Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-29 / 255. szám
12 / Érdekességek a tudomány és technika világából 1992. OKTÓBER 29. Állati kínok Az állatkísérletek feleslegesek? Japán világpremier Több mint 260 ezer színt tud a colorfax Míg a ma kapható telefax készülékek legtöbbje még a különböző fehér-fekete árnyalatok reprodukálásával küszködik, a japán SHARP cég piacra dobta az első színes faxot (colorfax), amely 262144 különböző színárnyalatot tud megkülönböztetni és továbbítani. Amikor a skót Alexander Bain 1842-ben a képjelek elektromos átvitelét alkalmazta, még nem sejtette, hogy a „facsimile’ ’ nevű találmánya, amely egy letapoga- tó-toll és egy író-toll közötti elektromos összeköttetésen alapult, mekkora fejlődés előtt áll. Az elektroncső és a telefon megjelenésével 1900 után elkezdődött a képtávírás korszaka. A hatvanas és hetvenes években aztán létrejött a mai módon működő fax: a papírról visszaverődő fényt elektromos jellé alakították és a vezeték végén újra papírra vetették. Azért, hogy a más-más gyártmányú és különböző országokban működő készülékek közti adatátvitelt lehetővé tegyék, egy sor normát dolgozott ki a Nemzetközi Telefon- és Távközlési Bizottság, vagyis a CCITT. A legtöbb készülék az általuk definiált 3. csoportba tartozik, tehát egy DIN A/4-es oldalt 200-300 képpontra felbontva továbbítanak egy percen belül. Ebbe az osztályba tartozik az új FO 9000 színes fax is, bár más típusú faxokkal nem tud „szót érteni”. A továbbítandó képet felváltva megvilágítják piros, zöld és kék fénnyel, a visszavert fényt pedig fotoelektromos félvezetőkkel villamos jellé alakítják. Az érzékelők alapszínenként 64 árnyalatot különböztetnek meg, így a három alapszínből összesen 64x64x64=262144 kombinációt tud „kikeverni” az FO-9000. A colorfax által előállított hatalmas adattömegek először egy 80 megabyte kapacitású lemezegységre kerülnek, majd speciális tömörítőprogramok segítségével eredeti méretük tizedére „zsugorodnak”. Az üzenetet vevő fax a tömörített adatokból rekonstruálja az eredeti képinformációt, majd színes faxként kinyomtatja egy hőnyomtatóval. Egy színes másolathoz a nyomtatónak háromszor (színenként egyszer) kell végigmennie a papírlapon. A felvázolt technika persze nem olcsó: a kezdő ár 50 ezer márka fölött van. A készülék gyártói célpiacként nem a magánembereket, hanem inkább a sajtó- és reklámügynökségeket, a nyomdákat szemelték ki, bár az alkalmazott színek egyelőre még nem felelnek meg a nyomdatechnikában előírtaknak. A környezetvédelmi mozgalmak felerősödésével világszerte előtérbe kerülnek az állatvédelem kérdései is. Egyre többen, és szakmailag egyre megalapozottabban tiltakoznak az állatokon végzett kísérletek ellen, nemcsak állatvédő szervezetek, állatbarátok, hanem orvosok, kutatók, szakemberek is. Az állatkísérletek ellenzői tagadják az ezekből származó eredmények felhasználhatóságát az emberi gyógyászatban, s morális szempontból is szembe- szállnak azzal a nézettel, mely szerint az embernek joga van saját céljai érdekében más élőlényeket megkínozni és elpusztítani. E módszerek erkölcsi vitatha- tóságán túl a gyakorlati haszon nagyon is megkérdőjelezhető, hiszen az orvostudománynak mindeddig nem sikerült kutatásának tárgyát, az emberi betegségek keletkezésének okát egyértelműen feltárnia. Az ember több, mint vegyi laboratórium Az emberi megbetegedés nem csupán egy vagy több biológiai folyamat és kémiai-fiziológiai reakció zavara, amelyet egy vagy több gyógyszerrel gyógyítani lehet, hanem a spontán kialakuló betegség a szervezet védekező és Öngyógyító mechanizmusának összeomlása - s ebben * döntő szerepet játszanak a lelki, szellemi, társadalmi folyamatok is. A kísérletek során az állatokat Az UFO-k szeretik a FÁK-at A „földönkívüliek” testén nem volt haj vagy szőr, fejük túlméretezettnek tűnt és sűrűn pislogtak fekete macskaszemeikkel - így nyilatkozott Valerij Nagibin 35 esztendő moszkvai orvos, akit Oroszország legjobb Ufo-szakértőjének tartanak. Elmondása szerint többször látott repülő csészealjakból kiszálló jövevényeket, akik „természetesen értettek oroszul”, sőt ukrán kollégája szerint - haladva a világpolitikai folyamatokkal - „Ki- jevben ukránul beszéltek”. Nagibin felvételeket is készített, de azokon a sötétségben csupán fénylő pontok láthatók, némi jóindulattal a távoli vendégek szemei... Az oroszoknak már csaknem fele látott ilyen vagy olyan módon „földönkívülieket”. Az elmondások alapján „a magas intelligenciájú űrlények 54 fajtáját” lehetett megkülönböztetni. Nagibin csatlakozott amerikai kollégája, Virgil Armstrong állításához, hogy „vannak jó és vannak gonosz „földönkívüliek”. Ez utóbbiak állítólag már el is raboltak földi halandókat, igaz ezek utólag semmire sem emlékeztek, csak különböző sebek tanúskodtak, hogy valószínűleg vizsgálták őket. A Szovjetunió végnapjaiban, majd az utódállamokban a mindenfajta fantasztikum, misztikum iránti fokozott hajlamot sokféleképpen magyarázzák a tudósok. Kapcsolatba hozzák a korábbi mítoszokból való kiábrándulással, a mindennapok nyomasztó gondjaival, a csodavárással. Szerepet játszhat az is, hogy ha korábban valaki ilyesmit emlegetett, az valamelyik zárt ideggyógyintézetben találta magát, vagy „kozmikus kémként” elvitték a Gulagra. Nagibin azonban más választ ad. Szerinte a peresztrojka óta megnövekedett a „földönkívüliek” érdeklődése a FÁK iránt. „Ok figyelnek bennünket - mondotta - az átlagember azonban a legtöbbször nem észleli az űrből jöttékét. Olyan ez, mintha valaki előtt elrobogna a legkorszerűbb versenyautó, de fénysebességgel...” (Ferenczy Europress) mesterségesen betegítik meg, s ezek a természetes emberi megbetegedés folyamatát képtelenek szimulálni, s az egyidejűleg ható sokféle betegségkiváltó tényezőt egy vagy néhány okra redukálják. Ennél fogva az eredetileg egészsége állat szervezetének gyógyulása nem hasonlítható össze a beteg emberével - állítja Werner Haringer német sebészprofesszor. Minden élő szervezet - a baktériumoktól egészen az emberig - mutat bizonyos hasonlóságokat. Tekintettel arra, hogy mindegyik a Földön él, testük felépítésében néhány azonos vegyüld játszik fontos szerepet. Az egyes kémiai anyagok ösz- szessége azonban még nem tekinthető élő szervezetnek vagy élőlénynek. Nem csupán szerves vegyületekre, sokféle molekulára és szövetre van szükség, hanem tudományosan eddig még nem tisztázott és kevéssé reprodukálható kölcsönhatásra is, amit általában élő szervezetnek neveznek. Minél összetettebb, bonyolultabb az adott élőlény, annál kevésbé hasonlítható össze a Föld többi élő szervezetével. A Föld legfejlettebb élő szervezete az ember, ezért előfordulhat, hogy meghatározott körülmények között tapasztalt bizonyos elemi funkciók vagy kémiai reakciók az állatok körében is fölfedezhe- tők, de a szervezet összműködé- sét és egyes funkcióit tekintve legtöbbször jelentős eltérések tapasztalhatók. Ezen kívül a lelki és szellemi hatások, valamint további bizonytalan tényezők nagy részét tudományosan eddig még nemigen tudták megmagyarázni. A legfőbb nehézséget az jelenti, hogy egy állati szervezet elszigetelten vizsgált reakciójából még nem lehet arra következtetni, hogy az ember is hasonlóképpen reagálna. Az elmúlt években amerikai és szovjet kutatók egymástól függetlenül megvizsgálták a Feketetenger vizének rétegezettségét, s azt állapították meg, hogy az a vízréteg, amely jelentős mennyiségű kénhidrogént tartalmaz, a korábbinál magasabb szintre emelkedett, s közelebb került a víz felszínéhez. Nyomban ezután a sajtó előhalászta azt a sokáig titkolt jelentést, amelyet a Fekete-tengeri Flotta parancsnoka írt az 1927-es krími földrengés idején tapasztalt jelenségekről. Szevasztopol és Jevpatorija városok előterében a tengeren lángoszlopokat, széles pásztában 500 méteres magasságig emelkedő, fehér tűzsávokat figyeltek meg. E két közlés kapcsán nyomban meglódult az ígéretesen bulváro- sodó szovjet sajtó egy részének fantáziája. Mi lesz például, ha újabb földrengés pattan ki a Fekete-tenger körzetében? Mi lesz, ha az éghető és mérgező hatású kéndioxid kikerül a légkörbe? Mi lesz, ha lángra lobban, és lepörköli az egész partvidéket? A levegő tele lesz mérgező gázokkal... a hajók pillanatok alatt „repülő hollandivá” válnak? Ilyen és hasonló kérdésekkel riogatták a magukat egyébként komolynak és megbízhatónak nevező lapok az olvasóikat. De hogyan került egyáltalán a kénhidrogén a Fekete-tengerbe? A jégkorszak elején, úgy másfélkétmillió éve a Fekete-tenger helyén még édesvizű tó volt. A Boszporusz, amelyen keresztül összeköttetése van a Mediterrá- neum peremtengereivel, akkor még nem létezett. Az évszázezA kísérleti nyúl szereti a gyilkos galócát A hatásmechanizmusokban és az alkalmazkodó képességben néha olyan nagyok a különbségek, hogy az állatkísérletek eredményeit emberre értelmezni veszélyes is lehet. Ilyen közismert példák: az emberi étrendben teljesen általánosan használt citromlé a macska számára erős méreg; az ember számára ízletes és könnyen emészthető petrezselyem bizonyos papagájfajokra halálos; a ciánsav az emberre annyira mérgező, hogy már gőzének belég- zése is halálos lehet, ugyanakkor a birka, a béka, a sündisznó és néhány más állatfaj ebből nagyobb mennyiséget is elfogyaszthat különösebb reakció nélkül; az ember számára halálos mérget jelentő gyilkos galócát a mezei nyúl, a házi nyúl és más rágcsálók minden további nélkül elfogyasztják, és semmilyen mérgezési tünetet nem mutatnak... A sort még hosszan folytathatnánk, de ezek a példák is elég meggyőzően érzékeltetik az emberi és állati szervezetek különbségeit, s azt, hogy az állat- kísérletek nem adhatnak meggyőző felvilágosítást arról, hogyan reagálna az ember valamilyen ismeretlen anyag adagolására. Annál is inkább, mivel lakóhelytől, genetikai adottságoktól függően egyes emberek között is jelentős eltérések lehetnek, ezért külső ingerekre is különbözőképpen reagálnak. (A kaukázusi népek mintegy tíz százalékánál megfigyelték, hogy körülbelül huszonkét éves kortól a tejcukrot szervezetük nemigen tűri, holott addig szívesen fogyasztották. redek során többször is kinyílt, majd bezárkózott a szoros. A Földközi- és a Fekete-tenger között áramlások formájában állandó vízcsere zajlik. A Földközitenger felől áramló magasabb sótartalmú víz nagyobb fajsúlyánál fogva lesüllyed a Fekete-tenger aljára, s nem tud keveredni annak édesebb vizével, amelyet egyébként a beleömlő nagy folyók is állandóan hígítanak. így aztán 180-200 méteres mélységig kis sótartalmú vízréteg van, amely szinte befedi a mélyebb, sósabb vizet, meggátolva abban, hogy az oxigénhez jusson. Ezért ezek a mélybeli rétegek ún. rosszul szellőzött vizek, amelyekben az elpusztult tengeri élőlények bomlásának termékeként sok kénhidrogén halmozódott fel. Ebben a „büdös víz”-ben néhány baktérium kivételével nincs élet. A tengeri tűztől való félelem mellett egyre többen kezdték szorgalmazni a kénhidrogén gazdasági hasznosítását. Ezzel két legyet üthetnének egy csapásra - így a javaslattevők -, ugyanis csökkenthetnék a kénhidrogénes vízréteg szintjét, másrészt nyersanyagot is kivonhatnának belőle. Ezzel az agyszüleménnyel még 1977-ben álltak elő először. Idővel 5 milliárd rubeles tervvé terebélyesedett. A nagyralátó program keretében mintegy 12Ö0 méter mélységből nagy átmérőjű csövekkel évi 2,5 ezer köbkilométer vizet szivattyúztak volna ki, s belőle hasznosítható ásványkincseket lehetett volna kinyerni. A grandiózus terv méreteiben és irrealitásában legföljebb a szibériai foEmiatt természetesen nem tekinthetők betegnek, hanem egyszerűen másként reagálnak, mint az emberek kilencven százaléka.) A tudomány áldozatai Egyetlen olyan állatfajt sem sikerült találni, amelyiknél a legtöbb emberre jellemző betegséget meg lehetne figyelni, mert ők az emberi betegségekkel szemben megfelelő ellenállóképeséggel rendelkeznek. Hogyan lehetne tehát valamilyen gyógyszer bizonyos emberi betegséggel szembeni hatékonyságát megítélni? Az állatok reakciói még a fertőző betegségekkel szemben is néha egészen eltérnek az emberétől. Mindezt tudva nem csoda, hogy „az ember javára” végzett,sokmillió állat szenvedését okozó és életét követelő kísérletek ellenére az emberek egyre betegebbek, a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri betegségek mind gyakoribbá válnak. A messzebbre menő, emberre vonatkoztatott következtetések leggyakrabban azért nem állják meg a helyüket, mert a kémiai anyagokra gyakran egész másként, héim ritkán ellentételesen reagál az ember, mint az állat. Részben mert a kétféle szervezet lebontási folyamatai, méregtele- nítési és ürítési mechanizmusai oly erősen különböznek egymástól, hogy egy-egy szer rákkeltő, embriókárosító, allergiát előidéző vagy genetikai tulajdonságokat megváltoztató hatása nem ítélhető meg az „állat- modellen”. Az eredmények erőltetett átültetése pedig rendkívül veszélyes az emberre nézve. (MTI-Press) - rzs lyók délre terelésének ötletéhez hasonlítható, s általában csak a „novorosszijszki panama” néven emlegették. Az igazság az, hogy a Feketetenger közvetlen környéke gyengén földrengéses vidéknek számít, ez alól csak a Krím-félsziget előtere kivétel, ahol valóban fordultak elő közepes erősségű földmozgások. Az 1927-es rengés a kénhidrogénes réteget egyáltalán nem bolygatta meg. Az akkoriban megfigyelt tüzek semmiképpen nem a kénhidrogén lángralobbanásával keletkeztek, annál is inkább, mivel azon a környéken, ahol ilyen tüzeket láttak, a sekély tengermélység miatt egyáltalán nincs is kénhidrogénes vízréteg. Ilyen mélységek a partvidéktől 100- 200 km távolságban vannak, odáig azonban nem lehet szabad szemmel ellátni. E tüzek egyetlen ésszerű magyarázata, hogy a földrengés során kiújult néhány törésvonal, s rajtuk keresztül a felszínre áramolhatott a partközeli üledékrétegek természetes földgáztartalma, amelynek meglétét kutatófúrások is igazolták. Van azonban még egy érv amellett, hogy a kénhidrogén nem veszélyezteti a környezetben lakókat. Az ugyanis, hogy a legnagyobb kénhidrogén koncentráció, ami a Fekete-tengerben egyáltalán előfordulhat, ezerszerte kisebb, mint ami a 100 százalékos telítettséghez, vagyis ahhoz kellene, hogy a vízben oldott gáz légnemű anyagként a felszínre jöjjön. (MTI-Press) N. G. Megszületett a 3 milliomodik Opel Corsa A General Motors Europe spanyolországi, zaragozai gyárában október elsején elhagyta a gyártósort a 3 milliomodik Opel Corsa. A Corsa, illetve angol testvére a Vauxhall Nova gyártását 1982-ben kezdte meg az Opel. Azóta a Corsa egyike a legsikeresebb autóknak az európai autópiacon. 1991-ben rekord számú, 346 ezer darab értékesítésével ez a modell mintegy 9 százalékos piaci részesedést ért el a kiskocsik kategóriájában. A Corsa különösen a nők körében nagyon népszerű. Jellemző a tulajdonosok márkahűsége is mind az adott típushoz, mind pedig az Opel márkához. Az Európában végzett piackutatások azt mutatják, hogy a Corsa népszerűségét alacsony üzemanyag-fogyasztásának, reális árának és kompakt belső kiképzésének köszönheti. A GM Hungary, amely az Opel Astrával kategóriájában már vezető pozíciót vívott ki magának hazánkban, most a kisautók piacán is növelni kívánja részesedését. Ezért a Corsák árát október 26-tól jelentősen csökkentette. A háromajtós 1,2 literes motorú Corsa City 740 ezer forint, míg az ötajtós, ugyancsak 1,2 literes motorú, gazdag felszereltségű Corsa Swing 850 ezer forintba kerül. A 3 milliomodik Corsát Emilio Eiroa, Aragónia regionális kormányfője és Angel Perversi, a GM Espana vezérigazgatója vezette le a szalagról. Nem perzsel a Fekete-tenger
