Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-14 / 243. szám
TS 1992. OKTÓBER 14. Hazai tükör Kell(ene) a család Ezerkilencszáznegyvenhatban mutatták be legelőször Bertolt Brechtnek, a nagy német származású drámaírónak egyik darabját, a Kaukázusi krétakört, melyben a bíró szinte egy szempillantás alatt, ám mégis bölcsen dönt annak a gyermeknek a sorsáról, akit két nő - az állítólagos vérszerinti anya, és egy áldozatkész cselédlány - is magának követel. A „törvény szolgája” ugyanis miután meghallgatja mindkét fél érveit, egy krétakör közepére állítja a gyereket, gondolván, legyen azé az asszonyé, amelyik nagyobb erővel képes magához rántani a kicsit. Nos, e sajátságos küzdelmet végül is a cselédlány elégeli meg, és adja föl előbb, mivel fél attól, hogy fájdalmat okoz a gyereknek. így aztán inkább elengedi a kezét, s tulajdonképpen ezzel bizonyítja, hogy ő a kicsi igazi anyja. Az abszurd vonzáskörzete Czobor Sándor kiállítása a kisújszállási Alkotóházban nem illőj anyagok adnak egymásnak randevút. Amikor motívumai egyszerre vallanak, tesznek határozott utalásokat a jelenre és az feledkezik meg a látványban feltárulkozó közönségesről. Úgy realista, hogy munkáit szemlélve lép- ten-nyomon a kafkai világkép, Hordozható szarvas Manapság persze már nem így dőlnek el a dolgok, hisz jogszabályok tömkelegé védi a bizonytalan helyzetű kiskorúak érdekeit. Ám hogy még most is sok minden tisztázatlan, azt számtalan példa bizonyítja. Persze azon senki sem vitatkozik, hogy annak a több tízezer gyermeknek, akikről jelenleg az állam gondoskodik; mindenekelőtt családra lenne szükségük. Szerencsére akadnak olyan gyermekszerető házaspárok, akik nevelőszülőkként dolgoznak, és vannak, akik az örökbefogadást választják inkább. Illetve választanák, csakhogy a hivatali gépezet bürokratizmusa szinte érthetetlen módon ellenáll a jószándéknak, s az örökbe fogadni akaró felnőttek évekig várhatnak arra, hogy családot jelenthessenek egy-egy gyermek számára. Legalábbis ezt sugallják azok az újságcikkek, amelyek ebben a tárgykörben az utóbbi időben megjelentek. A legutolsó sajtó- kampány tavaly késő ősszel indult, s tartott vagy hat-hét hónapig. Ugyanis akkoriban rengeteg írás kifogásolta az örökbefogadás jelenlegi gyakorlatát, ám ugyanakkor mellőzött mindenféle tárgyilagosságot. Vagyis eléggé egyoldalúan közelítettek a dolgokhoz, valahogy úgy, hogy a gyermek- és ifjúságvédő intézetek igazgatói embertelenek, mivel külföldre eladják az apróságokat, miközben meg a hazai kérelmezőknek éveket kell várni rájuk. Ennek a felvetésnek persze van némi alapja, mert valóban örökbe adtak és adnak magyar gyerekeket Hollandiába, Dániába, Belgiumba, Amerikába, Törökországba, meg a volt Szovjetunió államaiba is. Csakhát mint Rózen- bérszky László, a Jász-Nagykun- Siolnok Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet igazgatója állítja, szó sincs semmiféle megkülönböztetésről. Már csak azért sem, mert a családjogi törvény nqm tesz különbséget az állam- polgárság alapján. Sőt, nemrégiben mi magyarok is aláírtuk azt a ÚJ helyen SZOLNOK, Baross u. 26. szám alatt kibővített áruválasztékával nvitott a MAGENTA BT. szaküzlet. Ajánlatunk:-Nyomdaipari és dekorációs alapanyagok-Gázkészülékek: V 4,2 vízmelegítő 18.760 Ft C 12 lakásfűtő 33.310 Ft C 18 lakásfűtő 40.900 Ft C 24 lakásfűtő 48.100 Ft ZC-180 lakásfűtő 46.500 Ft K-18 gázfűtő és vízmelegítő 72.800 Ft ELBA 3 lapos gáztűzhely 22.500 Ft MÓRA 4 lapos gáztűzhely 19.000 Ft GF 30.2 F konvektor 19.550 Ft GF 40.2 F konvektor 22.650 Ft F 8.50 F konvektor 20.500 Ft H 36.8 SIESTA 14.350 Ft- SAMSUNG színes televíziók CK 5012 51 cm 33.000 Ft CK 5027 51 cm 34.860 Ft CK 5322 55 cm 38.640 Ft CK 6813 TXT 71 cm 66.900 Ft CK 5913 TXT 63 cm - Háztartási készülékek: 59.900 Ft. 200 literes fagyasztóláda 29.200 Ft Hajdú automata mosógép 33.890 Ft TÁTRÁM AT automata mosógép 31.100 Ft. Keressen meg, legyen a vásárlónk! •10106/1H* nemzetközi egyezményt, amely egyebek közt kimondja, hogy az örökbe adható gyerekeket elsősorban saját hazájukban, lehetőleg olyan körülményeket teremtve kell elhelyezni, hogy az, egész életüket végérvényesen rendezhesse. Tulajdonképpen mindig így is történt - mondja Rózenberszky László, s még hozzáteszi, hogy az ő és kollégái lelkiismerete tiszta, mert egy alapelvet soha sem sértettek meg. Nevezetesen, hogy csak olyan gyerekeket ajánlottak fel külföldre, akik a magyar örökbefogadók tetszését nem nyerték el. Márpedig ilyenek is vannak ám szép számmal. Ennek bizonyítására az igazgató elmeséli, hogy volt náluk egy gyönyörű, fekete, fürtös hajú kis cigánygyerek. Gondolták, majd kapva kapnak rajta a hazai várakozók. Ám amikor megmutatták a magyar házaspároknak a kicsit, egytől egyig sírógörcsöt kaptak. Elmondták, hogy ha egy ilyen gyereket befogadnának, akkor a szüleik kitagadnák őket, a rokonok elfordulnának tőlük, és teljesen tönkremennének. Egyébként is a kérelmezők sorra kijelentik, hogy csak magyar gyereket fogadnak örökbe. Tehát nem is az az elsődleges, hogy ne legyen fekete, hanem ha szőke is, né legyen cigány származású. Ebből is látszik, hogy itthon milyen iszonyatos előítéletek vannak. Ugyanakkor viszont külföldön teljesen más a helyzet. Mert arrafelé egy elhagyott kisgyereket - még ha színre, származásra el is üt a nevelőszüleitől, vagy pedig bármilyen betegséggel küszködik - tiszteletreméltó cselekedet a családba befogadni. Nálunk pedig nemcsak a kicsi előtt próbálják görcsösen titkolni, hogy nem édesgyerek. Hisz e sorok írója is tud olyan esetről, amikor az örökbefogadók költözéssel, sőt névváltoztatással próbáltak menekülni a rokonság és a környezetük rosszindulatú megjegyzései elől. Szóval, a külföldre örökbe adott gyerekek szinte mindegyikének volt valamilyen egészségügyi, testi, szellemi fogyatékossága, vagy pedig származásbeli kifogások merültek fel velük szemben. Ezt egyébként bizonyítani is lehet, mert számtalan dokumentum kell ahhoz, míg egy gyerek elhagyhatja az országot. Csakhogy erről a szóbanforgó újságcikkekben egy szó sem esett. De még emellett is van elég sok furcsaság ebben az ügyben. Ugyanis akkoriban az újságírók megkérdezték a minisztérium képviselőit is, hogy mi a véleményük a külföldi örökbeadásokról? S bizony, az illetékesek elég alaposan elmarasztalták a gyermek- és ifjúságvédő intézetek vezetőit, s úgy beszéltek, mintha ők semmiről sem tudnának, és teljesen tehetetlenül állnak a dolgok előtt. A gyakorlatban viszont egyetlen intézmény igazgatójának egyetlen értekezleten sem mondták el, és egyetlen körlevélben vagy állásfoglalásban sem írták le azt, hogy nem szabad foglalkozni a külföldi örökbeadásokkal. Sőt, Rózenberszky László szerint minden a minisztérium tudtával és beleegyezésével történt. Ennek bizonyítására elém tesz az igazgató egy halom külföldről érkezett, névre szóló levelet, amelyek többnyire - attól függően, hogy melyik országban adták fel azokat - így kezdődnek: a washingtoni, a londoni, a bonni magyar nagykövetségtől kaptuk meg az ön nevét és címét azzal, hogy Magyarországon az átalakulás után meggyorsították az elhagyott gyermekek külföldi örökbeadását. Sőt, nemrégiben kezembe került a népjóléti miniszter 1991. május 28-án - tehát még a sajtó- kampány előtt - egy holland alapítványhoz küldött levele, melyben egyebek közt így ír: „Örömmel biztosíthatjuk önöket az alapítvánnyal való együttműködésről és támogatásról. Magyarországi működésük alapján úgy véljük, önök kitűnő partnerek a nemzetközi örökbefogadások közvetítésében.” A gyermek- és ifjúságvédő intézetek igazgatóinak ugyanakkor meg az újságokból kellett megtudniuk, hogy a minisztérium elmarasztalja őket. Akkor most mi az igazság? Csak tán nem arról van szó, hogy kedvező színben szeretnénk feltűnni nyugaton, hogy mi aztán adjuk a gyerekeket, ám ha ezt mégis megteszik az igazgatók, akkor alaposan elmarasztalják, esetleg ez még az állásukba is kerülhet. Úgy tűnik, hogy ők lettek az igazi bűnbakok, már csak azért is, mert a törvényben egyrészt sehol sincs leírva, hogy a külföldi örökbefogadásokhoz a minisztérium engedélye szükséges, másrészt pedig nem is a gyermek- és ifjúságvédő intézetek vezetőinek, hanem a köztársasági megbízotti hivatalok feladata ráütni a pecsétet az engedélyekre. Az igazgatók csak a külföldi örökbefogadások e- lőkészítését végzik. Jóllehet az előzőekben emlegetett sajtókampány már pár hónapja elült, s ez az ügy is elaludt, hisz ma már nem beszél róla senki. Csakhogy azóta sem tisztázódott, hogy most végül is szabad-e vagy sem, s ha igen, akkor milyen gyereket, s hogyan lehet külföldre örökbe adni? Sorjáznak tehát a kérdések, s még nincs rájuk sehonnan sem válasz, nos addig miként várható el, hogy bizalommal legyenek az igazgatók a „felsőbbségek” iránt, akik egyébként továbbra is az egzisztenciális és erkölcsi le- állósávokban hagyják toporogni azoknak a fiataloknak a nagy többségét, akiknek nem adatott meg, hogy igazi családokban nőhessenek fel. Mert ki tagadná, hogy az intézetek nem jelenthetnek valódi otthont. Bár annak idején ideiglenesen hozták azokat létre, ám úgy tűnik, hogy megszüntetésükre aligha lehet számítani. így fenntartásuk továbbra is szükséges rosszat jelent, és kiúttalanságot jelez. Mert míg ezek milliókat emésztenek fel, és pedagógiai kudarc a létük, addig a több esélyt nyújtó hazai családokra minimális támogatás jut. Mindenesetre úgy érezzük, hogy az előzőekben leírt történet végül is fontos jelzés, ha megértjük az üzenetét. Ugyanis nem kell a mazsola - legyen az bármilyen édes is -, ha penészes a kalács. Nagy Tibor Állítom?' szokatlarTvizűális élményben részesülhet az, aki megtekinti a kisújszállási Alkotóházban Czobor Sándor képzőművész alkotásait. Kivételesen merész képzeletű és függetlenalkotóról van szó. A kép- csinálás, ,a szobo.ralaki'tás sprán nem kötik életidegen és lemerevítő szempontok, konvenciók. Vakmerősége addig nyújtózkodik, ameddig ezt teremtő fantáziája engedi. Az pedig mellbevágóan sok formai megoldásnak biztosít zöld utat. Ez nem hazárdírozás. Ez a kifejezési eszközökben, az anyagban rejlő lehetőségeknek a „kijátszása”. A mi lenne, ha... gesztusa minden munkájában fellelhető. Ha van valami, ami képzőművészkedésre inspirálja, az a felfedezés kalandja, izgalma. Czobor Sándor képzelete örökké útban van, nap mint nap új, eddig még ismeretlen emocionális és intellektuális környezetben, közegben. Következetesen távol tartja magát a megszokott dolgoktól. Erre szüksége van. Rácsodálkozni csak új és szokatlan dolgokra szokás. Czobor Sándor a felfedezés, a rácsodálkozás pillanataiban adja leginkább valós lényét. És tegyük hozzá: amikor alakítja az anyagot, a fát és a követ, amikor vonalat húz, amikor színeket rak fel a vászonra. Amikor plasztikáiban a legkülönbözőbb (tüntetőén össze Az ásványi anyagoknak nemcsak az élet keletkezésekor volt különleges és meghatározó szerepük, hanem ma is nagy jelentőségűek az élet normális feltételeinek a fenntartásában. Kizsákmányolt, agyonkemizált talajaink, így élelmiszereink is azonban egyre kevésbé tartalmazzák ezeket az anyagokat. A bionyomelemek hiánya súlyos koordinációs és funkcionális zavarokat okoz, idegrendszeri károsodás léphet fel. így alakul ki a mangántöbblet, a vashiány, és soksok más hiánybetegség, amelyeket ma még nem is ismerünk. Ezek a hiánybetegségek végső soron abban mutatkoznak meg, hogy lecsökken a növényekben lévő aromás vegyületek mennyisége (ezek felelősek az ízért, illatért is) és az ember, sőt a növények általános egészségi állapota leromlik. Hogy a növényt életben tartsák, ilyenkor elkezdik adni a műtrágyákat. A szolnoki Biokultúra Egyesület e helyett más utat választott: a zeolitokat. Az állatok esetében a nyomelemhiány mindenekelőtt az idegrendszer különböző zavaraiban nyilvánul meg: álmatlanság, indokolatlan nyugtalanság, az állat állandóan mozog és ily módon legyalogolja a kilókat. A nyomelem- hiány következménye még az agresszivitás és a kannibalizmus. A gyakorlat igazolta, hogy azoknál az állatoknál, amelyeknek táplálékához nyomelemeket adtak, megszűnt a kannibalizmus, az agresszivitás és a marakodás. A zeo- litok felhasználását a műtrágyák ősmúltra. Amikor formametamorfózisai elmossák a határt az élő és az élettelen között, az ember és az állat, a szakrális és a profán között. Munkáiban egymást feltételezve van jelen a magáért besíélő és a meghatározhatatlan, az erotikusra utaló, a csak asszociációs készséggel befogható mitizáló törekvés, hajlam. Czobor Sándor úgy szereti az archaikust, hogy egy pillanatra sem helyett ajánlja a Biokultúra Egyesület, ahol rendszeres szaktanács- adást tartanak az érdeklődőknek. A nyomelemhiány következményeit az emberek esetében is elsősorban az idegrendszer sínyli meg. Ebből aztán különböző súlyos betegségek is adódhatnak. Az indokolatlan nyugtalanság, álmatlanság, gyomoridegesség, agresszivitás, megmagyarázhatatlan, a legkülönbözőbb testtájakon jelentkező fájdalmak, mind-mind utalhatnak nyomelemhiányra. Ebből következően tehát gyógyíthatóak is ezen elemek bevitelével. A nyolcvanas évek második felében kikísérletezték a humán gyógyászatban alkalmazható ás- ványkompozfjumokat. A tapasztalatok azt igazolták, hogy ezek nemcsak a fent említett ideges eredetű panaszoknak a kivédésére, hanem sokkal többre képesek. Például, az allergiás asztma kezelésére, valamint az allergia különböző fajtáira, lábszárfekély kezelésére, stb. A kórházi tapasztalatok kimutatták, hogy az ásványkompozí- tum megköti a toxikus, bomlásban lévő anyagokat, elszegényíti káros betegséget okozó baktériumflórát, elvonja a vizet és a nyomelemek révén segíti a sarjképződést. életérzés ötlik fel bennünk. Czobor Sándor munkái az abszurd vonzáskörzetét jelentik számomra. Labirintust kreál logikus következtetéseiből, s mellékeli az irrealitás Ariadné-fonalát. A passzív szemlélődés és az aktivitás között választhat a néző. Nincs harmadik út. Ha mégis: az a közömbösség. Amiről sem ő, sem a munkái nem tehetnek. Szenti Ernő Ugyanígy használhatók az ás- ványkompozítumok az úgynevezett „felfekvéseknél” is. A zeolitok az élővilággal együtt jöttek létre, s ezért az élet keletkezésével egyidőben létrejött szervezetekkel barátságosan tudnak együtt élni (például bél- és talajbaktériumok). A kórokozó baktériumok viszont időrendben később keletkeztek, s ezért nincs meg a zeolittal szembeni természetes rezisztenciájuk. A Streptococcus, a staphilococcus és colibaktériumok szaporodását például megakadályozzák. A zeolitásványok a toxikus nehézfémek számára is csapdát jelentenek, az ólom, az arzén beletömődik a zeolit kristályaiba és távozik a szervezetből. A vérben viszont kínosan pontos a kalciumegyensúly, s ha a ke- mizálással bekerült foszfor elvitt belőle, a szervezet visszaoldja a csontból. Ez az egyik oka a csont- ritkulásnak. Ez a folyamat is kivédhető a zeolitokkal. Az ásványok felhasználása a gyógyászatban ma még kismértékű, de a jövőben valószínű egyre inkább elterjed. Önmagában azonban ezekkel az ásványokkal nem lehet minden betegséget meggyógyítani, ugyanúgy ahogy nem lehet csak a gyógynövényekkel vagy csak a kemikáliákkal mindent orvosolni. Szolnokon az itt említett ásványokról, beszerzési módjukról a Biogazdálkodási Szervező Irodában ad bővebb felvilágosítást Veréb Dér Ferencné, a 372-522/124- es telefonszámon. Szerencsekosár-SORSOLÁS október 15-én 14 órakor a martfűi TISZA ABC-ben A nyereményeket a Szolnoki Tejipari Vállalat, az EDUSCHO Kft., a Chió Kft., a Zöldker Kft. termékeiből állítjuk össze. A sorsolás ideje alatt termékbemutató és kóstoló! Zöld sarok Gyógyító ásványok, Szolnokon is
