Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-03 / 234. szám

4 Szolnoki Extra 1992. OKTÓBER 3. A távhőszolgáltatásról Mi tette szükségessé az alapdíj emelését? Az energiaár-emelések kapcsán több cikk látott napvilágot a távhőszolgáltatással kapcsolatosan, így augusztus 29-én és leg­utóbb szeptember 19-én. „Csökkenthető a távfűtés díja” cikk szerzője, mint bennfentes elemezte a szolgáltatás lehetséges díját, s tett olyan megállapítá­sokat, melyek választ igényelnek. Az alábbiakban Buday György, Szolnok alpolgármesterének észrevételeit közöljük. Minden bútor holland technológiával készült a szolnoki Baross utcai Holland Otthon mintaboltban. A gyártó, a balassagyarmati Ipoly Bútor Kft. a megyeszékhelyen nyitotta meg első üzletét. A fővárosba is innen szállítanak. Kérésre a lakások és az irodák méreteihez igazítva készítik el termékeiket. Araikkal a középréteget célozták meg. Hálószoba-berendezéseik iránt többnyire a fiatal házasok érdeklődnek, irodabútoraik vásárlói a vállalkozók közül kerülnek ki. (Fotó: N. Zs.) Mint a falra hányt borsó Az elmúlt év decemberében döntött a közgyűlés az Ingat­lankezelő Vállalat átalakításá­ról, vagyis a közüzemi ellátási feladatok és a piaci tevékenysé­gek (építőipar, faipar, felvonó, tervező) szétválasztásáról. Tette ezt azért, hogy tiszta viszonyok teremtődjenek, a költségek csök­kenjenek és elkerülhető legyen a keresztfinanszírozás. Ma a vállalatnál a hőszolgál­tatáson túl a bérlakás-üzemelte­tés és a kábeltelevíziós részleg működik, a többi tevékenység az év során leépítésre került. A távhőszolgáltatási díjmeg­állapítás alapjául szolgáló 1992 évre tervezett általános költsé­gek és az 1991 évi tényleges költségek között növekmény nincs, így árfelhajtó tényező sem lehet. A vállalati általános költsé­gek felosztása a szűkített önkölt­ség alapján történik. A díjmegál­lapítás előkészítése során más módszerek alkalmazásának le­hetőségét is vizsgáltuk, így az anyagmentes termelési értéket, a közvetlen bért, vagy a közüzemi költség nélküli önköltségeket, mint vetítési alapot. A két utóbbi e szolgáltatás szempontjából kedvezőbb, de a számviteli tör­vény értelmében év közben nincs mód a változtatásra. Az előző kalkulációs idő­szakhoz képest az alapdíj eme­lését az alábbiak tették szüksé­gessé: Az előző fejezetekben átte­kintettük az agglomeráció mate­riális alapjait. Ezennel áttérünk az agglomeráció funkcionális jellemzőire, s ezen belül első­ként a megyeszékhely-funkció kialakulására, mai helyzetére és fejlesztési lehetőségeire. Szol­nokra is igaz, hogy a megyeszék- helyiség és tágabb értelemben a város közigazgatási jelentősége és helyzete többször változott, újraértékelődött a történelem fo­lyamán. Ebből számunkra most annyi érdekes, amennyi a jelen és a jövő megértéséhez szüksé­ges. A jelenbeli változások külö­nösen aktuálissá teszik az ilyen elemzést. Ebben a cikkben 1876- ig tekintjük át a változásokat. Szolnok megye kialakulásá­nak és fejlődésének történeti ér­telmezése ellentmondásos, több­ször változott. Eredete igen vita­tott. Egyes megítélések szerint Szolnok megye Szent István uralkodásának második felében keletkezett, mások a későbbi ala­pítású megyék közé sorolják. Valószínű, hogy Szent István utóda, Péter nevéhez fűződik a megye létrehozása. A pontos ko­rabeli határmegvonást ráadásul nehezítették a rendkívül tagolt, részben vízjárta területek. A XII. század közepén már teljes biz­tonsággal lokalizálni lehet Szol­nok megye területét. Tiszai átke­lőhelyként a város stratégiai je­lentőségűvé vált. A megye terü­lete a Tisza mindkét partjára ki­- a fűtött légköbméter jelen­tős (43.724 légköbméter) csök­kentése,- villamosenergia költség nö­vekedése,- az új számviteli törvényből eredően a nagyjavítások állóesz­közre aktiválása és értékcsökke­nése,- többször növekedett a köte­lező minimálbér és járulékai, va­lamint április 1-jétől 20 százalé­kos bérfejlesztés történt a mun­kaerő megtartása, a közüzemi szolgáltatás biztosítása érdeké­ben. (így ma egy fűtő átlagbére műszakpótlékkal együtt 13.899 forint.) Ellenben nem tervezett a vál­lalat céltartalékot (kockázati ala­pot) a kintlevőségei fedezésére, amely minimálisan 10 millió fo­rintos nagyságrendje miatt díj­növelő hatású. A vállalat likviditási gondjait ez év tavaszán és ma sem a ve­gyesnek ugyan nem mondható profil, és a magas hőszolgálati díjak okozzák. Ismeretes előt­tünk, a lakosság egy jelentős ré­szének elnehezült életkörülmé­nye, illetve a különböző gazdál­kodók helyzete. Vannak, akik helyzetüknél fogva nem képesek az igénybe vett szolgáltatást megfizetni - ezért is vezette be az önkormányzat a fűtésdíjak emel­kedésével együttesen a szociális támogatást -, de akadnak olya­nok is, akik állampolgári enge­teijedt. Továbbra is bizonytalan az északi határ, illetve a két, a Tisza menti és az erdélyi Szol­nok megye kapcsolata. A két megyét Szolnokról irányították, de egyházkormányzati szem­pontból elváltak egymástól. A kunok betelepülésével a tiszai rész szétszakadt, mintegy beszo­rult a jász és kun területek közé. A XIII. században a megye fokozatosan a nemesség helyi képviseletévé vált, s ettől kezdve szerepet kapott a törvényhozás­ban és az igazságszolgáltatás­ban. A XIV-XV. sz. fordulóján megszűnt a két rész egybetarto- zása. A tiszamenti területek Kül- ső-Szolnok néven önállósultak. Az átalakulásban szerepet játszhatott a helyi nemesség tö­rekvése is. A megye az akkori ország legkisebb megyéi közé tartozott. 1552-ben a törökök el­foglalták Szolnokot. Megszűnt a megyerendszer, a törökök saját hatalmi érdekeik alapján rendez­kedtek be. A város stratégiai jelentősé­gét jelentősen felértékelte, hogy 1562-ben a törökök itt építették fel az ország első állandó T.isza- hídját. A törökök szandzsák székhellyé tették Szolnokot. A szandzsákság magába foglalta a Nagykunságot és más megyék részeit, s mint ilyen, a szultánnak volt alárendelve. Szolnok 1685- ben szabadult fel a török meg­szállás alól, de szinte teljesen el­néptelenedett a térség. A nagy detlenségből nem fizetnek. Eb­ből eredően a vállalat bevételei jelentősen csökkennek, rendkí­vül magas a kintlevőség - 73.389.000 forint - és ezt megha­ladó a tevékenységek hitelszük­séglete. Tehát a nem rászoruló nem fizetők ellen a bírósági eljárás és a szolgáltatásból való kikapcso­lás eszközeit kell alkalmazni. A szervezeti kérdéseken messze túlmutat a helyzet elem­zéséből levonható következte­tés, hogy áthidaló megoldások­kal az alapvető probléma felold­hatatlan, mivel annak gyökerei sokkal mélyebben húzódnak. Ez szorosan összefügg az elmúlt negyven év bérpolitikájával, az­zal a máig feloldhatatlan hely­zettel, hogy a szocialista típusú ellátásban alanyi jogon illetik meg az embereket bizonyos szolgáltatások, így tehát szük­ségtelen a munkabérükben a kü­lönböző szolgáltatások igénybe­vétele miatti fedezetet beépíteni. Természetűben ez nem jelenti azt, hogV ty Ingatlankezelő Vál­lalat Sz élvezet-korszerűsítése befejeződött, hisz a múlt évben elfogadott profiltisztítás csak az átalakítás első fázisa. A továbbiakban - megszaba­dulva a sokprofilúság terheitől - dönthet a testület egy önálló hő- szolgáltató, vagy egy integrált városi közüzemi vállalat mellett. Ilyen és hasonló sorskérdé­sek megoldása alatt a költségek változnak, így legutóbb a 18/1992. (VII. 23.) IKM rendelet hatására a háztartási célú földgáz ára 15 százalékot meghaladóan növekedett, melyet a vállalat képtelen kigazdálkodni. Buday György alpolgármester újrakezdés éveiben Szolnok gyors fejlődésével megerősítette pozícióit, de a térségen belül még nem vált meghatározó je­lentőségű központtá. A megye még a XIX. század elején is köz­igazgatásilag egy volt Heves megyével, s mint ilyen, eltérű jellegű területeket foglalt egy­ségbe. Valósággal beékelődött a Jászkun-kerület kiváltságos te­rületei közé. 1828-ban a térség két funkcionálisan meghatározó piacközpontja Eger és Gyön­gyös. A 10.979 lakosú Szolnok kereskedelmi alközpontnak felel meg, vonzáskörzete a környező 12 falura terjed ki, ahol mintegy 50 ezren élnek. Negyede ez az említett városok vonzásában élőknek. Pest-Buda kereskedel­mi vonzása szinte a város határá­ig terjedt, míg Szolnok hatása inkább a Tiszántúlon jelentős. A XIX. sz. első felében foly­tatódott a térség belső struktúrá­jának, településhálózati viszo­nyainak átrendeződése. A váro­sok népességi sorrendjében Eger, Gyöngyös, Jászberény fo­kozatosan veszít pozícióiból, Szolnok pedig szinte folyamato­sanjavít „helyezésén”. Különö­sen megnő Szolnok jelentősége a vasútvonal 1847-es megnyitá­sa után. A Bach-korszak egyéb­ként újrarajzolta a megyehatáro­kat. A történeti beosztás az ön­kényuralom bukása után állt vissza. F.l. Az Új Néplap ez év április 15-i számában „Címertelenített iskolák” címmel jelent meg a Megyei Pedagógus Kamara el­nökségének állásfoglalása arról, hogy a szolnoki alsó- és közép­fokú nevelési-oktatási intézmé­nyek homlokzatáról a’ polgár­mesteri hivatal eltüntette az álla­mi címeres táblákat. A szerzők ebben az állásfog­lalásban részletesen kitértek ar­ra, hogy az ilyen és hasonló cse­lekedet milyen káros a felnövek­vő nemzedék erkölcsi és érzelmi nevelése szempontjából. Ezenkí­vül egy szolnoki állampolgár is levelet írt az Új Néplapban „Még nem késő” címmel. Az MDF frakciója a városi közgyűlésen interpellált a pol­gármesterhez ebben az ügyben, és fölhívta az önkormányzat fi­gyelmét, hogy belügyminiszteri rendelet írja elő a címeres táblák elhelyezését az óvodák és isko­lák homlokzatán. A polgármester úr szerint e' rendelet az önkormányzatokra nem vonatkozik. Különös és sa­játos értelmezés. Mindezek után és ennek elle­nére reméltük, hogy az önkor­mányzat - élén a polgármesterrel - rádöbben téves és káros intéz­kedésének következményeire és helyrehozza tévedését, azaz visszahelyezteti az eltávolított táblákat. Sajnos ez nem történt meg! Ugyanis a mai napig nem kerül­tek vissza e táblák az épületek homlokzatára (egy-kettő kivéte­lével). Az okot csak találgatni tudjuk. Vajon mi lehet a problé­májuk az önmagukat liberális­nak mondó városatyáknak a ko­ronás állami címerrel? Talán egyszer elmagyarázzák utálko- zásuk okát! Az önkormányzatokról szóló törvény ugyanis a város terletén lévő óvodákat és iskolákat való­ban az önkormányzat tulajdoná­ba adta, csak arról feledkeznek meg a tisztelt képviselő urak, hogy ez a tulajdonlás csak szim­bolikus, mert valóságban az óvo­dák és iskolák az állam, az egész nemzet tulajdonát képezik. Ugyanis a nevelési-oktatási in­tézmények közintézmények, a bennük dolgozó pedagógusok közalkalmazottak, fizetésüket az államtól - és nem az önkormány­zattól kapják. A nevelési-oktatási intézmé­nyek tevékenységét nem provin­ciális ötletek, hanem országos és nemzeti célok határozzák meg. Ebből következik, hogy a neve­lés-oktatás minőségéért, a felnö­vekvő nemzedékért az ország, az állam a felelős. Ezt fejezi ki a közoktatási törvénytervezet egyik passzusa is, amely ki­mondja: „A közoktatás rend­szerének működéséhez szüksé­ges feltételek megteremtéséért, a közoktatás szolgáltatásainak megszervezéséért és zavartalan működéséért az állam a felelős. Az állam a közoktatás feladatai­nak ellátását a helyi önkormány­zatok közreműködésével valósít­ja meg.” Bizonyára a tisztelt képviselő urak is tisztában vannak azzal, hogy a neveléssel-oktatással kapcsolatos törvényeket az ál­lam, azaz az Országgyűlés alkot­ja. így jogtalan azok önkormány­zat általi kisajátítása, az állami címerek homlokzatukról való el­távolítása. Úgy látszik, az önkor­mányzat mindezt másként értel­mezi, a törvényeket és rendelete­ket önkényesen megváltoztatja, kompetenciáját vitatja. Ahogyan a minap is tapasz­taltuk, hogy a Levente utcai óvo­dánál, ahol a homlokzatán lévő címeres táblát átfestették úgy, hogy a koronás állami címer he­lyére egy pelikánt festettek. El kell ismerni, hogy ez a módszer sokkal rafináltabb, mint az egész tábla eltávolítása, de célját te­kintve egy és ugyanaz: a nemze­tet, az államot szimbolizáló ko­ronás címer száműzése. Mindez bizonyára az európai léptékű szabadelvűség és a totá­lis tolerancia jegyében. MDF Szolnoki Szervezet Elnöksége Kaiser Sörözö Étterem nyílt a volt Híd Bisztró helyén. Az új vendéglátóhelyet úgy alakították át, hogy egyszerre hatvan személyt tudnak fogadni. A megváltozott külsőhöz illően színvonalas kínálatot ajánlanak. A Jókai Ételbár ízeihez szokott vendégek itt is megtalálják azokat az ételeket, melyeket a továbbra is működő törzshelyükön megszerettek. Pataki Béla mestersza­kács készíti az ételeket, három menü közül választhatnak az betérők. A megváltozott arculatú helyen szívesen látják a családos vendégeket, s azokat, akik eredeti osztrák Kaiser sört akarnak a legolcsóbban inni Szolnokon. (Fotó: N. Zs.) Szolnoki agglomeráció Szolnok megye alakulása 1876-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom