Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-28 / 254. szám

15 1991. OKTÓBER 28. Oldalháló Ne a rongyot rázzuk Bizonyára sok szolnoki futballbarátot megigézett Puskás Fe­renc látogatása. Azóta szinte egyfolytában azon morfondírozom, vajon az Alaszkától Ausztráliáig, Amerikától Vlagyivosztokig (keletfelé persze) ismert egykori futballzseni Tisza-parti körútja puszta (csizma)üzleti „tévelygés" volt csupán, vagy tényleg el­indítja tavaszra meghirdetett programjának gyakorlati megva­lósítását. Mely szerint az ország 10-18 éveseit bajnoki rend­szerben fogja (közvetve) oktatni a máig legnépszerűbb sportág alapjaira azzal a kinyilvánított szándékkal, hogy a '98-as világ- bajnokságra a neveltjeiből összeállított magyar válogatott utaz­hasson a Föld labdarúgásának legnagyobb seregszemléjére. Szavai a megyei önkormányzat elnökének hivatalában nyitott fülekre találtak, de egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy az elnőiesedett pedagógus társadalom iskolaigazgatói repesnének az örömtói. Ha netán, a most már száguldó alezredesnek titulál­ható, a hatvanasok bölcsességével és higgadságávalfelvértezett egykori kispesti vagány betoppanna irodájukba. Annál is inkább, mert a megyeszékhely intézetei a helyi önkormányzathoz tartoz­nak, ugyanakkor a megyei jogú város létesítményei a leginkább alkalmasak egy bázis kialakítására. A polgármesterek közül egyik sem tudott szót váltani Puskás Ferenccel, bár hozzá kell tenni, az érkezésésvel és fogadásával, valamint a kíséretével és tájákoztatásával,programjának összeállításával sokan, sokféle­képpen foglalatoskodtak. Éppen ezért jó néhányon csak a második napon láthatták testközelből a focifőnököt, némi sértődöttséggel az ábrázatukon, mert a meghívók is több helyre, illetve csak egyes eseményekre szóltak. Mint tudósító, azon túlmenően, hogy igyekeztem korrekt mó­don beszámolni a történtekről, szolid szemekkel szemlélődtem, hallgatóztam, no nem a kulcslukon. Arra lettem figyelmes, a régi szürke arcokat újak színesítették az úgynevezett helyi támogatók egyelőre még szűkös táborában. Mit mondjak, örültem jelenlé­tüknek, ám azt sem titkolom, némely megnyilvánulásuk kételye­ket ébresztett bennem. Abban az esetben tudják azokat eloszlatni, ha megígérik: nem akarnak egycsapásra futballtudorokká válni kisebb nagyobb támogatásuk fejében. (Van rá példa elég.) Igen áldásos lehet a tevékenységük anélkül is, ha nem akarják meggyőzni az embere­ket sportszakmai rátermettségükről, mint ahogy azt már néme­lyikük megpróbálta. A labdarúgás jóval több annál, mintsem a gazdasági eredményeséggel direktben összevessék, ellenben pénz nélkül fabatkát sem ér. Úgy gondolom, mindenkinek ott kellene a legokosabbnak len­nie, ahol a legtöbbre képes. Kinek a kasszánál, másnak a kispa- don. ___________________________________ív M ilyen felnőtt lesz belőlük? Sport Atlétika, kismaratoni OB Szabó kiigazította a Balogh András, a Szolnoki MÁV MTE ökölvívóinak edzője még a korábbi selejtezők előtt elmondta, hogy a magyar ifjúsá­gi bajnokságot szerette volna Szolnokra hozni, de egy héttel elkésett, mert az egriek megelőz­ték. Jövőre azonban már a junior bajnokságot szeretnék megren­dezni. Azonban az ország vala­mennyi számba jöhető szakosz­tályából összesereglett serdülők­kel sem vallottak szégyent, hi­szen sok tehetséges, jól felké­szült 13-14 éves gyerek lépett a szorítóba, ahol a legtöbb súly­csoportban kiegyensúlyozott, színvonalas mérkőzéseket lehe­tett látni. A szombati selejtezők és a vasárnapi döntők mellett a legnagyob szenzációt kétségkí­vül a pontozógép beállítása je­lentette. Mint általábban min­denben, ebben is megoszlottak a vélemények. A legfontosabb az, hogy szinte kivétel nélkül reális eredményeket hoz ki, nincs elfo­gultság, lepontozás és nemcsak az utolsó, hanem a három menet teljesítménye alapján hirdetnek eredményt. Az értékelhető ütést egy má­sodpercen belül valamennyi pontozónak jelezni kell a gomb lenyomásával, ha nem így törté­nik, a gép nem mutat semmit. így alakulhatott ki többek között 4- 3-as, 31-7-es, 5-3-as, vagy 46- 15-ös különbségű győzelem. Mindez a gyakorlatlanság jele, azért is hozták Szolnokra, hogy a bírák a nagy versenyekre már felkészülten, tapasztaltabban ül­hetnek a gomb mellé. Más vélemény szerint a ponto­zógép hibája, hogy a szép, stílu­sos ökölvívást, a technikai felké­szültséget nem tudja kimutatni, csupán az értékelhető ütéskor nyomják meg a gombot. Horvát György főtitkár erre megjegyez­te: ez nem műkorcsolya, ahol a tartalmat és a kivitelt külön pon­tozzák. Ha már a főtitkárnál tartunk, örömmel állapíthattuk meg, hogy Sermer György elnökkel az élen Szolnokra látogatott a Magyar Ökölvívó Szövetség tel­jes vezérkara, ezzel is elismerve az országos serdülő bajnokság jelentőségét, egyben hangsú­lyozva az utánpótlás nevelés fontosságát, a fiatalokkal való törődést. A szorító mellett láttuk még Ackerman György szakfel­ügyelőt és Szántó Imrét, a válo­gatott edzőjét. Sőt volt még egy külföldi magyar vendég is: az Egyesület Államokban élő Var­ga József, a Vasas egykori kitű­nősége, aki első ízben győzte le a súlycsoportjába tartozó 1952- es csehszlovák olimpiai bajno­kot. Méltó körülmények között zajlott le az országos serdülő ökölvívó bajnokság. Megyénk versenyzői nem játszottak ugyan főszerepet, de már az is dicsérni való, hogy részt vettek, elindul­tak, tapasztalatokat gyűjthettek, felmérhették, hol tartanak a fel­készülésben, miben kell még ja- vulniok. A bajnokság befejezté­vel rövid vélemény t kértünk Ser­mer György elnöktől.- Ha egy ilyen serdülő bajnok­ságot látok, akkor mindig öröm és boldogság tölt el, de kérdés, felnőtt korukra hová lesznek ezek a fiatalok? Felkészültek, harcosak és ami különösenfellű- nő, egész kiforrott versenyzőket, jó mérkőzéseket és nagy vereke­déseket láttunk. Kiemelném Ve- csésről Vona József munkáját, a fiatalok közül pedig a paksi Do- hárszkit, a vecsési Lakatost és a Vasasból Dancsot. (pi) Sakk Száraz Richárd megyei ifjúsági bajnok Tizennégy résztvevővel befeje­ződött a megyei negyedik ifjúsági nyílt sakkbajnokság. Az 1992 évi bajnoki címet veretlenül, száz- százalékos teljesítménnyel a Jászberényi Tanítóképző Főisko­la versenyzője, Száraz Richárd nyerte. Meggyőző, célratörő játé­kával, elméleti felkészültségével kiemelkedett a mezőnyből. Egyszerű és bonyolult állások­ban nagyszerűen kiismerte ma­gát, fordulóról-fordulóra javuló formában játszott, óriási előnyé­vel minden vetélytársát „leköröz­te”. A második helyen végzett Moga György, Mezőtúr tehetsé­ges játékosa, aki még sok örömet szerezhet sakkbarátainak. Kocsis István egyenletesen fejlődik, amit harmadik helye is bizonyít. Több tehetséges fiatal volt jelen ezen a versenyen, sajnos olyan sakk­centrumok mint Szolnok, Kar­cag, Martfű, Túrkeve, nem képvi­seltették magukat ezen a rendez­vényen. Részvételük bizonyára emelte volna a verseny rangját és színvonalát, nagyobb küzdel­meknek lehettek volna szemtanúi az érdeklődők. A bajnokság eredménye: 1. Száraz Richárd (Jászberéeny) 7, 2. Moga György (Mezőtúr) 4,5,3. Kocsis István, 4. Asztalos Viktor (mindkettő Újszász) 4,5-4,5, 5. Kovács Gábor (Mezőtúr), 6. Kiss Balázs (Újszász) 3,5-3,5 pont. Ragó Mai műsor Atlétika: Megyei mezei futóbajnokság, Szolnok Ti- szaliget, 14.00. Kosárlabda: Koracs Ku­pa 1. mérkőzés: Szolnoki Olajbányász-Antibes Olimpique Monaco, Tisza- ligeti sportcsarnok, 18.00. Megyei bajnokság: Jásza- páti-Karcag, Jászapáti gim­názium, 18.30. Ami fő sportágában, a triatlon- ban az idén nem sikerült a szolnoki Szabó Zitának, azt még ebben az idényben atlétikában pótolta, mi­után nemrégiben országos bajnoki címet szerzett. Pedig az év utolsó lehetőségére, a kismaratoni OB-ra nem túl rózsás előjelekkel készü­lődött a MÁV MTE versenyzője. A csalódással végződött kanadai ifjúsági triatlon világbajnokság után (amelyre elmondása szerint rengeteget edzett) nem hagyott túlzottan sok kilométert maga mö­gött a verseghys diák - legalábbis futva. Ezt látszott igazolni néhány nappal a székesfehérvári viadal előtt egy megyei verseny, ahol 1500 méteren elég gyatra idővel Zitának csak a második hely jutott kisújszállási vetélytársa mögött. Ezek után ő maga is meglepődött, amikor a 10 km során csupán egy ellenfele tudott vele lépést tartani, ráadásul egy iramváltáskor ő is le­LehelHC-Újpesti TE 6-2 (3-1, 1-1,2-0) Székesfehérvár, 300 néző, ve­zette: Moharos (Szajcz, Bellus) Lehel HC: Mihonik - Vargyas, Nagy, Vorobjev 3 (1), Szelihov (3), Vadapjanov 2 (1), Bállá, Bu­gyi, Antal 1, Bálint. Edző: Ker­eső Csaba. Kiállítások: 10, ill. 14+10 perc. Mint az összeállításból is kitű­nik, a Lehel HC mindössze három védőjátékossal vette fel a küzdel­met a szinte felajzott UTE ellen, emely a 2. percben megszerezte a vezetést Bállá bizonytalanságát ki­használva. Nem sokáig volt azon­ban okuk az ujjongásra, mert a jászberényiek három perc alatt for­dítottak. Vorobjev és Antal szenzá­ciós gólokkal lepte meg a lilákat, miközben két abszolút lehetőséget elpuskáztak. A nagy küzdelem ál­dozatot követelt, Bellus játékveze­tőt egy felpattanó korong olyan szerencsétlenül találta el, hogy a szeme alatt vérző sípmestert a lelá­tón tartózkodó székesfehérvári Ár- kovics váltotta fel. Rosszul indult a második har­mad, a 30. másodpercben Farkas talált az egyébként a bravúrok so­rozatát bemutató Mihonik kapujá­ba emberelőnyös pozícióból. Ez az állapot még további hat percig tar­szakadásra kényszerült. Mintha kicserélt lábakon futott volna, így egyéni csúcsával (37:34) megsze­rezte a szakosztály ez évi 14. baj­noki címét (edzője: Sipos Ferenc). A Mezőtúri Sportiskola hosszú­távfutója, a 13 esztendős Bcrccz Lajos 56 induló közül hat kilomé­teren ezüstérmesként távozhatott. Az előzetes várakozás alapján (korosztálya tízezer méteres baj­nokságán negyedik volt) a legjobb nyolc közé várta edzője, Bagdán Sándor, ám a Rákóczi úti Ál test­nevelés tagozatának nyolcadikosa jól taktikázva, de magát nagyon kifutva az igen előkelő és meglepő második helyen végzett. A szintén mezőtúri „érdekeltségű” Tóth Sándor a serdülő-A kategória 15 km-én egyéni csúccsal, 110 induló között 28.-ként vágtatott a célba. Még nála is jócskán előrébb vég­zett a karcagi, de MÁV MTE-s tott, ám az UTE nem tudta további gólokra váltani létszámfölényét, mert a kék-fehérek taktikus véde­kezéssel múlatták az időt, majd a 38. percben Vadapjanov növelte az előnyt. A befejező játékrész 3. percében formás összjáték végén ismét Va­dapjanov szerzett nagyon értékes gólt, amitől aztán a fővárosiak a (jég)padlóra kerültek olyannyira, hogy márcsak a durvaságokkal és a kíméletlen játékkal voltak elfog­lalva. Ennek eredményeként Nagy Zolit enyhe agyrázkódás miatt cse­rélni kellet. Nem úgy a légiós Vo- robjevet, az ukrán csatár Antal át­adásával faképnél hagyta vala­mennyi ellenfelét, és hálószaggató találattal beállította a végered­ményt. Nagy iramú, feszült hangulatú mérkőzésen minden tekintetben jobb volt a Lehel HC gárdája, amely kiváló csapatszellemének is köszönheti magabiztos győzelmét. A fiúk jó hangulatban költötték el a vacsorát és abban a reményben tértek pihenőre, hogy ma este 18.30-kor megismétlik tegnapi tel­jesítményüket. Jók: Mihonik (a mezőny leg­jobbja), Vadapjanov, Antal, Vo­robjev. (ni) „zakót” színekben futó Magyar István, ne­gyedik helyével éppen, hogy le­maradt a dobogóról. Ha a születésekor néhány órá­val türelmesebb Hoffer István, és nem 1972. december 31-én, hanem ’73-ban dugja ki a fejét a napvilágra, akkor nem a legfia­talabb juniorként kellett volna rajthoz állnia. Ötödik helyezésé­vel így sem kellett szégyent val­lania az angyalbőrben lévő atlé­tának. Csapatban két harmadik helye­zés szaporította a szolnoki szak­osztály pontszámait. Az egyiket 10 km-en a 15 éves fiúk - Fehér Lajos, Visnyei Zsolt, Sallai József, Porók Jószef - szerezték, míg a másik az ifjúsági fiúk - Besenyi István, Erki Csaba, Szabó Tibor, Varjú Gáspár - teljesítményéhez fűződik. (ko-) Szárnyaltak a lehe- les röplabdások A felnőtt csapatok már hetekkel ezelőtt, míg a juniorok az elmúlt napokban kezdték meg bajnoki csatározásaikat az NB I-es női bajnokságban. A fiatalok mező­nyét négy négyes csoportba osz­tották, ezeken belül minden hely­színen egy teljes kört rendeznek az együttesek számára. Ezt köve­tően az első két helyezettek játsz­hatnak majd a felsőágon. A D-csoportba sorolták be a Le­hel SC gárdáját a miskolci, a tata­bányai és a BVSC fiataljaival. Először Jászberényben, a Hűtő- gépgyári sportcsarnokban léptek pályára a lányok. Meglepetéssel kezdődött a mérkőzéssorozat, hi­szen a bányászok nagy küzdelem­ben, 3:1 arányban legyőzték a fő­városiakat. Szerencsére a több fel­nőtt kerettaggal rendelkező haza­iakat még nekik sem sikerült meg­tréfálniuk, akik csupán egyetlen játszmát veszítve nyerték az első kört. Eredmények: Lehel SC-Tata- bánya 3:0, -BVSC 3:1, -Miskolc 3:1, Tatabánya-BVSC 3:1, -Mis­kolc 3:0, BVSC-Miskolc 3:1. A csoport állása: 1.Lehel SC 3 3­9:1 6 2.Tatabánya 3 2 1 7:4 5 3.BVSC 3 1 2 5:7 4 4.Miskolc 3­3 1:9 3 Kosár csillagok az Olajbányász ellen Igazi világsztárok lépnek parkettre ma este Szolnokon a Tiszaligeti sportcsar­nokban, a Koracs Kupa újabb fordulójá­ban ugyanis az Olajbányász férfi kosár­labda-csapata az Európa-hírű Antibes Olimpique Monaco együttesét fogadja. A sportágban jártasabbak még emlékez­hetnek a piros-feketék tavalyi BEK- mérkőzésére, mikor a Benfica közel har­minc ponttal legyőzte a Tisza-partiakat Lisszabonban. Nem sokáig menetelhet­tek azonban a portugálok sem, mivel a következő fordulóban a Monaco gárdá­jával kerültek össze, s a franciák előtt nekik is fejet kellett hajtaniuk. Ebből következik, az Olajbányász csak a tisz­tes helytállásban reménykedhet a mil­liomosok csapata ellen, amely ráadásul alaposan megerősödött a nyáron. Hogy kiket csodálhatunk meg az este 6 órakor kezdődő összecsapáson? A ko­sárlabda szerelmeseinek nyilván isme­rősen cseng Stretenovic neve, aki a POP ’84 BEK-győztes együttesének irányí­tója volt, és nem kisebb sztárral játszott együtt, mint Toni Kukoc. A másik „ven­dégmunkás” az Egyesült Államokból érkezett, az amerikai profiligában, az NBA-ben is szerepelt. Lee Johnson 210 cm magas, korlátlan úr a palánkok alatt. Rajtuk kívül hat francia válogatott és egy ifjúsági Európa-bajnok viseli az An­Ivkovics és Berkics világsztárok ellen bizo­nyíthatja képességeit tibes mezét. A franciák „hazai” cente­re, Ostrowski tavaly a Limognes gárdá­ját erősítette, a magyar nézők is láthat­ták őt a téli McDonald’s torna találko­zóin. A monacóiak anyagi helyzetét jól tükrözi, hogy saját repülőgéppel ren­delkeznek - tegnap délután érkeztek -, előre megrendelték a Pelikán Szálló­ban a különféle menüket, ezenkívül kü­lön forgatócsoportot hoznak maguk­kal. Ilyen egyesület ellen kellenne a szolnokiaknak felvenni a versenyt. A soproni kiadós „zakó” ellenére nem elkeseredett a hangulat, bár Kis Péter súlyos sérülése - kézközépcsont- törést szenvedett a vasárnapi edzésen - kicsit elszomorította a szakosztály tag­jait, rá ebben az évben már nem számít­hat Rezák edző. A két idegenlégiós, Ivkovics és Stan vírusos influenzában szenved, de mindketten ott lesznek a pályára lépők közt. Más célt nem is tűzhetett ki maga elé az együttes, mint­hogy megpróbálja megszorítani neves ellenfelét, ebbe még a kis különbségű vereség is belefér. A találkozóra csak a két- és háromé­ves bérletek érvényesek, az idei sze­zonra szóló belépők mellé jegyet kell váltaniuk az érdeklődőknek. A vissza­vágóra november 4-én kerül sor. (gj) Jégkorong OB I. Az UTE után jön a Fradi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom