Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-03 / 234. szám
4 Szolnoki Extra 1992. OKTÓBER 3. A távhőszolgáltatásról Mi tette szükségessé az alapdíj emelését? Az energiaár-emelések kapcsán több cikk látott napvilágot a távhőszolgáltatással kapcsolatosan, így augusztus 29-én és legutóbb szeptember 19-én. „Csökkenthető a távfűtés díja” cikk szerzője, mint bennfentes elemezte a szolgáltatás lehetséges díját, s tett olyan megállapításokat, melyek választ igényelnek. Az alábbiakban Buday György, Szolnok alpolgármesterének észrevételeit közöljük. Minden bútor holland technológiával készült a szolnoki Baross utcai Holland Otthon mintaboltban. A gyártó, a balassagyarmati Ipoly Bútor Kft. a megyeszékhelyen nyitotta meg első üzletét. A fővárosba is innen szállítanak. Kérésre a lakások és az irodák méreteihez igazítva készítik el termékeiket. Araikkal a középréteget célozták meg. Hálószoba-berendezéseik iránt többnyire a fiatal házasok érdeklődnek, irodabútoraik vásárlói a vállalkozók közül kerülnek ki. (Fotó: N. Zs.) Mint a falra hányt borsó Az elmúlt év decemberében döntött a közgyűlés az Ingatlankezelő Vállalat átalakításáról, vagyis a közüzemi ellátási feladatok és a piaci tevékenységek (építőipar, faipar, felvonó, tervező) szétválasztásáról. Tette ezt azért, hogy tiszta viszonyok teremtődjenek, a költségek csökkenjenek és elkerülhető legyen a keresztfinanszírozás. Ma a vállalatnál a hőszolgáltatáson túl a bérlakás-üzemeltetés és a kábeltelevíziós részleg működik, a többi tevékenység az év során leépítésre került. A távhőszolgáltatási díjmegállapítás alapjául szolgáló 1992 évre tervezett általános költségek és az 1991 évi tényleges költségek között növekmény nincs, így árfelhajtó tényező sem lehet. A vállalati általános költségek felosztása a szűkített önköltség alapján történik. A díjmegállapítás előkészítése során más módszerek alkalmazásának lehetőségét is vizsgáltuk, így az anyagmentes termelési értéket, a közvetlen bért, vagy a közüzemi költség nélküli önköltségeket, mint vetítési alapot. A két utóbbi e szolgáltatás szempontjából kedvezőbb, de a számviteli törvény értelmében év közben nincs mód a változtatásra. Az előző kalkulációs időszakhoz képest az alapdíj emelését az alábbiak tették szükségessé: Az előző fejezetekben áttekintettük az agglomeráció materiális alapjait. Ezennel áttérünk az agglomeráció funkcionális jellemzőire, s ezen belül elsőként a megyeszékhely-funkció kialakulására, mai helyzetére és fejlesztési lehetőségeire. Szolnokra is igaz, hogy a megyeszék- helyiség és tágabb értelemben a város közigazgatási jelentősége és helyzete többször változott, újraértékelődött a történelem folyamán. Ebből számunkra most annyi érdekes, amennyi a jelen és a jövő megértéséhez szükséges. A jelenbeli változások különösen aktuálissá teszik az ilyen elemzést. Ebben a cikkben 1876- ig tekintjük át a változásokat. Szolnok megye kialakulásának és fejlődésének történeti értelmezése ellentmondásos, többször változott. Eredete igen vitatott. Egyes megítélések szerint Szolnok megye Szent István uralkodásának második felében keletkezett, mások a későbbi alapítású megyék közé sorolják. Valószínű, hogy Szent István utóda, Péter nevéhez fűződik a megye létrehozása. A pontos korabeli határmegvonást ráadásul nehezítették a rendkívül tagolt, részben vízjárta területek. A XII. század közepén már teljes biztonsággal lokalizálni lehet Szolnok megye területét. Tiszai átkelőhelyként a város stratégiai jelentőségűvé vált. A megye területe a Tisza mindkét partjára ki- a fűtött légköbméter jelentős (43.724 légköbméter) csökkentése,- villamosenergia költség növekedése,- az új számviteli törvényből eredően a nagyjavítások állóeszközre aktiválása és értékcsökkenése,- többször növekedett a kötelező minimálbér és járulékai, valamint április 1-jétől 20 százalékos bérfejlesztés történt a munkaerő megtartása, a közüzemi szolgáltatás biztosítása érdekében. (így ma egy fűtő átlagbére műszakpótlékkal együtt 13.899 forint.) Ellenben nem tervezett a vállalat céltartalékot (kockázati alapot) a kintlevőségei fedezésére, amely minimálisan 10 millió forintos nagyságrendje miatt díjnövelő hatású. A vállalat likviditási gondjait ez év tavaszán és ma sem a vegyesnek ugyan nem mondható profil, és a magas hőszolgálati díjak okozzák. Ismeretes előttünk, a lakosság egy jelentős részének elnehezült életkörülménye, illetve a különböző gazdálkodók helyzete. Vannak, akik helyzetüknél fogva nem képesek az igénybe vett szolgáltatást megfizetni - ezért is vezette be az önkormányzat a fűtésdíjak emelkedésével együttesen a szociális támogatást -, de akadnak olyanok is, akik állampolgári engeteijedt. Továbbra is bizonytalan az északi határ, illetve a két, a Tisza menti és az erdélyi Szolnok megye kapcsolata. A két megyét Szolnokról irányították, de egyházkormányzati szempontból elváltak egymástól. A kunok betelepülésével a tiszai rész szétszakadt, mintegy beszorult a jász és kun területek közé. A XIII. században a megye fokozatosan a nemesség helyi képviseletévé vált, s ettől kezdve szerepet kapott a törvényhozásban és az igazságszolgáltatásban. A XIV-XV. sz. fordulóján megszűnt a két rész egybetarto- zása. A tiszamenti területek Kül- ső-Szolnok néven önállósultak. Az átalakulásban szerepet játszhatott a helyi nemesség törekvése is. A megye az akkori ország legkisebb megyéi közé tartozott. 1552-ben a törökök elfoglalták Szolnokot. Megszűnt a megyerendszer, a törökök saját hatalmi érdekeik alapján rendezkedtek be. A város stratégiai jelentőségét jelentősen felértékelte, hogy 1562-ben a törökök itt építették fel az ország első állandó T.isza- hídját. A törökök szandzsák székhellyé tették Szolnokot. A szandzsákság magába foglalta a Nagykunságot és más megyék részeit, s mint ilyen, a szultánnak volt alárendelve. Szolnok 1685- ben szabadult fel a török megszállás alól, de szinte teljesen elnéptelenedett a térség. A nagy detlenségből nem fizetnek. Ebből eredően a vállalat bevételei jelentősen csökkennek, rendkívül magas a kintlevőség - 73.389.000 forint - és ezt meghaladó a tevékenységek hitelszükséglete. Tehát a nem rászoruló nem fizetők ellen a bírósági eljárás és a szolgáltatásból való kikapcsolás eszközeit kell alkalmazni. A szervezeti kérdéseken messze túlmutat a helyzet elemzéséből levonható következtetés, hogy áthidaló megoldásokkal az alapvető probléma feloldhatatlan, mivel annak gyökerei sokkal mélyebben húzódnak. Ez szorosan összefügg az elmúlt negyven év bérpolitikájával, azzal a máig feloldhatatlan helyzettel, hogy a szocialista típusú ellátásban alanyi jogon illetik meg az embereket bizonyos szolgáltatások, így tehát szükségtelen a munkabérükben a különböző szolgáltatások igénybevétele miatti fedezetet beépíteni. Természetűben ez nem jelenti azt, hogV ty Ingatlankezelő Vállalat Sz élvezet-korszerűsítése befejeződött, hisz a múlt évben elfogadott profiltisztítás csak az átalakítás első fázisa. A továbbiakban - megszabadulva a sokprofilúság terheitől - dönthet a testület egy önálló hő- szolgáltató, vagy egy integrált városi közüzemi vállalat mellett. Ilyen és hasonló sorskérdések megoldása alatt a költségek változnak, így legutóbb a 18/1992. (VII. 23.) IKM rendelet hatására a háztartási célú földgáz ára 15 százalékot meghaladóan növekedett, melyet a vállalat képtelen kigazdálkodni. Buday György alpolgármester újrakezdés éveiben Szolnok gyors fejlődésével megerősítette pozícióit, de a térségen belül még nem vált meghatározó jelentőségű központtá. A megye még a XIX. század elején is közigazgatásilag egy volt Heves megyével, s mint ilyen, eltérű jellegű területeket foglalt egységbe. Valósággal beékelődött a Jászkun-kerület kiváltságos területei közé. 1828-ban a térség két funkcionálisan meghatározó piacközpontja Eger és Gyöngyös. A 10.979 lakosú Szolnok kereskedelmi alközpontnak felel meg, vonzáskörzete a környező 12 falura terjed ki, ahol mintegy 50 ezren élnek. Negyede ez az említett városok vonzásában élőknek. Pest-Buda kereskedelmi vonzása szinte a város határáig terjedt, míg Szolnok hatása inkább a Tiszántúlon jelentős. A XIX. sz. első felében folytatódott a térség belső struktúrájának, településhálózati viszonyainak átrendeződése. A városok népességi sorrendjében Eger, Gyöngyös, Jászberény fokozatosan veszít pozícióiból, Szolnok pedig szinte folyamatosanjavít „helyezésén”. Különösen megnő Szolnok jelentősége a vasútvonal 1847-es megnyitása után. A Bach-korszak egyébként újrarajzolta a megyehatárokat. A történeti beosztás az önkényuralom bukása után állt vissza. F.l. Az Új Néplap ez év április 15-i számában „Címertelenített iskolák” címmel jelent meg a Megyei Pedagógus Kamara elnökségének állásfoglalása arról, hogy a szolnoki alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézmények homlokzatáról a’ polgármesteri hivatal eltüntette az állami címeres táblákat. A szerzők ebben az állásfoglalásban részletesen kitértek arra, hogy az ilyen és hasonló cselekedet milyen káros a felnövekvő nemzedék erkölcsi és érzelmi nevelése szempontjából. Ezenkívül egy szolnoki állampolgár is levelet írt az Új Néplapban „Még nem késő” címmel. Az MDF frakciója a városi közgyűlésen interpellált a polgármesterhez ebben az ügyben, és fölhívta az önkormányzat figyelmét, hogy belügyminiszteri rendelet írja elő a címeres táblák elhelyezését az óvodák és iskolák homlokzatán. A polgármester úr szerint e' rendelet az önkormányzatokra nem vonatkozik. Különös és sajátos értelmezés. Mindezek után és ennek ellenére reméltük, hogy az önkormányzat - élén a polgármesterrel - rádöbben téves és káros intézkedésének következményeire és helyrehozza tévedését, azaz visszahelyezteti az eltávolított táblákat. Sajnos ez nem történt meg! Ugyanis a mai napig nem kerültek vissza e táblák az épületek homlokzatára (egy-kettő kivételével). Az okot csak találgatni tudjuk. Vajon mi lehet a problémájuk az önmagukat liberálisnak mondó városatyáknak a koronás állami címerrel? Talán egyszer elmagyarázzák utálko- zásuk okát! Az önkormányzatokról szóló törvény ugyanis a város terletén lévő óvodákat és iskolákat valóban az önkormányzat tulajdonába adta, csak arról feledkeznek meg a tisztelt képviselő urak, hogy ez a tulajdonlás csak szimbolikus, mert valóságban az óvodák és iskolák az állam, az egész nemzet tulajdonát képezik. Ugyanis a nevelési-oktatási intézmények közintézmények, a bennük dolgozó pedagógusok közalkalmazottak, fizetésüket az államtól - és nem az önkormányzattól kapják. A nevelési-oktatási intézmények tevékenységét nem provinciális ötletek, hanem országos és nemzeti célok határozzák meg. Ebből következik, hogy a nevelés-oktatás minőségéért, a felnövekvő nemzedékért az ország, az állam a felelős. Ezt fejezi ki a közoktatási törvénytervezet egyik passzusa is, amely kimondja: „A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges feltételek megteremtéséért, a közoktatás szolgáltatásainak megszervezéséért és zavartalan működéséért az állam a felelős. Az állam a közoktatás feladatainak ellátását a helyi önkormányzatok közreműködésével valósítja meg.” Bizonyára a tisztelt képviselő urak is tisztában vannak azzal, hogy a neveléssel-oktatással kapcsolatos törvényeket az állam, azaz az Országgyűlés alkotja. így jogtalan azok önkormányzat általi kisajátítása, az állami címerek homlokzatukról való eltávolítása. Úgy látszik, az önkormányzat mindezt másként értelmezi, a törvényeket és rendeleteket önkényesen megváltoztatja, kompetenciáját vitatja. Ahogyan a minap is tapasztaltuk, hogy a Levente utcai óvodánál, ahol a homlokzatán lévő címeres táblát átfestették úgy, hogy a koronás állami címer helyére egy pelikánt festettek. El kell ismerni, hogy ez a módszer sokkal rafináltabb, mint az egész tábla eltávolítása, de célját tekintve egy és ugyanaz: a nemzetet, az államot szimbolizáló koronás címer száműzése. Mindez bizonyára az európai léptékű szabadelvűség és a totális tolerancia jegyében. MDF Szolnoki Szervezet Elnöksége Kaiser Sörözö Étterem nyílt a volt Híd Bisztró helyén. Az új vendéglátóhelyet úgy alakították át, hogy egyszerre hatvan személyt tudnak fogadni. A megváltozott külsőhöz illően színvonalas kínálatot ajánlanak. A Jókai Ételbár ízeihez szokott vendégek itt is megtalálják azokat az ételeket, melyeket a továbbra is működő törzshelyükön megszerettek. Pataki Béla mesterszakács készíti az ételeket, három menü közül választhatnak az betérők. A megváltozott arculatú helyen szívesen látják a családos vendégeket, s azokat, akik eredeti osztrák Kaiser sört akarnak a legolcsóbban inni Szolnokon. (Fotó: N. Zs.) Szolnoki agglomeráció Szolnok megye alakulása 1876-ig
