Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-28 / 254. szám
1992. OKTÓBER 28 Jászsági Extra—Jászberény _____________ Négymillió márkás üzlet 5 Á talakult a Zagyvamenti Tsz A tagság érezte, hogy össze kell fogni Szeptember 30 óta egy új, alapvetően mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági szervezet nevét kell megszoknunk. Ezen a napon ugyanis közgyűlési döntéssel megszűnt a Zagyvamenti Tsz és megszületett a Zagyvamenti Kistermelők és Erdőgazdák Szövetsége. Elöljáróban annyit, az újszülött a körülményekhez képest jól van, s egészségesen fejlődik. A szülők, így a tagság és a vezetés egyaránt felismerte, hogy a szövetkezeti összefogásban az erő, a kemény munkával létrehozott eszközparkot és a szellemi potenciált érdemes együtt tartani. A közgyűlésen - ahol a tagok egy kivétellel újra Bolla János elnöknek szavaztak bizalmat - döntöttek a kiválókkal kapcsolatban is. A vagyon mintegy 3-3,5 százalékát viszi ki két egyéni és hét csoportos kiváló - tájékoztatott Bolla János. Minden tekintetben sikerült megegyezni az egyéni utat választókkal, a csoportosan kiválni szándékozóknál azonban még nyitott az épületek kérdése. A többség azonban érezte, hogy a jelenlegi helyzetben együtt érdemes maradni, ha ugyanis „lerombolják’ ’ az eddig közösen felépített építményt, még nagyobb gondokkal kell számolni. Persze, most sem fenékig tejfel az élet a gazdaságban. Az állam mintegy 7 millió forintnyi erdőfenntartási járulékkal adós, s ehhez jön a 25 milliós aszálykár - hogy csak a legfontosabb, jövedelemkiesést okozó tényezőket említsük. Ezeket a veszteségeket pedig a meghirdetett kormányintézkedések sem tudják érdemben csökkenteni. Rövid távon is nehéz tehát a tervezés, hosszú távra szinte képtelenség gondolkozni. Más taktika nem létezik a 321 tag számára, csak egy: túl kell élni valahogyan ezt az időszakot. És természetesen bízni abban, hogy a jövőben - versenysemlegesség közepette - a szövetkezeti szektor be tudja majd bizonyítani életképességét. Bolla János elnök: „Minden talpalatnyi földet be fogunk vetni és le is akarjuk aratni” Növekszik a TBC betegek száma Dr. Szeleczki Róza főorvos: zünk a megelőzésre.” Nem is oly régen a Jászság fővárosában és környékén alig akadt olyan ember, akin nem lehetett felfedezni a TBC tüneteit. A hatvanas években ugyanis a város rendkívül fertőzött területnek számított - tudtuk meg a minap dr. Szeleczki Rózától, a Jászberényi Tüdőgondozó Intézet főorvosától, aki 1967 óta fáradozik a súlyos tüdő- betegségekben szenvedők gyógyításáért. Amikor aztán adottak lettek a megelőzés, illetve a gyógyítás feltételei, látványosan lecsökkent a fertőzöttek száma. Míg 1960 és 1975 között évente 25-30 új beteg kereste fel a gondozót, addig a nyolcvanas évekre gyakorlatilag sikerült felszámolni a fertőző gócokat. Az utóbbi években azonban újra megjelent és terjed a TBC. A legtöbb beteg az úgynevezett aszociális helyzetben lévők közül kerül ki, így a legveszélyeztetebbek az alkoholisták, a hajléktalanok, a menekültek és a mun„Fokozott hangsúlyt helyekanélküliek egy része. Jelenleg összesen mintegy negyven TBC-beteget kezelnek az intézetben, ebből tíz az idén fertőződött meg. A főorvosnő szerint várható, hogy tovább növekszik a megbetegedettek száma. Persze ko- rántsincs oly sok TBC-s, hogy ezek gyógyítása teljesen lekötné a gondozóban dolgozókat. Ezért is változott az intézet profilja oly módon, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak más tüdőbetegségek, így a megyénkben igen gyakori asztma és a tüdőrák megelőzése, illetve gyógyítása. Szerencsére a betegek általában törődnek magukkal, idejében megjelennek az orvosnál és kezeltetik magukat. A nagy többség komolyan veszi a tüdőszűrést, sőt egyre népszerűbbek a kiegészítő szűrő- vizsgálatok, a nőgyógyászati és emlőrákszűrés, a légzés- funkciós szűrés, valamint a cukorbetegséget és egyéb vesebetegséget feltáró vizeletvizsgálat. Hegesztési szakmai nap Hegesztési szakmai napot rendezett október 22-én a Gépipari Tudományos Egyesület városi szervezete az Aprítógépgyárban. A gyárlátogatás és a szakmai kerekasztal beszélgetés mellett a résztvevők előadást hallgathattak meg a hegesztéstechnológia terén folytatott osztrák-magyar együttműködésről. Leváltották a felelős szerkesztőt Jászberény városi lapját, a Jászkürtöt lényegében a rendszerváltás óta Kiss Erika szerkesztette. Az önkormányzati testület október 21-i ülésén dr. Magyar Levente polgármester indítványára Kiss Erikát felelős szerkesztői posztjáról indoklás nélkül leváltották. Információink szerint a lap szerkesztésére pályázat útján keresnek megfelelő embert. Találkozás Jézussal Jászberényben október közepétől az Evangéliumot Minden Otthonba országos iratmisszós alapítvány munkatársai járták a várost. Isten igéjét, a Biblia szavát vitték el azotthonokba. Szíves szóval adtak egy-egy kiadványt azoknak, akik ezt elfogadták. A református gyülekezet most egy másik akciót kezd november 2-től 6-ig tartó héten, minden este 6 órától rendezvény lesz a Thököly u. 17. szám alatti gyülekezeti házban. A résztvevők Jézus Krisztus csodálatos személyén keresztül gazdag lelki kincsekre lelhetnek, ha kitárják szívüket. A program szervezői minden érdeklődőt szeretettel várnak. A gimnazisták ismét jól szerepeltek A Lehel Vezér Gimnázium diákjai az utóbbi hetekben több országos tanulmányi versenyen bizonyították rátermettségüket és felkészültségüket. Magyar Éva II. b. osztályos tanuló a Független Alkotók Országos Egyesülete irodalmi pályázatán próza kategóriában második lett, Kovács Ágnes a II. c. osztályból pedig a Kossuth Alapítvány országos történelmi pályázatán a negyedik helyen végzett. Amerika felfedezésének 500. évfordulójára kiírt országos földrajz versenyen szintén kitűnően szerepelt a gimnázium színeiben induló Kovács Szabolcs, Házkötő Edina, Goda Krisztina, Tábori Anett, Dudás Mária és Kiss Éva. Ezzel még mindig nincs vége a sikersorozatnak, hiszen a Középiskolai Matematika Napok tavalyi pontversenyében szintén jól szerepeltek a Lehel Vezér diákjai. Dicsérő oklevelet kapott matematikából Szasz- kó Sándor és Oláh Judit, fizikából pedig Gergi Miklós, Nagy Lóránd, Tóth Béla és Szaszkó Sándor. A tanulók felkészüléséhez természetesen komoly segítséget nyújtottak az iskola szaktanárai, dr. Nagy Józsefné, Tóth Jánosné, Csomómé Szabó Ildikó, Tóth János, dr. Boros Dezső és Magyar Géza. AZ OLDALT SZERKESZTETTE: LACZI ZOLTÁN FOTÓ: NAG'S ZSOL1 Az Aprítógépgyár nem aprózza el A nyugat-európai piacon az utóbbi években az Aprítógép- gyárat mint a nagy építő- és föld- munkagép gyártó cégek részegység gyártóját, beszállítóját ismerték meg. Az éves keret- szerződések alapján 6-8 cégnek évente összesen több mint 20 millió német márka értékben szállítanak különféle alvázakat, emelő-, kirakó- és kanálkarokat, rakodó és mélyásó kanalakat, tolólapokat, markolókat és egyéb részegységeket. Éves termelésük több mint 90 százalékát a nyugat-európai piacon értékesítik. A vállalat vezetése célul tűzte ki, hogy az exporton belül növelik a magasabb műszaki színvonalat képviselő - a rendelkezésre álló különböző gyártó kapacitásokat egyenletesebben terhelő és jövedelmezőbben gyártható - úgynevezett egyedi nehézgépgyártási vállalkozások részarányát. Nos, erőfeszítéseiket siker koronázta, hiszen több mint 4 millió német márka értékű szerződést kötöttek a közeli napokban a világ legnagyobb hengerművi berendezés szállítójával, a düsseldorfi központú SMS Schloemann-Siemag AG-vel. A szerződés értelmében a jászberényiek vállalták, hogy az SMS AG szolgáltatta dokumentációk alapján, hazai és import alapanyagok felhasználásával hen- gerdei berendezések gépészeti egységeit gyártják le, ezeket összeszerelik a megrendelő által beszállított tételekkel és az összesen mintegy 1200 tonna tömegű berendezést leszállítják a végső szerelés helyszínére 1993 május-július hónapjaiban. Ez a szerződés arra is bizonyíték, hogy az általános gépgyártás életképességének egyedüli biztosítéka csak a több lábon állás lehet. Vagyis akkor maradhat csak működőképes egy gépgyár, ha egymástól szakmailag távol lévő iparágak kiszolgálására képes és ennek megfelelően kiterjedt kooperációs kapcsolatokkal rendelkezik. A magyar gépgyártásban szenzációsnak minősülő üzletnek egyébként előzménye is volt. A jászberényiek mintegy 25 évvel ezelőtt már szállítottak az SMS megrendelésére, s a kapcsolatokat 1989-ben újították fel. Azóta kisebb-nagyobb munkákat kapott az Aprítógépgyár, s ezek korrekt teljesítésével érdemelték ki a mostani megbízást, amely a vállalat eddigi legnagyobb értékű, konkrét, egyedi export szerződése. Nem vitás, hogy ez az üzlet minősíti a cég teljes kollektíváját, hiszen ilyen megbízást csak akkor lehet elnyerni, ha mindenki a saját posztján - a munkapadtól az igazgatói székig - tudása legjavát adja. Útjára indult a labda Jászberényben a 40-es évek végén a középiskolások mellett a felnőttek részére is volt kondicionáló jellegű kosárlabda edzés. A sportág igazán akkor kapott lábra, amikor a Fémnyomóhoz - később Lehel Htgy. - budapesti szakemberek érkeztek. Ok és a Lehel Vezér Gimnázium testnevelői hozták léte a kosárlabdaszakosztályt a Jászság fővárosában. Egy ideig csak barátságos mérkőzéseket játszottak, majd a Csepelről Jászberénybe került Szabó Károly érkezésekor - a szakosztály alapítója volt - kezdődött a minőségi változás. A nevezetes dátum 1960. szeptember 5-e volt. Akkoriban a jászberényi csapat olyan ellenfelekkel vívott találkozókat, mint a Szolnoki Olajbányász, a Karcagi Fáklya és a Kunszentmártoni TE. A megyei bajnokságban a középmezőnyhöz tartozott a csapat. Rendszeresen indultak a Lehel és a Zagyva Kupán. Mint verseny szakosztály 1979. december 6-án szűnt meg a kosárlabda, mert komolyabb eredményt nem tudtak felmutatni. Mintegy 13 éves szünet után ébredt fel ismét a sportág mély álmából. Ehhez kellettek megszállott sportbarátok, akik Bartóki József vezetésével már két éve dolgoztak a kosárlabdasportért. Az új szakosztály magját a gimnázium tanulói adják, de természetesen ott vannak a régi játékosok is. Céljuk a versenyeztetés mellett - a megyei bajnokságban indultak - minél több fiatal megnyerése a sportolás iránt. A fiúk választási lehetősége nőtt ezzel, hiszen a labdarúgás és a jégkorong mellett egy újabb csapatsportág jelent meg a palettán. Különösen örömteli ez akkor, amikor az országban egyesületek, szakosztályok szűnnek meg. A kosarasokat a Lehel SC karolta fel, s ezt ők a bemutatkozó mérkőzésen győzelemmel hálálták meg. A Lehel Vezér Gimnázium tornatermében a jászapátiakat győzték le 51:21 félidő után 110:59-re. Ami azonban még ennél is fontosabb: van érdeklődés a sportág iránt, s ez azt jelenti, hogy a fiatalok számára egy újabb hasznos időtöltési lehetőség teremtődött Jászberényben. Másfél év az Opel szolgálatában Az utóbbi időben kicsinek bizonyult a Turbo Kft. telephelye, az udvaron ugyanis autó autóhátán parkol. Képünk előterében az új Vectrák, háttérben pedig az Astrák láthatók. A Jászberényi Autószerviz 1976 óta fogadja a javítási karbantartási igénnyel jelentkező gépkocsi tulajdonosokat. Kezdetben a keleti típusokra specializálódtak. Az országban elsők között kapták meg az engedélyt a zárt technológiásvizsgáztatásra. Szolgáltatásaikat lépésről lépésre próbálták bővíteni, többek között bevezették az OTP hitelre történő javítást, ahelyi biztosítási kárfelvételt és a használt autók adásvételét. A cégnek azonban régóta dédelgetett álma volt, hogy új autókkal is kereskedhessen. A Merkur monopolhelyzetének megszűnését követően ezért rögtön felvették a kapcsolatot az akkortájt a magyar piacra kacsintgató General Motorssal. Idestova másfél éve, hogy a Turbo a világ legnagobb autógyártójának a General Motorsnak a szolgálatába állt. Az azóta eltelt idő alatt az Alföld egyik legjelentősebb Opel bázisává nőtte ki magát. Forgalmukról pontos adatokat ugyan nem árult el dr. Mizsei Tamás, a cég ügyvezető igazgatója, személyes benyomásaink azonban arra engednek következtemi, hogy bizony nem rossz üzlet m a Opelekkel kereskedni, legalábbis Jászberényben. Persze, a Turbo nem maradt hűtlen a más típusú autókkal közlekedőkhöz. Továbbra is fogadják nemcsak a körbe zárt villám emb- lémájú kocsikat, hanem a más nyugati és keleti gyártmányokat is.
