi, amit képzele­tük sokféle tulajdonsággal fölru­házhat, amit saját akaratukkal mozgathatnak, irányíthatnak. A jó játék tehát nem elsősor­ban pénz, hanem értő szeretet és ötletesség kérdése. Ne olyat vá­lasszunk, ami ideig-óráig leköti a gyerek figyelmét, mert magától jár-kel, fordul... hanem olyat, ami aktivizálja, foglalkoztatja eszét, kezét, fantáziáját. Ne legyünk túlságosan féltő őrei a házi rendnek - merjünk A szenilitás nem törvényszerű • • Öreg agy nem vén agy Általában úgy véljük, hogy az idősülő ember agya már nem működik olyan jól, mint a fiata­loké. „Nem vág az esze”, han­goztatjuk sokszor, ugyanakkor van a dologban egy furcsa ket­tősség: az időseket bölcseknek tartjuk. Akadnak kutatók, akik sze­rint nem maga a kor, hanem a velejáró betegségek gyengítik az agyműködést. Abban - a témával foglalkozó - valamennyi kutató egyetért, hogy az idő múlásával az agy fizikailag is kimutatható­an változik, minimum 10 száza­lékkal csökken az agyállomány és bizonyos idegsejtek „elsor­vadnak”. Az amerikai Öregségkutató Intézet egyik vezetője, dr.Zaven Khachturian meg van győződve arról, hogy az intellektus hanyat­lása általában betegségeknek tudható be, az agy maga nem úgy öregszik, ahogyan a test annak látható, érezhető jeleivel. Ugyanebben az intézményben 1958-ban kezdődött az a kutatás, amelynek keretében jelenleg kö­rülbelül kétezer személy áll meg­figyelés alatt. Mindegyikkel leg­alább évente egyszer találkoz­nak, tesztekkel próbálják ki agy­működésüket. Hatvan személyt töblk mim 23? ékel figyelitek <ís> tesztelnek, ma már valamennyi­en hetvenen felüliek, s a velük készült vizsgálatokból egyértel­műen kimutatták: nincs könyör­telenül bekövetkező degradáció az agyműködésben, nem szük­ségszerű az, hogy az agy a korral együtt veszítsen frissességéből. Más kutatók szerint sincs olyan nagy különbség a fiatal és öreg agy működése között, mint ahogyan azt korábban hittük. Az intelligencia az évek múlásával nem csökken, az idősek ugyan­annyi idő alatt teljesítik ugyan­azokat a követelményeket, mint a fiatalok. Arra is rájöttek - igaz, ezt csak állatkísérletekben lehetett pro­dukálni, hiszen jelentős agyi be­avatkozásokra volt szükség - hogy az idős agy is képes helyre­hozni a belsejében végbement károkat. Kísérleti úton bizo­nyították, hogy az emberi agy magas korban is képes még ki­építeni új idegpályákat, kapcso­latokat egyes agy terül etek kö­zött. Az is kétségtelen immár, hogy akik „használják az agyukat”, akik folyamatosan dolgoztatják, azoknak nem kell tartaniuk a ko­rai szenilitástól. Egy francia köz­mondás szerint az agyat „vagy használja, vagy elveszíti” az ember. h o 8 H íj 1 Nemere István. SOI TI Fereh L'/v Europress 75 Receptek - foltos, pecsétes szőnyegek »gyógyítására A szőnyeg kényes jószág: nyomot hagy rajta cigarettaha­mu, piszkos cipőtalp, kiömlő ital és sok minden más. Szerencsére a legtöbb ártalomnak van olcsó házi ellenszere - csak ismerni kell alkalmazásuk módját. Kevesen tudják például, hogy a folyadéknyomok eltün­tetésének egyik legjobb eszkö­ze az ásvány- vagy szódavíz. Öntsünk egy keveset a foltra, néhány percig hagyjuk rajta, aztán száraz ruhával itassuk föl. A borotvahab szintén kitű­nő szőnyegtisztító: a bepiszko­lódott felületre nyomjunk egy kisebb adagot, várjuk meg, míg beszívódik az anyagba, s utána vízzel mossuk le. Régi, „megállapodott” folt­szennyeződés is eltűnik, ha két evőkanál mosószer, három evő­kanál ecet és 1 liter melegvíz ke­verékével kenjük be, majd pár perc után megszárítjuk. Hatásos az is, ha melegvízbe annyi mosó­szert teszünk, hogy szappanos oldat képződik belőle. Ezt puha kefével gyöngéden dörzsöljük be az anyagba, majd szárítsuk meg. Ha első nekifutásra nem teljes a_siker, ismételjük meg a kdZ^ésf^sZinle+Ú7tás,thdlg^-^t' egyszerű szerszámokat, anyago­kat a gyerekek kezébe adni. Ha tehetjük, főként életkorának megfelelő építő-korrekciós játé­kokat vegyünk. (Erre a célra ki­váló és szinte a felnőtt korig, a „csúcstechnológiáig” terjed a választékú á LEGO-nak, amely fejleszti a pontosságot, az össz­pontosító készséget, a szín- és formaérzéket.) Ne sajnáljuk a pénzt jó festék­re, ecsetre, színes ceruzákra, s ne féltsük a gyerek kezét a gyurmá­tól. A játszva-tanulás oltárán csekélyke áldozat egy-két kis tál, tányér, pohárka és egy kevés liszt, só - a kicsik többségének értékesebb ajándék, mint a több­ezer forintos porcelánbabák vagy match-box kollekciók. Dr.Kecsmár Ilona Ferenczy Europress Október 31 Ebből az alkalomból a nem­zet anyagi előrehaladás kora­beli harcosára, Fáy Andrásra (1786-1864) is emlékezünk. Legkedvesebb eszméit tartal­mazó munkájának címét a víz­szintes 13., valamint a függőle­ges 19. számú sorokban talál­ják meg az érdeklődők. Vízszintes: 1. Kölcsönbe ve­szi. 7. A rénium vegyjele. 9. Du­nakeszivel egyesülő község. 13. Az idézett mű első része (zárt betűk: E, K, P). 16. Német nagy­város a tengerparton. 17. Ember- feletti. 18. Hangtalan Lili! 20. Parancsnok, röviden. 21. Egy ja­pán hírügynökség betűjele. 22. Csokoládéfajta. 23. A tetejére. 25. Maszatban van! 27. Lelte. 30. Testvér, fordítva. 32. Női név. 34. Fogágy. 35. Nagy felfordu­lás. 37. Kossuth szülőhelyére va­ló. 39. ...Marino. 40. Brazil hír- ügynökség betűjele. 4L Cipész­szerszám. 42. Stan és ... 43. Az amil vegyjele. 44. Pép, keverve. 45. Kihallgatás. 47. Ruhát készít. 49. Mennyei, fordítva. 50. Méh- lakás. 53. Föléjegyez. 55. Fran­cia, svéd és thaiföldi autójelek. 60. Kerek szám. 62. ,,...fi- úk”(Turgenyev). 63. A Nemzet­közi Olimpiai Bizottság betűjele. 64. Daloló szócska. 65. Egyszerű hangszer. 67. Hivatali rang. 68. Peru autójele. 69. Nem mozog. 71. Felülmúló, lefőző (tréfásan). 74. Állati lakhely. 75. Klasszikus drámaírónk. Függőleges: 1. Az etil vegy­jele. 2. Lekvár, kettévágva. 3. Nemesgáz. 4. „Színek és ...” (Kaffka). 5. Román, spanyol és luxemburgi autójelek. 6. Igaz, egynemű betűi. 7. Ügy, dolog, latinul. 8. Ü nnepélyes összejövő Tejeskávé - pótkávéból Ismét asztalra került a cikória Megint népszerűvé vált a ci- kóriás vagy malátás tejeskávé, melynek kellemes, telt íze még sok idősebb embernek ott él az emlékei között. Hazánkban 100 éve fogyasztják. A háborús idők­ben hiányzó szemeskávé helyett sokan megkedvelték az olcsó, egészséges, jóízű pótkávékat, melyeket abban az időben több gyár is készített. A cikóriát már 3000 éve is­merjük. A görögöktől a rómaiak is átvették, a konyhák kedvelt csemegéje volt a cikória saláta és főzelék. (Ma újra az asztalra ke­rült, mert változatosabbá és egészségesebbé teszi táplálkozá­sunkat.) Hosszú ideig ismert háziszer­ként használták a cikóriát, mely vese-, gyomor- és májbántalmak, bőrbetegségek háziszere volt. Az 1600-as évektől kezdve Európá­ban újra elterjedt, de most már a drága szemeskávé helyett fo­gyasztották. A pótkávék táplálkozási je­lentőségét jól mutatja, hogy pél­dául az 1784-ben Berlinben ki­adott Krünitz-féle gazdasági en­ciklopédia 200 oldalon keresztül foglalkozott ezekkel a pótkávék­kal és felhasználásuk ismert módszereivel. Az alapanyagok ebben az időben a következők voltak: datolyamag, árticsóka, rizs, burgonya, bojtorján, murok, sárgarépa, csicseriborsó, cikória, különféle gyökerek, ricinus- és bükkmag, stb. A világ egyik legnagyobb ká- vészercége a Franck Henrik vál­lalat, mely 1827 óta működik, és szinte egész Európában a saját termelésű cikóriát dolgozza fel pótkávénak. Századunk első ne­gyedében hazánkban is volt gyá­ra, ezek közül a mosonszentjáno­si modem berendezéseivel ma is működik, és kielégíti a hazai pót­kávé-igényeket. (Ebben a gyár­ban sokáig fügéből is készítettek pótkávét.) A malátakávét Kneipp páter népszerűsítette. Híve volt az egészséges táplálkozásnak és életmódnak, erről 1889-ben könyvet is írt. Az ő elvei alapján dolgozik Kathreiner gyáros, aki a világszerte ismert „Kneipp-ku- rához” készíti a malátakávét. A cikóriakávét és a malátaká­vét ma is árusítják. Ezekből egészséges, nagy tápértékű tejes ital készíthető, melyet reggelire, uzsonnára, idősebbeknek vacso­rára is ajánlanak. A pótkávék szénhidrát tartalma jelentős, de van bennük fehérje és több más tápanyag is, nem beszélve az ital­hoz adagolt tej biológiai-táplál- kozásélettani jelentőségéről. A tejeskávé elkészítéséhez külön kell felfőzni a pótkávét. Egy liter hideg vízhez körülbelül 20 gramm (= 6 kávéskanálnyi) pótkávét adjunk, majd forraljuk fel a keveréket és tartsuk 5-6 per­cig forrásban. A habzás megszű­nése után leszűrjük, és kész a fo­gyasztásra alkalmas ital - hide­gen vagy melegen, tejjel vagy anélkül, édesítve vagy keserűn. A zárt csomagolású pótká­vék, keverékek körülbelül egy évig romlásmentesen tárolhatók száraz, szellős helyen, jól lezárt dobozban. A már felnyitott cso­magból mielőbb használjuk el a pótkávét, mert a levegő páratar­talmát magába szívja és ilyenkor gyorsan megromlik. Kudnay János Takarékossági világnap 1 2 3 4 5 1 ^7 8 9 IC > 11 12 31 13 J 4 15 JÉ 7 n 1 . jf ■ 29| 1 f 25 26 1 vr_ 28 ■3° 3] L 32 3j _ ■: 4 35 36 ) 37 38 39 c ) 41 Jr ÓID • 1 I44 1 45 rr BANK 47 46 1 I 1 ^1p9~ . ■ 0 51 52 53 54 55 56 J 58 59 60 F w l!L. 64 JÉ Tf r TJ 1 69 __L 70 ■ ■71 7 2 Jr ■ 75 tel. 9. A.M.N. 10. Papírra vet. 11. Argentum. 12. Lóbíztatás. 14. Víztartó edény. 15. Cselekedet. 19. Az idézett mű folytatása (zárt betűk: S, A, L, T). 21. Kiloamper. 24. Kerti szerszám. 26. Piactér a hajdani görögöknél. 27. Az idé­zett mű befejezése (zárt betű: K). 28. Dátumrag. 29. Udvari méltó­ság, névelővel. 31. Határál­lomásunk. 33. A talpával a földet ütögeti. Mint a függ. 28. szám. 38. A kezével jelez. 39. Maró folyadék. 44. ... George; város Kanadában. 46. Sült tészta. 48. R.Á.R. 50. Festmény. 51. Nem­zet, névelővel. 52. Ferde pályás szállítókas (bányászatban). 54. Az olasz rádió és televízió betű­jele. 56. Repül. 57. Franz von ...; porosz alkancelljrft^t.iSHí lek, feladatok. 59. Kedves állat Ausztráliában. 61. Eres! 66. Be­cézett Ilona. 68. Helyettesítő. 70. Kínai hosszmérték. 72. A polló- dium vegyjele. 73. A lantán vegyjele. 74. Cin. (Csankó Miklós) * A helyes megfejtők között ez­úttal az OTP ajándékcsomagjait sorsoljuk ki. Beküldési határidő: november 7. - a szerkesztőség címére. A ravasz férj taktikája című, október 17-i rejtvényünk helyes megfejtése: Nem csókolhatsz meg, mert elkaptam az influen­zát. - Könyvutalványt nyertek: Andrási József, Tiszafüred, Go- orné Fodor Eszter, Törökszent- miklós és Sándor Mihályné, jAJatjyíiplj^zyiigdványokat pos­tán küldjük el.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom