Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-15 / 244. szám

1992. OKTÓBER 15. Hazai körkép 3 Bolygónk megóvásáért Pénzhamisítók titkai poligrupo Az új földtörvény megalkotá­sát csak a szövetkezetek átalaku­lása és a kárpótlási folyamat le­zajlása után tartja lehetségesnek a szaktárca. A szakemberek vé­leménye szerint ugyanis csak a tulajdonváltás után lehet meg­hozni egy olyan törvényi rendel­kezést, amelynek nem biztos ugyan, hogy földtörvény lesz a neve, de teljeskörűen rendezi a termőfölddel kapcsolatos kérdé­seket. Elkerülhetetlen viszont a je­lenleg érvényben lévő, 1987-es földtörvény módosítása. Ezt fel­tétlenül összhangba kell hozni a már megalkotott új törvények­kel, közöttük a kárpótlási és a szövetkezeti törvénnyel, mivel ezek olyan rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyek ellent­mondásban vannak a még hatá­lyos régi törvénnyel. E feltétle­nül szükséges módosítások elle­nére a szaktárcánál már dolgoz­nak az új földtörvény előkészíté­sén is. (MTI) A szolnoki Kertvárosi Általános Iskola bekap­csolódott az Európai Légszennyezettségi Program­ba, amelyet a Norvég Természetvédelem indított el. A Kertvárosi Általános Iskola 6. osztályából 10-en vesznek részt a munkában, Csidemé László Csilla tanárnő vezetésével. A feladat első része október végén zárul, s itt a tanulók naponta esős időben mérik az eső savasságát. Tavasszal pedig az ózonszint vizsgálata közvetkezik. Ezeket az ered­ményeket Norvégiába küldik, ahol mintegy tizen­két országból érkező adatokkal együtt, számítógé­pen elemzik a szakemberek. így ha nem is meg­nyugtató, de képet kapunk földünk állapotáról. Ké­pünkön a savas eső vizsgálatát látjuk. (Fotó: T. Z.) AZ' év .végéig várhatóan a 8 milliárdforintot is elérheti az ön- kormányzati lakások bérlőinek lakbérhátraléka és a lakások fenntartásaival összefüggő köz­üzemi (víz, gáz, csatorna, távhő) díjtartozások összege. Erről, il­letve a díjtartozások kezelhető­ségéről rendezett szerdán szak­mai konferenciát a Települési Önkormányzatok Országos Szö­vetsége (TÓOSZ), több szakmai, ingatlankezelési és településüze­meltetési szervezet részvételé­vel. A legnagyobb hazai önkor­mányzati érdekképviseleti szö­vetség főtitkára, Köllner Ferenc az MTI-nek elmondta: a konfe­rencia megállapítása szerint a la­kásárak és a bérlakások tényle­ges költsége, valamint a bérek, jövedelmek közötti különbség elérhetetlenné teszi a tényleges bérleti díjak és a fenntartási költ­ségek kifizetését a munkajöve­delemből. A gondokat növeli az is, hogy az idén; illetve a jövőre tervezett szociális támogatásokból a töre­dékét sem lehet fedezni a már meglévő díjhátralékoknak. Jelzi ezt az a 16 városban végzett rep­rezentatív felmérés is, amelynek tanúsága szerint a hátralékosok 70 százaléka képtelen tartozásá­nak megfizetésére. A kinnlévőségek egyre nehe­zebb helyzetbe sodorják a köz­szolgáltató cégeket, amelyeknek még azzal is számolniuk kell, hogy fizetési gondjaik miatt nem jutnak hozzá az alaptevékenysé­gük végzéséhez szükséges ener­giához sem. Mindez különösen nehéz helyzetbe sodorhatja a gázfűtéssel működő távhőszol- gáltató vállalatokat. A feszültségek enyhítését se­gítené, ha a szociális támogatá­sok mellett a mainál egyszerűbb jogszabályok rendeznék a hátra­lékok behajtását. A most létrejött Településüzemeltetési Konzul­tatív Fórum megállapítása sze­rint célszerű volna, ha a jövő év­től várható kétkulcsos áfát nem vezetnék be ezen a területen, vagy ha 5 év alatt érvényesítenék a közszolgálati díjaknál. Emel­lett külön alapokat kellene létre­hozni a közszolgáltató cégek fej­lesztésére, illetve az önkormány­zati lakások felújítására, karban­tartására. Indokoltnak tartanák a fórum résztvevői azt is, ha a köz- szolgáltató cégeknek azonnali behajtásra lenne lehetőségük, il­letve, ha a közszolgáltatási díja­kat az adókhoz hasonlóan behajt­hatnák. A konferencia résztvevői sze­rint az állam, az önkormányza­tok és a szolgáltató cégek azon­nali intézkedésére lenne szükség a várható téli nehézségek elkerü­lésére. (MTI) FM-álláspont a földtörvényről Autóra gyűjt? Álmai motorját szeretné? Vállalkozásához venne haszongépjárművet, bármilyen nagy értékű eszközt, berendezést? Poligrupo a megoldás kulcsa! Mert 36, 60, 108 havi előleg nélküli, kamatmentes részletre vásárolhat. Autót: használtat vagy újat (bármilyen típusút) pl.: LADA, MARUTI, OPEL, VOLKSWAGEN, RENAULT, FORD, FIAT, DAIHATSU, MITSUBISHI,MAZDA, NISSAN, _ CITROEN, PEUGEOT stb. VÁLLALKOZÁSHOZ: furgont, kisteherautót, traktort, mezőgazdasági gépet, irodaberendezést, számítógépet, fénymásolót stb. Azt veheti meg, amire Önnek szüksége van, a hűtőpulttól az esztergagépig! INGATLANT: házat, lakást, irodát, üzlethelyiséget, nyaralót, telket, vikendházat stb. KERESSEN FEL BENNÜNKET! Szolnok, József A. 22-24, SZÜV-székház. Telefon: 56/371-533. *10136/1K* Vidéki vállalkozókat is várnak az expo-munkálatokra Miután felgyorsultak az elő­készületek, a budapesti helyszí­nen pedig megkezdődtek a bon­tási munkálatok, már „semmi nem menti meg a világkiállí­tást“ attól, hogy 1996-ban ha­zánkban rendezzük - ezt Barsiné Pataky Etelka mondta szerdán Debrecenben, amikor a térség polgármestereivel találkozott. Az expo főbiztosa bejelentette: a Sevillai Expo zárásakor tíz nem­zet képviselőjének nyújtott át előzetes meghívást a magyaror­szági világkiállításra. Az 1996- os ugyanis egyedülálló lesz az expók történetében, mert első íz­ben fordul majd elő, hogy a ren­dező város a vidéket, az egész országot bevonja a világkiállítás megrendezésébe. A keleti régió önkormányzati vezetői megelégedéssel nyug­tázták az államtitkár szavait, so­kan ugyanis attól tartanak, hogy az expo tovább növeli a különb­séget az ország nyugati és keleti fele között. A főbiztos bejelentette: még az idén nyilvánosságra hozzák, milyen munkálatokra lehet a jö­vő évben pályázni. Ezek most elsősorban mélyépítési munkák lesznek, amire a fővárosiak mel­lett szívesen vennék jónevű vi­déki építészeti vállalkozók je­lentkezését. A másik lehetőséget a bekapcsolódásra az ingat­lanbefektetésben látja. Pap Rita, Bodnár Attila és a gyerekek A mackó kibújt a kuckóból Pár éve szinte berobbantak az élvonalba. Vették a lemezeiket, fogyott a kazettájuk mint a cu­kor. Persze voltak „zrikák” is, de az egész ország ismerte ezt a duót. Most hogy fut a Popsystem szekere? B. A.: - Úgy gondolja, hogy az berobbanás volt? Nagyon ke­mény, évekig tartó, szívós hát­térmunka előzte meg. A melodi­kus popzene és a dallamos rock egyaránt tetszett a 18 és 50 éves­nek. Célunk is az volt, hogy a kortalan korosztálynak játsz- szunk slágerzenét. Úgy érzem, ez be is jött, annak ellenére, hogy sokan lekicsinylőén szólnak és szóltak erről az irányzatról. A másik dolog az, hogy ebben a műfajban nagyon nehéz a csú­cson maradni. Az a lényeg, hogy az ember benne maradjon a kör­forgásban. P. R.: - És mi maradtunk! Ki­csit nem is bánom, hogy nincs az a nagy hűhó körülöttünk. Emi­nensnek, kitűnőnek lenni huza­mosan kicsit fárasztó. Jó az is, ha az ember egy erős négyes osz­tályzatot tud a bizo­nyítványában. Lehet egy cseppet lazítani, pihenni és a színvonal sem sínyli meg annyira. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy ülnénk a babérjainkon.- Ezért került középpontba a gyerekkorosztály? Hosszú távra szól ez a kísérlet? P. R.: - Én imádom a gyereke­ket. Táncot, jazzbalettet tanítot­tam nekik. Nagyon hálásak és őszinték. A kritikájuk is. Nagy felelősséggel kell velük foglal­kozni. A Kuckó Mackó a Fővá­rosi Egészségvédelmi tanács pá­lyázatán nyert díjat. A kazettán igyekszünk sportolni, kirándul­ni, tanulni, szórakozni a gyere­kekkel. Ez jó alkalom volt ah­hoz, hogy kipróbáljuk előadói képességeinket. Én például ver­selek és prózát is mondok az éne­ken kívül. B. A.: - Ez nem jelenti azt, hogy a dallamos rockzenéről el­feledkeznénk. Párhuzamosán visszük tovább a kettőt. A Kuckó Mackó azonban fut. Nagyon ér­dekes, hogy a 18-20 évesek kö­zül is sokan kedvelik.- Lesznek még eminensek? Mit hoz a jövő? P. R. - B. A.: - Öt év zenei anyagát kívánjuk csokorba szed­ni, Best Top címen. Megjelenik a Kuckó kazetta és tovább visszük a slágerparádé váloga­tást.-pm­Minden szakember egyet­ért abban, hogy a legköny- nyebb a dollárt hamisítani. A dollár-bankjegy mind egyforma nagyságú, egyfor­ma színű, kevés rajta a ne­hezen kivitelezhető jel - míg ezzel szemben más nemze­tek bankjegyein ezekből rengeteg található, sőt újab­ban egyre több... Évente kö­rülbelül 100 millió dollár­nak megfelelő hamis zöld­hasú bankót koboznak el szerte a világban. Bár nincs erről pontos statisz­tika, úgy tűnik, hogy a legtöbb hamispénzt Ázsiában és Európá­ban gyártják, még az afrikai pén­zeket is Éurópában hamisítják - például a kameruni frankot. Nem mintha oly értékes valutának számítana az afrikai ország fize­tőeszköze, de Franciaországban sokfelé átváltják. Az ottani 10 ezer frankos bankjegy megéri a vesződést. A dollár történetében eddig mintegy 12 ezer hamisító került a rács mögé. Franciaországban viszont, a Le Figaró szerint évről évre nemcsak dollár, hanem frankhamisításokat is leleplez­nek. Nizzában például 1990-ben fedezték fel az ország legna­gyobb pénzhamisító műhelyét. A lefoglalt mennyiség imponáló volt: több mint 40 millió francia frankot találtak 50-es, 200-as és 500-as bankjegyekben, de a szorgos mesterek előzőleg ké­szítettek ott svájci 500-asokat és a már említett kameruni tízezre­sedet is,., FvJijidegyik olyannyira sikerült, hogy, még az ultraibo­lya-lámpa alatt sem lehetett megkülönböztetni az eredetitől. Persze az igazi hamispénz az, amelyik létezéséről nem is tu­dunk. A francia rendőrség hamis- pénzcsoportjának vezetője, Je- an-PaulCoffre aggasztónak vél­te, hogy egyre fejlettebb nyom­datechnikát találnak ezekben a földalatti vagy magányos házak­ban rejtőző műhelyekben. A ha­misítók mindig a legújabb tech­nikával dolgoznak, ezért nem véletlen, hogy egyes országok pénzei oly gyakran változnak. Néha a pénzt forgató laikus pol­gár nem is veszi észre, hogy az új sorozatokban ismét megválto­zott valami. Egy-egy apró jel, ami csak nagyítóval vehető ész­re, vagy úgy sem, esetleg a vízjel vált bonyolultabbá, nem is. be­szélve a papír minőségéről, a ha­misítást megnehezítő holografi­kus képekről (mint a legújabb német márkán is látható). Aki csak fizetőeszköznek használja a pénzt, bizöny ritkán veszi észre, hogy egyes újabb bankjegyeken már mindkét oldalon van dom­bornyomás, vagy olyan festő­anyagokat helyeztek el, amelye­ket csak különleges megvilágí­tásban lehet látni. A szaud-ará- biai bank például olyan bankje­gyeket ad ki, amelyeken látha­tatlan festék is van. Remélik, hogy a hamisítók ezt nem tudják leutánozni. Ami pedig a forintot illeti? „A magyar bankjegy szinte hamisíthatatlan” - közölte ér­deklődésünkre Verzál■ Péter, a Magyar Nemzeti Bank emisszi­ós főosztályának vezetője. - Pa­pírpénzeink a világon egyedül­álló, úgynevezett nedves met­szet mélynyomatos eljárással készülnek. Bár maga a technoló­gia több mint fél évszázados, mégis utánozhatatlan. A vonalháló olyan mély nyo­mással és színárnyalatban ké­szül, amely gyakorlatilag lehe­tetlenné teszi a hamisítást. El­lentmondásos helyzet, éppen az egyik legrégibb technológiát nem lehet utánozni a legkorsze­rűbbekkel. Az MNB tudomása szerint ed­dig ezer, illetve ötezer forintoso­kat próbáltak meg színes fény­másolóval avatatlan kezek utánnyomni. A kisebb címletből 160, míg a nagyobból eddig 32 darab, viszonylag könnyen felis­merhető példányt gyűjtöttek be és semmisítettek meg. Természetesen szeretnék a je­lenlegi élavult, ám biztonságos, de munkaigényes eljárást kor­szerűbbel felváltani, de minden­képpen úgy, hogy a magyar bankjegyet továbbra se tudják hamisítani. nemere-szabó (Ferenczy Europress) Növekednek a díjhátralékok A forint utánozhatatlan?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom