Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-07 / 211. szám
1992. SZEPTEMBER 7. Hazai körkép 3 Csak a testemen keresztül „Csákányozzanak szét” A Tóth Bucsoki és a Landler Jenő útról egyre több aggódó telefon érkezik szerkesztőségünkbe, ugyanis a gázvezeték rekonstrukciója miatt veszélybe kerültek a 15-20 éve ültett bokrok, fák, cserjék. Nos, ezzel kapcsolatban van két új hírünk. Egy jó és egy rossz. Kezdjük a rosszal. Számos- vári János a Tóth Bucsoki útról keresett fel bennünket azzal a hírrel, hogy a háza előtt levő 18 éves feketefenyők, sőt a sövény is beleesnek a gázvezeték nyomvonalába. Elhatározta; „odafekszem a fák elé, és csákányozzanak szét, de nem engedem kivágni a fákat.” A jó hír: felhívtuk a polgár- mesteri hivatal műszaki osztályán Veréb Sándort, akinek válasza némi megnyugtatással szolgálhat a környék lakóinak.- A Tigáz tervei szerint történik a gázvezeték-rekonstrukció, s mint tudjuk, be van határolva, mennyire lehet módosítani a nyomvonalat. Én a magam részéről mindent megteszek, hogy ha csak lehet, ne kelljen bántani a fákat. Még egyszer kimegyek a terepre Sipos László tervezővel együtt, s meglátjuk, mit lehet tenni. Az utóbbi időben egyre többször tapasztaljuk Szolnokon, hogy a polgárok kérése, józan érvelése eljut a polgármesteri hivatalig, szavuk érvényesül a döntésekben. Ez a Landler Jenő úton és környékén különösen fontos, mert a lengyel piac közelsége a lakók nyugalmát, a környék békéjét amúgy is alaposan megzavarta. Aggodalmuk a fákért, az emberibb környezetért így még jobban érthető. Ez a béke a Ti gázon - mint érdeklődésünkre elmondták - nem múlik, (ksz) Képsz:,,Ha kell, az életem árán is ...” Fotó: Tarpai Vendégszerető vezsenyiek Fábián Zoltán Abony és Ve- zseny református lelkésze. Szabadsága idején 80 főnyi abonyi hívőjével „útra kelt", hogy kösárnapi áhítatra a vendégek, majd megtekintették a patinás parókia értékes, tárgyait és romantikus, /plsjöyczetci. Röpke akik vidáman nótázgattak a hűs lombok alatt. Kis sétát tettek a közeli csárdához, melynek környezete régen lápos, mocsaras vidék volt. Jelenleg szép, gondozott a környezete, s az sem elhanyagolható, hogy finom az étel, udvarias a kiszolgálás. A tulajdonos, Fábián János nemrégen még osztrák nagykövet volt, aki korkedvezményes nyugdíjazása után kezdte el a vendéglátós szakmát. Mint mondja^ anyja kun, apja székely volt. O maga 14 éves koráig élt Vezsenyben, érthető hát, hogy a gyermekkor színhelyére visszahúzott a szíve. Csaknem alkonyodon, mikor a vendégek útra keltek. Hosszan tartó integetés jelezte a barátságot, mely a két település „képviselői” között létrejött. Valószínűleg hamarosan megismétlődik a találkozás közöttük. Remélik, a vezsenyiek is viszonozzák a látogatást... h. zs. Szt. István, a király? Végigmentem, -hajtottam az új Tisza-hídon. Az ember örül annak, hogy kikerülheti a belváros nyomasztó forgalmát és annak, hogy milyen szép is az új híd, milyen sima is itt az úttest. Ám az örömbe üröm is vegyült. Mielőtt az ember ráhajtana a hídra, egy tábla hirdeti: Szt. István híd. így. Rövidítve, hogy: „Szt.” Azóta is ezen gondolkozom, és sehogy se bírok rájönni, miért nem lehetett becsületesen kiírni azt, hogy: „Szent István híd”? Az ember megérti, ha térképeken, prospektusokon rövidítenek egy nevet, amely hosszú (?). Na de hát valahol csak ki kellene írni teljesen is! És hol másutt, ha nem ott, ahol a híd van? Ráadásul azt se lehet mondani, hogy ez a négy szótagú név olyan borzasztó hosszú volna, amely indokolná a rövidítést. Nem találok elfogadható magyarázatot erre a megoldásra. Netán nem fért rá a táblára a hiányzó „e” és „n” betű? Nagyobb táblára meg nem futotta? Ilyen erővel a települések neveit is rövidíthetnék a helységjelző táblákon: Budapest például nyugodtan lehetne „Bpest”, hiszen úgyis tudja mindenki, miről van szó! Vagy Törökszentmik- lós „Töröksztmiklós”, esetleg Kisújszállás „Kisúj”, ahogy a környéken lakók emlegetik. Vagy talán még nincs iS; olyan messze az az idő, amikor Szent Istvánt csak István királyként emlegettük? Akkor miért erőltetjük most azt, hogy „szent”? Miért nem lehetett csak István király híd? Félreértés ne essék; nem a „szent” szó ellen tiltakozom. Hanem a „szt.” ellen! Mert annyit talán megérdemelne államalapító királyunk, hogy a róla elnevezett hídon tisztességesen kiírják a nevét. Még ezer év múltán is.- paulina Magyar Aero Múzeum Repülőstiszti egyenruhák, felszerelési tárgyak, fegyverek, ko- rabeli sportrepülőmodellek, fényképek, relikviák, szakfolyóiratok, repülési okmányok és szabályzatok láthatók a Magyar Aero Múzeum Oshawa, Ontario, Kanada - vitéz Domonkos János gyűjtemény címmel szombaton megnyílt kiállításon. A Hadtörténeti Múzeum új állandó bemutatója a honi repülés történetének második világháborús és néhány első világháborúbeli emlékét tárja a látogatók elé. Vitéz Domonkos János 1972- ben, Kanadában hozta létre a magyar repülés tárgyi emlékeit, történetét bemutató tárlatát, majd a gyűjtőmunkába bevonta az emigráció tagjait is. A magán- gyűjtemény végül is múzeummá terebélyesedett, amely kiadványokat jelentetett meg. Domonkos János 1988-ban hunyt el. A gyűjtemény kezelői halála után azt követően határoztak arról, hogy a dokumentumok csak a független, demokratikus Magyarországon lelhetnek otthonra. A több mint 2000 tárgyi emlék végül is 1992 januárjában érkezett Magyarországra. (MTI) ni Tisztújítás a Magyar Színész Kamarában Jordán Tamást választották vasárnap a Magyar Színész Kamara elnökévé, miután a közgyűlésen Töröcsik Mari lemondott erről a tisztségről. A három új ügyvivő Margittai Ági, Spindler Béla és Rudolf Péter lett. A Magyar Színész Kamara 1990 márciusában alakult azzal a céllal, hogy képviseljék a színészek érdekeit, őrködjenek a szakma etikai tisztasága felett. A 366 tagot számláló kamara vasárnapi közgyűlésén az elmúlt időszak munkáját és az új évad feladatait tekintette át. (MTI) Alapítvány orgonákért A minap jó hír ütötte meg a fülünket: új alapítvány született „Pro Renovanda Organis Hungáriáé” címen. Az alapítvány születéséről, annak körülményeiről beszélgettünk Szakács Katalinnal, a Nemzeti Filharmónia munkatársával, aki magára vállalta az alapítvány titkári teendőinek ellátását. „Az alapítvány létrehozásának gondolata ez év februárjában fosalmazódott mea. ez volt az az A bőin iák a vezsenyi templom elölt zeiebbről is megismerjék az abo- nyiak a 700 lelket számláló Ti- sza-parti falucskát, Vezsenyt. A közelmúltban felújított vezsenyi templomban gyűltek össze vapihenő után komppal keltek át a Tiszán, hogy a tiszaföldvári erdőben fogyasszák el a hazait. Győré Béla bácsi trombitájával szórakoztatta a résztvevőket. th NAPOK A CENTRUMBAN ETA 0042 robotgép 30 % Harisnyanadrág reklámáron Női cipők 10 % Tanácsadással egybekötött kozmetikai bemutató 14>18 óráig Tanácsadó: Hartai Márta a Charme szépségszalon kozmetikusa 12-én Női blúzok 30 % 08- án 09- én 10- én 11- én Szeptember 8 - 12-ig MAR MOST BIZTOSÍTS; A JÖVŐ ÉVI JÓ TERMÉST a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek alapműtrágyáival. Kis- és nagyfogyasztókat egyaránt kiszolgálunk. Ajánlatunk: SZUPERFOSZFÁT 18 % OS P-K 0-10-24,5 P-K 0-13-13 N-P-K 2-18-18 N-P-K 8-8-8 N-P-K 7-12-12 50 tonna feletti vásárlás esetén a fentiektől eltérő összetételű igényeiket is megpróbáljuk kielégíteni. További információkkal állunk szíves rendelkezésükre Tiszamenti Vegyiművek 5007 Szolnok, Pf.: 1, Tószegi út Telefon: 56/75-800 (1485 mell.) Tx: 23-658, Fax: 56/76-732 *5202/1H* S/.akacs Katalin, az alapítvány titkára időszak, amikor Virágh András orgonaművésszel karöltve számba vettük Jász-Nagykun-Szol- nok megye azon orgonáit, amelyek alkalmasnak bizonyulnak koncertezés céljára. Kőrútunk során azt tapasztaltuk, hogy a ki- sebb-nagyobb települések római katolikus és református templomai rendkívül értékes hangszereket rejtenek magukban (a szerző megjegyzése: az orgonák közül néhányat a közelmúltban már bemutattunk az Új Néplap olvasóinak). Ezek a felbecsülhetetlen értékű hangszerek azonban katasztrofális állapotban vannak: az elmúlt évtizedekben elmulasztották az orgonák karbantartását, felújítását. A végső lökést a gondolat tetté váltásához a jövőre épp százéves jászapáti orgona adta meg: a hangver- senyezésre kiválóan alkalmas hangszer felújításához szükséges igen jelentős összeg előteremtése csakis széles körű ösz- szefogással oldható meg. Hozzáláttunk tehát kettős feladatunkhoz: jótékony célú hangversenyeket szerveztünk, szám szerint kettőt Jászapátin - s a hívek szép summát, 30 mFt-ot adtak össze a cél érdekében. A jótékony célú koncertek híre eljutott Jászberénybe - és a jászapátiak segítséget kaptak a Barátok Templomának plébánosától, Sípos Zoltántól is. így aztán az ott megrendezett hangversenyeken befolyt forintok is a jászapáti orgona felújítását fogják előmozdítani. A megye távolabbi pontjain is felbuzdultak a példa láttán: a Tiszakürtön megtartott három hangverseny jövedelmét a motor megjavítására fordították. A másik feladatunk természetesen magának az alapítványnak a létrehozása volt. Örömmel újságolom, hogy amikor az első lépéseket megtettük, szinte minden érdekeltben segítőkész partnerre találtunk. Jász-Nagykun- Szolnok megye minden, az ügyben érintett hivatalos és magán- személy példaszerű buzgalommal volt segítségünkre - de kitűnő partnerekre leltünk az orgonistákban és a műemlékvédőkben is. így aztán viszonylag rövid idő alatt megszülethetett az alapítvány, melyet a Magyar Alapítványok Központja segített világra hozni, s mely a Kurátor Kft. keretei között működik. Az alapítvány komolyan ügyel arra - s ez a tény megnyugvásomra szolgál -, hogy az orgonák felújítását - sok keserű tapasztalat következményeként - csakis megbízható munkát végző mesterek és cégek végezhetik el. A „Pro Renovanda Organis Hungáriáé” alapítvány szívesen fogad adományokat; ezeket a 327-11259 csekkszámlára lehet befizetni. A felajánlott összeg természetesen levonható az adóalapból. Mindazokkal együtt vallom, akik bármiben segítenek szép célunk megvalósíiavíban bennünket, hogy igazán nemes cselekedetet hajt végre az, aki segíti átmenteni ezeket a csodálatos hangú hangszereket a XXI. század számára.”
